Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-13 / 214. szám

Mennyit fizetünk az M5-ösön? Információink szerint az a legvalószínűbb, hogy a személygépkocsik 12 forintot fizetnek majd kilo­méterenként áfával együtt. Végleges döntés még nincs. (3. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Hol kezdődik a szegénység? Varga Beá­ta, 15 éves sarkadi tanuló: Azt hiszem, ez az általános elszegényedés ebben az év­ben volt a legérezhetőbb. (4. oldal) 1996, SZEPTEMBER 13., PÉNTEK __________ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL)_____________ LI. ÉVFOLYAM 214. SZÁM A «BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-ot telefonon is megrendelheti! Hívja a 66/453-710-es telefonszámot! Hamarosan eldől a 600 millió sorsa A területfejlesztési alapra 170 pályázat érkezett megyénkben A laboratórium alapkövét dr. Megyeri Zsolt és Daniel Blanc- pain helyezte el ‘ fotó: kovács Erzsébet Vetőmagvizsgáló laboratórium létesül Mezőhegyesen Rövidesen eldől megyénkben 600 millió forint sorsa. Annak a 600 milliónak, amelyet a terület- fejlesztési törvény végrehajtása során Békés megye a központi keretből kapott. A pénz felhasz­nálása érdekében a júniusban megalakult megyei területfej­lesztési tanács pályázatot hirde­tett az önkormányzatok és vál­lalkozók számára augusztus­ban, szeptember 1-jei benyújtási határidővel. Egy hónap alatt összesen 170 pályamunka érke­zett, 85 a területfejlesztési alap 280 milliós decentralizált részé­re, s ugyanennyi a területi ki­A történet ismert, a békéscsa­bai szakrendelőintézet épületét megvásárolta a társadalombiz­tosítás. A házi- és szakorvosi rendelőit megfelelő' helyükre kerültek a Réthy Pál Kórház­ban és egy esztendővel ezelőtt megkezdődött a Luther—Kis- Tabán utcai épület rekonstruk­ciója az egészség- és nyugdíj­biztosításjövendőotthonának. Szabó Endre, a megyei egész­ségbiztosítási pénztár általános igazgatóhelyettese emlékeztet A Békéscsabai Kötöttárugyár nevét évek óta a nehéz anyagi helyzetben lévő cégek között emlegetik, bár mindig akadt egy-egy optimista vezető az élé­re. Közülük a legújabb, Krix La­jos szeptember elején vette át a gyár irányítását: — Az eddig megismert ada­tok alapján úgy gondolom, hogy nem rosszak a gyár esélyei, hi­szen ahol piac és jó szakember van, ott minden mást is a helyére lehet tenni. Bár már körvonala­egyenlítést szolgáló támogatás­ra, melynek összege 320 millió forint. A pályázatokat tegnap­előtt a késői órákig tekintette át a területfejlesztési tanácson belül megalakult 5 fős előkészítő bi­zottság — elnöke Hódsági Ta­más, a kereskedelmi és iparka­mara Békés megyei elnöke, tag­jai: Pap János békéscsabai, Fetser János orosházi polgár- mester, a dévaványai Papp Ti­bor, és Németh Béla, a kézmű­ves kamara megyei elnöke, szakértőként kérték fel a TÁKISZ, az államkincstár me­gyei szervezete, a Dél-Alföldi azokra a méltatlan körülmé­nyekre, zegzugos folyosókra, állva várakozó ügyféltömegek­re, amelyek jellemezték a koráb­ban több épületben, bérlemény­ben található hivatalt. A megye több, mint 400 ezer lakosát vala­milyen formában érinti az egész­ségbiztosítás, a nyugdíjügy. A legjobb megoldásnak ez a felújí­tás bizonyult, amelynek kivite­lezője a Békés Megyei Általá­nos Építőipari Rt., költségei pe­dig 250 millió forint körüliek. 1995 szeptemberétől 1996 szep­zódnak a teendők, részleteseb­ben még nem tudok nyilatkozni a cég jövőjéről. — Vezérigazgatóként nevezték ki a cég élére, ám eddig ebben a gyárban az igazgatóság tagjai is konkrét munkát végeztek. Mennyi­ben változott most ez a helyzet? — Meghatározó tulajdonos­sá lépett elő a Külkereskedelmi Bank, és emiatt változott a cég irányítási rendszere is. Az igaz­gatóság ezentúl csak a törvény­ben megfogalmazott szerepet Regionális Fejlesztési Társaság és a földhivatal képviselőjét. A pályázatokat elsősorban az elmaradott területekről — Szeg­halom—Dévaványa, Mezőko- vácsháza—Mezőhegyes—Bat- tonya, illetve Orosháza—Tót­komlós térségéből — vártak, de nem utasították el az elmaradott­nak nem nyilvánított, tehát