Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

1996. szeptember 19., csütörtök VILÁGTÜKÖR Helmut Kohl német kancellár levélben fejezte ki jókívánsá­gait Várszegi Asztrik főapátnak a Pannonhalmi Főapátság fenn­állásának ezeréves évfordulója alkalmából. A politikus szerint a főapátság „Európa történeté­nek is alkotórésze”. Magyarország új németor­szági nagykövete, Fazakas Szabolcs szerdán Bonnban át­adta megbízólevelét Roman Herzog szövetségi elnöknek. A 48 éves új bonni nagykövet az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium közigazgatási államtit­káraként dolgozott, mielőtt dip­lomáciai pályára lépett. Háromoldalas emlékeztetőt írt alá kedden a vajdasági Kani­zsán Baja Ferenc magyar és Jordan Aleksics szerb környe­zetvédelmi miniszter. A doku­mentumban egyebek mellett a természetvédelem, a hulladék- gazdálkodás, a határokat átlépő hulladékszállítás, valamint a Tisza vízminőségének védel­mét érintő kérdéseket szabá­lyozza a két fél. A Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) szombaton Sza­badkán rendezi meg éves köz­gyűlését. A gyűlésen várhatóan elfogadják a vajdasági magyar­ság önszerveződésével kapcso­latos VMSZ-megállapodás ter­vezetét. Elégedetlen az Európai Unió belső reformjának kidolgozá­sára hivatott kormányközi kon­ferencia eddigi tevékenységé­vel Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke. A brüsszeli politikus az Európai Parlament strasbourgi ülésén elhangzott fölszólalásában figyelmeztetett: a konferencia esetleges sikerte­lensége a bővítés menetét is kedvezőtlenül befolyásolná. A román kormány szerdai ülése elé terjesztett jelentésé­ben Teodor Melescanu kül­ügyminiszter javasolta, hogy a hétfőn Temesváron aláírt ro­mán-magyar alapszerződést a kabinet minél hamarabb ter­jessze a parlament elé ratifiká­lásra. Sorin Ducaru külügyi szóvivő szerint erre már a kö­zeli napokban sor kerülhet. Alekszandr Lebegj szerdán tájékoztatta Viktor Csemomir- gyin kormányfőt előző napi csecsenföldi útjáról. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titká­rának rendezési erőfeszítései továbbra is ellenállásba ütköz­nek Moszkvában. Albániában hét ember ha­lálál okozta, s 66-ot támadott meg a járványos gyermekbénu­lás. A kór az ország északnyuga­ti részén ütötte fel a fejét, főként a tizenéveseket és a felnőtteket sújtja, csak hét tíz éven aluli gye­reket fertőzött meg. Harangjáték az államfőnek Abban a megtiszteltetésben részesülhetett Göncz Árpád köztársasági elnök, hogy a mecheleni harangmúzeumban Brahms-zenében gyönyör­ködhetett, miközben 500 éves remekek között kísérték. Szin­tén harangzene köszöntötte az államfőt—hivatalos belgiumi látogatása egyik állomásán — a. Szent Rombout katedrális- ban, kapujában pedig megha­tódva fogott vele kezet egy hó­fehér hajú idős asszony, aki évtizedekkel ezelőtt Magya­rországról származott el a fla- mand városba, s ma is lelkesen hallgatja a híreket szülőhazá­járól, és annak első emberé­ről. A köztársasági elnök délelőtt a mecheleni polgár­mesterrel találkozott, délután pedig Vallónia fővárosában, Namurban fogadták. Külön­leges program helyszíne volt délután Magyarország belgi­umi nagykövetsége Brüsszel­ben, ahol a sok évtizede kint élő magyarokkal találkozott Göncz Árpád. „Szeressétek Magyarországot!” — biztatta őket, s részletesen értékelte — természetesen elnöki szemszögből — a honi ered­ményeket, törekvéseket. Az államfő és kíséretének ismert személyiségei — Medgyessy Péter pénzügyminiszter, So­mogyi Ferenc külügyi állam­titkár nagyon népszerűek vol­tak a rezidencián, de a kint élőknek is volt mondanivaló­juk Magyarországról. A belga motoros rendőrök egész nap iskolapéldáját ad­ták annak, hogyan kell az el­nöki konvojt kísérni a zsúfolt belvárosban úgy, hogy csak egy-két percig álljon a forga­lom, s miként kell az autópá­lyán szabaddá tenni az utat, hogy a helybéliek is biztonsá­gosan, nyugodtan haladhas­sanak. Göncz Árpád tegnap dél­után megérkezett Luxem­burgba, ahol csatlakozott programjához felesége is (aki az előző napokban betegsége miatt nem lehetett jelen a láto­gatáson), a mai napon a ven­déget többek között a luxem­burgi nagyherceg fogadja pa­lotájában. László Erzsébet Útakadály Ábrahám sírjánál A ciszjordániai Hebronnál megtorpant a békefolyamat Miért Hebron az a ciszjordániai város, ahol fennakadt az iz­raeli-palesztin békefolyamat? Hiszen a Gázai övezetben és a Jordán folyó nyugati partján, Jerikó közelében csaknem négyszáz település került a palesztinok igazgatása alá. Hebron erősen kötődik az isz­lám és a zsidó valláshoz, hi­szen a határában elhelyezkedő Machpela barlang rejti az ős­apák sírjait. Márpedig Ábra­hámot és családtagjait mind az Ószövetségen, mind a Korá­non nevelkedő hívők a maguk elődeinek tekintik. A város közelében található Kirjat Árba, az egyik legré­gebbi izraeli telep, amelyet nem sokkal az 1967-es hatna­pos háború után hoztak létre. Egy szélsőséges mag azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem vezetőjük, Levinger rabbi vezetésével beköltözött a városba. A papot egyébként nem az e hivatáshoz szükséges tolerancia jellemezte, hanem az elvakultság. A több mint százezer pa­lesztinnal együtt Hebronban él ez a zsidó népcsoport - szá­muk 25 és 400 között ingado­zik -, s az izraeli kormányok kénytelenek voltak védelmet nyújtani számukra. A korábbi kormány költséges kerülő út­vonalakat tervezett, de a szél­sőségeseknek a feszültség szí­tása a fontosabb. Az izraeli kormány egyéb­ként szerdán 1800 új lakás épí­tését engedélyezte az ultraor­todox zsidók által létesített Matitjahu településen, az 1967-es közel-keleti háború előtti határ ciszjordániai olda­lán. Nem új telepeket építe­nek, hanem a már meglévőket bővítik ki azoknak a terveknek az alapján, amelyeket még az előző kormányzat dolgozott ki, de azután befagyasztott. Réti Ervin Gyilkosság áldozatai? fotó: feb/reuter Partra vetett holtak Tizenegy észak-koreai katona holttestére buk­kantak Dél-Koreában, Kangnung város közelé­ben, mintegy 75 kilométerre a két ország hatá­rától. Az egységek azután kezdtek hajtóvadá­szatot a térségben, hogy szerda hajnalban egy megfeneklett észak-koreai tengeralattjáróra bukkantak az ország keleti partjainál. A szöuli védelmi minisztérium azonnal szé­les körű mozgósítást rendelt el. Mintegy ezer katonát, rendőrt, továbbá helikoptereket is be­vetettek a behatolók elfogására, az utakat pedig lezárták. Mindez szükségtelennek bizonyult, a parttól öt kilométerre ugyanis 11 észak-koreai katona holttestére leltek, egyetlen életben maradt tár­sukat pedig őrizetbe vették. A 31 éves katona azt vallotta, hogy a tengeralattjáró motorhiba miatt sodródott a partra. A dél-koreai illetéke­sek úgy gondolják, hogy az életben maradt férfi végzett társaival, mielőtt megadta magát. A parti sziklákon fennakadt tengeralattjáró­ból sok fegyver, géppuska, pisztoly és lőszer került elő. Budapesten tárgyalt a szlovák külügyminiszter Vegyes bizottságot javasoltunk Kormányközi vegyes bizott­ság fölállítását javasolja Bu­dapest a magyar-szlovák alapszerződés végrehajtásá­nak áttekintésére - jelentette be Kovács László külügymi­niszter a szlovák kollégájával, Pavol Hamzíkkal tartott kö­zös sajtókonferenciáján. Szerdai megbeszéléseik után a magyar külügyminiszter el­mondta: a két ország viszonyát terhelő tényezőkről és az együttműködés eddigi eredmé­nyeiről is szót ejtettek. Kovács László az előbbiek között emlí­tette a szlovák államnyelvről szóló törvényt, a kisebbségi sajtó állami támogatásának megvonását, a millecentenári- umi megemlékezéseket minő­sítő egyes szélsőséges nyilat­kozatokat. Javasolta, hogy a külügyminiszterek elnökletével alakuljon kormányközi vegyes bizottság, amely intézkedési tervet dolgozna ki az alapszer­ződésben foglaltak megvalósí­tására. Pavol Hamzík közölte: kor­mánya belátható időn belül hi­vatalosan válaszol a javaslatra. A pozsonyi diplomata a ma­gyarországi szlovákok oktatá­sának hiányosságait nevezte a viszonyt zavaró tényezőnek. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a politikusok szorgalmaz­zák a párkányi híd újjáépítését, a dunai vízlépcső ügyében pe­dig tovább folytatódnak a peren kívüli megegyezést célzó szak­értői tárgyalások. Még az idén sor kerül egy újabb Hom-Me- ciar csúcsra Szlovákiában. Egy kérdésre válaszolva Pa­vol Hamzík kifejtette: az ide­gen nemzeti jelképek használa­tának korlátozásáról született szlovák törvény összhangban áll az európai normákkal. Rólunk írják A sógor mégsem anyós Erhard Busek szerint megváltozott az osztrákok magatartása Ma­gyarország iránt, már kétkedőén tekintenek az Európai Unió keleti bővítésének lehetőségére. A volt alkancellár a Der Standard című lapban közölt cikkében megjegyzi: „a magyarok az osztrákokat só­gorként emlegetik, s nem például anyósként, ami sokat mond". Busek úgy véli, hogy nem a monarchiában szerették meg a ma­gyarok ennyire az osztrákokat. hanem valószínűleg inkább a hu­szadik század későbbi évtizedei során. „A keleti tömb felbomlása nem csak a burgenlandi határhoz kö­zeli térség számára járt sok előnnyel; Magyarország az osztrákok kedvenc beruházási helyévé is vált.” Busek hozzáteszi: üzemek sora települ át, ám ennek ellenére az osztrákok egyre borúlátóbbak az Unió bővítését illetően. A volt alkancellár szerint az utóbbi idő­ben a vezető tartományi politikusok is a keleti bővítés ellenzőivé váltak, pedig a bezárkózásnak Ausztria láthatja kárát. A magyarok szomorúan tapasztalják, hogy egyre kevesebb oszt­rák politikus látogat Magyarországra. Ehhez járul még a határel­lenőrzések megszigorítása, és a tudományos, kulturális érintkezé­sek számának csökkenése. A volt alkancellár felteszi a kérdést: va­lóban azt érdemlik a magyarok, hogy a hátat fordítsunk nekik? Lelki beteg politikusok A pártvezérek „pozitív pszichopaták” Hároméves tudományos meg­figyelés igazolta a sejtést: a politikusok és a pszichopaták jellemében feltűnően sok a hasonló vonás. A tőzsdeügynököknek, a politi­kusoknak és a bűnöző pszicho­patáknak igen hasonló a szemé­lyiségük. Ezt Lisa Marshall, az igazságügyi elmekórtan glas- gow-i szaktekintélye állapította meg 105 skót elítélt, köztük so­rozat- és kéjgyilkosok pszicho­lógiai vizsgálata alapján. Szerinte a különösen nagy idegfeszültséggel és stresszel járó foglalkozások művelőinek körében ugyanazok a lelki is­mertetőjegyek kerülnek az elő­térbe, mint a lelki sérült bűnö­zőknél. Ilyen jellegzetes közös tulajdonságuk az önzés, az ér­zelemszegénység, érzéketlen­ség, mások lelkiismeretlen ki­használása, a folytonos hazu- dozás, a felületesség, az öntúl­értékelés, az átlagostól nagyon eltérő életvezetés. A kutató rámutat a tisztes polgári foglalkozást űzők és a bűnöző pszichopaták közötti döntő különbségre is. Az előb­biek tiszteletben tartják a tör­vényeket, míg a gonosztevők soha. így azután Lisa Marshall megkülönböztet „negatív” és „pozitív” pszichopatákat. A po­litikusok a második csoportba tartoznak. (kenesei) Zárolták az elvált Diana hitelkártyáját Windsori csúcstalálkozó Titkos találkozót tartottak a Windsorok. II. Erzsébet skóciai nyári rezidenciájára invitálta négy gyermekét és Major kormányfőt. A brit uralkodó aggályosnak ítélte meg a királyi család helyzetét, és fölvetette: helyre kellene állítani a két elvált herceg, András és Károly megkopott tekintélyét. Erzsébetet elsősorban az uralkodóház jövője foglalkoz­tatja. Máris átruházta a hivata­los teendők egy részét Ká­rolyra, aki hallani sem akar róla, hogy megszakítsa kap­csolatát szeretőjével. Villát vásárolt Camillának vidéken, és hírek szerint talán ösz- sze is házasodnak. A király­női rendszabály értelmében azonban a pár nem mutatkoz­hat nyilvános rendezvényen. A walesi herceg elvált fele­ségének - Dianának - is sike­rült ismét a brit lapok címol­dalára kerülnie. Nemrég be­tért a legelőkelőbb londoni áruházba, és kiválasztott két ajakrúzst. Magabiztos léptek­kel ment a kasszához, és át­nyújtotta hitelkártyáját. A pénztárosnő kétszer is eredménytelenül próbálko­zott: a számítógép nem fo­gadta el az elektronikus fize­tőeszközt. A Lady kénytelen volt tudomásul venni, hogy a lejárt hitelkártyának nincs fe­dezete. Londonban gyorsan elterjedt a kínos pillanatok híre. FEB Rasszizmusellenes francia törvény Törvényjavaslatot terjeszt ok­tóberben a parlament elé a francia igazságügyi miniszter, hogy bírósági eljárást indíthas­sanak Le Pen ellen. A Nemzeti Front pártvezéré­nek fajgyűlölő kijelentései nagy visszatetszést keltettek otthon és világszerte, ám Fran­ciaországban jelenleg nincs törvényi alapja annak, hogy fel­léphessenek ellene. A szélsőséges politikus a „francia faj” magasabb rendű- ségét hirdeti a többivel szem­ben, ám konkrétan nem sértett meg egyetlen etnikumot sem. Márpedig a jelenleg érvényben lévő francia büntetőtörvény­könyv csak a valamely népcso­port sérelmére elkövetett rasz- szista megjegyzés büntetését teszi lehetővé. A rablott javak legalább öt százaléka Magyarországról származik Hatmilliárd dollárt ér a náci arany A világháború alatt a hitleri Németország jelentős mennyi­ségű nemesfémet adott el Svájcnak, hogy ebből vásároljon fegyvereket, és „vésztartalékot” helyezett el bankokban a bi­rodalom bukásának esetére, a menekülő vezetők számára. A legutolsó kimutatható aranyszállítmány 1945. április 13-án érkezett Konstanzból Bembe, amikor már csaknem egész Németországot elfoglal­ták a szövetséges csapatok. A nácik nem válogattak: a koncentrációs táborokban el­pusztított áldozatok fogara­nyától a jegygyűrűkön át az ékszerekig mindent elkoboz­tak a megszállt országokban. Drágakövek is akadtak a kin­csek között: Antwerpenben és környékén 1940 nyarán ezer­kétszáz gyémántcsiszoló mű­helyre tették rá kezüket. A rendkívüli nemzetközi feltűnést keltő - nem utolsó­sorban a brit és az amerikai zsidó szervezetek nyomására elkészített - londoni külügyi jelentés mai árakon hatmilli­árd dollár értékűre taksálta a Svájcba menekített, főképp a megszállt országok üldözött zsidó lakosságától származó arany értékét. Az alpesi országban először a nemzetközi sajtó szenzáció­éhségét okolták, de az össztűz miatt meghátrálásra kénysze­rültek. A svájci kormány most hozzájárult az eddig szentnek számító banktitok feloldásá­hoz. A döntés azonban még parlamenti megerősítésre vár. 1946-ban a berni kormány csak a náci arany egy töredé­két adta át a szövetségesek­nek. A londoni kormány állító­lag azt fontolgatja, hogy az azóta is az Angol Bank széf­jeiben őrzött, mintegy négy­tonnányi hányadot átadja a zsidó kárpótlást intéző nem­zetközi szervezetnek. Egyébként Magyarország is érdekelt lehet: a Focus német hírmagazin szerint a rablott javak legalább öt százaléka hazánkból került ki. Értesülé­sek szerint Malcolm Rifkind brit külügyminiszter mostani svájci látogatásán is felveti majd az aranykincs sorsát.

Next

/
Thumbnails
Contents