Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06-07 / 157. szám

tHÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1996. juiius 6-7., szombat-vasarnap Elismerés a Szirénnek, (r) A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából a Magyar Iparszövetség elismerő okle­velével tüntették ki a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkeze­tét. Az Országos Szövetkezeti Tanács elismerését tegnap ad­ták át a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Házában. Szakmai napok, (t) A Bé­kés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Szegedi Nemzet­közi Vásár keretében szakmai napokat szervez. Ma—a szege­di vásárral közös rendezésben — amerikai napot tartanak, júli­us 8-án marketingnap lesz, júli­us 9-én közép-kelet-európai üz­leti találkozó, július 10-én ipar- jogvédelmi nap, július 11-én né­met beszállítói nap és végül júli­us 12-én osztrák és olasz keres­kedelmi tanácsosi tájékoztató. A szakmai napok rendezvényei­nek helyszíne Szegeden az Élel­miszeripari Főiskola tanácsko­zóterme. Békési Galéria, (z) A Jantyik Mátyás Múzeum gondo­zásában a Honfoglalás 1100. év­fordulója tiszteletére,,Mítosz és valóság az Árpád-házi királyok tevékenységében” címmel teg­nap délután kiállítás nyílt a Bé­kési Galériában. A tárlatot Túrok Margit művészettörté­nész rendezte a Budapesti Törté­neti Múzeum, a Magyar Nemze­ti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából. Búcsú, (b) Július első vasár­napján tartják Eleken a hagyo­mányos búcsút. Az egyházi ün­nepen a templom védőszentjére Sarlós Boldogasszonyra emlé­keznek július 7-én. Eszméletvesztés.(t) Gyu­la és Szabadkígyós között tör­tént tegnap a reggeli órákban közúti baleset: egy személygép­kocsi vezetője menet közben rosszul lett, eszméletét vesztet­te, és ennek következtében a me­netirány szerinti jobboldali tere­lőkorlátnak ütközött. A jármű­vezető 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Autólopások, (t) Péntekre virradóra ellopták Békéscsabán, a Kazinczy-lakótelepen parkoló CNN 242 forgalmi rendszámú Tarabantot. Reggel 8 óra körül a gépkocsit — megrongáltan — megtalálták Békéscsaba külte­rületén. Orosházán szintén csü­törtökön éjjel a Kazinczy utcá­ból ellopták az FCS 953 rend­számú Volkswagen Golf típusú személygépkocsit. Nyári tábor a város szélén, (la) Napközis tábor nyílt június 17-én a Garzon Szálló Kft. gondozásában Békéscsabán. A hat és tizennégy év közötti gyerekeket várják az egész napos foglalkozásokra, ahol változatos a program. Fellépett már a Békés Banda, volt ugróvár, és mindez ingyen. Nem elérhetetlen álom kenuzni a Körösön sem. A napi háromszori étkezés 246 forintba kerül. A tábor vezetője elmondta, hogy a gyerekek nagyon jól érzik magukat, sokuk számára ez a pár hét jelenti a nyaralást. A tábor augusztus 18-án zárja kapuit FOTÓ: LEHÖCZKY PÉTER Bírák, ügyészek Arad megyéből Baráti és szakmai kapcsolatok megteremtése, bővítése céljá­ból tegnap bírósági és ügyész­ségi vezető munkatársak ér­keztek Arad megyéből Gyulá­ra, a megyei bíróság elnöké­nek, dr. Nagy Györgynek a meghívására. A két megye kö­zötti híd szélesítésének jegyé­ben ült tárgyalóasztalhoz Trifa loan, az Aradi Törvényszék el­nöke, Vintieler Stefan, az Ara­di Városi Bíróság elnöke, Balas Petru, az Arad Megyei Törvényszék Polgári Kollégi­umának elnöke, Cioia Pante- limon, a Temesvári Táblabíró­ság mellett működő vezető ügyész, Maris Sabin és Iano- ta Chius, az Arad Megyei Ügyészség helyettesei, Palcu Paul, az Aradi Városi Ügyészség vezetője, illetve a vendéglátók oldalán dr. Nagy György megyei bírósági el­nök, helyettese, Ágostonná dr. Pfaff Mária,Nyíri Adámné dr., a Gyulai Városi Bíróság elnöke és dr. Diószeghy Jó­zsef megyei bírósági tanácsel­nök. Az eszmecsere során a szakemberek megállapodtak abban, hogy a baráti és szak­mai kapcsolatot tovább bővítik, a folyamatba a bíróságok dolgo­zói is bekapcsolódnak. A dele­gáció tegnap látogatást tett Méhkeréken, ismerkedett a Gyulán működő bíróság min­dennapi életével és szakmai munkájával. A vendégek meg­tekintették a fürdőváros neveze­tességeit, s találkoztak a város román nemzetiségű lakóival. Az Arad megyei bírák és ügyészek Békés megyei kollé­gáikat viszontlátogatásra hív­ták, amelyre várhatóan szep­temberben kerül sor. L. E. A kistelepüléseken egyre több az üres ház A Sarkad térségi polgármeste­rek és jegyzők tegnap Sarkad- keresztúron tartották soronkö- vetkező körzeti tanácskozásu­kat. A legfőbb napirendi pont ez­úttal az OTP és az önkormány­zatok kapcsolatának megvitatá­sa volt. A települések vezetői a megbeszélésre meghívták az OTP megyei vezetését és a tér­ségben lévő fiókok vezetőit is. Dr. Szekeres István, az OTP megyei igazgatója először a pénzintézetükben történt általá­nos változásokról tájékoztatta az egybegyűlteket, majd előtérbe kerültek a térséget érintő kérdések. Az OTP-igaz- gató elmondta, hogy bankjukat is utolérte az infláció, ezért ná­luk sem kerülhető el a létszám- leépítés. Ez.valamennyi fiókju­kat, így a sarkadit is érinti. Elsősorban azokat a tevékeny­ségi köröket szüntették meg, amelyekre egyáltalán nem vagy csak nagyon kicsi igény mutatkozott. Sarkadon például a valuta-deviza üzletág esett ebbe a kategóriába. A megyé­ben eddig 12 helyen van olyan automata, ahol használni lehet a bankkártyákat. A tervek sze­rint ilyet Sarkadra is telepíte­nek, amint a folyószámlával és bankkártyával rendelkezők száma eléri az OTP által remélt arányt. Több kistelepülés polgár- mestere felvetette, hogy falva­ikban sok a megüresedett la­kás, amelyet még OTP-hitelek terhelnek. A felgyülemlett ka­matok azonban úgy felpumpál­ják az árakat, hogy a házak eladhatatlanokká válnak. Ez pedig sem a településnek, sem a tulajdonosnak, sem az OTP-nek nem jó. Szekeres István azt java­solta, ilyen esetekben sürgessék meg a végrehajtás megismétlé­sét. Második körön már lehet ala­csonyabb árat kitűzni, s ha nem is jut az eredeti összeghez az OTP és a tujadonos, a semminél mégis csak többre mennek. Szóba kerül­tek az állami támogatással épülő úgynevezett „szocpolos” házak is. Mint elhangzott, ezzel kapcso­latban nagyon sok a visszaélés. „Csak az a baj, ha a kormányzat szigorít a jogszabályokon, a tény­legesen rászorultak is kedve­zőtlenebb helyzetbe kerülnek”— jegyezte meg az igazgató. Az ön- kormányzati munkabérhitelek megadása mindenképpen egyéni elbírálás kérdése — hangsúlyoz­ta Szekeres István —, hiszen az ÓTP-t is kemény üzleti érdekek motiválják. M. M. Horn és a térségfejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) szakemberek. A témával kap­csolatban Horn Gyulát Deme­ter Sándor, a Tótkomlósi Vi­harsarok Mezőgazdasági Szö­vetkezet elnöke tájékoztatja. Az integrációs programról Rozsnyai Sándor, az AGRO- M Rt. elnök-vezérigazgatója számol be. A konzultáció után a miniszterelnök ellátogat a Nagyszénási Október 6. Mezőgazdasági Szövetkezet­be, 17 órától pedig Orosházán, a Petőfi művelődési központ­ban lakossági fórumon vesz részt. L. E.—Cs. I. Címer- és zászlóavató Dombiratoson (Folytatás az 1. oldalról) királyi és főúri udvarokra hatot­tak, hanem a mindennnapok éle­tére, a mezei szorgalomra és a városi iparkodásra egyaránt” — hangsúlyozta. Beszédét azzal zárta, hogy a XX. század nagy megpróbáltatásai kevésbé ked­veztek az iskolai oktatás ügyé­nek, de a sok balszerencse elle­nére mindig akadtak szép szám­mal felkészült pedagógusok, az iskolát szívügyüknek tekintő emberek, akik tudták: a kultúra, a műveltség örök kincse a nem­zetnek, és ha ettől megfosztják, akkor lététől fosztják meg. Az iskola udvarán megépített hon­foglalás kori földház, a benne berendezett mezőgazdaságtör­téneti kiállítás, a jurta, valamint a játszóház falutörténeti gyűjte­ménye mind ékesen bizonyítja az igazgatónő által elmondotta­kat. Ezt követően a résztvevők a millecentenáriumi emlékparkba vonultak, ahol Róka Rudolfné polgármesternek és a Keresz­ténydemokrata Néppárt Békés megyei ügyvezetőjének, Csá­szár Ferencnek a köszöntője után dr. Kepe nyes János, a me­gyegyűlés alelnöke fölavatta a község címerét és zászlaját, le­leplezte a megyei önkormányzat támogatásával elhelyezett em­léktáblát. Az új jelképeket Má­tyás János plébános áldotta meg. A színvonalas ünnepi mű­sorról a helyi asszonykórus, a Jarabek Krisztina tanárnő által felkészített irodalmi színpad, valamint a battonyai Rozmaring néptáncegyüttes gondoskodott Roczkó Péter vezetésével. Ma, szombaton a II. világhá­ború áldozataira emlékeznek a dombiratosiak. A 10 órakor kezdődő koszorúzási ünnepség elölt Bajnai István mezőhegyesi esperes-plébános mond szent­misét a római katolikus temp­lomban. Ménesi György Magyar népbetegség: a kimerültség (Folytatás az 1. oldalról) pedagógusokban egy hamis önértékelő szemlélet, a „kated- rális fölény”. Közöttük is bőven van szeretetre képtelen ember, aki hiányosságát túlzott segítő­készséggel, jósággal kompen­zálja. Gyakori a pszichológusi manírmosoly, a személy, aki hi­szi, hogy O a dolgok mögé lát. A fölény mellett nagy veszély a hatalom általi manipulálható­ság, a hatalom szédítő érzete. Elvégezhet valaki három egye­temet, szerezhet öt diplomát, nem lesz jó pszichológus, ha hi­ányzik a személyiségéből a te­hetség, a gyógyító effektus. A mai magyar társadalmi kö­zegben mesterségesen betegnek kiáltották ki mindazokat, akik csupán tiltakoznak egy termé­szetellenes helyzet ellen. Ki­sebb a felelőssége annak a bűnözőnek, gengszternek, alko­holistának, netán drogosnak, aki „beteg”. A pszichológusok, pszichiáterek és a pszichoterápi­át gyakorlók a társadalmi beteg­ségeket nem tudják meggyógyí­tani. A legújabb magyar népbe­tegség, a kimerültség, a harc a családok lecsúszása ellen, amely átcsaphat a felszínes em­beri kapcsolatokba, a türelem és megértés teljes hiányába. A lelki egészség kritériuma: képes-e valaki tehetségének megfele­lően teljesíteni, képes az élet­örömre és békén hagyni más em­bereket? Nagyon nehéz a segítőknek a helyes arányt meg­találniuk a saját és a másokkal szembeni viselkedésükben. A nagy magyarországi konferen­ciahullámokról így vélekedett Popper Péter: „A szakma egyik fele lázas buzgalommal képezi a másik felét, azután váltanak.” B. Zs. ,,NEM KELL SZÁZ ÉVET ÉLNI AHHOZ, HOGY SZÁZ­EVES LEGYEN AZ EMBER.” (Ancsel Éva) Szűkén mért bizalom Napirenden a költségvetés és a válás Az örménykúti képviselő- testület hétfői rendkívüli ülésén immár másodszor tárgyalt az ál­talános iskola igazgatói posztjá­ról. Az állásra egyetlen pályázó­ként az iskola eddigi igazgatója, Szebegyinszki Jánosné jelent­kezett. Hosszas vita után a képviselők úgy döntöttek, Szebegyinszkiné marad, ám öt­évi kinevezés helyett egy évre bízzák meg az intézmény igaz­gatásával. Szebegyinszki Jánosné nem rejti véka alá, elégedetlen a dön­téssel. — Megbízott igazgatóból 1991 augusztusában neveztek ki öt évre az iskola élére — avat be az előzményekbe —. Annak el­lenére, hogy a gazdasági körül­mények romlottak, a munkatár­sak és a szülők támogatásával folyamatosan fejlesztettük az is­kolát. A pályázatomban a továb­bi öt esztendő szakmai program­ját is megfogalmaztam. A tör­vény sem véletlen ír elő ötéves igazgatói ciklust. Egy iskola éle­tét hoszú távon lehet és kell ter­vezni. Az igazgatónő most úgy érzi, a testület döntése az eddigi szak­mai munkáját vonta kétségbe. — A polgármester úr szájá­ból az is elhangzott, az egy esztendő alatt majd kiderül, tu­dok-e együtt dolgozni az önkor­mányzattal. Ha igen, lehet, hogy később öt évre kineveznek. Az igazgatónő szerint az is­kola és a falu vezetése között az első komoly ellentét 1990-ben született. Az önkormányzat el akarta vinni az iskolát, amit a tantestület egy emberként meg­akadályozott. A nézeteltérés idén ismét kiéleződött, amikor az iskola — a szülőkkel egye­temben — ellenszegült annak a tervnek, hogy Szarvasra vigyék a gyermekeket. — Hogy a képviselők mosta­ni határozatát ez a két momen­tum mennyire befolyásolta, csak találgathatok. Ám a cél világos, az iskola meggyengítésére tö­rekszenek. Jól tudják, ha öt évre neveznek ki, ez idő alatt mindent megteszek, hogy megmaradjon az iskola. Erre most egy évet kaptam. A képviselő-testületi döntés hátterében Bohrát Sándor pol­gármesterkét fő okot lát. — Ami az egy évre szóló megbízás mellett szólt, az az is­kola bizonytalan sorsa. Ilyen alacsony gyermeklétszám mel­lett nehéz hosszú távon tervezni egy intézmény jövőjéről. A polgármester azt is elárul­ta: az iskola vezetése és a képvi­selőtestület közti bizalom már nem a régi. Kapcsolatukra fő­képpen az vet árnyékot, hogy az iskola meghiúsította a képvi­selő-testület azon tervét, hogy a falu intézményfenntartó társu­lásra lépjen Kardossal. — Manapság ritka az az in­tézmény, aminek az életében öt évre előre lehet gondolkodni. Egy igazgató pedig egyéves megbízással is teljesíthet kivá­lóan. Arról szó sincs, hogy megkérdőjeleztük volna a szak­mai helytállását, hiszen tovább­ra is számítunk rá, mint igazga­tó. Cs. R. Kedves gesztus fogadta a herényi képviselőket az önkormányzat tegnapi ülésén: mindenki aszta­lán Bartóki József kisplasztikája díszlett, rajta a város négy temp­lomtornyával, melyet a művész a millecentenáriumi ünnepségekre tervezett. Egyperces néma felál­lással emlékezett a képviselő-tes­tület a napokban elhunyt dr. Baukó Mártonra, aki 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig tizennégy esztendőn át vb-titkárként szol­gálta a települést. A testület úgy döntött, hogy díszsírhelyet ado­mányoz az elhunyt munkássága és emberi értékeinek elismerése­ként. Először a herényi képviselők a város idei költségvetését vitatták meg, módosították. A város ez évi költségvetése 593,4 millió forint, időarányosan 65 millió forintos a többletfelhasználás. Ezután kezdte meg munkáját Mezőbe­rény és Csárdaszállás Közös Képviselő-testülete. Ezen a fórumon a város és a társközség közös, 602,3 millió fo­rintos költségvetése került terí­tékre. A vitában jelentős véle­ménykülönbségek alakultak ki. A csárdaszállási képviselők csü­törtöki ülésükön az alapmeg­állapodás módosítására tettek ja­vaslatot. Végül is kompro­misszumos megoldás született: a két polgármester vezetésével egy-egy bizottság közösen készí­ti majd elő a szétválással kapcso­latos döntéseket. A herényi testület ezután meg­hallgatta a város oktatási intéz­ményeinek beszámolóját, majd a testület második félévi munka­tervének elfogadása és a bejelen­tések után zárt ülésen önkor­mányzati hatósági és üzleti érde­keket érintő ügyeket tárgyalt. —sz—

Next

/
Thumbnails
Contents