nem kedvezményezett településről érkezett pályamunkákat sem —- mondta az előkészítés tapaszta­latait összegezve Sziklai Zoltán, a megyei önkormányzat terület- fejlesztési osztályának vezetője.' (Folytatás a 3. oldalon) temberéig kétszer költözködtek a különböző osztályok, hurcolva a több kilométer terjedelmű ügyiratot, számítógépet, és köz­ben az élet sem állhatott meg. Ez bizony megviselt ügyintézőt és ügyfelet egyaránt. Hétfőtől, szeptember 16-tól reggel 8-tól 15 óráig (pénteken 14 óráig) tárt főbejárattal várják az ügyfele­ket. Kulturált körülmények kö­zött feltehetően nyugodtabb és hatékonyabb lesz ügyfél és ügyintéző egyaránt. (Folytatás a 3. oldalon) tölti be, a mindennapi munkában pedig egyszemélyi vezetőként látom el a teendőket. — Honnan érkezett váro­sunkba? — Bajáról, ahol eddig is a fonó­iparban dolgoztam, végzettségem szerint textilmémök vagyok. Az el­múlt két hét egy ekkora cég életében még nagyon rövid idő. most mutat­kozom be az itt meghatározó cégek­nél, hatóságoknál és remélem ha­marosan konkrétabb eredmények­ről számolhatok be. A. Gy. Hírek Tőkés László Gyulán, (k) A Keresztény Építők Gyulai Közössége szabad fórumot hirdet. A fórumot szomba­ton 10 órai kezdettel, a gyu­lai zeneiskola hangverseny- termében rendezik. Témája: „Beszéljünk közös dolga­inkról!”. A rendezvény ün­nepi szónoka Tőkés László királyhágó-melléki refor­mátus püspök lesz. Tíz éve távozott, (i) Szeptember 20-án lesz tíz esztendeje annak, hogy Dé­vaványa neves szülötte, La­dányi Mihály költő 52 éves korában elhunyt. A jubileumi évforduló alkalmából a déva­ványai könyvtárban szep­tember 16-án, hétfőn kiállítás nyílik a költő hagyatékából, amely szeptember 21-éig tekinthető meg. Út a Kézogásokra. (ö) Gyuláról vasárnap reggel hat órakor 3 autóbusz indul a polgármesteri hivatal elől Aradra, a Kézfogások baráti találkozó ottani rendezvé­nyeire. Még vannak szabad helyek, az a gyulai polgár, aki szeretne részt venni az aradi találkozón, ma, pénte­ken délig hívja a polgármes­teri hivatal 362-155-ös tele­fonszámát és kérje a 75-ös melléket. Az utazáshoz csak útlevél szükséges. Angol vendég, (cs) Békés megye önkormány­zatának testvérmegyei kap­csolata van az angliai Here­ford and Worcester megyé­vel. A minap felkereste Csorvást az angol testvér- megyei önkormányzat szo­ciális főosztályának he­lyettes vezetője, hogy ta­nulmányozza a települési önkormányzatok szociá­lis programjait, azok meg­valósításának módszereit. A vendég látogatást tett egy csorvási óvodában és az idősek szociális ottho­nában is. Mezőhegyesen tegnap ünnepé­lyes külsőségek között, mintegy 150 szakember jelenlétében ke­rült sor a Ciba Vetőmag és a Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt. közös vetőmag-minő­ségellenőrző laboratóriumának alapkőletételére. A ménesbir­tokkal történő együttműködés­ben nem a 35-40 millió Ft nagy­ságrendű laboratóriumi beruhá­zás jelenti a legfontosabb ele­met. A döntő az, hogy a Ciba Seeds magyarországi vállalatát jelöli ki közép-európai minőségi központjának. Ez azt jelenti, hogy a Ciba a vetőmagterme­lőkkel (Ménesbirtok Rt., Hód- Mezőgazda Rt., a szegedi Agro­mag és a pápai Agroprodukt) együttműködve és a laboratóriu­mi ellenőrzésre támaszkodva, olyan gyártási kapacitást hoz létre, amely nem csak a hazai, hanem a nyugat-európai és a kö- zép-kelet-európai országok pia­cainak vetőmag-ellátását is biz­tosítja. Az alapkőbe helyezett henger az épület tervrajzát tartalmazza. A közelében elültetett ezüst hársfa azt jelképezi, hogy a Ménesbirtok Rt. kezet fogott, és a jövőben együtt fog működni a svájci székhelyű céggel, illetve magyarországi leányvállalatá­val — hangzott el tegnap. (Folytatás a 3. oldalon) Hétfőtől már a korszerű ügyintézés színterén várják az ügyfeleket Végleges helyén az egészségbiztosító pénztár Új vezérigazgató a kötöttárugyárban Közművelődési szakemberképzés Békés Megye Képviselő-tes- tülete Megyei Művelődési Köz­pontja és a Magyar Népművelők Egyesülete Békés Megyei Terü­leti Szervezete közös szervezésé­ben, a Művészeti és Szabad- művelődési Alapítvány támoga­tásával három napos tréninget rendeznek Szanazugban főhiva­tású közművelődési szakembe­rek részére. A szeptember 17— 18—19-én zajló programokon vezetési az intézmények belső működésének mérhetőségéről, eredményérdekeltségéről, a köz- művelődési törvény tervezetéről, aktuális megyei rendezvényekről tartanak előadásokat és kerék­asztal beszélgetéseket. A képzés előadói: Antal Gábor, Romhányi András és Vadász János a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének or­szágos elnöke. y Hiába magyarázzuk a bizonyítványunkat Tényleg — ahogyan a jó öreg Einstein is megmondta már ré­gen — minden relatív, attól függ, honnan nézzük. Ahhoz képest, hogy manapság kis­gyermekeket is adnak—vesz­nek, mint holmi árut, tárgyat, hogy elvetemült felnőttek prostituáltként használják, meggyalázzák, bántalmazzák, örök életükre tönkretegyék, vagy lemészárolják az ártatla­nokat, mint a barmokat, nem nagy ügy a nyelvvizsga-bizo­nyítványok körül kirobbant botrány. A kislányok nagy tra­gédiájához képest valóban nem. A hazánkban egy főre jutó nyelvtudás szintjéhez vi­szonyítva azonban meglehe­tősen komoly probléma a ha­misított irományok elterjedé­se, „a megvett tudomány” tér­hódítása. Mondhatnánk persze, piaci kínálat ez is, eladni azt lehet, amit keresnek a vevők. Felka­pott árucikk napjainkban a sze­mélyi igazolvány, a jogosít­vány, az útlevél, no meg a nyelvvizsgát tanúsító okmány. Továbbtanuláshoz, munká- baálláshoz nélkülözhetetlen kincs, gyorsan felismerték ezt a gyártók, a felhozatal bőséges, az árak tíz- és harmincezer kö­zött mozognak, igényesebbek­nek, sürgősségi felárral negy­venezer. Virágzott az ipar, mígnem egy vidéki főisko­lának gyanús lett a dolog. Az­óta több tízezer bizonyítvány átvilágíttatott (valakiknek ez is munkalehetőség), és jelentős arány hamisnak találtatott. A botrány kipattanása óta hivata­los helyeken folyamatosan nő a bizalmatlanság. • •• Hogy ezzel párhuzamosan a fejekben nő-e a tudás mértéke? Vagy legalább a felismerés, hogy nekünk, kis lélekszámú népnek itt, az öreg kontinens sűrűn lakott szegletében, oly sok történelmi kereszttel meg­terhelve, a művelt Nyugat felé kapaszkodva és egyáltalán, ha lépést akarunk tartani bármely szakmában, irányban a mai ro­hanó világgal, édesanyanyel­vünkön kívül legalább egy ide­gen nyelvet beszélnünk kell? Nemrégiben felmérés készült kifejezetten a közép-európai államok lakosságának nyelv­tudásáról, és ebben is sereghaj­tók vagyunk, nálunk a legala­csonyabb az idegen nyelvet beszélők aránya. Minek is to­vább magyarázni a bizonyítvá­nyunkat... Niedzielsky Katalin Határvédelem a XXI. század korszerű technikájával Ünnep volt tegnap az Orosházi Határőr Igazgatóság Battonyai Határőrizeti Kirendeltségén. A Bajor Szövetségi Minisztérium nevében Hans Devi Ilers, a buda­pesti német nagykövetség harmadtitkára MOTOROLA tí­pusú rádiókészülékeket adott át a Határőrség országos parancs­nokhelyettesének, dr. Bakondi György vezérőrnagynak, illetve Dávid Károly ezredesnek, az orosházi igazgatóság parancs­nokának. A kézi készülékek ré­szét képezik annak az újonnan telepített rádiórendszernek, amelyet a BRG salgótarjáni gyá­ra telepített a határőrizeti kiren­deltségekre. A XXI. század technikai színvonálát képviselő kommunikációs berendezése­ket Takács Péter alezredes, a Határőrség távközlés-fejlesztési alosztályának vezetője és Klug Nándor, a BRG vezérigazgatója mutatta be a jelenlévőknek, illet­ve a sajtó képviselőinek. — Vége van az „Eredj Rá­dió” korszakának, azaz annak, hogy eredj, fiam, aztán szóljál be az őrsre!” — fogalmazott tréfá­san a Határőrség szóvivője, Krisán Attila ezredes a bemuta­tót követő sajtótájékoztatón. Az új rádiótelefon-rendszer az ügyeleti szoba számítógépének képernyő-térképén jelzi a járőrök pontos tartózkodási he­lyét. A kapcsolatfelvétel egy­szerű és biztonságos. A járőr (aki ma már hivatásos katona) pillanatok alatt információkat kérhet más adatbázisokból is. (Folytatása3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents