Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-09-23 / 222. szám
1996. szeptember 23., hétfő MEGYEIKÖRKÉP — ff Kaffkáért (cs) A Kaffka Margit Társaság Nagykárolyból segítségnyújtás céljából kereste meg az orosházi önkormányzatot. Kaffka Margit szülőházát emlékházzá kívánják alakítani. A ház falán lévő emléktábla helyére szeretnének egy bronz domborművet elhelyezni, ehhez kértek a szervezők anyagi segítséget. A közművelődési bizottság egyhangúlag 15 ezer forint támogatást szavazott meg a fenti célra. A képviselő-testület is úgy határozott, hozzájárul az átalakításhoz, ezért a pénzt átutaltatta a Helios Alapítvány számlájára. Napokon belül a megyében is fogható a TV3 Nemrégiben lapunk hasábjain már írtunk a műholdas sugárzásra áttért TV3 műsoráról, ami biztosan sokaknak megtetszett, hiszen sokan érdeklődnek, melyik városban fogható ez a műsor. Valyuch Lászlótól, a Csabakábel Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy Magyarországon pillanatnyilag nem kapható az a fajta antenna, amelynek segítségével ez a speciális, digitális adó fogható lenne. Ezért valószínűleg a kábelhálózatok nézői találkozhatnak majd elsőként a TV3 műsorával. Békéscsabán, amennyiben ez a műszaki berendezés megérkezik időben, október elsejétől az UHF C26-OS csatornán (ahol jelenleg az M6-os műsora fogható) láthatják a Csabakábel nézői az adást. — Jelent-e díjváltozást a békéscsabaiaknak ? —Nem, egyelőre ezt a műsort ingyenesen nézhetik. — Sokan érdeklődtek, mi változik januártól? — Várhatóan novemberben tudunk erről tájékoztatást adni, hiszen az új médiatörvény értelmében szerződéseket kell kötnünk minden egyes műsorszolgáltatóval, ezek a tárgyalások még javában folynak. Márpedig minden ettől függ majd... A Körös—Kábel Kft. ügyvezetője, Domokos Zoltán elmondta, hogy a szerződéseket már megkötötték, a részükről szükséges műszaki berendezéseket beszerezték, és készen állnak a TV3 fogadására. Most már minden a budapestiektől függ, akik jövő hétre ígérték a műsorfogadáshoz még szükséges műszaki berendezéseket. Amint azok rendszerbe állítása is megtörténik, mind Gyulán, mind Orosházán sugározni fogják a TV3 műsorait. A sugárzásért nem kell külön díjat fizetni, és a sugárzás megkezdésének pontos időpontjáról, valamint, hogy melyik csatornán foghatják majd a műsort, a Körös—Kábel Kft. a képújságon keresztül tájékoztatja nézőit. A későbbiekben a kft. csabai hálózatán is tervezi a TV3 beindítását. Szarvason már egy hete fogható a TV3 a kábelhálózaton lévő lakásokban. Az Informatikai Kft. műszaki vezetője elmondta, hogy a csatornát a SAT1 előtt, a VHF3-as sávban találják a nézők. A. Gy.—K. A. Hatékonyan tanulni Alaszkánál ringott a hajó A Megismerőképésségeket Fejlesztő Stúdió, mely tanulási képességfejlesztő tréningeket indít az országban, Magyarországon 1995 szeptemberében kezdte meg működését. A program Lengyelországból származik, melyet pedagógusokból és pszichológusokból álló csoport alkotott meg. A program fő érdeme a komplex hatás, vagyis egyszerre fejleszti az emlékezetet, figyelmet, megfigyelő-képességet, a kreatív és logikus gondolkodást, valamint a gyors tájékozódást, melyek elengedhetetlenek a hatékony tanuláshoz. A résztvevők játékos formában sajátítják el az új, egyedülálló feladatsort, melynek segítségével a továbbiakban könnyebben tudnak tanulni. A módszerek minden tantárgyhoz, még az idegennyelvek elsajátításához is segítséget nyújtanak. A stúdióban nem konkrét tárgyi tudást tanítanak, hanem cél az általános szellemi fejlődés, a tanulási módszerek elsajátítása. Ezért lehetséges, hogy egy csoportban többféle korosztályú gyerekek lehessenek. Békéscsabán is indul a tréning helyi oktatókkal. A részletekről érdeklődni lehet napközben a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola könyvtárosánál, a 325-636-os telefonon, illetve 18 óra után a 321 -772-es telefonon. A közelmúltban már beszámoltunk arról, hogy az eleki Hering Ferenc angol nyelvvel egybekötött hajópincéri tanfolyamot fejezett be. A záróvizsgánál egyebek mellett ott volt Roberto Sorbi úr, a világhírű Princes Cruises hajótársaság illetékese is, aki néhány hallgatónak, így Hering Ferencnek is 8 hónapos állást ajánlott. Azóta fiatal barátunk a világ egy másik csücskén keresi a mindennapit. Indulása előtt megkértük, időnként tájékoztasson benyomásairól, élményeiről. Levelet ugyan még nem kaptunk, de édesanyja és a közeli jóbarátok már igen. így őt kértük rövid beszámolóra. — Ferinek egy hete volt arra, hogy elrendezze az út adminisztrációs ügyeit, illetve az orvosi vizsgát. A hajótársaság információja szerint szeptember 6-án hajnali 5 órakor a Ferihegy II-ről indul a gépe, a németországi Frankfurtot érintve a kanadai Vancouverbe. Vancouverben Ferit és négy társát már várták a hajótársaságtól. Egy ötcsillagos hotelben szálltak meg, majd másnap már a hajón voltak. A hajó Alaszkából indult a Csendes-óceánon, a Panama-csatornán át a Karib- tengerre. Ketten laknak egy ka- jütben. Segédpincérként dolgozik — mesélte H. Kovács Magdolna, Feri édesanyja. (bernát) Olvasóink írják ■ ■■ .■ —— Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Egyesületi gyűlés Okányban A mozgáskorlátozottak egyesületének okányi csoportja a közelmúltban tartotta meg ez évi gyűlését. A gyűlést Kolozsvári Sándorné, az okányi csoport vezetője nyitotta meg, aki ismertette a csoport eddigi tevékenységét. Mint beszámolójában elmondta, a helyi csoport 1995 márciusában alakult meg 42 fővel. Ma ez a létszám 118 főre emelkedett. A gyűlés fő témája a MEOSZ által a gázbevezetéshez nyújtott kedvezmény és a vissza nem térítendő 150 ezer forint támogatás volt. Az okányi csoportból jelenleg 10 egyesületi tag részesült a fenti kedvezményben. A csoportvezető beszámolója után Gál Ottó elnök tájékoztatta a résztvevőket az egyesület munkájáról. Mint elmondta, nincs könnyű helyzetben a MEOSZ. Az idei kormányrendelet gátat próbál vetni az egyesület eddigi erőfeszítéseinek. Gondoljunk csak a közlekedési támogatási rendszer — nem minden sorstárs előnyére szolgáló—módosítására. Gál Ottó elmondta, hogy a gyulai egyesület kapcsolatot tart fenn azokkal az önkormányzatokkal, civil szerveződésű egyesületekkel, akik Gyula vonzáskörzetébe tartoznak, s szólt egyben a MEOSZ vezetőinek felelősségvállalásáról, amely — mint mondotta —, egyre nő, egyre több feladatot kell átvállalniuk, hogy segíteni tudjanak a hozzájuk forduló sorstársaikon. Ezt követően Kónya Mária polgármester méltatta az okányi csoport munkáját, aki ígérte, hogy az önkormányzat a lehetőségekhez mérten támogatni fogja működésüket. Ezután megválasztották a küldötteket, ők képviselik majd sorstársaikat a gyűléseken, majd a helyi nyugdíjasklub szereplésére került sor, amelyen felcsendült néhány gyönyörű dal, és ügyes, hozzáértő kezek szólaltatták meg a citerát, s végül egyfelvonásos jelenetnek is szemtanúi lehettek az érdeklődők. Oláh Ferenc Köszönjük a segítséget! Napjaink nadrágszíjhúzó gazdaságpolitikája legégetőbb módon az egészségügy mellett, talán a művelődést és a közoktatást érinti. Az iskolák egyre kétségbeesettebben számolgatják tanévkezdéskor diákjaikat; elég lesz-e, amit a fejkvóta alapján kapnak? Tudják-e biztosítani azokat a tárgyi és személyi feltételeket, amelyek e csemeték oktatásához szükségesek? Cél: csak a szintentartás, fejlesztésre gondolni sem lehet. Nem marad más, mint a vállalatok, vállalkozók, tehe tősebb jó szándékú emberek támogatását kérni. Általános iskolánk—nem először—a Henkel Magyarország Kft. körösladányi gyárának segítségét kérte, ezúttal a kémia szaktanterem — kísérletek elvégzésére is alkalmas — előadói asztalának elkészítésében. Kérésünk most is meghallgatásra talált. Az asztal elkészült, amit ezúton szeretnénk megköszönni Nyerges László gyárvezetőnek, a kivitelezést pedig Zsigri István tmk-vezetőnek és Acs Imre asztalosnak. Kiss Károly, tanár Természeti vagy sorscsapás vitába keveredni a MÁV-val? Eltolták vagy eltolják a lakótelepet? Vasút mellett nem jó lakni... FOTÓ: lehoczky PÉTER Ha nem volna a MÁV, nem kellene kitalálni -— mondhatnák egy francia gondolkodó aforizmáját tovább csavarva-facsarva azok a gyulaiak, akik a Budrio nevű lakótelepen élnek. Panaszuk támadt a MÁV ellenében, s azóta egyre vakvágányra futnak. Annyi bajuk van csupán, hogy amióta hajnalonként Gyuláról indul az Álföld-éxpressz, menetrendszerűen meg kell szakítaniuk legszebb álmukat is. Jó reggelt Budrio! Örülnek persze, hogy a gyulaiak, Gyula vendégei lehetőséget kaptak: ezzel az expresszel is átszállás nélkül érhetik el Budapestet. Ám azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy ennek ellentételezéseként nekik minden hajnalban fél négy, háromnegyed négy körül fel kell ébredniük, majd bő félórás bosszan- kodás után képesek legyenek visszaaludni, mintha mi sem történt volna. Az a baj, mondják, hogy amikor hajnalban áthúzzák, áttolják Békéscsabáról a 12 kocsis szerelvényt, annak — a korábban megszokottnál nagyobb teljesítményű — dízel- mozdonya felveri, majd ébren tartja őket. Naponta eszik ezt a kefét. Annyit valóban képes megszokni a szervezet, hogy nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja egy érkező és távozó vonat zaját, ám azt már nem lehet ép ésszel és alvással kibírni, hogy redszeresen fél-, háromnegyed órán át „túráztatják” a mozdonyt, miután az a szerelvény egyik végéről a másikra átál 1. Ennek szükségességét a télen azzal magyarázta a MÁV, hogy fel kell fűteniük a kocsikat, s ehhez nagy fordulaton szükséges üzemeltetni a motort. (Kérdés, hogy nem lehetne-e már Békéscsabán, netán gőzzel előmelegíteni a szerelvényt?) Aztán elmúlt a tél, a zaj viszont maradt, mégpedig az immár nyitott ablakok számára. Egy hajnali órán terepszemlét tartottunk. Bizony a mozdony alapjáratban is a maga dízeles diszkréciójával szólítja meg a Gyulán lakókat. A hang főként oldalirányban, úgy 45—60 fokos szögben hagyja el a mozdonyt, mert annak felső részét így lyukasztgatták ki. Ez az irány pedig éppen a lakótelep házainak ablakait célozza. A állomásépületben ebből szinte semmi sem hallatszik, hiszen messze odébb áll a mozdony. A házak lakói már megpróbáltak szót érteni a MÁV-val, úgy tűnt, változott is valami — annak rendje-módja szerint megköszönték az újságban az illetékeseknek —, aztán visszaállt a régi „rend”. Sok múlik a mozdonyvezetőn, mondják, de hát azt is embere válogatja. Zajlik a vonatozás — A 37 652-es vonat július közepétől menetrendszerűen közlekedik Békéscsaba és Gyula között, négy óra húszas indulással és négy óra negyvenes gyulai érkezéssel—mondta//c- gedűs Sándor gyulai állomásfőnök. — A szerelvény tizenkét kocsiból áll. A korábbi fél öt helyett tíz perccel később ér Gyulára, s utasokat is hoz. Öt óra tizenöt percig tartózkodik itt az expressz. Ha megjön, a gépet leválasztják a szerelvényről, s körüljárással a szerelvény másik végére áll. Ez is idő. Összerakó művelet következik: a féket és az elektromos vezetéket összekötik, s ellenőrzik. Ezt a jegyvizsgáló, a vezető jegyvizsgáló végzi a mozdonyvezetővel. A gépnek levegőt kell termelnie, télen ehhez még a felfűtés is társul. Azért nem tudjuk a gépet egy MÁV-épület takarásába rejteni, mert a szerelvény vége sokkal hátrébb már nem állítható: mögötte ott vannak a jelzők, azokon túl egy közúti kereszteződés. Tizenkettőnél kevesebb kocsival meg azért nem indulhatunk, mert a különbség békéscsabai csatlakoztatása nagyon megnövelné az expressz menetidejét. Nem mondom, előfordult, hogy a gép átállításakor egyik-másik mozdony- vezető gyorsabban, így hangosabban közlekedett. Ha eredményre nem is juthattunk, némi útbaigazítást kaptunk: keressük meg a MÁV szegedi igazgatóságát. Ott a keresett úr új sínre tett bennünket. Akihez irányított, azzal ugyan jól elbeszélgettünk, ám a végén kikötötte: amit mondott, nem mondta, nincs joga ez ügyben nyilatkozni. Másoknak se volt a vasútiaknál, mondták, amit gondoltak, aztán a szokásos: de mi egy szót se szóltunk. Azért kikerekedett valami a hallottakból. Például az, hogy aki vasút mellé épít, számolnia kell ilyesmivel. Aztán elismerték: ha az ő ablakuk alatt dorombolna a mozdony, bizony maguk is hangosnak találnák. Amikor szóba került, hogy talán valami zajgátló falat kellene húzni, mint civilizált országokban szokás, lemondóan legyintettek: most, amikor egy villanyégőre sincs pénze a MÁV-nak?! Meg aztán „jogi formula” nem kötelezi a MÄV- ot ilyesmire. így aztán — tették hozzá — mossuk kezeinket... Felmerült, mi lenne, ha egyenesen a MÁV valamely „nagyfőnökéhez” fordulnánk? Hát, van, amikor sikerül, van, amikor nem — vélekedtek. — Az sem kizárt, hogy egy-kétmillió mégis akadna rá. Aztán a gyulai ön- kormányzat is „beszállhatna” valamennyivel. Változhatna a menetrend, rövidülhetne a szerelvény, de a 15—25 perces menetidő növekményt nehezen viseli el egy expressz. Túl nagy falat Végül Kaposvári Péter, a MÁV szegedi igazgatóságának gépészeti osztályvezetője szólalt meg az ügyben. — A tavasszal már kaptunk levelet Gyuláról, válaszoltunk is a panaszosok képviselőjének. A vontatási főnökség és az állomásfőnök segítségével optimális megoldást kerestünk és találtunk. Sajnos a mozdony- vezetők ciklikusan nem úgy járnak el, ahogy kellene. De ellenőriztetem majd, hogy áll a dolog. Zajvédő falat? A vasútnak nincs erre pénze. Azt kell mondanom, nem szerencsés helyre épült az a lakótelep. Nem is értem, hogyan tehették oda. Lehetne talán fákat ültetni. Ha jönnek a hidegebb szeptemberi, októberi napok, sajnos, újra meg kell indítanunk a kocsik előfűtését. Azt hiszem, használhatójó műszaki megoldás nincs erre a problémára. Nem világos, miért nem a lakótelep építése előtt fejtette ki a MÁV a fenntartásait? S miért a mai lakóin veri el a port? Az meg egyenesen bámulatos csatlakozás a MÁV részéről, hogy kioktatják a laikusokat: miért nem számoltak azzal, hogy a MÁV kömyezetszennyezően zajos mozdonyokat szerez majd be. A mávos megközelítés kisiklásveszélyes: ideje lenne eldönteni, hogy a MÁV gazdasági társaság vagy az államhatalom része? Mert ennek megfelelően illene megválogatni a szavait, s kellene orvosolnia az általa okozott károkat. A megelőzésről nem is beszélve. A zajnak leginkább kitett lakások gazdái világosan látják: hosszabb távon képtelenség tovább játszani ezt a hajnali őrületbe kergetősdit, s el sem adhatók zajos, rezgős ingatlanjaik. Talán a MÁV megvehetné azokat szolgálati lakásoknak. Ha ránk hallgatnak, csakis hajnali műszakban dolgozók számára. Kiss A. János
