Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-31 / 178. szám

1996. július 31., szerda Családi magaz iN 11 Van remény orvos és természetgyógyász együttműködésére? Hinni vagy kételkedni szívünk joga LELKI POSTA * Gyógyító szavak - Angelika rovata H Nagy Zoltán természetgyógyász beszélget egy hozzáforduló asszonnyal fotó: lehoczky Péter Hetente egy alkalommal kap helyet lapunkban a Lelki posta rovatunk. A mentálhigiénés tanácsadó szakember — nevezzük őt Angelikának — várja kérdéseiket, leveleiket. írják meg, mi nyomja a lelkűket, legyen az bármi; családi, munkahelyi, nevelési probléma vagy hasonló gond. A cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. A borítékra írják rá: „Lelki posta”. „26 éves vagyok" — írja K; Anikó. „A volt osztálytársaim már mind férjhez mentek, megnősültek, gyerekeik vannak. Már az ötéves találkozón is célozgattak: mi van, öreglány maradok? Az a gond, hogy mindig nős férfiakba szeretek bele vagy olyanba, aki elvált és nem akar többé nősülni. Én pedig szeretnékférjhez menni és gyerekeket, de ha ezt megmondom, máris vége a kapcsolatnak. A nős férfiak pedig midig arra hivatkoznak: nem akarják elhagyni a gyerekeiket. Tudom, hogy több nő van. mint férfi, de miért pont én vagyok az. aki feleslegben van?’' Kedves Anikó! 26 évesen még nincs elkésve semmiről. Bár osztálytársai házasok, nem tudni, vajon boldogok, ki­egyensúlyozottak is, így csalóka lehet akép. A házasságra azt szokták mondani: aki benne van, ki akar menni belőle, aki kívül van. be akar menni. „Bemenni” sokféleképpen lehet, például „ajtóstul”. Ha Ön mindjárt kitér arra, hogy esküvőt és gyerekeket akar, szinte úgy néz ki a dolog, mint a hirdetéses ismerkedés során: lévén, hogy a felek nem akarják feleslege­sen pazarolni egymás idejét. A spontán ismerkedések során talán előbb barátságnak kellene kialakulni, vonzalomnak, amelynek egyenes következménye a közös jövő, melyet mindkét fél természetesnek tart: akkor és ott! A nős férfiakkal kapcsolatban nem írta, hogy eleve nős férfiakkal kezd vagy menet közben derül ki, hogy az illetőnek már bekötötték a fejét. Ezt talán érdemes tisztázni a legelején, hiszen így a végkimenetel valamelyest megbecsülhető. Nem ajánlom, hogy sportszerűen űzze a nős férfiak vadá­szatát—jövendőbelit nézve az illetőben. A netán így szerzett boldogságoknak szomorú ára van, még akkor is, ha valaki egy tönkrement házasságban él, például tekintettel a gyerekekre, békés hűvösségben nejével. Az ilyen döntést is'tiszteletben kell tartani. Legyen spontán és ne keresse mindjárt minden férfiban a leendő társat! A VÖRÖSBEGY ÉVE Sorakoznak a hölgyek a békés­csabai Sanopharma diszkont- áruházában. A természetgyó­gyászati rendelésre várakoznak, hogy Nagy Zoltán elé kerülje­nek. Közben beszélgetünk. Szép arcú, vörösesbarna asszony magyaráz lelkesen: — Eljöttem, mert számtalan problémámra szeretnék választ kapni és én igenis hiszek ebben az ősi tudományban. Igazán jó lenne, ha kevesebb gyógyszert kellene vásárolnunk és valami más, természetes módon javul­hatna az egészségünk. Vannak kételkedők, szerintem őket nem kell feltétlenül meggyőzni. Én jobban érzem magam, nekem ez elegendő érv. Nagymama, édesanya, unoka együtt érkeztek a vizsgálatra. A két felnőtt családtag gyakori ven­dég a hasonló rendezvényeken: — Édesanyámmal mi barátnők vagyunk — mondja a fiatalasszony. — Együtt jártunk agykontroll-tanfolyamra, írisz­diagnosztikái vizsgálatra, most ide is eljöttünk. Bizonyos, hogy sok igazság van a hiteles termé­szetgyógyászatban, csak sok nyerészkedni vágyó kókler lejá­ratta ezt a tudományt. — Sokat segít majd a termé­szetgyógyászat letisztulásában, a hitelünk, tekintélyünk helyreál­lításában a természetgyógyászati törvény jövő évi életbe lépése — mondja Nagy Zoltán, aki Békés­csabán, Szegeden. Gyulán, Mezőkovácsházán, Hódmező­vásárhelyen. Dobozon várta és várja a hozzáfordulókat.—Véle­ményem szerint a természet- gyógyászat elsőrendű feladata lenne a betegségmegelőzés és a rehabilitáció. Együtt szeretnénk dolgozni az orvosokkal, egymást kiegészítve, az orvostudományt nem helyettesítve. —Kérem, meséljen magáról, Sokszor tapasztaljuk, hogy a régen várt nyaralás, a hónapok óta tervezett utazás után el- nyűttebben, kimerültebben té­rünk haza, mintha el sem in­dultunk volna. A fárasztó pi­henésért igen gyakran az úgy­nevezett nyaralási stressz a felelős, amely már a csomago­lás előtt tönkre teheti a feltöltődésre szánt napokat, heteket. Érthető, hogy senki nem szeretné súlyos poggyászként szabadságára is magával cipel­ni a mindennapok gondjait, a fiatal ember létére hogyan ke­rült kapcsolatba a természet- gyógyászattal, merre, kitől ta­nult, hogyan segít az embere­ken? — Az édesanyám egés/ség- ügyi dolgozó volt, én or\ Ns kí­vántam lenni. Gépésztechni­kusként végeztem, de a termé­szetgyógyászat mindig foglal­koztatott. Végeztem a kecske­méti akadémián, tagja vagyok a természetgyógyászati uniónak, járok a szegedi, a gyulai gyer­mekgyógyító intézményekbe. Energiával, de nem bioenergiá­val dolgozom, én egy átadó csa­torna szerepét töltöm be. Tanul- mányozom a léleksebészetet, a tibeti harmadik szemes képes­ségeket, az akaratomtól függően látom az embereket körülölelő aurát. Az ilyen kö­rökben jól ismert Szabó János volt a mesterem, 1991-ben ke­restem fel. — Igen változó a megítélése ezeknek a tudományoknak. Egyesek misztifikálják, mások megmosolyogják a természet- gyógyászatot. munkahelyi restanciákat, megoldatlan feladatokat; ter­mészetes igény, hogy a nyara­lás minden pillanatát szeret­nénk a pihenésnek, kikapcso­lódásnak szentelni. Ennek ér­dekében igyekszünk ügyes­bajos dolgainkat a vakáció előtt elintézni, lezárni. A nya­ralást közvetlenül megelőző hajtás, túlfeszített munkatem­pó azonban hamar meg­bosszulhatja magát: a stressz testi-lelki panaszokat — fejfá­jást, gyomorhurutot, általános gyengeséget — okoz, megke­— Már az is eredmény, hogy tudomásul kell venni a létét és nem tiltja a hatalom. A termé­szetgyógyászati törvényt követően csak a megfelelő vég­zettséggel rendelkezők gyó­gyíthatnak és a felsőoktatás különböző területein is létjogo­sultságot nyernek majd ezek az ismeretek. A törvény bevezeté­se után bizonyos eljárásokat már a társadalombiztosítás is támogatni fog. Óriási dolog le­het a betegellátásban, ha az or­vosok és a természetgyó­gyászok együttes munkájával gyorsabban lábadozhat a beteg, elkerülhetőek lehetnek bizo­nyos műtétek. Budapesten már épül a természetgyógyászati klinika és ez az én álmom is, egy olyan orvos-természet­gyógyász közösségben dolgoz­ni, ahol az egyik tudomány művelője elismeri, tiszteli a másikat. — A szakmai részletekbe nyilvánvalóan nem tisztünk be­lebonyolódni, hiszen azt úgy sem tudnánk teljes egészében visszaadni. Arról mégis szíve­serítve a pihenés első napjait. Mindezt tetézi, hogy ilyen ál­lapotban a családtagok, part­nerek, útitársak között könnyebben pattannak ki pa­rázs viták, rosszízű veszekedé­sek. Könnyen elkerülhetjük a nyaralási stressz okozta kelle­metlenségeket, ha megfogad­juk a pszichológusok három tanácsát. — Célszerű már hetekkel az indulás előtt menetrendet ké­szíteni munkahelyi feladata­inkról, hogy ne az utolsó pillá­ién hallanánk néhány monda­tot, kikkel foglalkozik, milyen módon és milyen, eredményekről adhat számot? — Mélyen hiszek Istenben, a parajelenségek foglalkoztatnak, de ezt a természetgyógyászati tudományt állandóan tanulni és a meglévő képességeket fejlesz­teni kell. Vannak kipróbálás alatti gyógyító találmányaim, majd az elfogadásukat követően ezekkel is érdemes lesz foglal­koznunk. Alkalmazom a termé­szetgyógyászat legkülönbö­zőbb ágazatait, használom a gyógynövényeket, beépítem a kezelésbe Szebegyinszki Zoltán gyógymasszőr munkáját. Min­denkiről betegnyilvántartó lapot vezetek, átnézem az orvosi vizs­gálati eredményeit, javaslom a betegnek, hogy ezekről a kezelésekről is konzultáljon az orvosával. Lapozgatunk az egyéni val­lomások között, amelyhez ezek a betegek hozzájárultak. Egy fi­atalember tomászbalesetben sérült csuklója miatt majdnem tanulmányai félbehagyására kényszerült. Sok-sok kísérlet után jutott el a természetgyógy­ászhoz, meggyógyult, azóta is­mét továbbtanul. Petefészek- cisztás, szívproblémás, arc- üreggyulladásos, hallássérült, cukorbeteg, egyéb problémás levelét, köszönetét olvasom. Állapotjavulás, a diagnosztikai műszerek nem észlelik a koráb­bi elváltozásokat, közérzet­rendeződés, ezekről szól az írás. Kinek-kinek szíve joga a hit vagy a kételkedés t termé­szetgyógyászatban. Azonban egy egészséges együttműködés a betegek érdekében a különböző tudományágak mű­velői között mindenki javára válna. Bedc Zsóka natokban, kapkodva kelljen el­intézni azokat. — Nem tesz jót, ha lélekben túlzottan készükünk a szabad­ságra, s már idejekorán a nya­ralás igézetében élünk. — Fontoljuk meg, hogy ér­demes-e szabadságunk min­den napját utazásnak, nyara­lásnak szentelni: indulás előtt és hazaérkezést követően, ta­lán érdemes egy-két napot ott­hon tölteni, és a függőben ma­radt tennivalókat, restanciákat nyugodtan, kényelmesen elin­tézni. -tik­Szép éjjeli lepke, a kis pávaszem csalogatja a TermészetBÚVÁR magazin most megjelent számá­nak olvasóit. A közismert természetíró, Schmidt Egon a folyók és tavak mentén kalandozik egy kicsit, majd a rétek, a legelők és a kul- túrtájak felé veszi útját. Erdélyi Miklós tanár úr a Ti­sza „virágai"-ról ír. A tiszavirág szó hallatán a legtöbben bizony virágra gondolnak, pedig... Aki kíváncsi, egy szokatlanul érde­kes állatról tudhat meg fantaszti­kumokat is. Tudja-e Ön. hogy idén a vö­rösbegy az év madara? A repülőkutyák földjére utaz­hatunk gondolatban az ELTE jövendő biológusainak helyszí­ni megfigyelései, terepgyakor­lata alapján. De hol is járunk? A trópusok forró poklában, Nyu-' gat-Malajziában... A TermészetBÚV ÁR nyári számának egyik remekbe sike­rült cikke A „szennyező” fény A természet kalauza címet viseli. Minden természet­szeretőnek értékes ismeretek halmazát kínálja Rácz Gábor. A TermészetBÚV ÁR nyári számának olvasóit megörven­deztetik virágkalendáriummal is, amelyen az örökzöld hegyi réteg káprázatos virágköltemé­nyeit láthatják viszont. __________________________________Utána elnyütteb ben, mint előtte?__________________________________ In gyen gyógyszer: nyaralási lázcsillapító VÍZÖNTŐKOR Valódi mesterek, vagy sátáni erők? — Az Istennel sakkozás kocká­zata című könyve első lapján ezt olvashatjuk: „Ajánlom ezt a könyvet minden idők tanítvá­nyainak, akik elindultak, hogy megkeressék mesterüket, de csak szellemi vállalkozókra ta­láltak.” Valóban, kutatva sem találunk közel és távol valódi mestereket. Hova vezet így a ta­nítványjelöltek útja? — tettük fel a kérdést ár. Popper Péter pszichológusnak, egyetemi ta­nárnak a közelmúltban Békés­csabán megtartott előadása után. — Azt gondolom, hogy mára eljutott az emberiség arra a szintre, hogy nincs igazán szük­sége közvetítőkre, szíveskedjék tehát Istenhez, a transzcenden­ciához való kapcsolatát szemé­lyesen elrendezni. Abban az ér­telemben. ahogy a régi kultúrák­ban voltak guruk, mesterek, nincs rájuk szükség. Az archai­kus minták ismétlése pedig még valódi mesterek esetében sem aktuális. Irányítók kellenek. A mai mesterfunkció tájékoztató jellegű. Olyan mesterekre nincs szükség, akik tanítványok után rohangásznak, egy hétvégényi tanfolyam részvételi díja ellené­ben fülbe súgják a világ titkait és olyanokra sincs, akik függésben tartják a tanítványaikat, hogy egy életen át a mester imádata légkörében éljenek. Az újkor hajnalán van egy óriási modellje a mai mestertípusnak: Vergili­us, aki kíséri Dante pokoljárá­Popper Péter szerint a szelle­mi előrehaladás elsősorban morális fejlődés kérdése sát. Semmit sem csinál helyette. Kíséri, időnként értelmezi a tör­ténéseket, kicsit irányítja. —Mester helyett tehát kísérő? — Nevezzük így, vagy felve­zető. Arra szüksége van egy em­bernek, hogy rátaláljon valakire, aki egy bizonyos szintre fölsegí­ti őt. Az előrehaladás elsősorban nem tanulás, hanem a belső — elsősorban morális — fejlődés kérdése. —Ön a vallási tanítások kuta­tása közben megismerte az em­beriség múltját, pszichológus­ként tudatosan szemléli a jelenét, milyennek látja a jövőnket ? — Erről azt gondolom, hogy kiszámíthatatlan. Ugyanis ha komolyan vesszük azt, hogy az emberiség a belső szabadság irányába fejlődik — különben nincs is értelme a dolgoknak, hiszen csak egy szabad lény ese­tében érdekes, hogy miként dönt akár morálisan, szellemileg vagy tetteiben —, akkor azt vilá­gosan kell látnunk, hogy a sza­badsággal vele jár a rosszul vá­lasztás rizikója is. Egy síva pap Indiában egyszer azt mondta ne­kem, hogy az első és a második világháború már nem volt benne az emberiség karmájában. Mindkettő karmikus kisiklás volt. Tehát a szabad akaratban a bukás lehetősége is benne van. Isten nem fogja rossz döntés esetén elkapni az ember graban- cát. A szabadságért ezt az árat fizetjük. — Még mindig nem vagyunk elég érettek az Istentől kapott sza­bad akarat megfelelő kezelésére? — Elég érettnek kellene már lennünk, de ellenerők is hatnak a kiteljesedéssel szemben. —Mit ért Ön ellenerők alatt? — Minden vallásos, miszti­kus iskola számol sátáni, ördögi, szellemileg destruktív erők léte­zésével. Itt folyik egy küzdelem. Nagyon nagy a csábítás az olcsó megoldások felé. Jól jelképezi az emberiség mai nagy buktatóit az a Krisztus-szobor, melyet Svájcban, az antropozófusok fellegvárában, a Goetheanum- ban láttam. A vízszintesen kife­szített Krisztus ég felé mutató karját egy fantasztikusan démo­ni figura, az extázisok ördöge húzza fölfelé, a lefelé mutató karjába pedig egy hideg, racio­nális ördög kapaszkodik és húz­za lefelé. A kettő között feszül ki Jézus, mint az ember reprezen­tánsa. Azt hiszem, mi is így fe­szülünk ki a ma oly nagy erővel jelen lévő extázis utáni vágy és az eltúlzott racionalizmus között. Nagyon szélsőségesen jelent­keznek korunk problémái. Leg­feljebb csak remélem, de semmi garanciát nem látok arra, hogy az utunkat pozitív irányban járjuk végig. A szellemi utakról is le lehet csúszni. Nyitottnak látom tehát ezt a helyzetet. —Köszönöm a beszélgetést. —garami—

Next

/
Thumbnails
Contents