Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-09-13 / 214. szám
1996. szeptember 13., péntek KÖRKÉP Ne essenek a bódulat csapdájába Füzesgyarmaton (se) „Kedves Szülők! Figyeljék gyermekeik lelki problémáját! Bármilyen bánat, fájdalom, gond éri őket, senki sem segíthet rajtuk, csak az igazi családi szeretet. Vigyázzanak gyermekeikre, mert a családi konfliktusok elől menekülnek, ha más nincs, akkor az alkohol, vagy a kábítószer bódulatába. Ne engedjék, hogy gyermekeik a bódulat csapdájába essenek!” — olvasható a füzesgyarmati képviselő- testület által tegnap este megfogalmazott közleményében, melyet napokon belül minden helyi iskolás szüleihez eljuttatnak. Az eset előzménye, hogy három hete az egyik füzesgyarmati diszkóból négy gyermeket kellett kórházba vinni, ám a drogfogyasztás ténye egyik gyermeknél sem nyert konkrét bizonyítást. Mindezek ellenére a községben azóta nagyon tartanak a kábítószerfogyasztás elterjedésétől. A képviselők többsége azt szeretné elérni, hogy a Füzesgyarmaton működő diszkók csak 22 óráig működhessenek. Ennek érdekében levélben keresik meg az ipari és kereskedelmi minisztert is. Ám van, aki attól tart, ha a nyitvatartás-korlá- tozás valóban életbe lépne, akkor megszaporodnának a disz- kós balesetek Füzesgyarmat és Szeghalom között. Flisz a helyi szórakozóhelyek zárása után az illuminált fiatalok többsége kerékpárra (még rosszabb esetben gépkocsiba) szállna, s már indulna is a közeli városba. Abban viszont mindenki egyet ért, hogy a megelőzés érdekében még időben meg kell tenni a mindent. Hisz aki bevette, vagy megitta a „bódulatot”, az egy felhívástól már nem józanodig ki. — váz — Ha kell, perel az önkormányzat A várQS próbált bérleti szerződést kötni Méltányos-e ha a haszonbérlet felét mindjárt a szerződés megkötésekor kéri a föld bérbeadója? — többek között erről vitatkozott tegnapi rendkívüli ülésén a gyomaendrődi képviselő-testület. Az ügy előzménye, hogy az önkormányzat a szeptember 16-i árverésen a tulajdonában lévő 250 hektár földet haszonbérletbe kívánja adni. Hanyecz Margit képviselő beadványban tett javaslatot a földbérleti szabály módosítására. Az eredeti kiírás szerint a szerződéskötés pillanatában a bérlő a haszonbérlet felét köteles kifizetni, s a további összeget jövő év november végéig. A képviselőasszony a beadványában kérte, hogy az első befizetés összegét mérsékeljék harminc százalékra. Javasolta továbbá, hogy a licitáláskor élvezzenek elsőbbséget a helyi lakosok, közülük is azok, akiknek egyáltalán nincs földjük, vagy tíz hektárnál kisebb birtok tulajdonosai. A vitában volt aki a helyi lakosok előnyhöz jutattását diszkriminációnak tartotta, más hiábavalónak, hiszen a vidékiek ezt strómanokkal könnyen kijátszhatják. Kiderült, a földbérleti szabályon csak a tavaly alkotott vagyonhasznosítási rendelet módosítása árán változtathat a testület. A képviselők többsége a rendeletmódosítás ellen szavazott. Mondván ez hosszas procedúra, ami ebben a gazdasági évben már nem kivitelezhető. Az ülésen szóba került az az 1700 hektáros földterület is, amely a 2. számú földalapból kimaradt és az önkormányzat használatába került. A város a reá bízott terület bérlői közül né- hánnyal hasztalan próbált bérleti szerződést kötni. A képviselők tegnap szorgalmazták, az önkormányzat a földet ingyen használókkal szemben ha kell, peres úton érvényesítse jogait. Cs.R. Roma-díjról döntöttek Tegnap tartotta ülését Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata. Ä napirendi pontok között szerepelt „Békéscsaba Cigány Kisebbségéért” kitüntetés alapítása. Átadására december 16-án kerül sor a Jókai Színházban a „Kisebbségek Napja” alkalmából tartandó ünnepségen. A továbbiakban az októberben megtartandó vers- és prózamondó verseny megszervezéséről döntött a testület. Kovács Erzsébettől, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökétől megtudtuk, hogy 27 cigány etnikumú, középiskolában továbbtanuló gyerek megpályázta és megnyerte a budapesti Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány ösztöndíját. Ez havi 5—7 ezer forint támogatást jelent gyermekenként, és nagy segítséget a munkanélküliséggel és anyagi nehézségekkel küzdő, de gyermekeiket továbbtaníttani akaró roma szülők számára is. —both— Száznyolcvan milliós támogatás az Alfa Televízió létrehozásához A kabinet rábólintott az alapszerződésre A kormány tegnapi ülésén áttekintette a inagyar-ronián alapszerződés teljes szövegét és egyhangúlag felhatalmazta Horn Gyula miniszterelnököt a dokumentum aláírására - jelentette be Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár az ülést követő sajtóértekezleten. Az Első Kelet-Közép-európai Együttműködési Alapítvány a kormány támogatását kérte a 25 országot átfogó, soknyelvű Alfa Televízió létrehozásához, illetve a magyar részvétel feltételeinek megteremtéséhez. A kabinet legfeljebb 180 millió forint erejéig egészíti ki az alapítvány önrészét, hogy az eséllyel vehessen részt az Európai Unió hasonló célt szolgáló pályázatán. A sikeres pályázat hozzájárulhat ahhoz, hogy Budapesten legyen az Alfa Tévé központja. A kormány - egyebek közt a költségek bizonytalansága, a megvalósíthatósági tanulmány hiánya és más fontos tényezők tisztázatlansága miatt - nem fogadta el a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Kálvin tér és Etele tér közötti szakaszának megépítésére tett orosz ajánlatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kabinet véglegesen letett volna a beruházásról. A metróépítés lehetséges műszaki, technikai és pénzügyi feltételeiről decemberben részletes előterjesztés kerül a kormány elé. Az orosz állam- adósság leépítésére pedig más megfelelő lehetőséget is lát a kabinet. Módosította a kormány a Kossuth- és a Széchenyi-díj adományozásának szabályait: a jövőben e magas kitüntetéseket csak akkor lehet ismételten odaítélni, ha a jelölt újabb kimagasló teljesítménnyel gazdagítja a művészeti, tudományos életet. Rendeletet alkotott a kormány a szerzői jogok kezeléséről, védelméről is. Az ezzel foglalkozó állami szerv, a Szerzői Jogvédő Hivatal hamarosan megszűnik, s helyét közalapítvány, illetve szerzői egyesületek veszik át. (d. g.) A Televízió új elnöke erősíti a regionális stúdiók szerepét MTV: van mit rendbetenni Szegedre látogatott tegnap a Magyar Televízió egy hónapja megválasztott új vezetője, Peták István. Az 56 éves elnök ízig- vérig televíziós, kommunikációs szakember. A szolnoki rádiós évei után, 1964-től számít tévésnek, volt intendáns, legutóbb pedig a regionális műsorok főszerkesztője. Büszke az Ablak-ra, melynek hosszú ideig a szellemi vezére volt — az már belterjes hír lehet, hogy arra a műsorra is jól emlékszik, amelyet 1986-ban éppen szerkesztőségünkből sugároztak. A szegedi körzeti stúdióban tartott tájékoztatón terveiről elmondta: bizakodva várja az MTV októberben esedékes részvénytársasággá alakulást, jelentős látszám-karcsúsítást tervez, s az eddiginél jóval nagyobb szerepet szán a regionális szerkesztőségeknek, amelyek önállóan gazdálkodó egységgé válnak és bízik abban, hogy zökkenőmentes lesz a körülbelül egy évig tartó átalakulás. A 3400 tévés dolgozóból 2800 nem vesz részt közvetlenül a műsorkészítésben. Jó néhány részleget külső megbízás alapján működtetnek majd — ahogy fogalmazott „amit lehet, kiviszünk a Szabadság térről” —, és az alelnöki poszton kívül minden állást, beosztást megpályáztatnak majd. Ez várhatóan radikális átrendeződést indít meg — és sokan maradnak a „körön kívül”. Hogy ez mekkora politikai vihart kavarhat)? Ettől nem tart különösebben Peták István, mert meggyőződése, hogy minden jelentős politikai-társadalmi erő konszolidált TV-t akar immár. Egyszóval, van mit rendbetenni. Az eddiginél is nagyobb szerepet szán az új elnök a regionális szerkesztőségeknek — tehát a szegedinek is —, mint mondta, ki kell bővíteni a „régiónak a régióról” jelszót, még a határokon túlra is! A jövő nyárig valószínű nem szűnnek meg műsorok, viszont lehet, hogy újakkal bővül a program. (fábián) Kiszorul a gyulai várból a színház? Összességében nem zártak rossz idegenforgalmi szezont a gyulai szállodák, utazási irodák, vállalkozók, idegenforgalomhoz kötődő cégek—derült ki tegnap délután a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület közgyűlésén, amelyet a Hőforrás Üdülőszövetkezetben tartottak. Megváltozott a turizmus iránya — jelezték a szakemberek. Nem megfelelő a városban a közbiztonság, ezért mind többen fontolgatják, hogy fegyveres, őrzött, kamerás rendszert vezetnek be. Mint egy felmérésből kiderült, az idelátogatók többnyire szépnek tartják a várost, ám drágának. Az egyesület továbbra is küzd azért, hogy Gyulát egy nívós idegenforgalmi kiadvány népszerűsítse, ami jó a szakmának, de a városnak is, ezért továbbra sem álltak el attól, hogy az önkormányzat végre a zsebébe nyúljon. Annál is inkább, mert az idegenforgalmi adóból származó bevételei szépen nőnek. Drámai helyzetbe került a Gyulai Várszínház, ismét előbukkant a régi műemléki terv a vár helyreállítására. Az elvi építési engedély már megvan arra, hogy visszaállítsák a századokkal ezelőtti várudvart, ezzel kisebb lenne a színpad és a nézőtér. Az előbbi azt jelenti, hogy a színház műfaji kiszolgáltatottságba jut, nem lehet sokszereplős darabot bemutatni, a lecsökkentett nézőszám újabb gazdasági veszteségeket okoz. A színház igazgatója a város, az egyesület segítségét kérte, ne hagyják szétverni a várfürdő mellett a legfőbb idegenforgalmi vonzerőt Gyulán. Sz. M. Alkotmányozás. Az MSZP tárgyalódelegációja az SZDSZ- szel egyeztetett javaslatot tett az ,alkotmányozás folytatására. Az alkotmány-előkészítő bizottság ülésén a szocialisták indítványozták, hogy a testület a korábban elfogadott módosító javaslatokkal együtt ismét terjessze a parlament elé a koncepciót. Ázt is kezdeményezte a két kormánypárt, hogy egészítsék ki a dokumentumot az állam szociális jellegének, az érdekegyeztetés kötelezettségének rögzítésével és a munka világára vonatkozó egyéb meghatározásokkal. Vita a gazdálkodásról. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat, illetve a pénztár gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság továbbra is kifogásolhatónak tartja az egészségbiztosító kockázatkezelő kuratóriumainak munkáját. Főként azt helyteleníti, hogy a kockázatkezelésre létrehozott, s az elmúlt három évben több mint 4.5 milliárd forinttal gazdálkodó kuratóriumok beruházásokra is adtak pénzeket. Munkaadók ülése. Budapesten tartja idei közgyűlését a Nemzetközi Munkaadói Szervezet európai tagozata. A szeptember 18-a és 21-e közötti tanácskozáson egyebek között megvitatják a földrész országainak szociálpolitikai helyzetét, és tisztújításra is sor kerül. Zöld út a javaslatnak. Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága egyhangúlag támogatta, hogy a parlament elé kerüljön a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény- javaslat. Az is kiderült az ülésen, hogy évi 100 ezer szerződéssel és átlagosan havi 7500 forint megtakarítással számolva 13.5 milliárd forintot tennének ki a lakástakarék-pénztárak tevékenységéhez kapcsolódó költségvetési támogatások. Sok a bűnöző. Az év első felében 214 710 bűncselekmény' vált ismertté, 3176-tal több. mint az előző esztendő hasonló időszakában. Ebből arra következtetnek a szakemberek, hogy az év végéig összesen több mint félmillió bűncselekményre derül majd fény - hangzott el a Legfőbb Ügyészség tegnapi tájékoztatóján. Útravalót kapnak. Megkezdődött a jegyzők negyedik országos konferenciája. A települések igazgatási vezetői a háromnapos fórumon első kézből tájékozódhatnak a munkájukat érintő újdonságokról, az ön- kormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos tennivalókról. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a tanácskozás mintegy 600 résztvevőjét. A Szonda Ipsos augusztusi közvélemény-kutatása a nyugati országrészben Pártok megítélése a Dunántúlon Diplomadömping Hazánkban nemzetközi mércével mérve is magas a felsőfokú végzettségűek aránya. Mint erről egy tegnapi szakmai tanácskozáson szó esett, nálunk jelenleg tízezer foglalkoztatottra 310 műszaki diplomával rendelkező jut, miközben Németországban 276, az USA-ban pedig 194. A feltételezések szerint a kedvező képzési arány a következő másfél évtizedben is fennmarad, s az ösz- szes felsőfokú végzettségűek száma a mostani 588 ezerről 845 ezerre emelkedik. A prognózisok szerint az új évezred első évtizedének végére a középiskolát végzettek száma is tetemesen - 930 ezerről 1 millió 400 ezerre - növekszik. A Szonda Ipsos augusztusi felmérésének legérdekesebb tapasztalata, hogy a Dunántúlon általánosságban véve csökkent a politikai erők támogatottsága. Míg július során a megkérdezettek egy- harmada (35 százalék) válaszolta azt, hogy nem szimpatizál egyetlen párttal sem, addig augusztusban már 46 százalék mutatott ilyen irányú közömbösséget. A pártok iránt érdeklődők körében az MSZP bizonyult a legnépszerűbb parlamenti erőnek: a polgárok 16 százaléka szavazna a szocialistákra. A második helyen álló FKGP-nek e térségben 10 százaléknyi támogatója van. Harmadik a Fi- desz-MPP 9 százalékkal. Az SZDSZ-t a megkérdezettek 7 százaléka támogatja. Az MDF a polgárok 5 százalékát, a KDNP 4 százalékát tudja maga mögé állítani. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok a dunántúliak 3 százalékára számíthatnak. A nyugati megyékben a megkérdezettek 47 százaléka gondolja úgy, hogy részt venne a parlamenti választásokon, ha azt a következő hét végén tartanák. Közülük 76 százalék hajlandó volt elárulni, hogy ez alkalommal melyik pártra szavazna. A politikailag aktív népesség 35 százaléka az MSZP- re adná a szavazatát. Az FKGP 18 százaléknyi, az SZDSZ 14 százaléknyi szavazóra számíthatna, míg a Fidesz-MPP 12 százaléktól kapna támogatást. Ebben a körben az MDF 9 százalékos, a KDNP 7 százalékos súlyt képvisel. A parlamenten kívüli pártok együttvéve 3 százalékra számíthatnának. A kérdezés ideje: 1996. augusztus 10-23. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden felnőtt, a Dunántúlon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 314 fő a nyugati országrészben. Á minta és az alapsokaság nem, kor és lakóhely típusa szerinti megoszlása azonosnak tekinthető. Ferenczy Europress Ha most vasárnaD lennének a narlamenti választások, ön melvik Dártra szavazna? a nyugati országrész adatai: országos adatok: nem szavazna, bizonytalan ÍTPSOS:
