Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

1996. szeptember 19., csütörtök HAZAI TÜKÖR Drágább a leves, mint a hús A kistelepüléseken a helyi-adók csupán 5 százaléka folyik be A helyi adókról szóló törvény tavalyi módosítása nyomán je­lentősen bővült az önkormányzatok által kivethető adók köre és mértéke. Az Állami Számvevőszék tapasztalatai sze­rint azonban a nagyobb mozgástér ellenére meglehetősen fe­lemás a helyhatóságok adóztatási gyakorlata. Vannak települések, ahöl túl­ságosan súlyos adóterheket raknak a helybeliek vállára, s van, ahol alig, vagy egyáltalán nem élnek a saját bevételek lehetőségével. 1992-ben az önkormányzatok 40, 1993-ban 48,5, 1995. január elsején 52,1 százaléka vetett ki helyi adót — tájékoztatta lapunkat Dömötör Gyula, az Állami Számvevő- szék igazgatója. Míg korábban sok helyütt csak látszatadók voltak, mert a központi támogatáshoz a helyi adó bevezetése árán lehetett hozzájutni, ma már az alibi adóból nagyon is valóságos bevételi forrás lett. Az utóbbi időben egyre több képviselő- testület kényszerül új helyi adók kivetésére is. Ami az adózási fegyelmet illeti: elgondolkoztató, hogy a városokban a helyi adóknak 90,2 százaléka, a községekben viszont csupán 5 százaléka folyt be a kasszába. Roppant eltérő az adóügyek intézésének és adminisztráció­jának színvonala is. Akad olyan önkormányzat, amely­nél már-már többe kerül a le­ves, mint a hús: 100 forint adóbevételt 40 forint admi­nisztrációs költség terhel. Má­sutt ugyanez az arány 100:8 forint. A nyugati országokban egyébként 100 egységnyi adóbevétellel csupán átlag 1 egységnyi kiadás jár együtt. Indokolt lenne, hogy az egymáshoz közeli települések közös adórészleget működtes­senek. Hatékonyabbá tehetné a munkát az is, ha a városok vonzáskörzetében lévő falvak adóügyeit a városi önkor­mányzat adókkal foglalkozó osztálya intézné. (koós) A legtöbbe az orvosi, a legkevesebbe a jogi és műszaki tankönyvek kerülnek Magas áron jegyzett jegyzetek Jelenleg évente átlagosan 6 ezer forint jegyzet-, illetve tan­könyvtámogatás, a tényleges kiadásoknak mintegy harmada jut egy-egy egyetemi, főiskolai hallgatóra. A minisztérium ezt az összeget jövőre 10 ezer forintra szeretné felemeltetni. Az új felsőoktatási törvény egyik célja, hogy megteremtse az intézmények közötti átjár­hatóság feltételeit, azaz a hall­gató az egyik egyetemen megkezdett tanulmányait al­kalmasint egy másikban foly­tathassa. Ehhez a jelenleginél egységesebb jegyzet-, illetve tankönyvcsomagok szükségel­tetnek, és ami nem mellékes - elérhető áron. A jelenlegi szabályozók alapján évi 6000 forint jegy­zet-, illetve tankönyvtámoga­tás jut egy-egy diákra. Szük­ség is van a segítségre, mert a hallgatók átlagosan 15-20 ezer forintot költenek tan­könyvekre és jegyzetekre. A legolcsóbb ebből a szem­pontból a jogász-, illetve a műszaki képzés: ezeken az egyetemeken 2000-4000 fo­rintot fizetnek a diákok, évfo­lyamtól, kartól, szaktól füg­gően. A közgazdászok átlago­san 6000-8000, a bölcsészek 8000-10 000 forintot. A leg­drágább az orvostanhallgatók - 12 000-23 000 - és a leendő agrárszakemberek - mintegy 10 000-16 000 forintos - jegyzetcsomagja. Információink szerint jö­vőre a kulturális tárca, illetve a költségvetés 1 milliárd forin­tot kíván adni tankönyvvásár­lásra, és az egyetemi könyvtá­rak támogatására. Ebből kö­rülbelül 10 ezer forint hozzá­járulás jutna egy hállgatóra. A nehézségek közé tartozik, hogy mind kevesebb az ol­csóbb egyetemi jegyzet, ami­nek a legfőbb oka, hogy az ok­tatók a megírásáért csekély honoráriumot kapnak. Tan­könyv már inkább van, de ve­lük az a gond, hogy a szerzők többnyire saját műveiket kérik számon a hallgatóktól. így azonban nehezen jöhet létre az „átjárhatóság” - egységes jegyzet- és tankönyvcsoma­gokkal. (szalóky) GólyaJtir. Új épületben, kulturált körülmények között fogadja tegnaptól a. gyermekre vágyó házaspárokat a Hay- nal Imre Egészségtudományi Egyetemen működő meddő­ségi központ. Képünkön az egyik legkorszerűbb technikai berendezés, a spermafagyasztó látható, fotó: feb/diósi imre Gyógyítás családi körben Októbertől kiterjesztik az otthoni ápolást Sok száz millió forinttal ter­heli feleslegesen a társada­lombiztosítás kasszáját az olyan betegek gondozása, akiket azért látnak el kór­házban, mert otthoni szak­ápolásuk megoldhatatlan. Októbertől alapvetően megvál­tozik e helyzet - mondta Pan- kucsi Márta, a népjóléti tárca szóvivője tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Hangsúlyozta: a világ­szerte jól működő ellátási forma rendszerszerű megterem­tése mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak érdeke. A kórházi szakellátás na­ponta átlagosan ötezer, ápolási otthonban 1400, otthon 1000 forintba kerül. Vagyis, ha azért foglal el „aktív” ágyat a beteg, mert másutt, például a lakásán nincs, aki beadja neki a szüksé­ges injekciót, ez pazarlás. Az egészségügy szerkezetátalakí­tásának az a célja, hogy vala­mennyi ellátási formához min­den rászoruló hozzájusson. Az országgyűlés erre a fél évre 600 millió forintot szava­zott meg az otthoni szakellátás költségeire. A jogosságról a há­ziorvos vagy a szakorvos dönt. A vállalkozóknak a beteg­ápolásra a tisztiorvos adja ki a működési engedélyeket. Re­mélhető, hogy - kiváltképp az átszervezések miatt állásukat elvesztők köréből - elegendően jelentkeznek erre a munkára ahhoz, hogy október elsejétől megkössék a finanszírozási szerződést. (cs. b. j.) Életveszélye* hóbort. Évtizedes késéssel ugyan, de megérkezett hozzánk is az illegális autós versenyek divatja. A már több emberéletet követelő éjszakai száguldozást a rendőrség betiltotta, de a sebesség megszállottjai újabb és újabb útszakaszokon - ezúttal a Budaörsi úton - próbál­koznak az autós rodeóval. fotó: feb/diósi mre Koalíció: a pohár félig tele van - Ellenzék: a pohár fétíg üres A kérdés: félúton vagy tévúton? Nem hozott meglepetést a tegnapi parlamenti vitanap. A kormány elmúlt két év alatt végzett munkáját - ahogy vár­ható volt - homlokegyenest ellenkezően ítélték meg a koalí­ciós és az ellenzéki képviselők. A kormányzati oldal a ked­vező mutatókat, az ellenzék a negatívumokat sorolta. Az egész napos polémiát parlamenti megfigyelők úgy summáz­ták, hogy a két tábor szószólói elbeszéltek egymás mellett. Mint Horn Gyula miniszterel­nök hangsúlyozta, helyreállt a nemzetközi politikai és pénz­ügyi környezet bizalma Ma­gyarország iránt. A kormány vállalta a stabilizációhoz szükséges lépéseket és így si­került elérni, hogy megállt az ország eladósodása, javult ha­zánk fizetési mérlege és csök­kent a központi költségvetés hiánya. Ezt a világ is elis­merte. A térség első helyén Változatlanul vezetünk a térségben az ide érkező tőke nagyságának tekintetében, egyedül, nálunk valóban kon­vertibilis a nemzeti valuta. Az OECD-nek — Csehország mel­lett - egyedül mi vagyunk tag­jai a környező országok közül. 