Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-31 / 178. szám
A szabadság ideje általában előre eldöntött. De mit tegyünk, ha pont akkor köszöntének ránk azok a bizonyos nehéz napok? (13. oldal) A Békés Megyei Hírlap Melléklete A FÜL-ORR-GÉGÉSZ SZEMSZÖGÉBŐL A NYÁR VESZÉLYEI A nyári hónapok gyökeres változást jelentenek életmódunkban. Sokat tartózkodunk szabad levegőn, élvezzük a kellemes meleget, többet mozgunk, utazunk, strandolunk. A meleg napok sok új élvezetet kínálnak, de ha nem vagyunk elővigyázatosak, váratlan, kellemetlen dolgok is történhetnek. A nyár veszélyei a fül-orr-gé- gész szemszögéből a következők: Fürdés, strandolás A külső hallójárat csőszerű képlet, amelynek belső végét a dobhártya zárja le. Belső egyharma- da csontos, külső kétharmada porcos. A csontos és porcos rész találkozásánál a legszűkebb. A külső kétharmadban speciális mirigyek a fülzsírt termelik, amely egyénileg változó mennyiségű, színű és szilárdságú. A fülzsír bevonja és védi a hallójáratot a kiszáradástól és a fertőzésektől. Kisebb szennyeződések a hallójárat-bemenet szőrein fennakadnak. A hallójárat tisztításáról egy külön mechanizmus gondoskodik, nevezetesen az itt lévő hám kifelé nő, és mint egy futószőnyeg eltávolítja a kisebb szennyeződéseket és a felesleges fü\zsírl. Normális körülmények között tehát a hallójáratot nem kell tisztítani, ÖNTISZTULÓ. A hallójárat leggyakoribb betegsége a hallójárat-gyulladás. (Folytatása 10. oldalon) Villámgyors fogyókúra Víz-diéta Ennél a diétánál nem kell sokáig várni az eredményre. A sok víz gondoskodik a gyors fogyásról. A mindössze napi 800 kalória is elegendő' fehérjét tartalmaz ahhoz, hogy fitt maradjon. A diétához legjobb a természtes ásványvíz „kevés ásványi anyag tartalommal”. Az úgynevezett „könnyű” ásványvíz literenként kevesebb, mint 1 g ásványi anyagot tartalmaz és rendszerint nátriumszegény is (20 mg Na/1). A nátrium létfontosságú ugyan, de túl sok vizet tart vissza a szervezetben. A sok szénsav pedig gyomorsavtúltengéshez és felfújtsághoz vezet. 1. nap Reggeli előtt: 1 pohár víz fél citrom levével ízesítve. Reggeli: 2 dkg müzli (gabo- napehely), 2 dl sovány tej, gyümölcs. Délelőtt, délután: egy-egy csésze póréhagymaleves. Délben, este: 1—1 tányér póréhagymaleves, 1 szelet vajas kenyér (korpáskenyér, félzsíros vaj). A póréhagymaleves elkészítése (egész napra): egy evőkanál olívaolajban megpárolunk 75 dkg karikára vágott póréhagymát és 25 dkg kis kockákra vágott burgonyát. Felengedjük 1 liter nátriumszegény zöldségle- vesseí, beleteszünk egy babérlevelet. Lefedve hirtelen felforraljuk, fehér borssal, majoránnával vagy cury-vel ízesítjük. A póréhagyma vízhajtó hatású, aktiválja az idegrendszert, salakta- lanítja a beleket, tisztítja a vért. (Folytatás az 13. oldalon) Mit tanácsol a dietetikus a forró napokra? A HŐSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉGES ÉTKEZÉS Ne tervezzünk megerőltető kerékpártúrát, különösen a nagy melegben, és ha nem vagyunk elég edzettek hozzá Naponta legalább két liter folyadékot igyunk. Ez lehetőleg víz, ásványvíz, ásványvízzel hígított gyümölcs- vagy gyomgynövénytea, paradicsom ivóié legyen. Aki unja az ásványvizet, tegyen hozzá egy kevés frissen kinyomott citromlevet. A gyermekek és idősek számára különösen fontos az ivás. A kisgyermekeknek testfelületükre számítva négyszer annyi folyadékra van szükségük, mint a felnőtteknek. Az idősebb emberek kevésbé érzik a szomjúságot. Ha emiatt szervezetük kevés folyadékot kap, úgy az életveszélyes kiszáradáshoz vezethet. A sör, a bor, a tömény alkoholos italok, az édes üdítők, limonádék alkalmatlanok a szomjúság oltására. Ha valaki semmiképpen nem tud ezekről lemondani, úgy a hűvösebb esti órákban nyúljon a pohár után. A kiadós napi háromszori étkezés helyett együnk napjában ötször, de kevesebbet. Ezzel könnyebben megbirkózik szervezetünk. Könnyű reggelivel, például zabpehelyből, joghurtból és gyümölcsből álló müzlivel kezdjük a napot. Délben nem kötelező a meleg ebéd, nagyon megfelel a ropogós saláta is. Választhatunk kisebb halvagy húsadagokat is párolt zöldségfélékkel, kevés rizzsel, burgonyával. Könnyen emészthető falatok, például joghurt, kefir, friss gyümölcs, paradicsom, sonkás-sajtos szendvics. Este, amikor már lehűlt a levegő, valamivel bőségesebben is étkezhetünk. Azonban túl későn és túl nehéz ételekkel ne terheljük meg szervezetünket. Válasszunk inkább sovány halat, csirkehúst és zöldségsalátát a zsíros, kalóriadús ételek helyett. Még ha különösen kedveli is valaki a mexikói ételeket, lehetőleg kerülje az erősen fűszerezett fogásokat, hogy ne serkentse a verejtékmirigyeket fokozott működésre. — A tea, kávé és az alkoholtartalmú italok fokozzák a verejtéktermelést, így kerüljék, illetve módjával fogyasszák ezeket az italokat. Ne tervezzünk megerőltető gyalog- vagy kerékpártúrákat, különösen, ha edzetlenek vagyunk. Egy kellemes kirándulás, esetleg piknikkel összekapcsolva, sokkal több örömet nyújt. Minden sporttevékenységre, de az úszásra különösen vonatkozik, hogy előtte kerüljük a bőséges és nehéz étkezést. Egy bőséges ebéd után legalább két órát kell várni, mielőtt úszni mennénk. Néhány könnyű falat elfogyasztása után azonban már fél óra múlva úszhatunk. A nyári sportolás után különösen erősen izzadunk. Gondoljunk mindig arra, hogy folyadékveszteségünket ásványvízzel — tisztán vagy gyümölcslével elegyítve —, paradicsomlével ismét pótoljuk. A verejtékkel nemcsak vizet, hanem a szervezet számára fontos ásványi anyagokat, nyomelemeket is veszítünk. Á kirándulótáskánkban ezért mindig legyen a harapnivalón kívül innivaló is. Pék Sándorné vezető dietetikus, vezető konzultáns A HÉT CSALÁDFOTÓJA Jegyzet Egy esernyő alatt... Anyukám, mire vágy kíváncsi? Ugye, tapasztalták már Önök is, kedves szülőtársaim, hogy a nyár sokkal inkább „családbarát” (vagy legalábbis az a néhány nap, pár hét, amit szabadságon tudunk tölteni), mint az egész rohanó évünk, életünk. Családbarát — nos, ez az összetett szó nekem sem tetszik valójában, de biztosan értik, mire gondolok. Arra, hogy nyáron végre valamivel több időnk jut otthon egymásra. Figyelni, együtt lenni, beszélgetni. Bepótolni egy kicsit a mulasztásból. S ilyenkor jönnek a meglepetések. A legjobb szándékkal, nevelő, szerető, féltő gondoskodással próbáljuk útbaigazítani gyermekeinket, keressük a megfelelő alkalmat a felvilágosításra, az Életre való felkészítésre, de a dolog egészen másképp sül el. Vagy azért, mert nagyocska gyermekünk éppen mással van elfoglalva, vagy azért, mert már felnőtt, anélkül hogy észrevettük volna. Nemrégiben, amikor hosszas nekirugaszkodás után leültünk, hogy akkor beszélgessünk, megkérdezte tőlem alig tizenöt éves lányom: „Na, kisanyukám, mire vagy kíváncsi?” Élőbb, vagy utóbb, de az okos szülő persze rájön, hogy a gyerek sosem azt csinálja, amit mondunk neki, hanem azt, amit lát maga körül, legfőképp otthon, hiszen a család a minta, a mérce. S ez így is van rendjén. A család legyen a fix pont, a menedék, a minta, a mérce, az a hely, ahol az a kisfelnőtt jól érzi magát, ahol önmaga lehet. Ahol nem szégyen, ha téved, hibázik, ahol közös az öröm, a bánat, nincs mellébeszélés, mindenki őszinte. A mai zűrzavaros, erőszaktól, bűntől terhes világban nagyon rossz esélyekkel indul az a gyermek, aki otthon nem tanul rend- szeretetet, értékrendet, erkölcsi tartást, nem merít erőt. A bölcs szülő tudja, hogy vannak dolgok, amiket érdemes szóvá tenni, és vannak olyanok, amelyeket nem. Amikor nagyvonalúnak kell lenni, mert jobb a békesség. Mindez persze nem könnyű feladat, de biztosan megtérülű befektetés. Niedzielsky Katalin
