Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

MEGYEIKÖRKÉP

1996. szeptember 19., csütörtök

Növekvő igény a kulturális szolgáltatások iránt

A szakszervezet törvényi garanciát kér

Az 1997. évi költségvetés irányelvei nem tartalmazzák a közművelődési törvény életbe lépéséhez szükséges feltételeket — állítja Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A Pénzügyminisztérium jog- és megállapodás-ellenes magatartása nem mutatja azokat a biztosítékokat, melyeket a kormány 1996- ban vállalt a közművelődési törvény megalkotására. A KKDSZ nem hisz és nem bízik a kormányban, hanem elvárja, hogy az írásban rögzített kormányhatározatot betartsák.

— Mi az, ami szükségessé teszi, hogy 1997. január elsejétől életbe lépjen a közművelődési törvény? — kérdeztük a szakszervezeti vezetőt.

— Az utóbbi években az ön- kormányzatok általános elszegényedése a közművelődési intézményrendszert érintette a legsúlyosabban. Ugyanakkor az elmúlt három-négy évben a helybeli polgárok, és főleg a szociálisan hátrányos helyzetbe kerültek körében megnőtt az igény a kulturális alapintézmények szolgáltatásai iránt. így tehát az a paradox helyzet állt elő, hogy miközben csökkent a feltételrendszer, nagymértékben

Vadász János, a KKDSZ elnöke FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

megnőtt az intézmények látogatottsága.

— Mit kell mindenképpen tartalmaznia a törvénynek?

— Az alkotmányban rögzített művelődési alapjogot biztosítani kell függetlenül attól, hogy milyen településen él valaki. A törvénynek tisztáznia kell, melyek azok a minimumkövetelmények, melyeket minden településen meg kell teremteni. Az államnak gondoskodnia kell a törvény működéséhez szükséges költségvetési garanciákról. Biztosítani kell a megfelelő szakember-létszámot, ami számításaink szerint 380—400 fős létszámemelést jelent a területen. Végül olyan törvényi garanciák is kellenek, melyek bitosítják a törvény betarthatóságát.

—Úgy tűnik, a törvény életbe lépéséhez nincsenek meg a megfelelő költségvetési biztosítékok.

— A kormány határozatban vállalta, hogy az idén megalkotja és 1997. január elsejével hatályossá teszi a Közművelődési Törvényt. Ha ezt a megállapodást nem tartja be, akkor elveszti hitelképességét, és félő, hogy a szociális béke felborul. Ezért levélben kértük Horn Gyula miniszterelnök urat, hogy a kormány által felvállalt kötelezettségeknek maradéktalanul tegyenek eleget.

—A Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szak- szervezete küzd azért is, hogy a 19 és fél százalékos béremelés maradéktalanul megvalósuljon.

—Igen, ennek betartásához ragaszkodunk. A jelenlegi 9- 10 százalékos fizetésjavításra vonatkozó kormányjavaslatot csak akkor tudjuk elfogadni, ha a hiányzó összeget még decemberben megkapják a kollégák. Kovács Attila

Szolgálat minden apróságért

Anya- és csecsemővédelmi fórum Gyulán

Kormánykritika és tűzelhalás

Fogadóóra, (n) Tóth Sándor országgyűlési képviselő szeptember 20-án, pénteken 10- től 11 óráig fogadóórát tart Szabadkígyóson, a polgármesteri hivatalban.

Vállalkozói találkozó, (i)

A Békés Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány Szeghalmi Alirodája, a városi önkormányzat és a Layer Kft. sárréti vállalkozói találkozót és termékbemutatót tart Szeghalmon szeptember 21—22-én a Layer Kft. Széchenyi u. 11. szám alatti telephelyén. Gila Károly irodavezetőtől megtudtuk: a meghívottak számára szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a hivatalos megnyitó. A nagyközönség előtt pedig 13 órakor nyitják meg a kapukat. Vasárnap 14 órára pedig fórumra invitálják a térség vállalkozóit. Az utóbbi rendezvényen, részt vesz Kurt Ulriksen, Magyarországon élő dán üzletember, gazdasági tanácsadó is.