1995 volt a privatizáció leg­sikeresebb éve. Megállt a me­zőgazdaság helyzetének rom­lása, elkezdődött az államház­tartási reform, amire eddig még egyetlen kormány sem vállalkozott. Igaz, 1995-ben 12 százalékkal csökkent a re­álbér, de ez volt az ára annak, hogy ne növekedjék a munka- nélküliség. Történelmi megbékélés A szomszédsági politikában beigazolódott a történelmi megbékélés céljának helyes­sége. Az alapszerződések le­hetővé tették, hogy a határon túli magyarok érdekeit a kor­mányzat nemzetközi fórumo­kon e dokumentumokra hivat­kozva képviselje. Pető Iván (SZDSZ) megje­gyezte: a kormánynak két év után sokkal kevésbé kell kor­rigálnia korábbi kijelentéseit, mint az ellenzéknek. A jóslatokkal ellentétben erőteljesen folytatódott a piacgazdaság kialakítása, s a kormány a demokratikus sza­badságjogok csorbítása nélkül viszi véghez a gazdasági vál­toztatásokat. Kaotikus helyzet Torgyán József (FKGP) szerint a kormány dilettantiz­musa miatt az országban kao­tikus állapotok uralkodnak. A kabinet nem üres kasszát örö­költ, hanem maga üríti ki az ország zsebét. Giczy György (KDNP) a különböző társa­dalmi csoportok növekvő elé­gedetlenségére figyelmezte­tett. Orbán Viktor (Fidesz- MPP) szerint a gazdaság ott áll, mint 1994—ben. „Kádári restaurációt” emlegetett, mondván, hogy a kulisszák mögött az egykori kapcsolat- rendszerek éledtek újjá. Kádár Béla azt tette szóvá, hogy társadalmi deficitté nőtt az addigi pénzügyi deficit. Zsigmond Attila a nagy mére­teket öltött infláció miatt kriti­zálta a kabinetet. Hóm Gyula válaszában ki­jelentette: az ellenzék nem kí­nált megoldást az ország prob­lémáira. A koalíció végigviszi a stabilizációt, a reformokat, és megteremti az euroatlanti csatlakozás feltételeit. S. Á. Szerencseposta A múlt héten bebizonyoso­dott, hogy a péntek tizenharma- dikához fűződő babonák egy perc alatt semmivé tudnak fosz- lani. Sőt, az is kiderült, hogy so­kan - ha tehetik - szívesen kísér­tik meg ezen a napon Fortunát. Opellel érkezett Fortuna A Szerencsejáték Rt. jóvoltá­ból „kísérthették” is. Mégpedig sikeresen, hiszen egyetlen nap alatt tizenketten váltak Opel Corsa-tulajdonossá. Mi több, akik aznap el is vit­ték autójukat, azok a Hungária Biztosítótól tizenhárom hónapra szóló casco biztosítást kaptak ajándékba. A szerencsenap má­sik szponzora, a Westel Rádióte­lefon Kft. pedig autóba szerelt 450-es rádiótelefonnal és tizen­három havi alapdíjjal kedveske­dett a szerencsés nyerteseknek. A Szerencsenapi kenő ráadás­sorsolásán további két Opel is gazdára talált e különleges pén­teken. Egy-egy millióval gazdago­dott az a két játékos is, aki meg­szívlelte a tanácsot és aznap ér­vényes-lottószelvényekkel a zse­bében kelt útra, és fel tudta mu­tatni, amikor felszólították, hogy „Álljon meg 1 + 1 + 1 millióért”. A harmadik millió sajnos gazdát­lan maradt, mivel a megállított autósok körében senkinél nem volt kenószelvény. Útra kel a kenómanó Ezen a héten indult útjára a ke- nómanó-akció. A játékban egyszerű a részvétel: a Sportfogadásban, a Népszabadságban, a Magyar Hír­lapban, a Mai Napban, a Blikkben, valamint a totózókban található szó­rólapokon lévő kenófigurákat össze kell illeszteni, mellékelve hozzá legalább 1200 forint értékben meg­játszott kenójátékról szóló átvételi igazolást Ha mindez megvan, „In­duljon el egymillióért” jeligével be kell küldeni a Lutri 496, Budapest 1373 címre. A résztvevők között kenópólókat és egy Volkswagen Pólót sorsol ki a Szerencsejáték Rt. Ezenkívül - hétről hétre - kisorsol­nak tíz játékost, akik október 6-tól kezdve a televízió vasárnapi Sze­rencsepercek műsorában fognak egymással megmérkőzni. A vetél­kedők heti nyertesei a december 13- ai szerencsenapon milliókért száll­hatnak majd a játékringbe. Heti nyeremények Vessünk egy pillantást arra is, hogy milyen nyereményeket ígér ezen a héten Fortuna. Az ötös lottón 160 millió forint várakozik arra, hogy valaki megnyerje. A hatos lottó telitalálatosáért kilátásba he­lyezett 50 millió forint is igen csá­bító. A Jokeren most 23 milliót ér egy igen. A totó plusz egy találata pedig helyes ikszelés esetén 4 mil­liót fizet. Jó hír a Telemázli híveinek, hogy hétfőn már több mint 30 millió fo­rint lapul a Jackpot alatt. El lehet kezdeni fohászkodni Fortunához. Négyhetes szerencse Szeptember 21-ig még lehet pá­lyázni a Szerencsejáték Rt. Sze­gedi Területi Igazgatósága által Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében meghirdetett „Négyhetes szeren­cse” nyereményjátékban való részvételre. A játékosoknak nincs más teen­dőjük, mint összegyűjteni heti 500, négy hét alatt összesen 2000 forint értékű - 35-38. heti - nye­retlen ötös- vagy hatoslottó-szel­vényt és azt lezárt borítékban szeptember 26-ig beküldeni a Sze­rencsejáték Rt. Szegedi Terüleü Igazgatósága, Szeged, Postafiók 300, 6720 címre. A beküldők között szeptember 30-án 15-15 egyszemélyes bajor- országi utat sorsolnak ki. A prog­ramban a többi között a Bayem- München-Dortmund bajnoki lab­darúgó-mérkőzés megtekintése is szerepel. (X) Közösen könnyebb. A tu­dományos eredmények gyakor­lati alkalmazásának gyorsítása, a kis- és közepes vállalkozások gazdálkodási körülményeinek javítása érdekében szerdán együttműködési megállapodást kötött a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége (MTESZ), valamint a Kis- és Középvállalkozások Egyesülete. A két szervezet el­sősorban a gyengén fejlett ré­giók gyorsabb előrehaladását igyekszik előmozdítani. Terhességi támogatás. A családtámogatási rendszer fe­lülvizsgálatát és átalakítását sürgeti a Fidesz parlamenti frakciója. Egyebek közt azt ja­vasolja, hogy vezessék be a ter­hességi támogatást, amely a terhesség második felében, utolsó harmadában járna a kis­mamának. A juttatás jobb lehe­tőséget teremtene a kismamák­nak arra, hogy felkészüljenek a gyermekáldásra. Új bélyegek. A Posta ma kezdi meg a „Magyar népművészet” elnevezésű új sorozat forgal­mazását. A 300 forintos címle­ten kalocsai, az 500-ason Szol­nok megyei népművészeti mo­tívum látható. Péntektől árusít­ják a „150 éves a balatoni gőz­hajózás” elnevezésű, 17 forint névértékű bélyeget is. Az első napi bélyegzőt használó posta- hivatalok a megjelenés napján a vásárló kívánságára lepecséte­lik az új bélyegeket. Kacsára nem lőnek. A Nem­zeti Szövetség Magyarorszá­gért Egyesület információi sze­rint Magyar Bálint váltja fel Pető Ivánt az SZDSZ elnöki posztján - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Balaton Pé­ter soros elnök. Az SZDSZ ille­tékesei ehhez csak annyit fűz­tek hozzá, hogy a komolytalan híreszteléshez nincs hozzáfűzni valójuk. Tüzes vasparipa. Tegnap Zuglóban kigyulladt a Nyugati pályaudvarról Debrecenbe tartó gyorsvonat villanymozdonya. Az egyenáramú kapcsolószek­rényben keletkezett tüzet a gyorsan helyszínre érkező tűz­oltók eloltották. A vonat időben megállt, személyi sérülés sze­rencsére nem történt. Nincs közös nevező. Az ipari tárca elkészítette a távhőszol­gáltatásról szóló új jogszabály tervezetét. Tegnap a törvényja­vaslatról lezajlott az első egyez­tető tárgyalás is, amelynek eredményét a minisztérium ille­tékese úgy összegezte: a részt­vevők szinte semmiben nem ér­tettek egyet. A vélemények ki­vált a szolgáltatók és a tulajdo­nosok jogait és kötelességeit, továbbá a díjrendszert illetően esnek távol egymástól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents