Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-23 / 222. szám

1996. szeptember 23., hétfő MEGYEIKÖRKÉP — ff Kaffkáért (cs) A Kaffka Margit Társaság Nagykárolyból segítségnyújtás céljából kereste meg az orosházi önkormányza­tot. Kaffka Margit szülőházát emlékházzá kívánják alakítani. A ház falán lévő emléktábla he­lyére szeretnének egy bronz domborművet elhelyezni, ehhez kértek a szervezők anyagi segít­séget. A közművelődési bizott­ság egyhangúlag 15 ezer forint támogatást szavazott meg a fenti célra. A képviselő-testület is úgy határozott, hozzájárul az átalakí­táshoz, ezért a pénzt átutaltatta a Helios Alapítvány számlájára. Napokon belül a megyében is fogható a TV3 Nemrégiben lapunk hasábjain már írtunk a műholdas sugár­zásra áttért TV3 műsoráról, ami biztosan sokaknak meg­tetszett, hiszen sokan érdeklődnek, melyik város­ban fogható ez a műsor. Valyuch Lászlótól, a Csabakábel Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy Magyarországon pilla­natnyilag nem kapható az a fajta antenna, amelynek segít­ségével ez a speciális, digitá­lis adó fogható lenne. Ezért valószínűleg a kábelhálóza­tok nézői találkozhatnak majd elsőként a TV3 műsorával. Békéscsabán, amennyiben ez a műszaki berendezés megér­kezik időben, október else­jétől az UHF C26-OS csator­nán (ahol jelenleg az M6-os műsora fogható) láthatják a Csabakábel nézői az adást. — Jelent-e díjváltozást a békéscsabaiaknak ? —Nem, egyelőre ezt a mű­sort ingyenesen nézhetik. — Sokan érdeklődtek, mi változik januártól? — Várhatóan november­ben tudunk erről tájékoztatást adni, hiszen az új médiatör­vény értelmében szerződé­seket kell kötnünk minden egyes műsorszolgáltatóval, ezek a tárgyalások még javá­ban folynak. Márpedig min­den ettől függ majd... A Körös—Kábel Kft. ügyvezetője, Domokos Zol­tán elmondta, hogy a szerző­déseket már megkötötték, a részükről szükséges műszaki berendezéseket beszerezték, és készen állnak a TV3 foga­dására. Most már minden a budapestiektől függ, akik jövő hétre ígérték a műsorfo­gadáshoz még szükséges mű­szaki berendezéseket. Amint azok rendszerbe állítása is megtörténik, mind Gyulán, mind Orosházán sugározni fogják a TV3 műsorait. A su­gárzásért nem kell külön díjat fizetni, és a sugárzás meg­kezdésének pontos időpontjáról, valamint, hogy melyik csatornán foghatják majd a műsort, a Körös—Ká­bel Kft. a képújságon keresz­tül tájékoztatja nézőit. A későbbiekben a kft. csabai hálózatán is tervezi a TV3 beindítását. Szarvason már egy hete fogható a TV3 a kábelhálóza­ton lévő lakásokban. Az Infor­matikai Kft. műszaki vezetője elmondta, hogy a csatornát a SAT1 előtt, a VHF3-as sáv­ban találják a nézők. A. Gy.—K. A. Hatékonyan tanulni Alaszkánál ringott a hajó A Megismerőképésségeket Fejlesztő Stúdió, mely tanulási képességfejlesztő tréningeket indít az országban, Magyaror­szágon 1995 szeptemberében kezdte meg működését. A prog­ram Lengyelországból szárma­zik, melyet pedagógusokból és pszichológusokból álló csoport alkotott meg. A program fő ér­deme a komplex hatás, vagyis egyszerre fejleszti az emlékeze­tet, figyelmet, megfigyelő-ké­pességet, a kreatív és logikus gondolkodást, valamint a gyors tájékozódást, melyek elenged­hetetlenek a hatékony tanulás­hoz. A résztvevők játékos formá­ban sajátítják el az új, egyedülál­ló feladatsort, melynek segítsé­gével a továbbiakban könnyeb­ben tudnak tanulni. A módsze­rek minden tantárgyhoz, még az idegennyelvek elsajátításához is segítséget nyújtanak. A stúdió­ban nem konkrét tárgyi tudást tanítanak, hanem cél az általá­nos szellemi fejlődés, a tanulási módszerek elsajátítása. Ezért le­hetséges, hogy egy csoportban többféle korosztályú gyerekek lehessenek. Békéscsabán is in­dul a tréning helyi oktatókkal. A részletekről érdeklődni lehet napközben a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola könyvtárosánál, a 325-636-os telefonon, illetve 18 óra után a 321 -772-es telefonon. A közelmúltban már beszámol­tunk arról, hogy az eleki Hering Ferenc angol nyelvvel egybe­kötött hajópincéri tanfolyamot fejezett be. A záróvizsgánál egyebek mellett ott volt Roberto Sorbi úr, a világhírű Princes Cruises hajótársaság il­letékese is, aki néhány hallgató­nak, így Hering Ferencnek is 8 hónapos állást ajánlott. Azóta fiatal barátunk a világ egy má­sik csücskén keresi a minden­napit. Indulása előtt megkértük, időnként tájékoztasson benyo­másairól, élményeiről. Levelet ugyan még nem kaptunk, de édesanyja és a közeli jóbarátok már igen. így őt kértük rövid beszámolóra. — Ferinek egy hete volt arra, hogy elrendezze az út admi­nisztrációs ügyeit, illetve az or­vosi vizsgát. A hajótársaság in­formációja szerint szeptember 6-án hajnali 5 órakor a Ferihegy II-ről indul a gépe, a németor­szági Frankfurtot érintve a kana­dai Vancouverbe. Vancouverben Ferit és négy társát már várták a hajótársaság­tól. Egy ötcsillagos hotelben szálltak meg, majd másnap már a hajón voltak. A hajó Alaszká­ból indult a Csendes-óceánon, a Panama-csatornán át a Karib- tengerre. Ketten laknak egy ka- jütben. Segédpincérként dolgo­zik — mesélte H. Kovács Mag­dolna, Feri édesanyja. (bernát) Olvasóink írják ■ ■■ .■ —— Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Egyesületi gyűlés Okányban A mozgáskorlátozottak egyesületének okányi csoportja a közelmúltban tartotta meg ez évi gyűlését. A gyűlést Kolozsvári Sándorné, az okányi csoport vezetője nyitotta meg, aki ismertette a csoport eddigi tevékeny­ségét. Mint beszámolójában elmondta, a helyi csoport 1995 márciusá­ban alakult meg 42 fővel. Ma ez a létszám 118 főre emelkedett. A gyűlés fő témája a MEOSZ által a gázbevezetéshez nyújtott kedvezmény és a vissza nem térítendő 150 ezer forint támogatás volt. Az okányi csoportból jelenleg 10 egyesületi tag részesült a fenti kedvezményben. A csoportvezető beszámolója után Gál Ottó elnök tájékoztatta a résztvevőket az egyesület munkájáról. Mint elmondta, nincs könnyű helyzetben a MEOSZ. Az idei kormányrendelet gátat próbál vetni az egyesület eddigi erőfeszítéseinek. Gondoljunk csak a közlekedési támogatási rendszer — nem minden sorstárs előnyére szolgáló—módosítására. Gál Ottó elmondta, hogy a gyulai egyesület kapcsolatot tart fenn azokkal az önkormányzatokkal, civil szerveződésű egyesületekkel, akik Gyula vonzáskörzetébe tartoznak, s szólt egyben a MEOSZ vezetőinek felelősségvállalásáról, amely — mint mondotta —, egyre nő, egyre több feladatot kell átvállalniuk, hogy segíteni tudjanak a hozzájuk forduló sorstársaikon. Ezt követően Kónya Mária polgármester méltatta az okányi csoport munkáját, aki ígérte, hogy az önkormányzat a lehetőségekhez mérten támogatni fogja működésüket. Ezután megválasztották a küldötteket, ők képviselik majd sorstár­saikat a gyűléseken, majd a helyi nyugdíjasklub szereplésére került sor, amelyen felcsendült néhány gyönyörű dal, és ügyes, hozzáértő kezek szólaltatták meg a citerát, s végül egyfelvonásos jelenetnek is szemtanúi lehettek az érdeklődők. Oláh Ferenc Köszönjük a segítséget! Napjaink nadrágszíjhúzó gazdaságpolitikája legégetőbb módon az egészségügy mellett, talán a művelődést és a közoktatást érinti. Az iskolák egyre kétségbeesettebben számolgatják tanévkezdéskor di­ákjaikat; elég lesz-e, amit a fejkvóta alapján kapnak? Tudják-e biztosítani azokat a tárgyi és személyi feltételeket, amelyek e cseme­ték oktatásához szükségesek? Cél: csak a szintentartás, fejlesztésre gondolni sem lehet. Nem marad más, mint a vállalatok, vállalkozók, tehe tősebb jó szándékú emberek támogatását kérni. Általános iskolánk—nem először—a Henkel Magyarország Kft. körösladányi gyárának segítségét kérte, ezúttal a kémia szaktante­rem — kísérletek elvégzésére is alkalmas — előadói asztalának elkészítésében. Kérésünk most is meghallgatásra talált. Az asztal elkészült, amit ezúton szeretnénk megköszönni Nyerges László gyárvezetőnek, a kivitelezést pedig Zsigri István tmk-vezetőnek és Acs Imre asztalosnak. Kiss Károly, tanár Természeti vagy sorscsapás vitába keveredni a MÁV-val? Eltolták vagy eltolják a lakótelepet? Vasút mellett nem jó lakni... FOTÓ: lehoczky PÉTER Ha nem volna a MÁV, nem kel­lene kitalálni -— mondhatnák egy francia gondolkodó aforiz­máját tovább csavarva-facsarva azok a gyulaiak, akik a Budrio nevű lakótelepen élnek. Pana­szuk támadt a MÁV ellenében, s azóta egyre vakvágányra futnak. Annyi bajuk van csupán, hogy amióta hajnalonként Gyuláról indul az Álföld-éxpressz, me­netrendszerűen meg kell szakí­taniuk legszebb álmukat is. Jó reggelt Budrio! Örülnek persze, hogy a gyulai­ak, Gyula vendégei lehetőséget kaptak: ezzel az expresszel is átszállás nélkül érhetik el Buda­pestet. Ám azt senki sem gon­dolhatja komolyan, hogy ennek ellentételezéseként nekik min­den hajnalban fél négy, három­negyed négy körül fel kell ébred­niük, majd bő félórás bosszan- kodás után képesek legyenek visszaaludni, mintha mi sem tör­tént volna. Az a baj, mondják, hogy amikor hajnalban áthúz­zák, áttolják Békéscsabáról a 12 kocsis szerelvényt, annak — a korábban megszokottnál na­gyobb teljesítményű — dízel- mozdonya felveri, majd ébren tartja őket. Naponta eszik ezt a kefét. Annyit valóban képes megszokni a szervezet, hogy nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja egy érkező és távozó vo­nat zaját, ám azt már nem lehet ép ésszel és alvással kibírni, hogy redszeresen fél-, háromne­gyed órán át „túráztatják” a mozdonyt, miután az a szerel­vény egyik végéről a másikra átál 1. Ennek szükségességét a té­len azzal magyarázta a MÁV, hogy fel kell fűteniük a kocsikat, s ehhez nagy fordulaton szüksé­ges üzemeltetni a motort. (Kér­dés, hogy nem lehetne-e már Bé­késcsabán, netán gőzzel előme­legíteni a szerelvényt?) Aztán elmúlt a tél, a zaj viszont maradt, mégpedig az immár nyitott abla­kok számára. Egy hajnali órán terepszemlét tartottunk. Bizony a mozdony alapjáratban is a maga dízeles diszkréciójával szólítja meg a Gyulán lakókat. A hang főként oldalirányban, úgy 45—60 fo­kos szögben hagyja el a moz­donyt, mert annak felső részét így lyukasztgatták ki. Ez az irány pedig éppen a lakótelep házainak ablakait célozza. A ál­lomásépületben ebből szinte semmi sem hallatszik, hiszen messze odébb áll a mozdony. A házak lakói már megpróbáltak szót érteni a MÁV-val, úgy tűnt, változott is valami — annak rendje-módja szerint megkö­szönték az újságban az illetéke­seknek —, aztán visszaállt a régi „rend”. Sok múlik a moz­donyvezetőn, mondják, de hát azt is embere válogatja. Zajlik a vonatozás — A 37 652-es vonat július közepétől menetrendszerűen közlekedik Békéscsaba és Gyu­la között, négy óra húszas indu­lással és négy óra negyvenes gyulai érkezéssel—mondta//c- gedűs Sándor gyulai állomás­főnök. — A szerelvény tizenkét kocsiból áll. A korábbi fél öt helyett tíz perccel később ér Gyulára, s utasokat is hoz. Öt óra tizenöt percig tartózkodik itt az expressz. Ha megjön, a gépet leválasztják a szerelvényről, s körüljárással a szerelvény másik végére áll. Ez is idő. Összerakó művelet következik: a féket és az elektromos vezetéket össze­kötik, s ellenőrzik. Ezt a jegy­vizsgáló, a vezető jegyvizsgáló végzi a mozdonyvezetővel. A gépnek levegőt kell termelnie, télen ehhez még a felfűtés is tár­sul. Azért nem tudjuk a gépet egy MÁV-épület takarásába rej­teni, mert a szerelvény vége sok­kal hátrébb már nem állítható: mögötte ott vannak a jelzők, azokon túl egy közúti kereszteződés. Tizenkettőnél kevesebb kocsival meg azért nem indulhatunk, mert a különb­ség békéscsabai csatlakoztatása nagyon megnövelné az expressz menetidejét. Nem mondom, előfordult, hogy a gép átállítása­kor egyik-másik mozdony- vezető gyorsabban, így hango­sabban közlekedett. Ha eredményre nem is jut­hattunk, némi útbaigazítást kap­tunk: keressük meg a MÁV sze­gedi igazgatóságát. Ott a kere­sett úr új sínre tett bennünket. Akihez irányított, azzal ugyan jól elbeszélgettünk, ám a végén kikötötte: amit mondott, nem mondta, nincs joga ez ügyben nyilatkozni. Másoknak se volt a vasútiak­nál, mondták, amit gondoltak, aztán a szokásos: de mi egy szót se szóltunk. Azért kikerekedett valami a hallottakból. Például az, hogy aki vasút mellé épít, számolnia kell ilyesmivel. Az­tán elismerték: ha az ő ablakuk alatt dorombolna a mozdony, bi­zony maguk is hangosnak talál­nák. Amikor szóba került, hogy talán valami zajgátló falat kelle­ne húzni, mint civilizált orszá­gokban szokás, lemondóan le­gyintettek: most, amikor egy villanyégőre sincs pénze a MÁV-nak?! Meg aztán „jogi formula” nem kötelezi a MÄV- ot ilyesmire. így aztán — tették hozzá — mossuk kezeinket... Felmerült, mi lenne, ha egyene­sen a MÁV valamely „nagy­főnökéhez” fordulnánk? Hát, van, amikor sikerül, van, amikor nem — vélekedtek. — Az sem kizárt, hogy egy-kétmillió még­is akadna rá. Aztán a gyulai ön- kormányzat is „beszállhatna” valamennyivel. Változhatna a menetrend, rövidülhetne a sze­relvény, de a 15—25 perces menetidő növekményt nehezen viseli el egy expressz. Túl nagy falat Végül Kaposvári Péter, a MÁV szegedi igazgatóságának gépé­szeti osztályvezetője szólalt meg az ügyben. — A tavasszal már kaptunk levelet Gyuláról, válaszoltunk is a panaszosok képviselőjének. A vontatási főnökség és az állomásfőnök segítségével opti­mális megoldást kerestünk és ta­láltunk. Sajnos a mozdony- vezetők ciklikusan nem úgy jár­nak el, ahogy kellene. De ellenőriztetem majd, hogy áll a dolog. Zajvédő falat? A vasút­nak nincs erre pénze. Azt kell mondanom, nem szerencsés helyre épült az a lakótelep. Nem is értem, hogyan tehették oda. Lehetne talán fákat ültetni. Ha jönnek a hidegebb szeptemberi, októberi napok, sajnos, újra meg kell indítanunk a kocsik előfűtését. Azt hiszem, használ­hatójó műszaki megoldás nincs erre a problémára. Nem világos, miért nem a la­kótelep építése előtt fejtette ki a MÁV a fenntartásait? S miért a mai lakóin veri el a port? Az meg egyenesen bámulatos csatlako­zás a MÁV részéről, hogy kiok­tatják a laikusokat: miért nem számoltak azzal, hogy a MÁV kömyezetszennyezően zajos mozdonyokat szerez majd be. A mávos megközelítés kisiklásve­szélyes: ideje lenne eldönteni, hogy a MÁV gazdasági társaság vagy az államhatalom része? Mert ennek megfelelően illene megválogatni a szavait, s kelle­ne orvosolnia az általa okozott károkat. A megelőzésről nem is beszélve. A zajnak leginkább ki­tett lakások gazdái világosan lát­ják: hosszabb távon képtelenség tovább játszani ezt a hajnali őrületbe kergetősdit, s el sem adhatók zajos, rezgős ingatlan­jaik. Talán a MÁV megvehetné azokat szolgálati lakásoknak. Ha ránk hallgatnak, csakis haj­nali műszakban dolgozók szá­mára. Kiss A. János

Next

/
Thumbnails
Contents