Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-26 / 225. szám

1996. szeptember 26., csütörtök KÖRKÉP |------------------------------------------------------------------------­-—------------------------------­BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Szerencse a szerencsétlenségben. Az M3-ason tegnap egy ka­mion keresztbe fordult az úttesten, veszélyes vegyszer szivár­gott az aszfaltra, több autó egymásba rohant és kigyulladt. A szerencsétlenség számos halálos áldozatot követelt, sokan sú­lyosan megsérültek. Szerencsére mindez csak egy mentési gyakorlat forgatókönyve szerint történt így. feb-fotó A gyulai kolbász-karrier - avagy: száz év siker „A százéves magyar cégek története bizonyítja: csak a minőség, az emberi tudás és alkotóerő adhatja meg azt az esszenciát, amitől egy termék más lesz, mint a többi.” (Göncz Árpád) Döntöttek a (Folytatás az I. oldalról) meg, jelenleg saját cégének élén Kunágotán gazdálkodik. Mivel a területfejlesztési tanács által kiadott listáról csak annyi tudható meg, hogy Zsíros Géza termelő infrastruktúra beruházásra pályá­zott —- s a támogatás összegéről, típusáról a tanács nem bocsátott ki információt az újságírók szá­mára —, felhívtuk a nyertest tele­fonon. — Zsíros úr, milyen beruhá­zásra nyújtott be pályázatot, mit kíván létesíteni területfejlesztési támogatással? — Infrastruktúra létesítéséhez kértem támogatást, termény- tárolót, szárítót, utat, vízvezeté­ket szeretnék építeni. A gázveze­ték létesítésére már nem szól a pályázat. Egyébként benyújtot­tam egy pályázatot a Földműve­lésügyi Minisztériumhoz is a be­ruházáshoz tartozó szociális épü­letre, mert arra csak az ottani ki­írás keretében kérhettem, terület- fejlesztési pénzből nem. A beru­házásból egy komplett mezőgaz­dasági telephely létesül. — Mekkora összeget igényelt a területfejlesztési tanácstól? — Nem emlékszem pontosan, lOmilliókörül. —A hírek szerint 11 millió818 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, s ezt, azaz a beruhá­zás 39 százalékát meg is kapta a területfejlesztési tanácstól. —Ehhez tudni kell, hogy azért kértem vissza nem térítendő tá­mogatást, mert a beruházás többi részét saját tőkéből, az adózott nyereségből biztosítom, tessék kiszámítani, mennyi adót és tb-t fizettem ezután. Ebben a körben kamattámogatásra lehetett még pályázni azoknak, akik hitelt vet­tek fel a saját erő biztosításához. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy hiába tekintjük ezt a pénzt állami támogatásnak, amikor ha­talmas pénzt köt le, hiszen a tá­mogatást csak utólag kapom meg, a számlák bemutatása nyo­mán. A pénzfelhasználást üte­mezni kell, nem kockáztathatom a cég folyamatos eszközigényét. Én a negyedik évet fejeztem be a gazdálkodásban, az árbevételt az utolsó forintig felhasználtam. Mindez azt jelenti, hogy először az indulás után 7 évvel, 1999-ben vehetek ki pénzt a mezőgaz­daságból. A területfejlesztési tanács tegna­pi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy akik most nem nyertek, esetleg nem az idén, hanem jövőre szeretnének beruházni, fejleszteni, 1997-ben ismét pá­lyázhatnak. A tanács, illetve a ka­marák készséggel segítenek a pá­lyázatok hitelesebbé; szakmailag megalapozottabbá tételében. „Meg kell tanulni még jobban pályázni” — hangzott az összeg­zésben. A nyertes pályázóktól egyébként október végén meg­kérdezik, felmerült-e akadály az elindulásban, mert ha az idén nem sikerül a beruházást befejezni — és nem több éves fejlesztésről van szó —, másnak ítélik oda a pénzt az elutasítottak köréből. * * * A területi kiegyenlítő keret támoga­tott pályázatai (önkormányzatok): Battonya (útépítés), Békéssámson (földgázvezeték-kiépítés), Bucsa (gépbeszerzés), Csanádapáca (szoci­ális otthonhoz útépítés), Csorvás (út­építés — kiegészítő gépbeszerzés — 600 millióról külterületi ivóvízvezeték-építés), Ecsegfalva (szennyvíztisztító), Füzes­gyarmat (útépítés, csapadékvíz), Gá­doros (elektromos hálózatépítés). Ka­szaper (útépítés), Kisdombegyház (gépbeszerzés), Kunágota (7 intéz­mény gázbekötése — gépbeszerzés), Körösújfalu (3 intézmény gázbeköté­se — útépítés), Lökösháza (szenny­víztisztító telep—5 intézmény gázbe­kötése — útépítés), Mezőhegyes (bekötőút-rekonstrukció), Nagyka­marás (útépítés — orvosi rendelő, egészségház, pártok háza gázbeköté­se), Nagyszénás (általános iskola gáz­bekötése), Orosháza (szennyvízcsa­torna-építés — útépítés), Puszta- ottlaka (földgázvezeték-építés), Szeghalom (útépítés — földgázveze­ték-építés — művelődési ház, polgár- mesteri hivatal gázbekötése), Vésztő (5 intézmény gázbekötése), Zsadány (8 település gázellátása, Békés (köz­hasznú gépbeszerzés), megyei önkor­mányzat (eleki nevelőotthon gázbe­kötése — békéscsabai egészségügyi gyermekotthon szennyvízbekötése), Elek (középiskola gázbekötése - szo­ciális otthon gázbekötése). Kondoros (ivóvízkút felújítása), Méhkerék (bel­területi vízrendezés), Sarkad (gépbe­szerzés), Tarhos (4 intézmény gázbe­kötése), Újkígyós (szennyvízcsator­na-építés). A területfejlesztési célelőirányzat decentralizált keretének terhére tá­mogatásban részesült: Északkelet- Békés Megyei Kistérségfejlesztó'Tár- sulás, Sarkad (fejlesztési programok készítése), Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara (munkahelyte­remtő fejlesztés), dr. Felek Levente, Mezőhegyes (termelő infrastruktúra beruházások), Molonit Kft., Nagy- bánheges (munkahelyteremtő), magyardombegyházi önkormányzat (munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra-fejlesztés), UMATO Kötöttárugyártó Kft., Dombegyház (munkahelyteremtő), Dél-Békési Ön- kormányzatok Területfejlesztési Társulása, Battonya (fejlesztési prog­ramok készítése), medgyesegyházi önkormányzat (termelő infrastruk­túra beruházások), Zalka-Tej Rt., Nagybánhegyes (termelő infrastruk­túra beruházások), dr. Zsíros Géza, Kunágota (termelő infrastruktúra beruházások), Remi& Mediterrán Kft., Battonya (munkahelymegtartó fejlesztés), Reform B.H.B. Kft., Magyarbánhegyes (munkahelymeg­tartó), Agro-M. Rt., Orosháza (mun­kahelymegtartó), Békés Megyei Álta­lános Építőipari és Vállalkozási Rt., Orosháza (munkahelyteremtő), Vas- Műanyagipari Szövetkezet, Oroshá­za (munkahelymegtartó), pusztafóld- vári önkormányzat, orosházi önkor­mányzat (fejlesztési programok ké­szítése), BÉKÖT-LATO Kft., Körös­újfalu (munkahelyteremtő), Henkel Magyarország Kft., Körösladány (munkahelyteremtő), Észak-Békés Megyei Területfejlesztési Társulás, Dévaványa (fejlesztési programok készítése), dévaványai önkormány­zat (munkahelyteremtéssel