Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-07 / 184. szám
Családi magaziN 1996. augusztus 7., szerda SZEXPOSTA Dr. Bordás Sándor rovata ,, Féljek?” —17 éves fiú vagyok, és a következő problémám van: Körülbelül egy éve került sor az első nemi érintkezésemre— illetve csak került volna sor. A barátnőmmel kimerítő tánc után hajnal tájt érkeztünk a lakására. Egy darabig még szórakoztunk, szinte idillikus volt a helyzet, aztán ágyba bújtunk. Az előjáték tartott vagy húsz percig, persze csak én csináltam mindent. És amikor megkérdeztem tőle: „akarod?", azt mondta, „néni, én még szűz vagyok". Én pedig észrevettem, tulajdonképpen nem is állt be igazán az erekcióm. Hát ez jól jött. Aztán három hónappal később lett volna alkalom egy másik lánnyal, de a férfiasságom újra cserben hagyott. Pedigfélelem egyáltalán nem volt bennem. Jött a nyár—újabb lányok, és amitől féltem, bekövetkezett. Egy jónak induló kapcsolat emiatt ment tönkre. Egyikünk se tudta megérteni. A dologban az a furcsa, hogy az önkielégítésnél az erekció szinte mindig megvan, és van időszak, amikor naponta kívánom. Most már igazán félek a nemi aktustól és nem tudom, ez az első, sikertelen élménynek a következménye, amin én is képes vagyok magam túltenni, esetleg pszichológussal vagy ez egy maradandó testi hiba, ami ugye borzasztó lenne, hisz én is családot akarok alapítani valamikor. Fiatalúr, ne féljen, a korábbi válaszaimban már számtalanszor megfogalmaztam, hogy a szexuális kapcsolat kialakítása egy tanulási folyamat következménye. Az Ön esetében ez a tanulási folyamat negatív élménnyel kezdődött, és ez a kudarcélmény kapott nagyobb hangsúlyt az Ön szexualitásában. Ne váltogassa a partnereit, ne kezelje tárgyként a női nemet, hanem alakítson ki egy lánnyal egy megfelelően mély érzelmi kapcsolatot. Egy ilyen szerelmi viszonyban lehet megbeszélni kiegyensúlyozott, nyugodt körülmények között belső gondjainkat akár szexuális problémáinkat is. Tehát először alakítson ki egy mély érzelmeken alapuló partnerkapcsolatot, és amennyiben esetleg ott is gondjai volnának, keressen fel egy pszichológust. Fürdőszoba rendelésre. Modern fürdőszoba-berendezésekkel találkozhatnak Békéscsabán a Thermakomplex Bt. Luther utcai stúdiójában. Német, osztrák kiegészítő felszerelések, magyar gyártmányú fürdőszoba szekrények között válogathat az, aki betér. A bolt tulajdonosai igyekeznek eleget tenni minden kívánságnak. A termékeket katalógusokból lehet kiválasztani és a megrendeléstől számított egy héten belül már kézhez is kaphatóak. Az üzlet minden nap reggel 9 órától este 17 óráig tart nyitva. fotó: lehoczky Péter A KISGYERMEKEK BŐRE VÉKONYABB, KEVESEBB PIGMENTET TARTALMAZ A NYARALÁS ELLENSÉGE: A NAPSZÚRÁS A napsütés káros hatásairól, a védekezés lehetőségeiről szinte nap mint nap hallunk a rádióban, televízióban, olvasunk a különböző újságokban. Az információáradat ellenére rendszeresen találkozunk pirosra sült napimádókkal, fedetlen testtel napon játszó csecsemőkkel, kisgyermekekkel. Az egyszerű napégést az okozza, hogy a bőrt túlzott mértékben érik a 280—320 nm hullámhosszú ultraibolya (UVB) sugarak. A panaszok és tünetek 1—24 órán belül kezdődnek és 72 óra alatt túljutnak a csúcsponton. A múló hámlással járó bőrpírtól kezd-- ve jelentkezhet fájdalmas duzzanat, hólyagosodás is. Súlyos esetben olyan késői szövődmény kialakulásával is számolni kell. mint a másodlagos fertőzés. Ha a napsugárzás nagy testfelületet ér, a napszúrás általános tünetei is jelentkeznek, mint például gyengeség, fejfájás, hányinger, láz, hidegrázás. A hangsúly ebben a kérdésben is a megelőzésen van. A vízparton sokszor nincs hová elbújni a nap elől, és szeles időben nem is érezzük a meleget, hiszen a szél állandóan hűti bőrünket. Csak este, a tünetek jelentkezésekor, vagy tükörbe nézve jut eszünkbe, mit kellett volna tenni. Kerüljük a déli tűző napot, ha ez nem lehetséges, gondolkodjunk megfelelő védelemről könnyű, jól szellőző ruházat, fejfedő vagy napernyő formájában. Az utóbbi években forgalomba kerültek olyan napvédő készítmények, melyek erősségét a faktorszámmal jellemzik. A 15-ös vagy ennél nagyobb faktorszámú fényvédőket ajánlják. Mit tegyünk, ha a napszúrás mégis megtörtént? A beteget hűvös, jól szellőző helyiségben kell elhelyezni, a hűtés legegyszerűbb módja a hideg vizes borogatás, a hűsítő fürdő. Biztosítani kell az elveszett folyadék- és söpótlást tea, ásványvíz formájában. Alkoholos italok fogyasztása ronthat a helyzeten! Fájdalom-, láz-, illetve hányáscsillapító adásával lényegesen javulhat a közérzet, enyhébb esetben a panaszok 24— 48 óra alatt megszűnnek. A szívbetegek rosszul tűrik a meleget, fizikai terhelhetőségük romlik, ritmuszavarok jelentkezhetnek, szívelégtelenség tünetei alakulhatnak ki lábdagadás, nehéz légzés formájában. A napszúrás okozta hidegrázás, hányás súlyos keringési elégtelenségbe sodorhatja a betegeket, különösen, ha magas vérnyomás és légzési elégtelenség is fennáll. Ugyanilyen súlyos állapotot idézhet elő a nagy melegben a túlzott folyadékfelvétel. Ha nem ürül ki a felesleg, a folyadék-visszatartás tovább terheli a keringési rendszert. A folyadékháztartás ellenőrzésének legegyszerűbb módja a testsúlymérés. A hirtelen megnövekvő testsúly vízvisszatartásra hívhatja fel a figyelmet, ilyenkor célszerű megszorítani a folyadékbevitelt. panaszok kialakulása esetén a kezelőorvoshoz kell fordulni. A betegeknél még érzékenyebbek a hőhatásra a csecsemők, kisgyermekek. Bőrük vékonyabb, kevesebb pigmentet tartalmaz, testsúlyukhoz képest a testfelületük nagyobb, mint a felnőtteké. Gyorsabban alakulnak ki a napszúrás tünetei és az esetleges hányás könnyen vezethet kiszáradáshoz. A játék hevében könnyen elfeledkeznek magukról. Időben parancsoljuk ki őket a vízből, védjük bőrüket a naptól, víztől egyaránt. Dr. Hegyi Ilona belgyógyász-kardiológus főorvos Fejünket védjük könnyű szalmakalappal az erős napsugárzás ellen Miért éppen 65 évesen leszünk öregek? Műló éveink, öregedésünk titkai 4. Dr. Szentgyörgyi Csaba a békéscsabai Rethy Pál Kórház II. belgyógyászatának osztályvezető főorvosa. Harminc éve múlt már annak, hogy belgyógyászati betegekkel foglalkozik. Az orvoslásnak ez a területe az, ahol az emberi szervezet idő és kor okozta rendellenességei a legszembetűnőbbek. A főorvos gyakorlati tapasztalatai, a szakmai és szépirodalom tanulmányozása és saját munkája szolgálnak elkövetkezendő beszélgetéseink alapjaul az öregedes titkairól. — A közhiedelem szerint az ember 65. születésnapján valahogy megöregszik — elmélkedik Szentgyörgyi doktor. — Az öregedéssel kapcsolatos gondolkodásunk nagyrészt ama felfogás körül forog, hogy valamilyen jelentőséggel bír ez a „bűvös” szám. Kétes hitelességű anekdota ismert erről. Állítólag Bismarckot az a megfigyelés juttatta hatalomra, hogy közszolgálati vetélytársait, akik mind 65 éven felüliek voltak, nyugdíjba küldette. Tény, hogy minden élőlény szervezete az idő múlásával mérhetően változik, persze ez nem jelent mindig veszteséget. Csökkenés és veszteség egyaránt tapasztalható—az értékelése felfogás kérdése —, például a bőr elveszítheti simaságát, ráncosodik. Fő feladata a szervek burkolása, védelme, s ezt ráncosán is ellátja. Megtanultuk azt hinni, hogy a sima bőr a kívánatos, próbáljuk pozitívan értékelni annak változásait is. Az ősz haj megjelenése egyesek szemében az öregedés jele, mások szerint az egyéniség érettségéé. Tény, mindezek normális élettani változások, amelyeket nem betegségként kell elfogadnunk. Az életkor előrehaladtával gyarapodó tudásunk, bölcsességünk értékét ugye nem vitatja senki? — Hallottunk a baltimore-i gerontológiai kutatóközpont hosszmetszeti kutatásairól. Mit jelent ez a fogalom valójában? — Az életkori változások megfigyelésének legjobb módja. Sok új információt tártak fel és megerősítettek néhány korábban csak igaznak vélt elgondolást. Az öregedési változások sokkal lassabb ütemben következnek be, mint a nemi érettség elérése előtti fejlődéssel járó átalakulások. Nagyobb az egyedi változékonyság az időseknél, mint a fiatalabb felnőtteknél. A kutatók találtak fiatal 80 éveseket és öreg negyveneseket. Az öregedés nem jelenti feltétlenül a szellemi működés hanyatlását, sőt bizonyos embereknél javultak a teljesítmények. A betegség és az öregedés nem ugyanaz a dolog, bár a betegségek gyakorisága az életkor előrehaladtával nőhet. — Bizonyos jeleket mégis az öregkor uralkodó jellegzetességeinek tartanak... —Ezek a csökkent alkalmazkodóképesség, a lelassult teljesítőképesség, a betegségek iránti megnövekedett fogékonyság. Az életkori változásoknak számos oka van, amelyek egymással különböző összefüggésben hathatnak. Mindegyik szervünk akár egy óra alatt más és más sebességgel ketyeg, leromlásának vagy működésképtelenné válásának időpontja is más és más. A biológiai és a naptári életkor között nagy lehet a különbség. (Folytatjuk) Lejegyezte: Bede Zsóka EMBERI SORS Állat az apában — Tetszett írni egy rendőrnőről — kezdi mondandóját a kissé túlsúlyos, húszas éveinek végét taposó, barna nő. — A rendőrnő elmesélte, hogy két kislányt is megerőszakolt az apja. A cikk felkorbácsolta az emlékeimet. Én magam is áldozat voltam. Azért kerestem meg, hogy ezt elmeséljem. Kondoros közelében egy tanyán éltünk Anyámmal, két kis- öcsémmel és a mostohaapámmal. Hatéves, egyszálbél kislány voltam, amikor már befogtak a tanya körüli munkákra. Itattam az állatokat, vizet cipeltem, kora reggel felkeltem, hogy elkészítsem a reggelit. Nem tudtam, mi az: gyereknek lenni. Azt sem, hogy milyen érzés, ha egy gyereket az édesanyja magához ölel, dédelget és puszilgat. Valószínű szeretett minket, de ezt soha nem mutatta ki. Engem nyolcéves koromig meg nem ölelt senki, bár akkor se tették volna. Keményen dolgoztam kis koromtól kezdve, de nem csak én, hanem az öcséim is. Nem volt kivétel. Úgy indultunk az iskolába, hogy a ránk bízott feladatot elvégeztük. Azt hiszem, anyánk szigorúságát csak keményítette a mostohaapa. Anyánk annyira bele volt esve a férjébe, hogy az ő szemén keresztül látott minket is. — Olyan nehéz ezt felfogni, hiszen mégiscsak a véréből született a három gyereke. Mi történt az édesapjukkal? — Apánk rákban meghalt. Kezdetben anyánk egyedül nevelt minket, de összeakadt valahol Bandi bácsival és egymásba szerettek. Rövid idő múlva összeházasodtak. Később, amikor már kinyílt a szemem, észrevettem, hogy minden úgy történik, ahogy a mostohaapánk mondja. O hangolta mindig ellenünk a saját anyánkat. Anyánk férje eleinte nem bántott minket, csak megjegyezte: Rozi, nem ártana móresre tanítani Imit, Karcsit, vagy ha kellett, engem. Ekkor anyánk elővette az erre a célra használt ostort és végigvágott rajtunk. Bandi bá’ — így hívtuk anyánk férjét — olykor-olykor átvette a szerepet és végighúzott rajtunk. —Az édesanyja engedte? — Nem szólt semmit, legfeljebb hátrament az udvarba, hogy ne lássa. Alig múltam el nyolcéves, amikor egyszer az istállóban akadt dolgom. Február volt és kegyetlen hideg. Az állatok lehellete mellett melegedtem, amikor bejött Bandi bá’. — Mi van, Marikám, még nem végeztél? — kérdezte olyan kedvesen, hogy majdnem kiejtettem kezemből a tejeskannát. Odajött hozzám és megölelt. Ilyet sem csinált addig soha. Bevallom, meghatódtam. Arra gondoltam gyerekfejjel, milyen jó, ha szeretik és megölelik az embert. A következő percekben már a rémülettől bénultam meg. Elkezdett simogatni, felemelte a szoknyámat és nyulkált a bugyimba. Kiáltani akartam, de egyszerűen nem jött ki hang a torkomon. Lihegni kezdett, aztán a saját nadrágjába nyúlt. Ennél az első esetnél nem történt más. Annyit mondott, nem kell senkinek szólni, hogy ő megsimogatott, nehogy az öcséim féltékenyek legyenek. Eltelt két év, és Bandi bá’ többé nem ölelgetett. Tízéves elmúltam, amikor megismétlődött az istállójelenet. Csakhogy ekkor már éreztem a lehelletén, hogy ivott. Büdös pálinkaszag csapott meg, amikor ismét megölelt. Aztán lefektetett a szénára és valami iszonyat következett. Emlékszem, si- kítoztam, de hiába. Az anyám az öcséim évzáróján volt az iskolában. Amikor végzett, ömlött belőlem a vér. Lavórt hozott és rám parancsolt, hogy mosakodjak meg. Ha szólni merek bárkinek is arról, ami történt, megöl — ezt mondta. Abban reménykedtem, többé nem bánt. Pár hónapra rá ismét becipelt az istállóba. — Miért nem mondta meg az anyjának? — Mert attól féltem, valóban megöl. Ha bevadult, mindenre képes volt. —Nem volt rokona, ismerőse, akitől segítséget kérhetett volna? —- Nem biztos, hogy hittek volna egy tízéves kislánynak. Három évig használt az apám. Tizenhárom éves fejlett kislány voltam, amikor egy hideg téli estén részegen a kocsmából kerekezett haza kivilágítatlan kerékpárján, és elütötte egy személy- gépkocsi, A helyszínen meghalt. En azóta nem voltam férfival. Mert rájuk sem tudtam nézni. Egy dunántúli barátnőm, akinek a bátyja pszichológus, rávett, hogy beszéljek a testvérével, mondjam el neki mi történt. Ez fél évvel ezelőtt volt. Azóta rendszeresen járok hozzá. Talán elkezdtek gyógyulni a sebeim. Már tudok úgy beszélni a velem történtekről, hogy nem sírom el magam. S ez nagyon jó. Talán egyszer még azt is megérem, hogy egy jóravaló, kedves férfi udvarlását, ölelését természetesen fogadom. Talán. Remélem.! B. V.
