Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-13 / 214. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. szeptember 13., péntek Vetélkedő, (cs) Tótkom­lóson szeptember 13-án URH-s vetélkedőt rendeznek fiataloknak. A fennállásának 250. évfordulóját ünneplő ifjú város pénteken 8 órától bonyolítja le felső tagozatos általános iskolások részére ezt a vetélkedőt, aminek té­mája a sport, a rádiótechnika, Tótkomlós története, népraj­za és nevezetességei. A 10 tagú csapatokat — akik reg­gel a művelődési központ előtt gyülekeznek és indul­nak a vetélkedő helyszíneire — központi helyről rádión keresztül irányítják majd. Carina az árokban, (cs) Az orosházi önkormányzat bordó Toyota Carinája megsé­rült. A14 ezer kilométert futott autót szerdán este a polgár- mester, Fetser János vezette hazatérőben Mezőkovács- házáról. Orosháza külterüle­tén későn vette észre az előtte haladó kivilágítatlan lovas­kocsit, s hogy az ütközést elke­rülje (egy durrdefekt is közre­játszott) az árokban kötött ki. A személyautó biztosítva volt, személyi sérülés nem történt. Budán versenyeznek. (i) A Macskinné Poór Erzsébet vezette, országos hírű szeg­halmi mazsorettcsoport szep­tember 14-én, szombaton Budapestre utazik, ahol részt vesznek a II. Budai Mazso- rettversenyen. Lakossági fórum, (e) A független kisgazdapárt füzesgyarmati szervezete la­kossági fórumot tart szeptem­ber 14-én 18 órakor a helybéli moziban. Előadó: Gyimóthy Géza, a parlament mezőgaz­dasági bizottságának alelnöke, az FKGP országos alelnöke. Agyonverte, (t) Halálos vége lett a szóváltásnak kedden éjjel, 21 és 24 óra között Békéscsabán, a Víz­tároló utca 25. szám alatt. A 45 éves L. I. fahusánggal többször fejen súj­totta az ugyanott lakó 40 éves Sz. 1.-t, aki a bántalmazás követ­keztében meghalt A Békés megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya L. I.-t őrizetbe vette. Gyermekbaleset, (t) Békés- sámsonban, a Kossuth utca 20 számú ház udvarában megfordu­lás közben egy lovaskocsi a falhoz nyomott egy négyesztendős gyer­meket, aki súlyosan megsérült. Elesett, (t) Körösladány belte­rületén tegnap délelőtt egy se­gédmotoros — elkerülendő egy kisteherautóval az ütközést — hirtelen fékezett, elesett és súlyo­san megsérült. „...NEM A HÁZ SZEREZ TISZTELETET URÁ­NAK, HÁNEM AZ ÚR A HÁZÁNAK.” (Ocer0) Az egészségbiztosító már kinyithatja kapuit. Az év végéig remélhetően elkészül a nyugdíjbiztosí­tó pénztár is. A felújítási költségeket megosztják fotó: lehoczky Péter Végleges helyén az egészségbiztosító pénztár (Folytatás az 1. oldalról) — Naponta csaknem közel háromszáz ember fordul meg nálunk — tájékoztat az igazga­tóhelyettes. — Amellett ilyen nagy a forgalmunk, hogy a terü­leti megosztási elv alapján dol­gozik a gyulai kirendeltségünk és a 400 munkahelyi kifizető he­lyünk. A felújított épületben be­lépnek az emberek az ügyfélfo­gadóba, ahol információs mun­katársunk a megfelelő ügyinté­zőhöz irányítja őket. A külön­böző társadalombiztosítási szol­gáltatások igénybejelentése, a családi pótlék, gyes, táppénz­ügyek, az egészségügyi vállal­kozók finanszírozási témái, a betegbiztosítási kártyaigénylés, tájékoztatás, a járulékfolyó­számlák befizetése, nyilvántar­tása, az útiköltségtérítés, az anyatejellátás igénylése, pa­naszügyek és sok más egyéb fel­adatkör mellett itt minden egy helyen lesz intézhető. Hamaro­san világbanki támogatással egységes számítógépes nyilván­tartó rendszerünk is használható lesz. Nagyon szeretnénk még szo­rosabbra fűzni a kapcsolatot az ügyfeleinkkel, hogy a jogaikról és kötelességeikről megfelelően tájékozottak legyenek. A nyug­díjbiztosítási pénztár az épület Luther utcai szárnyában még felújítás alatt áll, a költségeket is közösen viseljük, reméljük az idén már ők is végleges helyükre költözhetnek. Bede Zsóka Vetőmagvizsgáló laboratórium Mezőhegyesen (Folytatás az 1. oldalról) Az eseményhez kapcsolódó saj­tótájékoztatón dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató felidézte a mező- hegyesi vetőmagtermesztés eredményekben bővelkedő állo­másait. Hangsúlyozta: a mosta­ni kezdeményezés korrekt együttműködésen alapul, célja a tisztességes versenyben való helytállás a vetőmagpiacon. Örülünk annak, mondta, hogy alapos mérlegelés után a Ciba Mezőhegyes mellett döntött. Ezzel végső soron térségünkben emberek százai jutnak tisztes és jelentős jövedelemhez. Ami az üzleti hasznot illeti, az a terme­lésben, a feldolgozásban és a ke­reskedelemben realizálódik. A jövő évi termés minőségi vizs­gálatát már ez a laboratórium fogja elvégezni a teljes magyar területről, valamint Romániá­ból, Ukrajnából, Szlovákiából és Bulgáriából. Úgy gondolom, ez Magyarország és a magyar mezőgazdaság sikere, nem csak Mezőhegyesé. A sajtótájékoztatón — melyen részt vett Dániel Blancpain, a Ciba-Seeds igazgatója is — el­hangzott, hogy a mezőhegyesi la­boratórium az öt európai minő­ségellenőrző állomás egyike lesz, és fele-fele részesedésű kft.-ként fog működni. A 40 millió Ft-os technológiai berendezést a Ciba szállítja. F. I. — M. Gy. Hamarosan eldől a 600 millió sorsa (Folytatás az 1. oldalról) — Előfordulhat ugyanis, hogy egy fejlettebb térségben található település egyedi mutatói alapján kedvezményezettnek, tehát tá­mogatandónak tekinthető. Ä kiegyenlítő keretre befutott 85 pályázatból 61 -et a kedvezmé­nyezett, vagyis az elmaradott településekről nyújtottak be. Ezek összesen 1 milliárd 890 mil­lió forint értékű feladatra 773,9 milliós támogatást igényelnek 1996-ra, illetve ’97-re és ’98-ra áthúzódó beruházásokra. (Mind­ezekhez tudni kell, hogy a jövő évre vonatkozóan az idei keret 30 százalékának megfelelő mérté­kig, ’97—98-ra pedig szintén az idei keret 40 százalékáig támo­gathatók a beruházások.) A nem kedvezményezett körből beadott 24 pályázattal együtt 1996—98­ra több mint 4 milliárdos beruhá­zásra igényelnek majdnem 1,4 milliárd forint támogatást. A terü­letfejlesztési célelőirányzatra be­adott pályázatok 3 milliárd forint­nyi összberuházást érintenek, a támogatás összege itt egymilliárd forint. Végkövetkeztetésként majdnem 7 és félmilliárdos terv valósulna meg megyénkben a pá­lyázatokkal, amelyhez 2,7 milli­árdos támogatási igény társul. Ez természetesen jóval több, mint a megpályázható keret, hiszen a je­lenlegi számítások szerint 1998- ig most csak 840 milliós támoga­tás szavazható meg a 2,7 milliárd helyett. A pályázatok elbírálásánál fontos szempont — folytatta Sziklai Zoltán —, hogy gyorsan, lehetőleg az idén befejezhető, a pályázati céloknak megfelelő fej­lesztéseket támogassanak. Amennyiben ugyanis a kifizetett számlák után az idén a központi pénz nem tud célt érni, elveszett a támogatás. A megye érdeke mindenekelőtt az, hogy ez a tér­ség a 600 milliót az utolsó fillérig megkapja — hangsúlyozta az osztályvezető. Az előkészítő bizottság szep­tember 17-én még egyszer össze­ül, a megyei területfejlesztési ta­nács pedig szeptember 25-én dönt a pályázatokról. így minden érdekelt október 1 -jéig megtudja, sikerrel vette-e az akadályt. Nem riasztják el azonban azokat sem, akik most nem nyernek, hiszen jövőre is lehet pályázni, a tanács pedig mindenkit partnernek te­kint, aki a meghirdetett célokra jól előkészített, gondosan összeállí­tott tervet készít. L. E. Exporthitel finanszírozási konferencia A Békésben működő, jelen­tősebb exportot lebonyolító cégek, kereskedelmi bankok képviselőit és érdekképvise­letek szakembereit hívták meg arra az exporthitel finan­szírozási konferenciára, ame­lyet tegnap délelőtt tartott Bé­késcsabán, a megyeházán a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. az ITD Hungary Dél-alföldi Regionális Kép­viselet szervezésében. Dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnökének megnyi­tója után négy előadás hang­zott el. Elsőként dr. Nyíri Iván vezérigazgató az EXIM- BANK és a MEHIB Rt. tevé­kenységi körét vázolta. Be­szélt arról, hogyan tehetik biz­tonságosabbá az exportőrök a külföldi eladásaikat, mire nyújt fedezetet az úgynevezett politikai, és a kereskedelmi kockázatú biztosítás. Ezen ga­ranciák birtokában kedvező kamatozású hitelekhez juthat a vállalkozó. A Magyar Hitelgarancia Rt. vezérigazgatója, dr. Apa­tini Kornélné tájékoztatójá­nak témája a kezességvállalás volt. A Hitelgarancia Rt. ezen szolgáltatásával különösen kis- és középvállalakozókat segít hitelhez jutni, kezessé­get vállalva a pénzintézetek előtt. Békés megyében eddig egy híján száz ilyen ügylet jött létre. A Magyar Befekte­tési és Fejlesztési Bank Rt. tevékenységét mutatta be a konferencián Keller József vezérigazgató-helyettes. Az export-célú kereskede­lemfejlesztésben és a külföldi tőkebefektetések segítésében fontos szerepet játszó ITD Hungary Dél-alföldi Regioná­lis Képviselet igazgatója,Szat­mári János a képviselet három megyére kiterjedő működését mutatta be. A képviselet útmu­tatást ad a külkereskedelem­ben kezdő cégeknek, vállalko­zóknak, szakmai segítséget nyújt export-célú pályázatok­nál, itthon és külföldön befek­tetési konferenciákat szervez, az Európai Unióval kapcsola­tos információkhoz juttatja az érdeklődőket. Tervezik egy Euroinfo Iroda nyitását a me­gyében, ami közvetlen kap­csolatban áll majd a budapesti, s azon keresztül a brüsszeli iro­dával. A konferencia második felét a szervezők konzultá­ciónak szentelték, ahol élénk szakmai vita bontako­zott ki a hitelezésről, az ex­portszállítás-fizetés bizton­ságáról, forgóalap körüli gondokról. T. I. Agrárrendtartás és terméktanácsok Mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalkozók részére vál­lalkozói fórumot rendezett teg­nap a Békés Megyéért Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány és a Mezőgazdasági Üzleti és Be­fektetési Központ Rt., a Békés Megyei Agrárkamara közre­működésével. A rendhagyó fó­rumon az Agrárrendtartási Hi­vatal, a baromfi-, a cukor-, a gabona-, a halászati-, a tej-, a vágóállat- és hús-, a vetőmag-, valamint a hagyma termékta­nácsok mutatkoztak be a meg­jelent mintegy 150 résztvevő­nek. A rendezvényt Pelcsinsz- ki Boleszláv, a megyei közgyű­lés alelnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági terme­lésben egyre inkább a minő­ségre kell a hangsúlyt fektetni. A fórum pedig egyfajta lehető­ség, hogy a terméktanácsok megismertessék munkájukat a megjelentekkel. A bevezető után dr. Deme­ter János, az Agrárrendtartási Hivatal képviselője tartott előadást a hivatal feladatairól, munkájáról. Mint elmondta, a magyar mezőgazdasági politi­ka az Európai Unió elvárásait mintaként veszi figyelembe, és az ehhez való felzárkózás fon­tos feladata a szférának. Emel­lett azonban az agrárrendtartá­si törvény ár- és értékesítési biztonságot kíván nyújtani a hazai termelőknek. így a stra­tégiai termékek, mint a búza, kukorica, tej, vágómarha és sertés esetében állami garanci­ákkal védik a termelők érdeke­it. A sertés felvásárlásnál az európai normákat veszik fi­gyelembe és a fölvásárolt ser­tések 60—70 százaléka esik az úgynevezett garantált ár kate­góriájába. melyre az állam vál­lal garanciát. A gyengébb minőségű sertésekre ez a köte­lezettség-vállalás nem vonat­kozik. Az Agrárrendtartási Hiva­tal után a terméktanácsok be­mutatkozása következett, majd a résztvevők, kérdéseket tehettek fel az előadóknak. A rendezők által sikeresnek ítélt fómm a Fiume éttermében fejeződött be, ahol az előadó terméktanácsok tartottak be­mutatót. A vállalkozói fórum sikerén felbuzdulva hasonló jellegű rendezvényt szervez majd a Csongrád Megyei Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány is. K. A. Határvédelem a XXI. század technikájával Takács Péter alezredes mutatta be a jelenlévőknek a Határ­őrség új rádiórendszerét fotó: kovács Erzsébet Mennyit fizetünk az M5-ösön? Személygépkocsiknak 12 forint kilométerenként (Folytatás az I. oldalról) így például igazoltatáskor ellenőrizheti a gyanús személy, vagy a gyanús gépkocsi adatait: veszélyhelyzetben elegendő megnyomnia egy gombot kézi rádiókészülékén, s biztos lehet abban, hogy a lehetséges legrö­videbb időn belül a segítségére sietnek bajtársai. — A mostani technikai fej­lesztés része az 5-6 éve formáló­dó új típusú határőrizeti rend­szernek, s ez összhangban van a Magyar Köztársaság azon tö­rekvésével, hogy az Európai, Unió teljes jogú tagjává váljék. Lapunk kérdésére, hogy tud­niillik jelentheti-e mindez azt, hogy rövidesen az Orosházi Határőr Igazgatóság állománya fogja őrizni az Európai Unió mintegy 290 km-es, Magyaror­szág és Románia között húzódó külső határszakaszát, Hans Devillers is, és Bakondi György is úgy válaszolt, hogy a sok éves együttműködés kifejezetten szakmai jellegű és politikamen­tes. Ménesi György Hírlap-bemutató Gyulán Tegnap Gyulán, az Aranysas ét­teremben tartott tájékoztatót la­punk kiadója. Békéscsaba után ezúttal Gyula vállalatai képvi­selőinek, a vállalkozóknak szer­vezett találkozón szó volt a lap hirdetési tevékenységéről, a 8 városban önállóan működő szerkesztőségről, a terjesz­tésről, amely januárban lesz 3 éve, hogy saját hálózattal folyik. A kora reggeli kézbesítés értéke, hogy a lapból nyert információ­kat a nap folyamán már fel lehet használni. A példányszám, az olvasottság biztosíték arra, hogy az itt megjelenő hirdetések való­ban célt érjenek. A Békés Me­gyei Hírlap a Matesz tagja, a szervezet rendszeresen ellen­őrzi a terjesztési adatok valódi­ságát. Akik gyakran járnak gépkocsi­val Budapestre, tapasztalhatják, hogy nagyarányú munkák foly­nak az M5-ösön. Három kedvezmény a háromtengelyes járműveknek is, amelyek a sze­mélygépkocsi tarifánál csupán húsz százalékkal fizetnének töb­szembetűnő dolog van: szaka­szosan felújítják a már meglévő pályákat, épül a Kecskemétig tartó szakasz, és készülnek a * fizetőkapuk is. Mint ismert, az év végétől fizetős lesz az M5-ös, és egyre többen találgatják, va­jon mennyi lesz a tarifa. Infor­mációink szerint az a legvalószí­nűbb, hogy a személygépkocsik 12 forintot fizetnek majd kilo­méterenként áfával együtt. Szó van arról is, hogy a gyakori hasz­nálók valamiféle kedvezményt, például minden ötödik vagy ti­zedik utazásuk után egy bonuszt kapnak. Feltehetően jár majd bet. Végleges döntés még nincs, ám nagyon valószínű, hogy az említett összeg közelében lesz­nek majd a díjak. Annyi viszont bizonyos, hogy a díjfizetés úgy­nevezett félig nyitott rendszerét alkalmazzák, a Budapest— Kecskemét szakaszon például Újhartyánnál lesz a főkapu, itt kell majd megfizetni a teljes dí­jat. A pálya egyébként tovább épül, és 1998 második felétől Budapesttől már Kiskunfélegy­házáig érő autópályán haladhat­nak az M5-ösön autózók. (s)

Next

/
Thumbnails
Contents