járó hu­mán infrastruktúra fejlesztés), Ma­gyar-Lengyel Barátság Szövetkezet, Zsadány (gázhálózat kiépítése), Bé­kés megyei önkormányzat (munka­helyteremtéssel járó humán infrast­ruktúra fejlesztés Dévaványán), Ber- talanné Nagy Anikó, Biharugra (munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra fejlesztés), Hungaro- Kóser-Ganz Kft., Ecsegfalva (mun­kahelyteremtő), dévaványai önkor­mányzat (termelő infrastruktúra be­ruházások), Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft., Békéscsaba (innováci­ós központ, ipari park, inkubátorház létesítése), Körös Autócentrum Kft., Békéscsaba (munkahelyteremtő), Természetvédők és Természetbarát­ok Békés Megyei Egyesülete (nem mezőgazdasági célú földhasznosítást szolgáló fejlesztések). Békés megyei önkormányzat (munkahelyteremtés­sel járó humán infrastruktúra-fej­lesztés Szabadkígyóson), KISOSZ, Békéscsaba (innovációs központ, ipa­ri park, inkubátorház létesítése), mezőberényi önkormányzat (fejlesz­tési programok készítése), Körösök Völgye KHT, Mezőberény (közhasz­nú foglalkoztatás dologi kiadásai), Békés-Gáz Kft. (gázhálózat kiépíté­se), szarvasi önkormányzat (termelő infrastruktúra beruházások). L. E. A Százasok Klubtalálkozóját — a 100. Budapesti Nemzetközi Vá- sár apropóján — a Hungexpo Rt. hívta össze: a százesztendős, vagy annál is régebbi alapítású cégeket invitálták az összejöve­telre. A rangos listán, a gazdasági elitben szerepel az 1868-ban ala­pított Gyulai Húskombinát is. La­pozzunk bele az nagyüzem létre­jöttének történetébe, melyet egy régi folyóiratban, a Békési Élet­ben Márai György vetett papírra. Aki a kolbászt, a j ó kolbászt szereti, annak először is a Balogh család nevét hadd említsük: a gyulai kolbász sajátos receptjé­nek kidolgozása az ő nevükhöz fűződik, s ugyancsak ők kezdték meg a kolbász exportját Közép- Európába. 1910-ben a párizsi vi­lágkiállításon már aranyérmet, hírnevet és szakmai rangot szer­zett Gyulának a gyulaival Balogh József. S hogy ez a siker nem volt véletlen, bizonyítja, hogy 1937­ben, a brüsszeli világkiállításon Stéberl András ismét megszerez­te. Az ám, Stéberl András! Ideje őt bemutatni, s a történet kez­detéről is említést tenni, mielőtt mohón a pompás, kicsit csípős, pirosló, zamatos gyulairól, csaba­iról esne szó. A mészárosipar már a XIX. század derekán igen fejlett volt Gyulán. Az első ipari vágóhíd 1857-ben épült, majd ezt felvál­totta 1868-ban az az új vágóhíd, ahonnan kezdődik voltaképpen a húskombinát története. A cég alapjait ugyanakkor Stéberl And­rás rakta le, aki a városban 1914- ben kapott iparengedélyt. Üze­mét 1848 márciusában államosí­tották, majd a közvágóhíddal összevonták. A következő nagy változás 1963 nyarán érte a céget, amikor a megyei tanács húsipari vállalatával vonták össze a Gyu­lai Húsipari Vállalatot. „A gyulai kolbász, a technika mai szintjéről nézve, még a második világhábo­rút követő időkben is egyszerű kisipari technológiával készült. Az akkori termelés, amely évi 50 tonnánál nem volt több, nem sür­gette az új és korszerűbb gyár­tástechnológia kifejlesztését, de ezt nem sürgette a gyár szem­pontjából kedvező, olcsó munkaerőkínálat sem. Ez a kéz­műipari termelés idényjellegű volt. 1953-tól kezdett kibonta­kozni a gyulai kolbász gyártásá­nak nagypiaci jellege.” Aztán a hatvanas években megtörtént a már nagyon sürgető bővítés, kor­szerűsítés. Ki ne felejtsük a lényeget, a kolbászt! Mármint a csabait, amit 1966-ban kezdtek gyártani, s amely a szakszerű tájékoztató szerint „a paprikás szalámi tájjel­legű változata. A csabai kolbász műbélbe töltött, füstöléssel, szá­rítással tartósított termék. A kolbásszálak hossza 45 centimé­ter, az alkalmazott műbél átmé­rője 50 milliméter. A csabai kol­bász alapanyaga sertéshús és ipa­ri szalonna, valamint marhahús. Fűszerkeverékének jellegzetes fűszere az erős paprika.” Jellem­zője továbbá, hogy voltak évek, amikor csak pult alól jutott hozzá a derék magyar polgár, ha nagyon ráéhezett. Visszatérve az üzemre: újabb átszervezés, ide-oda csato­lás után, a hetvenes évek derekán felépült a Gyulai Húskombinát, amely 1978-ban kezdte meg mű­ködését. A cég életében a követ­kező nagy lépés ä gyártmány szer­kezetváltás volt, a ’80-as évek végén, amikor is megjelentek a piacon a szárazáru mellett új ter­mékekkel, főtt-szárított áruval. Tovább bővült a gyár a '90-es évek elején, elkészült az új hűtőház is. Mindent egybevetve, az 1993. január 1-jétől részvény- társaságként működő Gyulai Húskombinát a magyar húsipar legnagyobb cégei közé tartozik, jelentős exporttevékenységet folytat — s a Százasok körét üdvözlő államfő szavaival élve értékválságokkal terhes napja­inkban megőriz és teremt értéke­ket. (tóth) Partnerprogram. Jövőre a magyar katonák 18 NATO- partnerségi gyakorlaton vesz­nek részt külföldön, itthon pe­dig több, az Egyesült Államok európai erőivel közös kiképzési gyakorlatot terveznek. A HM kollégiumának döntése szerint erre a tárca mintegy 700 millió forintot különít el. Van helye a pénznek. Az Or­szágos Közmunkatanács elnöke cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy a testület - pályázat híján - nem tudja felhasználni az idei egymilliárdos támogatási ala­pot a tartós munkanélküliek foglalkoztatására. Halmos Csaba elmondta: eddig öt, mintegy nyolcezer munkaválla­lónak állást adó programra 730 millió forintot már felhasznál­tak, és további 200-250 millió forint helye is biztosnak látszik. Dorogon például a levegő szennyezettségének csökkenté­sére véderdőt szeretnének e tá­mogatással telepíteni. A MIÉP népszavazást akar. A Magyar Igazság és Élet Pártja folytatja népszavazási kezdeményezését a ma­gyar-román alapszerződés ügyében, bár a kormány sürgős tárgyalással kívánja a parla­ment elé terjeszteni a szerződés ratifikációját. Csurka István pártelnök szerint a kormány egyrészt az ő akciójuktól ijedt meg, másrészt nem akarja megvárni a bukaresti ratifiká­lást, mert félő, hogy az RMDSZ-képviselők nemmel szavaznak. „Utazóbarát” tarifa? A jövő év első hetében átadják az M5- ös autópálya Budapest-Kecs- kemét közötti szakaszát s 1998 júniusáig elkészül a Kiskunfél­egyházáig vezető négysávos gyorsforgalmú út - jelentette be tegnap a közlekedési tárca. Az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. képviselői ugyanakkor arról tájékoztattak, hogy „utazóba­rát” tarifákat kívánnak beve­zetni. A díj várható mértéke személykocsik részére átlago­san 12 forint + áfa lesz kilomé­terenként, tehát a Buda- pest-Kecskemét közötti szaka­szon előreláthatóan 850 forintot kell fizetni az út használatáért. Csúszós CD-lemezek. Egy- milliárd 932 millió forint va­gyoni hátrányt okozhatott volna nem jogtiszta számítógépes programokat tartalmazó CD- lemezek értékesítésével David J. G. 30 éves svájci állampol­gár, aki ellen bűntett alapos gyanúja miatt indított vizsgála­tot a rendőrség. Az előzetes le­tartóztatásban levő férfi egy ru­tinszerű forgalom-ellenőrzésen bukott le, mert a gépkocsijában talált 2500 lemez származásá­ról és rendeltetéséről nem tu­dott számot adni. Nem zörög a Parabellum... Lapunk keddi számában „Fegyverrel a határon” címmel híradás jelent meg arról, hogy szeptember 19-én három ma­gyar és egy román állampolgár jelentkezett kilépésre a battonyai határátkelőhelyen. Mivel gyanúsan viselkedtek, átvizsgálták a gépkocsijukat, s abból előkerült egy 9 mm-es Parabellum típusú maroklőfegyver és 10 db hozzá­való lőszer. Az utasok közül senki sem rendelkezett fegyver- tartási engedéllyel. A Békés Megyei Hírlap battonyai városi szerkesztőjét szeptember 21-én arról tájékoz­tatta egy román állampolgár, hogy a kérdéses nap éjszakáján fegyvercsempész rendőröket tartóztattak fel az átkelőhelyen. Informátorunk szerint a lebu­kott zsaruk a fegyveren kívül mással is üzleteltek. A hímek akkor nem jártunk utána, azon egyszerű oknál fog­va, hogy ilyen kényes és két nap elteltével már szakállasnak szá­mító ügyben (ha egyáltalán igaz!) jobb kivárni az érintett hatóságok (rendőrség, határ­őrség) hivatalos közleményét. Különben is tapasztalatból tud­juk: a túl korán érdeklődő új­ságírót magasabb helyekről ilyenkor azzal szokták elkül­deni, hogy a nyomozás érde­kében maga a puszta tény sem publikus. Mondhatná erre a tisztelt olvasó, oda kell menni a kisrendőrhöz, a mezei határőrhöz vagy a vámoshoz, majd csak megtudunk vala­mit! Hát igen! Körülbelül ennyit: „Nagyon sajnálom, nem nyilatkozhatom.” El is felejtettük volna az egészet, ha a szerdai piacon a „tutti tippet” adó romániai ba­rátunk nem dugná az ónunk alá saját újságunkat, azzal a megjegyzéssel, hogy „Nafe- ne, a magyar rendőröknek nincs fegyverviselési engedé­lyük?” Ezek után az ember már kénytelen a telefonhoz nyúl­ni. Battonyai logikával („Mi­nek menjek a lábhoz, ha a fej­hez is mehetek?”) rögtön a főügyészséget tárcsázza: — Ez az ügy nem ügy — hangzik a vonal túlsó végéről. — A parabellumos úr valóban eljutott a határátkelőhelyen a senki földjéig. A maroklő­fegyver a nyilvántartásban ön­védelmi fegyverként szerepel Budapesten, a tartási engedélye is érvényes. Miért foglaltuk le még­is? Ahhoz, hogy az úr külföldre vihesse, be kellett volna szereznie az igazgatásrendészeti osztályról egy negyedíves kis papírost, egy különengedélyt. Ha tehát szoro­san értelmezzük a jogot, beszél­hetünk fegyvercsempészetről, valóban azonban csak formális jogsértés történt. —Az autó többi utasánál nem is volt fegyver? — Nem. Illetve egyikőjüknél találtunk egy emlékben megtar­tott géppisztoly lőszert. Ez is jog­sértés természetesen, kimeríti a lőszerrel való visszaélés bűncse­lekményét. De nem szervezett csempészet. Ennek az úrnak az róható fel, hogy magánál tartott egy darab lőszert. — A másik kettő ezek szerint teljesen tiszta. — Pontosítok: negyedik sze­mély nem került a látókörünkbe. Az autó harmadik utasa viszont csak tanúként szerepel az ügyben. — Kollégái ügyében kell ta­núskodnia? — Igen. Mindhárman rendőrök. Ménesi György Szerencseposta A Szerencseősz beköszönte óta fölfelé ível a szerencsejátékláz görbéje. Úgy tűnik, azok is ked­vet kaptak a játékhoz, akik ko­rábban nemigen versengtek For­tuna kegyeiért. A szeptember 13-ai szeren­csenapon kisorsolt Opelek közül néhány még várja tulajdonosát. A mielőbbi találkozás reményé­ben közöljük a vidéki nyertes szelvények számát és a sorsolás idejét: A 9 óra 46 perckor kisorsolt szelvények közül a Tata­bányán játékba küldött 6375 060511 64886 0 számú kombinált totószelvény; a 10 óra 04 perckor Fonyódon feladott szelvények közül a 6375 257541 20351 2 számú heti ötöslottó-szelvény; a 15 óra 04 perckor a pécsi 103. sz. totózóban feladott 6375 17064129511 3 számú kenószelvény; a 18 óra 46 perckor Oros­házán játékba küldött 6375 392511 56867 2 számú heti ötöslottó-szelvény, vala­mint a 19 óra 35 perckor Szolnokon feladott 6375 530561 94324 0 számú totószelvény nyert. A múlt héten téli álomra szenderült az „Álljon meg 1 + 1 millióért” játék. De semmi ok a szomorkodásra, hiszen vasár­naptól a televízió Szerencseper­cek műsorában indul az új játék: az „Induljon el egymillióért”. Az akcióban azok vehetnek részt, akik összegyűjtik és egy papírlapra felragasztják a napi­lapokban és a totózókban talál­ható szórólapokon lévő kenó- manó puzzle-szerű kockáit és 1200 forint kenójátékot igazoló szelvény kíséretében Induljon el egymillióért jeligével, zárt .borí­tékban beküldik a Lutri 496 1373 Budapest címre. A bekül­dők közül sorsolással tíz-tíz já­tékost választanak ki, akik va­sárnaponként, a televízió Sze­rencsepercek műsorában félkarú rablóval, rulettel és más játé­kokkal kísérthetik meg Fortunát - összesen nettó egymillió forint erejéig. A kaszinó típusú, kizá­rólag a vakszerencsén alapuló játékban a résztvevők indulás­ként 40 ezer forintot kapnak. Ezen felül az első három helye­zett jutalma: az aranyérmesé 100 000, az ezüstérmesé 50 000, a bronzérmesé 25 000 forint. A heti játékok első helyezettjei továbbjutnak a december 13-ai Szerencseműsorba, ahol több millió forint nyeremény vár rájuk. Érdemes tehát a kenófxgurá- kat azonnal postára adni, hiszen minél gyorsabban és minél többször küldik be a játékosok a kenómanót, annál nagyobb az esélyük a nyerésre. Jó esélyük van a nyerésre azoknak a BNV-re látogatóknak is, akik a Szerencsejáték Rt. két pavilonjában próbálnak szeren­csét. Mindössze ötszáz forint ér­tékben kell ötös lottót vagy ugyanennyiért Olimpia sorsje­gyet vásárolniuk. Cserébe nyer­hetnek egy Opel Corsát, amelyet a Szerencsejáték Rt. október 1 -jen sorsol ki a fogadók között. Érdemes ötös lottót kitölteni, mert a telitalálat 170 millió fo­rinttal kecsegtet ezen a héten. A hatos lottó is szép összeggel, 58 millió forinttal csábít, a Joker pedig 28 millióra „jó”. Ráadásul, akik most monda­nak igent rá, azok részt vehetnek a Négy keréken jön a Joker ak­cióban is, amelynek fő díja egy Volkswagen Polo. A totózóknak jó hír, hogy ezen a héten a plusz 1 találat helyes megtippelésével 9 millió forintot lehet nyerni. A népszerű Telemázlin 34 milliót érő Jackpot várakozik a szerencsés nyertesre. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents