Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-09-26 / 225. szám
TISZA-VÖLGYI HOLTÁGAK A könyv, sajnos, bolti forgalomba nem került Vizeinkről Szakmailag igényes és tetszetős könyvet jelentetett meg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Tisza-völgyi holtágak címmel. A kiadvány összeállításában résztvettek: az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Tisza-völgyi vízügyi igazgatóságok, a környezetvédelmi felügyelőségek és a természetvédelmi szakértők. A könyv röviden összegzi az öt hektárnál nagyobb területű, összesen 167 holtág jellemzőit és állapotát. A szűkebb értelemben vett tiszai, valamint a Berettyó-, a Zagyva-, a Tama-, a Hemád-, a Takta-, a Bodrog- és a Szamos-holt- ágak mellett a kötet szerzői részletesen taglalják a Hármas-Körös, a Kettős-Körös és a Sebes-Körös holtágainak főbb jellemzőit, s a szöveges részt hatvan színes fénykép egészíti ki. A kiadványt, mely sajnos bolti forgalomba nem kerül, haszonnal forgathatják a horgászok, a vízitúrázók, a természet más szerelmesei és egyszerű érdeklődők. (P) MEGYEI KÖRKÉP SS Orző-védő kft. vigyázza a birkák „biztonságát” Önkényes juhfoglalás Vésztőn Tüntetést szerveznek a vésztői gazdák szerda reggel a Körösmenti Mezőgazdasági Szövetkezet épülete előtt — kaptuk a hírt. Nem sokkal nyolc óra előtt a szövetkezet központi irodaépülete előtt néhány felháborodott gazdával találkoztunk. Mindannyian Kincses Zsigmond elnököt várták. — Szerintünk a magántulajdont durván megsértette a tsz- elnök azzal, hogy kedden jogtalanul lefoglalta juhainkat, s most egy őrző-védő kft.-vei őrizteti azt az ólat, ahová állatainkat beterelték. Azóta mi a saját birkáinkhoz nem férhetünk hozzá. Most mit csináljunk? Talán fogadjunk fel egy másik őrzővédő kft.-t, s akkor majd a két kft. emberei „chicagói” jelenettel eldöntik, hogy melyik az erősebb gárda, és ha az általunk felfogadottak nyernek, akkor végre megkapjuk juhainkat?! De mi nem vandál módon, nem súlyos emberi sérülések árán szeretnénk érvényt szerezni igazunknak — fakadtak ki a gazdák. Ám ahhoz, hogy a nem éppen mindennapi helyzetben eligazodhassunk, ismernünk kell az előzményeket is. Tóth Mihály juhász öt éve gondozza a gazdák juhait a szövetkezet (mellyel szerződést kötött) kertmegitelepi óljában. Jelenleg 180 birka van az ólban. Közülük a legtöbb (112 darab) Rába Imre tulajdona, aki tavasztól őszig legelőt biztosít a Tóth Mihályra bízott összes juh számára. A szövetkezet az ólat, a vizet és az éjjeli őrzést adja. Ám utóbbi tényében jócskán kételkednek a gazdák. Ugyanis már többször történt juhlopás a telepen. Egy esetben — napokkal később — a rendőrségnek a tolvajokat is sikerült elfogni. Ennek ellenére a juhásznak az őrzésért is évi 300 ezer forintot kell fizetnie a szövetkezetnek. A lopások után ezt nagyon igazságtalannak tartja. A mostani önkényes juhfoglalás a gazdák szerint azért következett be, mert Tóth Mihály 900 ezer forintos tsz iránti tartozásából a közelmúltban csak 300 ezer forintot tudott törleszteni. Ám mint mondják: ma a mezőgazdaság—s ezen belül az állattenyésztés is — nagyon nehéz helyzetben van. A juhásznak kevés a jövedelme, s ezt a szövetkezet is beláthatná. Ráadásul azt is figyelembe vehetnék, hogy amikor korábban a tsz hibájából (hisz az őrzés az ő feladata) lopások történtek a telepen, Tóth Mihály akkor is fizette a díjat. De amit legjobban sérelmeznek, az a 180 juh lefoglalása, melyek összértéke kétmillió forint körüli. A birkák az ő tulajdonukat képezik, nem a juhászét. Márpedig a gazdáknak semmilyen tartozásuk sincs a szövetkezet felé. Akkor milyen alapon foglaltatta le állataikat az elnök? — ismételgették. Kérdésükre tegnap nem kaptak választ, ugyanis míg várakoztunk, kiderült: Kincses Zsigmond szerdán Budapestre utazott. Ezt hallva a gazdák személy- gépkocsikba ültek, s kimentek a kertmegitelepi ólhoz. Ott mi is meggyőződhettünk arról, hogy valóban őrző-védő kft. vigyáz a birkákra. A telepen némi vita adódott abból, hogy a szövetkezet által elrendelt „szobafogság” ideje alatt ki élelmezze a birkákat, hisz a legelőt nem lehet az ólba bevinni. Márpedig a juhok nem gépek. Utóbbiak a garázsban tartózkodva nem fogyasztanak, előbbieket viszont az ólban is táplálni kell. Juhász Mihály már beszerezte a téli takarmányt. Ám annak e napokban való használatát nem engedélyezi. (Ennek ellenére a gazdák szerint csupán kedden a juhász 35 bála szénáját etették fel a juhokkal a tsz emberei.) Hisz nem ő, hanem a szövetkezet nem engedi a legelőre a birkákat. A sajnálatos eset ma tovább folytatódik. Csütörtök reggel a gazdák újabb demonstrációt tartanak a szövetkezet épülete előtt. Remélik, akkor már Kincses Zsigmond elnökkel is személyesen találkozhatnak, s vele megnyugtatóan rendezhetik a problémát. Magyari Barna Fiatal művészek lexikona A Littera Nova Kiadó megjelenteti a Fiatal alkotóművészek lexikona 1997 című kiadványt. A lexikonba való bekerülésről irodalmi, művészeti életünk jeles képviselői és ismerői döntenek, a lexikonba bekerülni csak a kiadó által elkészített és pontosan kitöltött jelentkezési űrlapok alapján lehet. Jelentkezni lehet minden művészeti ágban. Határon túli magyarok jelentkezését is várják. Alsó korhatár: 17 év, felső korhatár: 1997. december 31-ig betöltött 35. életév. A jelentkezési űrlapok megcímzett és felbélyegzett válaszboríték ellenében a kiadótól igényelhetők, amely a lexikonra vonatkozó minden részletes információt is tartalmaz. Jelentkezhetnek alkotóműhelyek, csoportok, valamint a lexikonban bemutatkozhatnak azon lapok, kiadók, irodalmi körök, társaságok, művelődési és más alkotóközösségek, amelyek felkarolják a fiatal alkotókat. Jelentkezési határidő: 1996. december 31. Az űrlapokat kizárólag postai úton kérik eljuttatni a kiadóba: Littera Nova, 1054 Budapest Széchenyi u. 1. D/B1.7. 1996. szeptember 26., csütörtök A 44-es főút elkerüli Gyulát Mint beszámoltunk róla, augusztus 23-án dr. Scharle Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elhelyezte a 44-es számú főút Gyulát elkerülő szakasza gyulavári csomópontjánál azt az alapkövet, amely tartalmazza az utókor számára a terület régészeti feltárásának összegzését, a beruházás.dokumentumait, a megyei és a helyi lapok egy-egy példányát. Ettől kezdve a területet a kivitelező rendelkezésére bocsátották. Az új szakasz megépítésével Gyula belvárosa mentesül az átmenő nemzetközi forgalomtól és annak „áldásaitól”, a légszennyezéstől, a szaporodó balesetektől. A város fekvése, az északról határoló vasútvonal, keletről a Fehér- Körös folyása egyértelműsítette a déli nyomvonalat. A teljes elkerülő szakasz két ütemű lesz, a legsürgetőbb az első ütem 5,5 kilométeres szakasza, a 4434-es eleki úttól az országhatárig. Ehhez csatlakozik majd a bővített, átépített határátkelőhely. A magyar— román határátkelőtől Gyula felé haladva a gyulavári híd előtt, az úgynevezett gyulavári csomópontnál tér le a 44-es új nyomvonala. A paradicsomi horgásztó szélét érintve, a paradicsomi lakótelep mögött, a közüzemi vállalat és a vízműtelep között éri el a Gyuláról Elek felé vezető utat. Ez az elkerülő út első üteme. A második ütem elkészültéig a forgalmat a meglévő 44-es főút nyomvonalára vezetik a Shell-kútnál lévő csomópontnál. Az eleki út érintett szakaszát korszerűsítik. Az elkerülő út első szakaszán a burkolat 7,5 méter, a korona 12 méter szélességben épül. A megvalósítás során 135 ezer köbméter földet, 13 ezer 300 köbméter útalapot és 5 ezer 300 köbméter aszfaltot építenek be. A beruházás miatt víz-, gáz-, telefon- és elektromos közműveket váltanak ki, a vízműtelep előtt környezetvédelmi okból védőerdőt telepítenek. A kiemelt kormányberuházás 919 millió forintba kerül, melyből a Phare- támogatás 229 millió forint. Az elkerülő út nyomvonalába eső területet a gyulai önkormányzat biztosította. A beruházó a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság, az építő a pályázatnyertes Hídépítő Rt. A kivitelezési határidő 1997. május 31. —Szőke— Rajz- és fotópályázat „Műszaki alkotások — építmények” címmel rajz-, illetve fotópályázatot hirdet általános iskolások részére a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola. Pályázni lehet meglévő vagy elképzelt épületek, építmények, hidak, vasutak, vízi műtárgyak megjelenítésével rajz, illetve fénykép formájában. A rajzokat A/3-as méretben kérik, a fényképeknél nincs kötöttség. A legjobb alkotások készítői összesen 10 ezer forint pénzjutalomban részesülnek, s a pályázók az iskolába történő jelentkezéskor jutalompontokat kapnak a felvételinél. A benyújtási határidő 1996. november 11. Eredményhirdetés és a díjkiosztó november 18-án lesz. A pályázatokat az iskola címére — Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola, Békéscsaba, Deák Ferenc utca 6., 5600 — kérik „VÍZMŰ” jeligére. Felvilágosítást Török Árpád igazgató nyújt a 66/321 - 145-ös telefonon. —sz— Göncz Árpád: „Engedjétek meg, hogy elhozzam nektek az otthoniak szeretetét” Magyar belépő az Európa-házba 2. rész: Amikor a belga Luxemburgba indul vásárolni A brüsszeli Európa-téren Bartók Béla szobra. A háttérben Gertler Endre professzor ül, s készül a nagy találkozásra A SZERZŐ FELVÉTELE Nem zökkent ki megszokott életritmusából sem Belgium, sem Luxemburg, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök az európaiak közösségét erősítő szervezetekhez, államfőkhöz, uralkodókhoz, politikusokhoz utazott a két országba. Nem zökkent ki, de odafigyelt, s minden kijelentésre, mozzanatra azonnal reagált. „Alig jöttünk ide, máris otthon érezzük magunkat” — ez a mondat szinte szállóigévé vált az öt nap alatt, s a barátságos belépőnek mindjárt megadatott a tiszteletteljes fogadtatás. A két kis ország kitárta kapuit a magyarok előtt. Egy idős asszony nem restellt órákat várakozni Göncz Árpádra, csak hogy lássa a magyar elnököt a belgiumi Mechelen- ben, a Szent Rombout katedrális előtt. A fehér hajú nagyanyó fiatal korában vándorolt külföldre, de még ma is lázasan keresi, hallgatja a híreket hazánkról, meg az államfőről. O a kedvenc politikusa. S ha már honfitársainkról szólunk, be kell vallanunk első nagy hibánkat, azt, hogy nem mindjárt Marton Béla nevéről emlékeztünk meg. Azt ugyanis, hogy Belgiumból és Luxemburgból alaposan kikupálódtunk az öt nap alatt, a brüsszeli magyar nagykövetség kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó, lelkes és végtelenül segítőkész munkatársának, Marton Bélának köszönhetjük. Túlzás nélkül mondhatjuk, Béla barátunk olyasmit is tudott a két országról, amit a helybéliek nem (erre később visszatérünk). Nem foghattunk volna kezet például a belgák nagy büszkeségével és ma is ünnepelt nagy zenetudósával, a szintén magyar Gertler Endre professzorral, Bartók egykori munkatársával. A 86 esztendős, világtalan férfi Brüsszelben, az Európa-téren várta, hogy Göncz Árpád megkoszorúzza az egy évvel korábban felállított Bartók-szobrot. Sok nagy pillanattal megajándékozta már az élet, talán ez volt még, ami hiányzott számára... Semmihez sem hasonlítható az a hangulat, amikor idegen földön otthonra lelt magyarok az államelnök köszöntésére készülnek. Mit mondjanak az alatt az öt másodperc alatt, amíg kezet fognak szülőhazájuk első emberével? Brüsszelben, amikor Kiss Tibor nagykövet és felesége fogadta a küldöttséget, a mi távoli magyarjaink megható- dottságukban bizony nemigen találták meg a szót. „Engedjétek meg — tisztemnél fogva jogom van hozzá —, hogy elhozzam nektek az otthoniak szeretetét" A flandriai Mechelenben, a Szent Rombout-katedrális bejáratánál egy Belgiumban élő magyar asszonnyal hozta össze a sors Göncz Árpádot. Nem véletlenül, a hölgy régóta várta a találkozást — hallották mindannyian Göncz Árpádtól, s ennyi talán elég is volt a feloldódáshoz. Tasnády Tamás Álmos, a nálunk jól ismert Anyanyelvi Konferencia választmányának tagja egy memorandumot nyújtott át Göncz Árpádnak, amelyben felhívta a figyelmet a konferencia válságos és bizonytalan helyzetére, arra, hogy az idén már semmilyen támogatást nem kaptak. Félelem tölti el őket azért is, mert azt hallották, hogy mind- annyiuk kedvenc műsorának, a Szülőföldnek a műsoridejét csökkenteni tervezik. Mindkettő megmaradása érdekében fordult a köztársasági elnökhöz Tasnády Álmos. Elhagyván Brüsszelt, kíváncsian vártuk, milyen a kivilágítottautópálya Belgiumban. (Aki járt már a Holdon, határozottan állítja, hogy két, ember alkotta dolog látszik onnan. Az egyik a kínai nagy fal, a másik a kivilágított belga autópálya.) No, mi a földről sem láttuk, mert még világos volt, amikor végighasítottunk rajta, s megálltunk a luxemburgi határállomásnál. Bélától tudjuk, hogy a belgák nagy előszeretettel ruccannak át „olcsóbb” szomszédjukba bevásárolni. Ilyenkor úgy telegyömöszölik a csomagtartót, hogy az autó hátulja majdnem súrolja az aszfaltot. A belgák egy darabig nem jó szemmel nézték a vásárlóerő-elszívást, majd megállapodtak a luxemburgiakkal. Amikor Luxemburg zárszámadást készít, a bevételből lesza- kajt valamennyit, s visszaadja Belgiumnak. Természetesen a „mindketten jól járunk” alapon. (Folytatjuk) László Erzsébet (A következő részben megtudhatunk egyet s mást a luxemburgi hadseregről, és arról, hogyan érezte magát Göncz Árpád a nagyhercegi palotában.)
