Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06-07 / 157. szám

1996. július 6-7., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Parkoló vagyonbevallások Egyetlen honatya sem kérte a nyilvánosságot Az elmúlt napokban számos pártpolitikus - köztük több parlamenti képviselő - tette nyomatékosan szóvá, hogy hozzák nyilvánosságra az or­szággyűlés tagjainak va­gyonnyilatkozatait. Mint munkatársunknak az Or­szággyűlés Hivatalának illeté­kesei elmondták, ilyen beval­lást a képviselők jogállásáról szóló, 1990-ben született tör­vény értelmében a parlament minden tagjának tennie kell — mandátuma érvényességének megállapításától számított 30 napon belül. Hasonló kötele­zettség terheli a megbízatás le­jártakor. A törvény előírásainak 1990-ben és 1994—ben is min­den törvényhozó maradéktala­nul eleget tett. A jogszabály azonban azt is kimondja, hogy a vagyonnyi­latkozat tartalmára a magán- személyek jövedelemadójáról szóló rendelkezéseket kell al­kalmazni, vagyis a személyi jo­gok védelme jegyében ezt közzé tenni nem lehet. A Ház elnöke a közelmúlt­ban kijelentette: kérésre a tör­vényhozás minden tagjának kézbe adja saját vagyonbeval- lását. Az érintett képviselőnek ugyanis jogában áll a saját va­gyoni helyzetéről szóló doku­mentumot a nyilvánosság elé tárni. Értesülésünk szerint ed­dig egyetlen parlamenti képvi­selő sem élt a házelnök által felajánlott lehetőséggel. Még nem pihennek az ellenzéki pártok képviselői Tevékeny vakációkezdés A törvényhozás tegnap már megkezdte vakációját, az el­lenzéki pártok azonban még nem pihennek. Kivétel nélkül valamennyien a nyilvánosság elé álltak, és seregnyi kérdés­ben hallatták a hangjukat. Az FKGP bejelentette: ősszel kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés írja ki az új alap­törvénnyel kapcsolatos népsza­vazást. Ezenkívül az Alkot­mánybírósághoz fordul, mert az alaptörvénybe ütközőnek tartja a nyugdíjkorhatár emelését, az egészségügyi ellátási kötele­zettségről és az egyes köztarto­zások behajtásáról szóló jog­szabályok módosítását. Az MDNP tagjai és helyi szervezetei személyes munká­jukkal is segíteni kívánnak a katasztrófa sújtotta falvak tönk­rement lakóházainak helyreállí­tásában. A hivatalos szerveket ezzel is szeretnék ráébreszteni arra, hogy ilyen súlyos helyzet­ben nem a közigazgatás lassú, bukdácsoló rendje szerint kell intézkedni. A KDNP továbbra is fenn­tartja azt a követelését, hogy népszavazás döntsön az alkot­mány alapvető kérdéseiben. Az MDF támogatja, hogy az Or­szággyűlés ősszel politikai vi­tanap keretében értékelje a kormány működését. A Fidesz javasolja, hogy a haderőreform ügyében szeptemberben tartsa­nak konzultációt a parlamenti pártok, az illetékes tárcák és szervezetek részvételével. Nyári tarifát vezetnek be Harmincöt százalékkal drágul az Ml-es Az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (ELMKA) be­jelentette: július 17-étől nyári tarifát vezet be az Ml-es au­tópálya koncessziós szaka­szán. Ez 29 százalékos drágu­lást jelent. Emellett további 6 százalékos inflációkövető áremelést is el­határoztak. A turisztikai fősze­zonra érvényes díjnövekedés a tehergépkocsikat nem érinti. Szeptember 1-jén az útdíjak az infláció mértékével korrigált, eredeti szintre csökkennek. Léderer Károly, az ELMKA igazgatóságának elnöke kö­zölte: a nyári hónapokban a személyautóknak és a kisteher­autóknak 1300, a nehéz teher­autóknak, nyerges vontatóknak és kamionoknak 3500, a bu­szoknak 4900 forintot kell fi­zetniük a 42 kilométer hosszú autópálya-szakaszon. A szezonális és inflációkö­vető díjemelést a koncessziós szerződés teszi lehetővé az ELMKA számára. Az autópá­lya év eleji megnyitása óta a társaság egyszer, április 4-én igazította árait az inflációhoz. A tarifamódosítással egyide­jűleg tervezik újfajta kedvez­mények bevezetését is. A 3000 forintos bérletet váltó személy- autósok például augusztus 31- ig még a jelenlegi díjakért ve­hetik igénybe az autópályát, az út mentén fekvő 15 település lakói pedig 50 százalékos ked­vezményt kapnak egy évig a társaságtól. Az európai beilleszkedés a Kárpát-medencében élő magyarok érdeke Befejeződött a magyar-magyar csúcs Vajon miként várhatnánk el, hogy minden kérdésben egyet- értsenek velünk a szomszédos országok, ha mi, magyarok is nehezen értjük meg egymást? Többször elhangzott ez a kér­dés a tegnap zárult Magyarország és a határon túli magyar­ság elnevezésű konferencián. A kétnapos tanácskozás részt­vevői, a kormány, a hét ma­gyarországi parlamenti párt és a tizenegy határon túli törvé­nyes magyar szervezet vezető képviselői végül is közös nyi­latkozatot írtak alá. Ezt köve­tően Kovács László külügymi­niszter foglalta össze a tanács­kozás tapasztalatait.- Sikerült tisztázni számos korábbi félreértést - mondotta —, de még maradtak véle­ménykülönbségek a kor­mányzó és ellenzéki pártok, valamint a határon túli ma­gyarság képviselői között. Egyetértésre jutottunk ab­ban, hogy Magyarországnak be kell illeszkednie az euro-at- lanti integrációs szerveze­tekbe. Ez a Kárpát-medence különböző országaiban élő va­lamennyi magyar érdeke, s újabb ösztönzés arra, hogy külpolitikánkban súlyt helyez­zünk a szomszédsági kapcso­latok fejlesztésére, az európai normák szerinti jó viszony ki­építésére. A külügyminiszter hozzá­tette: nem sikerült a kormány­nak és az ellenzéknek közös álláspontra jutnia e jó viszony kiépítésének módszereiben, intézményi kereteiben. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke hangoztatta: a határon túli magyar szervezetek a nemzeti autonómiai törekvése­iket illetően elvárják a magyar kormány és a magyar politikai pártok támogatását. Nem sza­bad, hogy ez Magyarországon pártközi, belpolitikai küzdel­mek tárgya legyen. A konferenciát a folyama­tos, széles körű párbeszéd kezdetének tartják, amely egy közös nemzetstratégia kidol­gozását szolgálja. Ellenzéki véleményként el­hangzott: a konferencia ered­ményei előmozdíthatják a külpolitikában az utóbbi két évben megbomlott egyetértés visszaállítását. N. Zs. Az átvilágítási törvénnyel nyugvópontra jut a III/III-as ügy Politikai röntgenezés előtt az elit Harminc napon belül le kell mondania magas tisztségéről annak, akiről kiderül, hogy III/III-as ügynök volt, illetve a budapesti vagy a megyei rendőrkapitányságok ilyen osztá­lyainak valamelyikén hálózati feladatokat vállalt. Az átvilá­gítási törvényt - az Alkotmánybíróság döntéseinek is eleget téve - e héten fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály - amely 1994- ben kelt elődjének gyengesé­geit is orvosolja - az átvilágí­tandók körébe a Parlament vagy a köztársasági elnök előtt esküre kötelezett, illetve az Országgyűlés által megválasz­tott, 1972. február 14. előtt született személyeket sorolja. Közéjük tartoznak tehát az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az Állami Szám­vevőszék vezetői, az Alkot­mánybíróság tagjai, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei. Átvi­lágítják majd a rádió, a tévé vezérkarát és az MTI vezér- igazgatóját is. Az ellenőrzést a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium­nál, a polgári titkosszolgála­toknál, valamint az elődszer­veiknél összegyűjtött iratok alapján az átvilágító bírókból álló bizottság végzi. Ha az átvilágítás eredménye pozitív, az érintettnek le kell mondania posztjáról, ellen­kező esetben a döntés nyilvá­nosságra hozható. A törvény a korábban és a vizsgálatok során keletkezett iratok őrzésére, kezelésére Történeti Hivatal néven új szervezetet hoz létre. Ebben bárki korlátozás nélkül kutat­hat, de csak a rá vonatkozó adatokat ismerheti meg; a jog­szabály szerint másokéba nem kaphat betekintést. Takács Mariann A női nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése Születési év Nvugdijbavonulás éve 1996 1998 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2010 és azt követő évek 1940 56 1941 57 1942 57 1943 58 1944 59 1945 60 1946 61 1947 _ 1 62 1948 és azt követő évek 62 A férfiak nyugdíjkorhatárának fokozatos emelkedése Születési év Nyugdíjba vonulás éve 1996 1997 1999 2001 2002 és azt követő évek 1936 60 1937 60 1938 61 1939 62 1940 és azt követő évek 62 Új korhatárok A parlament rendkívüli ülés­szakának utolsó napján tör­vényt hozott a nyugdíjkorhatár emeléséről. Eszerint a nőknél jövőre 57, majd két évenként emelkedve az ezredforduló után, 2009-ben 62 év lesz a nyugdíjkorhatár. A férfiaknál jövőre és 1998- ban 60 év marad a nyugdíjba vonulás időhatára. Az emel­kedés 1999-ben kezdődik: ek­kor az 1936-ban születettek már csak 61 évesen mehetnek nyugdíjba. A korhatár lépcsőzetes eme­lésének szabályozása átme­neti; mint táblázatunk is mu­tatja, 2009-ig érvényes, ami­kor a különböző korosztá­lyokra, továbbá a férfiakra és a nőkre vonatkozóan egysége­sen 62 év lesz az irányadó korhatár. Jön a First Lady. Hivatalosan is bejelentették: ma Budapestre érkezik Hillary Clinton, az Egyesült Államok elnökének felesége. Háromnapos látoga­tása során találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Horn Gyula miniszterelnökkel. Nemzetiségi, nem kormányzati szervezeteket és egy egészség- ügyi intézményt is felkeres. Támogatást kérnek. A Ma­gyar Vöröskereszt felhívással fordult az ország lakosságához. Ebben azt kéri: aki csak teheti, segítse a június végi tornádó pusztításának nyomait viselő csaknem száz település káro­sultjait. Anyagi támogatást a 10300002-20329725-714- 83285 számú készpénzfizetési csekken, „Viharkár” megjelö­léssel lehet felajánlani. Termé­szetbeni adományokat és ön­kéntes építőket is várnak. Elvétették a sulykot. Meg­alapozatlanul kerültek a köztu­datba és éppen ezért elfelejten- dők a 20-40 ezres közalkalma­zotti létszámcsökkentésre vo­natkozó számok. Ezt Kuncze Gábor belügyminiszter jelen­tette ki a Közigazgatás ezer éve című konferencián. A tervezett takarékossági intézkedések nem sérthetik se a kormányzati követelményeket, se az önkor­mányzati önállóságot. Ősszel folytatják. Az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­sága pénteki zárt ülésén tudo­másul vette a Honvédelmi Mi­nisztérium előterjesztését a Magyar Honvédség további át­alakításáról. Ez lehetővé teszi a halasztást nem tűrő átszerve­zési munkák megkezdését. A testület szeptemberben újra át­tekinti a kérdést. Feladják a leckét. Új típusú zárjegyeket vezet be a közeljö­vőben a pénzügyőrség, mivel azt tapasztalta, hogy a forga­lomban lévő zárjegyek viszony­lag könnyen hamisíthatok - je­lentették be tegnap. Az új, ho­logrammal is ellátott zárjegyek gyártása már megkezdődött. Megemlékezés. A budapesti Agro Szállóban ünnepségen köszöntötték a 74. nemzetközi szövetkezeti napot. Az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács meg­emlékezésén sürgették, hogy a kormány részesítse megkülön­böztetett figyelemben a még talpon lévő szövetkezeteket. Tájékozódnak. A Magyar Te­levízió Közalapítvány kurató­riuma tegnap elhatározta: ta­nulmányt készíttet arról, hogy milyen szerepet tölt be a kultú­rában, az emberek életében a Magyar Televízió. A tervek szerint tudományos alaposságú dokumentum tapasztalatait a testület döntéseiben is haszno­sítani kívánják. Aki nem kapja meg, forduljon az adóhatósághoz Szeptembertől (adó)kártyajáték A megszűnő személyi szám helyett jövőre azonosító számmal bizonyíthatja mindenki, hogy a személyi jövedelemadót fize­tők népes táborába tartozik. Az ezt tanúsító kis plasztikkár- tyácskát szeptembertől postázza az adóhatóság. Tóth Zoltán, a Központi Nyil­vántartó és Választási Hivatal vezetője szerint tartani lehet attól, hogy az APEH legkörül­tekintőbb munkája ellenére is bonyodalmakkal jár majd az adókártyák kiküldése. Minde­nekelőtt azért, mert nem keve­sebb, mint 7 millió adózóhoz kell eljuttatni a kártyákat, s ilyen mennyiségnél óhatatla­nul előfordulhatnak hibák. A borítékokra a központi nyilvántartóban szereplő, be­jelentett állandó lakcím kerül. Természetszerűen előfordul­hatnak téves adatok, hiszen az országban naponta átlagosan háromszázan halnak meg, és mintegy kétezren változtatnak lakcímet, illetve nevet. S va­jon hányán lehetnek, akik nem, vagy késve jelentik be az új adatokat? Gondok származhatnak ab­ból is, hogy a küldeményeket nem ajánlott, hanem „sima” levélként viszi majd ki a pos­tás. Ajánlottként ugyanis na­gyon sokba kerülne a tenger­nyi levél szétküldése. Ha valaki nem kapná meg idejében, forduljon feltétlenül segítségért az adóhatóság ügy­félszolgálatához. Akár így, akár úgy, bizonyos, hogy de­cember végéig mindenkinek hozzá kell jutnia a kártyához, hiszen 1997. január 1-jétől a munkahelyeken, illetve a kifi­zetőknél be kell azt mutatni. Valamennyi adózással kapcso­latos dokumentumon is feltün­tetendő az új adószám. Elő­fordulhat, hogy annak, aki nem mutatja be, megtagadják járandóságának kifizetését. Az APEH elnökhelyettese, Bokor Pál szerint nem kell visszaéléstől tartani, ha postá­zás közben vagy később vélet­lenül illetéktelen kezekbe ke­rülne kártyánk, hiszen az csakis a személyi igazolvány­nyal együtt lesz érvényes. (n. zs.) Xénia-mánia. Fiatalok százezreit vonzza a képernyő elé az Úrgammák című természet- tudományos sorozat. A Javíts egy jegyet! elnevezésű akciójuk eredményhirdetése ma lesz a Budapest Sportcsarnokban, ahol a győztesek személyesen is megismerhetik Czégé Zsuzsát, a Xénia Láz Egyesület elnökét, televíziós producert (képünkön balra). fotó: feb/diósi imre

Next

/
Thumbnails
Contents