Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-06-07 / 157. szám
A HÉT TÉMÁJA 1996. julius 6-7., szombat-vasárnap o Európa pihenő oázisa lehetne A nagyszerű terv, melyből valóság lesz-e valaba? A volt Békés Megyei Beruházási Vállalat átalakulása után jött létre a Thermál Invest Rt., amely a megye kihasználatlan természeti adottságai, termálkincse és pusztuló kastélyai hasznosítására dolgozott ki programot. Az ő terveikben a kút vizét, a volt bányatavakat és a szabadkígyósi kastélyt együtt hasznosították volna:.,,Európa egyedülálló szórakoztatócentruma kerül itt kialakításra, ami minden igényű, korú és pénztárcájú látogatót fogadni tud. Európa pihenőoázisa sportpályáival, diszkóival, játéktermeivel, kaszinójával, tropikus környezetű exkluzív fürdőjével, csónakázótavakkal, szállodákkal, kisvasúttal és vízi állatokat bemutató állatkerttel vonzaná vendégeit. ” A felkeresett befektetők végül is kivonultak az rt. életéből, tőkéjüket kivonták, így ez a program sem valósult meg, a Thermál Invest Rt. végnapjait éli. Ám a remény még él:— Függetlenül attól, hogy az rt. a felszámolás sorsárajut- e, a programot teljes egészében átvette egy másik társaság, akik szívesen látnak minden olyan kezdeményezést, ami a térség fellendítését célozza meg — tájékoztatta lapunkat Bozó Andrásné a Thermál Invest Rt. igazgatósága nevében. Tények, adatok, vágyak és vélemények Békéscsaba vezetői 1966-ban határozták el egy jaminai tisztasági fürdő megépítését. Ekkor az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács, a Magyar Hidrológiai Társaság és a város közös beruházásban nyitották meg a jaminai hévízkutat, melyet 1969-ben adtak át. A beépítési programterv 1971-ben elkészült, de annak megvalósítására már nem volt pénz, ezért a kutat lezárták (és azóta így is tartják). Az akkor végzett vizsgálatok eredményei szerint a kút vize mindennemű mozgásszervi, nő- gyógyászati, valamint fogászati betegségek gyógyítására alkalmas. Felvetődött annak lehetősége is, hogy fűtésre, illetve használati melegvízként hasznosíthatnák. Békéscsaba város tanácsa megbízása alapján 1989-ben a Kockázat Kft. egy olyan befektetési program kidolgozásába kezdett, melynek szerves része lett volna ez a víz. Ehhez szükség volt a teljeskörű műszeres felülvizsgálatra, a termálvíz gyógyászati jellegű minősítésére, a környezetvédelmi szempontból fontos vízélettani tesztek elvégzésére. Ezért a kutat újra megnyitották— ma az akkori vizsgálati eredmények jelentik az utolsó biztos pontot a befektetők számára. Lássunk néhány mondatot a vízkutató és -fúró vállalat jegyzőkönyvéből: „A kút megnyitása óta (20 éve) a maximális vízhozam nem változott, az üzemi vízszintek, és a kúttermelékenységi tényező kissé megemelkedett, a kifolyó víz hőmérséklete változatlannak tekinthető.” Ugyanekkor készült az Országos Közegészségügyi Intézet jelentése is, melyet dr. Csanády Mihály írt alá: „Igen sok szerves anyagot tartalmazó nátriumh idrogén - karbonátos hévíz, amely a jódos ásványvizek csoportjába sorolható. A víz metakovasav-tartalma is jelentékeny. Nagy ammonium-, szen’esanyag-, fenoltartalma miatt hagyományok úton nem forgatható vissza. Szerves- anyag-tartalma és metabórsav- tartalma miatt ivásra, palackozásra nem használható. Bak- terológiai szempontból nem esik kifogás alá. Felhasználására nem látunk - más lehetőséget, mint azt, hogy a víz hőenergiáját hőcserélőn keresztül hasznosítják." Ez az eredmény sokakat megzavart: akkor egy nemzetközi tender kiírását célozták meg a vizsgálatok, de a lehangoló eredmények láttán elmaradtak a további lépések. Békéscsaba II. számú 2454-es termálkút adatai Létesítés ideje: 1969 Talpmélység: 2454 m Hozam: 1330 liter/perc Hőfok: 98 fok pH-érték: 8,53 Oxigénfogyasztás: 85 mg/1 Baktériumszám 1 ml-ben: 0 Fenolok: 8,59 mg/1 Vizsgáljuk meg a vizet! A víz hasznosságáról szóló viták hallatán szinte automatikusan adódik a kérdés: miért nem fogunk pár liter vizet a hónunk alá, és indulunk el vele az első laborba? így mindjárt meg lehetne mondani, mire is alkalmas a víz, valóban olyan tragi- kus-e a fenoltartalma, és változott-e bármi is az elműt évek alatt. Mivel jár egy párnapos próbaüzem? Nézzünk meg néhány adatot az 1989-es vízjogi engedélytervben: ,,A kút és közvetlen környéke, a 700 köbméter térfogatú hűtőtó a Táncsics utcai árokig, a tó leürítéséig, a kút lezárásáig üzemi területnek minősül. A hűtőtó átlagos hőmérséklete 75 fok, felületi hőmérséklete 85 fok, amely fokozott veszélyforrás, ezért a megnyitás teljes ideje alatt szigorúan távol kell tartani az üzemi területtől az idegeneket. Ezt szalagkordonnal, állandó őrzéssel, a terület teljes kivilágításával lehet elérni. A víz út\’onala a következő: termálkút—hűtőtó—Táncsics utcai nyílt árok — Pajtás-sori záportározó — Pajtás-sori átemelőszivattyú-állás—(nyomóvezetéken át) Kisszik, Nagy Antal, Szarvasi út, Szent László utca, Botyánszky Pálné utca, Lenkey utca — Bezerédi utcai záportározó vezérárka — torkolati műtárgy — Élővíz-csatorna. A termálvíz kémiai összetétele, toxikus komponensei a vízi élővilágot veszélyeztetik, ezért mire az Élővíz-csatornába kerül, minimálisan kétszázszorosára kell hígítani, 30 fokosra kell hűteni, a medret pedig át kell öblíteni. Az öt nap alatt kifolyó víz mennyisége 9600 köbméter...” Mennyibe kerülne ez mai árakon?—Közel egymillió forintba — tudtuk meg Bánfi Adómtól, a városüzemeltetési iroda vezetőjétől. A sokat emlegetett, 26 éve lezárt termálkút Jaminában, a repülőhíd közelében található, bárki megközelítheti, bárki megnézheti. Az ügy „nagy harcosa” Császár Lajos lokálpatrióta, aki fáradhatatlanul küzd a kút létéért. Mindennapos vendég a városházán, a megyeházán és minden hivatalban, ahol tehetnek valamit az ügyért. Újabban az osztrákokat bombázza ajánlataival:felkereste George Kapust, Erich Kussbach nagykövetet, és a tervet eljuttatta Vraniczky kancellárnak is FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Csipkerózsika álma Jamina—sokan azt mondják, az „alvó város”. Lakóinak egy része azonban nem adja fel a harcot, abban bízik, hogy hányatott sorsuk hamarosan véget ér. Véget ér az évtizedek óta tartó nyomasztó álom és ,,megérkezik a herceg hófehér paripán”, történik valami csoda. Hogy milyen csoda? Például megnyitják a kincset érő termálkutat, felépül a sokat emlegetett szabadidőpark, csónakázótavak, teniszpályák, vízi állatkert, szállodák és éttermek hada várja az ideérkező dúsgazdag turistákat. Alom ez, vagy lehet-e valaha valóság? Talán senki sem tudja megmondani. Valósultak már meg a világban ennél merészebb álmok is, meg aztán a termálvíz és a volt bányatavak valóban léteznek. Talán egyszer sikerül felhívni a figyelmet a megye szépségeire is, hiszen akárki akármit mond: ez a térség szép, békés, az ideérkező vendégek nagy része elégedetten, szép emlékekkel távozik. Egyetlen dolog hiányzik, de az nagyon: apénz. Ezt kellene hoznia annak a bizonyos titokzatos hercegnek, akit persze lehet várni, sőt, lehet hívni, csalogatni is. Talán az sem ártana, ha szétkürtölnénk a nagyvilágba: nézd csak kisher- ceg, itt vagyunk, mi vagyunk a legszebbek, figyelj ránk, a tiéd akarunk lenni! Csakhogy ezzel is van egy nagy gond: ma már a kürtölés is pénzbe kerül... Képviselők mondják a magukét Minden út a „városhoz” vezet A kút sorsáról — ha tetszik, ha nem — a város vezetői, képviselői döntenek, ezért érdemes az ő véleményüket is meghallgatni. A három jaminai képviselő a közelmúltban az önkormányzat lapjában fejtette ki véleményét, az alpolgármestert pedig hivatalában kerestük meg kérdésünkkel: Hrabovszki György képviselő: — A termálkút már 25 éve neuralgikus pontja a közéletnek. Olyan hírek kaptak szárnyra, hogy igen jó adottságokkal rendelkező termálkutunk van, vizével fűteni lehet, és a svédek fognak ide szállodát építeni. Javasoltam, hogy készüljön pontos, a tényekre alapuló vizsgálat, melynek függvényében egyszer és mindenkorra zárjuk le az ügyet: amennyiben hasznosítható, írjunk ki rá egy nemzetközi tendert, ha viszont nem, akkor tudassuk az emberekkel, és ne lebegtessük tovább a témát. Mészáros Gábor: — Vegyük a fáradtságot, és hallgassunk meg néhány szakembert. Ettől függően mondjunk igent, vagy nemet, és ha az egésznek nincs realitása, mondjuk ki azt is. Tudtommal egyébként ez a víz nem képvisel akkora értéket, hogy ne tudjunk lemondani róla... Szakái János: — Ennek az ügynek a végére mielőbb pontot kell tenni. A víz többféle szennyeződést tartalmaz, gyógyászati célra nem alkalmas, sőt, energetikai célra sem. Szerintem az egész illúzió, amivel le kellene végre számolni. Végh László alpolgármester: — Jó lenne, ha ez az álom megvalósulhatna, de erre önerőből a város sosem lesz képes, hisz ez a beruházás sok milliárd forintba kerülne. Amerre járunk, mindenhol kiajánljuk a programot, Amerikától Hollandiáig, ám mindeddig hiába. Európában talán öt olyan komolyabb cég van, akik termálvízzel foglalkoznak, amíg ők nem nyerhetők meg az ügynek, nem látok reményt. Baj az is, hogy nincsenek pontos adataink a víz minőségéről, az eddigi eredmények pedig eléggé ellentmondásosak. Két lábon álló kezdeményezésekre van szükség A termálkút kapcsán egyre gyakrabban merült fel George Kapus neve, aki az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet vezetője és a program jó ismerője: — Azok a tervek, amik eljutottak a kezembe, nagyon jók, mégis, valahogy rossz végén fogták meg a dolgot. Nem szabad túl nagy dimenziókban gondolkodni, rózsaszín álmokat kergetni. Illúzió nélküli kétkezi munkára, két lábon álló kezdeményezésekre lenne szükség. Fontodnak tartanám még, hogy egy ilyen kis térségben ne ellenfeleknek tartsák egymást a gyulaiak és a csabaiak, hanem összefogva lépjenek fel valami olyanért, ami még sehol sincs. Nem a beteg emberekben kell gondolkodni, hanem az egészségesekben, a gazdagokban. Pénz ott van, és annak van reálisabb esélye, hogy egy repülőtér megnyitásával számukra közelebb kerül ez a terület. De a legfontosabb: lépésről lépésre haladni előre... A megye támogatná... A témában érintettek a megye vezetői, az ő nevükben Sziklai Zoltánt, a gazdasági és terület- fejlesztési osztály vezetőjét kérdeztük: — Vraniczky osztrák kancellár látogatásakor dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke és Pelcsinszki Boleszláv alel- nök is szóba hozta ezt a tervet, amit az osztrákok már jól ismernek, hiszen Császár Lajos úr ez ügyben megkereste Erich Kussbach nagykövetet. A tervek szerint szeptemberben Bécsben tartanak egy többnapos befektetői börzét, ahova azokat a projekteket várják, amelyeket érdekesnek tartanak. Ide érdemes lenne elvinni ennek a programnak az aktualizált változatát is. Sőt lehet, hogy ezt az egy programot ki kellene emelni és értékelhető módon kidolgozni. Az oldalt írta és összeállította: Antal Gyöngyi