Őstörténetünk, (n) Az

Ipolyi Arnold Népfőiskola magyarságismereti sorozatának következő előadása szeptember 27-én 18 órakor kezdődik az újkígyósi községháza nagytermében. A programon dr. Kiszely István antropológus professzor Őstörténetünk mai szemmel című előadását hallgathatják meg az érdeklődők.

Költözik az ÁNTSZ. (ö)

Az ÁNTSZ Gyulai Városi Intézete mától költözik. Szeptember 23-ától, hétfőtől új helyen, Gyulán, a belvárosban, a Hétvezér utca 1. szám alatt, az OTP-fiók- kal szemközti szép épületben várják az állampolgárokat, az ügyfeleket. A költözés ideje alatt is zavartalan az ügyintézés. Telefon-, telefax- és postafiók- számuk változatlan marad.

Baleset, (c) Békéscsaba és Gyula között, a 128-as kilométerszelvénynél történt baleset tegnap. A kondorosi K. P. figyelmetlenül vezette IFA tehergépkocsiját és elütötte a kerékpárral közlekedő Sz. I-né, 57 éves, békéscsabai lakost. A baleset következtében a kerékpáros súlyos sérülést szenvedett.

„AKI KEVESET GONDOLKODIK, SOKAT TÉVED.”

(Leonardo da Vinci)

A tavalyi anya- és csecsemő- védelmi munka értékelésére gyűltek össze megyénk védőnői, szülész- és gyermekorvosai, a témához kapcsolódó szakemberek Gyulán, az Erkel Művelődési Központban. Őket és Horváth Mónika országos vezető védőnőt köszöntötte dr. Kiss Viktóra megyei tisztifőorvos.

„Elhivatottság, szakértelem jellemzi az anya- és csecsemővédelemben dolgozókat — mondotta —, s bár hibák is előfordulnak, megállapítható, hogy minden egyes kis életért, megyénk minden jövendő polgáráért külpn-külön lelkiismeretesen tevékenykednek.” A szakmai tanácskozás egyik megható elemeként köszöntötték a nyugdíjba készülő dr. Márkus Vera megyei gyermekgyógyász szakfelügyelő főorvost és dr. Jakubecz Sándor megyei szülész-nőgyógyász szakfelügyelő főorvost.

Ez utóbbi irányító szakember a várandós gondozás és a várandós

patológia megyei fejlődéséről, eredményeiről szólt. Minden tapasztalatával, hozzáértésével és tudásával kérte az illetékeseket, ne számoljanak fel a kórházakban terhespatológiai ágyakat. A szülész és a gyermekgyógyász szövetségével érték el az eddigiekben is, hogy a veszélyeztetett kismamák közül a legtöbben egészséges csecsemőket szültek, vagy időben feltárva a problémát, megfelelő gyógyításban részesültek és csökkent a megyében a csecsemőhalandóság. Márkus főorvos asszony ismertette az élve születések számát, amely 1993-ban 4572, 1994-ben 4341 és 1995-ben 4187 volt. A csecsemőhalálozás okait részletesen elemezte, magyarázta a csökkenő adatokat, amelyeket legszívesebben minden szakember nullával helyettesítene. Tavaly nem volt csecsemőhalott Orosháza környékén, Szeghalomban, Mezőkovácsházán, Battonyán és Tótkomlóson. Az

utóbbi három év átlaga szerint a legjobb eredmények ilyen szempontból Mezőkovácsházán, Szarvas környékén és Mezőbe- rényben mutathatóak ki. Beszélt a csecsemők és gyermekek orvosi vizsgálatának, látogatottságának adatairól. Összefüggésbe hozható a gyermekek változatos táplálkozása egészségi állapotukkal. Előadása kiterjedt a táplálkozás egészségvédelmi jelentőségére is.

Komlósi Kálmánná megyei vezető védőnő a körzeti védőnők, a családvédelmi szolgálatok, az iskola-egészségügyi és a felvilágosító munka eredményességéről beszélt. A megyében 158 védőnői körzetben dolgoznak,

32-ben helyettesítenek. Hat településen finanszírozási okokból felmerült a védőnői státusz megszüntetése, a veszélyt azonban sikerült elhárítani.

A fórumon hozzászólások és további értékes előadások is elhangzottak. Bede Zsóka

Sümeghy Csaba (Fidesz) Békés megyei képviselő is elmondta véleményét a kormány kétéves tevékenységéről a parlamenti vitanapon. Elismerte, hogy néhány területen mutatkozik a gazdasági helyzet javulása, de felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom leépülőben van, óriási a különbség a szegények és a gazdagok között. A magyar munkások termelékenysége ma egynegyede a nyugat-európainak, fizetése pedig egynyol- cada-egytizede. Különösen szomorúnak ítélte képviselőnk a kutatás-fejlesztés leépülését, s úgy vélte, hogy a meglévő gyenge ipari bázis nem elegendő az európai csatlakozásra. De leépült az érdekegyeztetés is, a civil szervezetek csak vegetálnak. Sümeghy Csaba kifogásolta az évenként végrehajtott adóreformot, mert az teljesen kiszámíthatatlanná teszi az üzleti életet, a vállalkozások jövőjét. Javasolta, hogy az adótörvényeket csak a parlament minősített többségével lehessen módosítani, hogy a változtatás ne rövid

Az önkormányzatok most talán valóban hamarosan kézhez kapják a gázrészvényeiket, miután megszületnek azok a szerződések, amelyeket az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. köt a települési önkormányzatokkal az átadandó gázszolgáltatói részvényekről. Az egyes gázszolgáltatók alaptőkéjének 40 százalékát kitevő részvénycsomagokat azon helyi önkormányzatok között osztják szét, amelyek korábban hozzájárultak a regionális gáz- szolgáltató társaságok vagyonához. A részvénycsomag összesen 18,6 milliárd forint névértékű.

A Dégáz működési területén összesen 180 település, együttesen mintegy 4,9 milliárd forint értékkel érdekelt a gázrészvényekben, ebből 56 a Békés megyei, a részvények névértéke peTegnap Szarvason, a Ciprus fogadóban tartott tájékoztatót lapunk főszerkesztője, dr. Árpási Zoltán és dr. Tóth Miklós, kiadónk ügyvezető igazgatója.

A szarvasi vállalatok képviselőivel, vállalkozókkal való találkozón szó esett a lap életében történt jelentős változásokról. Ezek egyik fontos eleme a saját terjesztőhálózat, amely kora reggeli kézbesítést, ekképpen az aktuális eseményekhez és az üzleti információkhoz való gyors hozzájutást ígér. A városi

távú költségvetési érdekeket szolgáljon, netán egyes politikai csoportok érdekeinek legyen alárendelve. Kifogásolta, hogy a kormányon belül nincs egy kézben a gazdasági folyamatok irányítása. '

Képviselőnk szerint nem zárható ki a kormány felelőssége abban, hogy az ország szinte három részre szakadt, s a harmadik hányad színvonala még balkáninak sem mondható. A gazdaságilag szétszakadt ország nem alkalmas az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. A lakosság többségében a tehetetlenség, az apátia érzése uralkodik el.

Még a keddi ülésnapon kérdezte meg egy képviselő, hogy a tűzelhalásos betegséggel sújtott és ezért kiirtott almaültetvények tulajdonosai mikor fogják megkapni az ígért kártérítést. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár megerősítette: lesz kártalanítás, a felmérések alapján 300millió forintot igényeltek erre a célra a Pénzügyminisztériumtól. Mihelyt megkapják, nyomban továbbítják a jogosultaknak. s. Á.

dig összesen 1,43 milliárd forint. A megyék között népességarányosan osztják szét az értékpapírokat, Békés megyében pedig — az érintett települési ön- kormányzatok többsége ezzel értett egyet — a vezetékhossz és a lélekszám arányában jutnak részvényhez. Megyénkben a belterületeken kiépített gázvezeték hossza együttesen 2520 kilométer. A vezetékhossz és lé- lekszám-arányos felosztási rend elfogadását dokumentáló megállapodásokat szeptember végéig beterjeszti a megye az ÁPV Rt.-hez, s ezt követően kapják kézhez gázrészvényeiket megyénkben az érintett települési önkormányzatok. A részvények sorsa a legtöbb településen az értékesítés, hiszen nagy a pénztelenség. (tóth)

szerkesztőség hálózata közelebb viszi a lapot az olvasókhoz és az ügyfelekhez. A Hírlap a hét szinte minden napján melléklettel jelentkezik, újdonság a színes oldalak és a népszerű színes hirdetések megjelenése. A hir-* detési részleg a szervezők mellett tanácsadókat is foglalkoztat, segítségül, hogy a hirdetések az ügyfelek szándéka szerint érjenek célt. A Békés Megyei Hírlap a Matesz tagja, amely a lapok példányszámáról közzétett adatok valódiságát igazolja. (r)

Gázrészvények karnyújtásnyira?

Hírlap-bemutató Szarvason

Szűkülő élettérben a Várszínház? Békétlenség az Új Élet háza táján

Botrányos? Viharos? — nem is tudni pontosan, melyik jelzővel illethető az Orosházán szerda délelőttre meghirdetett Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet rendkívüli közgyűlése. De még csak közgyűlésről sem beszélhetünk, mert...

A gyulai vár felújítása második ütemének régi, most ismét elővett terve visszaállítaná a várudvaron a századokkal ezelőtti loggiasort, ezzel a Gyulai Vászínház színpada, nézőtere igen összeszűkülne. A műemlékesek és a színház vitájában 1991 óta nem született megnyugtató megoldás. A napokban a tervre az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megadta az elvi építési engedélyt. A színház nem fogadhatja el az egyoldalú lépést, amely számukra egyértelműen azt jelenti, hogy célkitűzéseikkel kiszorulnak a várból— mondta el helyzetüket, segítséget kérve a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület legutóbbi közgyűlésén Gedeon József, a színház igazga- * tója.

— A Gyulai Várszínház megbeszélésre és helyszíni bejárásra hívta a város önkormányzati képviselőit, a polgármesteri hivatal illetékes vezetőit és a kulturális bizottság tagjait —- tájékoztatott a fejleményekről Gedeon József. —A keddi megbeszélés célja az volt, hogy Gyula vezetőivel ismertessük a várszínház állás-* pontját. A vámál tartott bejáráson részt vettCsiszárlmre, a várszínház művészeti vezetője és Székely László egyetemi tanár, világhírű díszlettervező, aki a Gyulai Várszínház tanácsadója is. Mindkét szakembernek — magamnak is — az volt a véleménye, hogy amennyiben visszaépítenék a pillérsort a várudvar jobb oldalára és két pillért ráépítenének a színpadra, annak fesztávolsága 7 méterre csökkenne. Ezzel lehetetlenné tennék, hogy itt operákat, történelmi drámákat és nagy létszámú szereplőgárdát felvonultató darabokat játszhassunk. Inkább csak kamaraműveket mutathatnánk be. Ez ellen tiltakozunk és kérjük a műemlékvédelmi hivataltól ennek az elképzelésnek a megváltoztatását. Ugyancsak kifogásoltuk, hogy a nézőtér is jelentősen csökken, ha visszaépítenék a loggiát. A város vezetése megértette gondjainkat, s közösen elhatároztuk, hogy egyeztetést kérünk az

Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnökétől, Kalmár Pétertől. Tegnap a polgármesteri hivatal levélben fordult az országos szakhivatal vezetőjéhez. Az egyeztető megbeszélésen minden érdekelt fél részt venne, így Gyula önkormányzata, a gyulai színház és a múzeum. Ma fogad bennünket Vitányi Iván, a parlament kulturális bizottságának elnöke és elmondhatjuk kéréseinket. Bízunk benne, lesz irántuk fogadókészség, a színház nem szorul ki a várból. Azt sem szeretnénk, ha megakadna a vár felújításának támogatási folyamata, hiszen kormányelőterjesztés készült erről.

Gedeon József elmondta még: a régi felújítási tervtől eltérően annyi a változás, hogy két pillért félig falaznának fel a nézőtér közepe táján, amelyet emiatt meg kellene emelni, újjáépíteni. Ugyanakkor a 420 személyes nézőtér csaknem 300 ülőhelyre csökkenne.

Szőke Margit

— Szövetkezetünknek 762 tagja van, ma meg kellett volna hogy jelenjen 362+1 fő. A jelenléti íven viszont 80 aláírás szerepel. Határozatképtelenség miatt a közgyűlést bezárom — fogta rövidre mondandóját Dányi László elnök.

— Ha már megjelentünk né- hányan, legalább beszéljük meg közös dolgainkat, hallgassuk meg tagtársainkat! Maradjon, aki a vagyon iránt érdeklődik — indítványozta valaki a sorok között, majd Németh Antal emelkedett szólásra. O azt sérelmezte, hogy a napirendek között nem szerepeltek a szolidaritási alap és a meliorációs kérdésekkel kapcsolatos témák, pedig a komoly érdeklődést ezek jelenthették volna, akkor talán a tagság is nagyobb érdeklődést tanúsított volna a rendkívüli közgyűlés iránt. A jelenlévők azt is

megtudhatták egy újabb hozzászólótól, hogy voltak, akik törvényességi felügyeletet kértek a megyei bíróságtól, amiért a szövetkezet nem a kért napirendekkel hirdette meg a közgyűlést.

Puskás József mint tag és mint a Ménes Szövetkezet vezetője így fogalmazott:

— Az Űj Élet Mezőgazdasági Szövetkezet a ménesét éli fel. De mire fordítja az eladásokból származó pénzeket? Mekkora jelenleg a lólétszám? Mi, a Ménes Szövetkezet szeretnénk kivásárolni a még meglévő lóállományt, a versenypályát és a ménes épületeit. A kívülálló üzletrésztulajdonosokat pedig arra kérjük, lépjenek be hozzánk!

A megjelentek már hazafelé igyekeztek, mi viszont utólagos tájékozódás során tudtuk meg, hogy a tagok (141 aláírással, ebből 108 volt a jogos) 6 pontot

szerettek volna napirendre tűzni a rendkívüli közgyűlésen. Ám az általuk sérelmezett témákhoz előre nem javasoltak előadót.

— Sem a meliorációs, sem a szolidaritási alappal kapcsolatban felvetett kérdésekben — a felvetők igényének megfelelően — nem tudtam volna kielégítő választ adni, hiszen amit tőlem hallhattak volna (mindkettő jogszerű, nem sért törvényt), az nem megfelelő a kétkedőknek. Egyébként is: az igazgatóság által javasolt napirendek szerepelhetnek egy közgyűlési napirenden. Á lóállományra és az ezzel kapcsolatos részletkérdésekre pedig azért nem válaszoltam volna, mert micsoda dolog áz, ha valaki az üzletfelének — márpedig Puskás úr a Ménes Szövetkezet vezetőjeként kért tőlem adatokat — kiadja a legbelső információkat. Az más kérdés, ha mint tagtárs kéri —. mondta a sikertelen közgyűlés utáni beszélgetésünkkor az elnök.

Csete Ilona