Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-26 / 174. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. július 26., péntek Megkérdeztük olvasóinkat Mitől lenne igazán boldog? Gombos János, 14 éves, magyarbánhegyesi tanuló: — Az élet eddig nem kényez­tetett el. Nincsenek nagy álma­im. A helybeli diákotthonba járok és nevelőszülőknél lakom. Náluk jó, rendesek és elégedett vagyok. Hogy mégis miről áb- rándozok szívesen? Egy szép autót, vagy egy jó motort, vala­hol egy kellemes nyaralást biz­tosan nem utasítanék vissza. A valóságban viszont az egysze­rűbb dolgok, amelyek elérhető közelségben vannak, boldoggá tudnak tenni. Örülök az életnek és nagyon igyekszem, hogy ha megnövök, talán felnőtt korom­ban az álmaim egy része is telje­sülhet még! Zalatnai László, 31 éves, magyarbánhegyesi kistermelő: — Kiegyensúlyozott élet — ez az, ami boldogságot hozhat. A négytagú család megélhetési gondja, a magas árak, a létfelté­telek, ami megkeseríti a min­dennapokat. Jó lenne, ha annyit keresnénk, hogy ne kelljen re­zsi- és más apró gondokkal küszködni és több idő maradna egymásra. Nem a luxuscikk, a milliós autó, a balatoni villa hi­ányzik, hanem az, amit becsüle­tes, tisztességes munkával el le­het érni. Éjjel, nappal dolgo­zunk, a dinnyében sok pluszt vállalunk és mégsincs ered­mény. A család és egyén bol­dogsága pedig ettől függ. Takács Gyuláné, 41 éves, kunágotai háztartásbeli: — Egy kicsit könnyebb élet hozná meg a boldogságot. Nagy gazdagságra nem áhítozom, hisz van házam, bútorom és kü­lönösebb igényem nincs. Csak ne ebből a 7000 forintos jövede­lempótló támogatásból kellene kijönnünk a férjemmel! Sze­rény, de könnyebb életre vá­gyunk, minimális emberi kör­nyezetre. Persze, ha nem lenne napi kenyérgond, akkor boldog­gá tenne egy szép kirándulás, egy kis pihenés akár egy-két hét­re az ország valamelyik más vi­dékén. Mert nem mindig a pénz, a kicsi dolgok is boldoggá teszik az embert. Koska József, 21 éves, bánkúti munkanélküli: —Szeretném, ha elismernék a munkámat, ha sikeres lehetnék, valamiben egy kicsivel több mint az átlag emberek. Persze ez álom, munkásembemek sajnos kevés a becsülete. A munka elértéktele­nedett, nem fizetik meg. Nagyon szeretem a focit, mert kikapcsol és vigaszt jelent. Boldoggá ten­ne, ha nagyobb meccsekre utaz­hatnék. Szívesen megnézném az Európa- és világbajnokságot, például az Ajax—Milán döntőt. Nem a vagyon harácsolása a fon­tos, hanem a tisztességes megél­hetés. Nekem örömet jelentene a foci, az utazás. jj ^ FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A lelkesedés ötvenen túl is tart A közelmúltban már írtunk az eleki Turla György román ha­gyományokat ápoló ifjúsági táncegyüttesről. A csoport meg­alakulásával biztosítottnak lát­szik a jövő. Ezúttal azt a tánccso­portot mutatjuk be, amelytől a fiatalok a stafétabotot vehették át. Beszélgetőpartnerem Gál György, az együttes vezetője. —A múltról, a megalakulás­ról hallhatnánk néhány szőj? — A román hagyományokon alapuló táncegyüttest 1947-ben Turla György lelkes népművelő, táncoktató alakította meg. A 49 év alatt, a dokumentumok tanú­sága szerint 210-en fordultak meg nálunk, jelenleg 23 tagot számlálunk. Az egykori tánco­sok ma már szülők, nagyszülők, de a gyerekek, az unokák tovább viszik a hagyományok ápolását. Az idők folyamán számtalan or­szágos rendezvényen, verse­nyen, alkalmi műsor keretében léptünk fel, de természetesen kül­földön is letettük névjegyünket. Több rangos elismerést nyer­tünk. —Mikor és hol tartják a pró­báikat? —Több évtizeden keresztül a művelődési házban gyakorol­tunk. -Tavaly decemberben, az elavult épület állaga miatt, min­dennemű rendezvény megtartá­sát betiltották. Mi mégis itt talál­kozunk, egyszerűen képtelenek vagyunk elszakadni tőle. — Hogyan tudják finanszí­rozni működésüket? — Amit a helyi önkormány­zattól kapunk az édeskevés, a különböző pályázatokon nye­rünk némi támogatást. Topa Sándorné, a művelődési ház népművelője e téren hathatós se­gítséget nyújt. Ez évben kiadá­saink 70 százalékát tudjuk így megoldani. —Jövőre megalakulásuk 50. évfordulóját ünneplik. — Igen, nagyon készülünk rá, szeretnénk . minden valamikori táncosunkat meg­hívni egy közös rendezvényre. Esetleg „megvillogtathatnánk” a tánctudásunkat is. (bernát) Amikor Elia Kazan az emlékira­taiban beszámolt arról a napról, amelyen az Olyan fiatal vagy, amilyennek érzed magad forga­tása alkalmával összetalálkozott a könnyben úszó Marilyn Monroe-val, elfelejtette meg­említeni, hogy vele volt egy ba­rátja, a színdarabíró Arthur Mil­ler is. Nemcsak Kazan, hanem Miller is jól emlékezett arra, mi­lyen nyomott kedélyállapotban volt Marilyn azon a januári na­pon a filmgyárban. De arra is emlékezett, hogy amikor kezet ráztak, ,,a testének mozgása ál­tal kiváltott hullám áramütés­ként ért, és ez az érzés sehogy sem fért össze a szomorúságával a csupa csillogás, magas techni­ka, szorgoskodás és zűrzavar közepette, ami egy új forgatás kezdetét jellemzi.” Megismerkedésükkor Marilyn huszonöt éves volt. Arthur Miller tíz évvel idősebb. Az 1915 novemberében Har­lemben született Miller család­jával azok közé tartozott, akiket keményen sújtott a nagy gazda­sági válság. Középiskolai tanul­mányai befejezését követően egy áruházban dolgozott, majd felvették a Michigani Egyetem­re, ahol színdarabírói díjat nyert. Marilynnel való találkozása ide­jén már nős volt; egyetemi sze­relmét, Mary Grace Slatteryt vette el, és a házasságból két gyermekük született. Arthur úgy érezte, „Marilyn körül elektromos feszültséggel hogy műveltségbeli hiányossá­gai gúnyt váltanak ki a többiekből. Úgy érezte, „valami titkos... elemi szálak” kezdenek fölizzani közöttük... Arthur Miller prózája még évekkel később is szóvirágos, már-már illatozó jelleget öltött, valahányszor fölidézte első ta­lálkozásait Marilyn Monroe- val. „Marilyn látványa olyan volt, mint egy éles fájdalom, s tudtam, el kell menekülnöm, kü­lönben alámerülök végzetem­ben. ...Tartózkodásomban ő va­lamiféle biztonságot vélt látni, a kiszabadulás útját abból az el­szigetelt, tartalom nélküli és bi­torolt életből, amely osztályré­széül jutott. Amikor a repülőtéren elbúcsúztunk, arcon csókoltam, mire meglepetésé­ben elállt a lélegzete. Elnevet­tem magam ezen a túlzáson, de a szemében tükröződő őszinte, mély érzelem bűntudattal töltött el. ...El kellett menekülnöm gyermeki telhetetlensége elől... illatát még ott éreztem a keze­men... Ez az új titok sugárzó erőként hatolt belém, én pedig úgy üdvözöltem, mint annak a bizonyítékát, hogy ismét írni fo­gok...” Abban az évben még nem fe­küdtek le egymással, de Marilyn izgatottan közölte, hogy Miller az a fajta férfi, aki az örök szerel­met jelenthetné számára. Ami pedig Arthurt illeti, beismerte, hogy „ha ott maradok, az csakis őmiatta történhetett volna. Ezt pedig nem akartam. így hát fog­tam magam és elrepültem. De annyi bizonyos, hogy Marilyn fölzaklatott.” (Részlet Donald Spoto Marilyn Monroe c. könyvéből, amely a Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg.) (Folytatjuk) telik meg a levegő”, s hogy tár­saságában az emberek megha­tódnak „nemcsak a szépségétől, hanem árvasága láttán is — szó szerint nem volt hová mennie, nem volt kihez fordulnia”. Még sokkal később is mindig vissza­emlékezett arra, hogy olvasás közben kiült Marilyn arcára az aggódás, mintha attól tartana, „Miller az a fajta férfi, aki az örök szerelmet jelenthetné’’ Marilyn Monroe élete és halála (4.) Arthur Miller, a barát Parlamenti mozaik A közoktatási törvény módosítá­sához benyújtott módosítások szavazásakor refrénként hangzott fel a Tisztelt Házban újra meg újra: a javaslatotűz oktatási bizott­ság támogatja, a költségvetési bi­zottság nem támogatja. Ha pedig nincs rá pénz, a kormány sem tá­mogatja, s ha a kormány nem tá­mogatja, akkor akormánytöbbség leszavazza... Erre a sorsra jutott Szöllősi Istvánná (MSZP) Békés megyei képviselő számos indítvá­nya is. A képviselőtársak nem sza­vazták meg, hogy a pedagógusok hétévenként egy év tanulmányi szabadságot kapjanak átlagkere­setük folyósítása mellett. Elutasí­tották azt is, hogy a normatív hoz­zájárulások összegének ne az előző évi normatív hozzájárulá­sok összegét, hanem összegének reálértékét kelljen elérniük. Egy rokon tartalmú gondolat — az in­tézményfenntartók adott évi mű­ködési kiadásai (változatlan fel­adat mellett) nem lehetnek keve­sebbek az előző évi kiadások reál­értékénél —, amelynek a törvény- szövegbe iktatását ugyancsak Szöllősiné javasolta, szintén elma­rad, akárcsak az óvodai kisegítő alkalmazottak átlagos létszámá­nak ötvenszázalékos emelése. Társadalmi szervezetek támogatása Megszületett az országgyűlési ha­tározat a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának el­osztásáról. Ahogy eddig szinte egyetlen évben sem, most sem sikerült viharoktól és politikai fel­hangoktól mentesen lebonyolíta­ni a pénz elosztását. Megis­métlődött a régi történet: a csak erre a feladatra alakult, vala­mennyi párt képviselőit és szakértőket magába foglaló bi­zottság hónapokig lelkiismerete­sen dolgozott az arányos és igaz­ságos támogatások kialakításán, ügyelve a minden szempontú ké­nyes egyensúlyra, aztán az utolsó pillanatban a szavazatok többsé­gével rendelkezők beletenyerel- tek a kész javaslatba, saját szem­pontjaik szerint alakítva az össze­geket. Az évekkel ezelőtti viharok hasonlók voltak, legfeljebb akkor a cserkészek és katolikus egyletek élveztek előnyt az úttörőkkel és az ifjú szocialistákkal szemben, most meg fordítva. A parlamenti szabályok szerint a pártok megindokolhatták sza­vazatukat. A Független Kisgazda­párt egységesen nemmel szava­zott, megyénk képviselője, Pal lag László mondta el, miért. Fontos­nak és szükségesnek tartják a tá­mogatások odaítéléséről szóló ha­tározatot, mert ez a társadalmi szervezetek életében, fennmara­dásában, működésében meghatá­rozó. Mégjs leszavazták, mert szerintük a döntés nem az esélyegyenlőség jegyében szüle­tett, a volt állampárthoz, a kor­mánykoalícióhoz közel álló szer­vezeteket a nem demokratikusan működő, erőből, hatalomból irá­nyító koalíció előnyben részesí­tette a nemzeti, a keresztény szer­vezetek rovására. A Kisgazdapárt számára a legfelháborítóbb a Cserkészszövetség és a határon túli magyarság kultúrájának és identitástudatának megőrzésében közreműködő szervezetek támo­gatásának a csökkentése. Csak olyanoktól telik ki ilyen döntés, tette hozzá képviselőnk, akik le­mondtak a határokon túli magyar­ságról. Nagy Imre emléke Valamennyi parlamenti párt főhajtással adózott Nagy Imre mártír miniszterelnök nagyságá­nak, de az emlékét törvénybe ikta­tójogszabályt mégis csak sovány­ka többséggel, a szavazatok 54%- ával fogadta el a Ház, mert lénye­gében csak a szocialisták nyom­ták meg az igen gombot. A sza­baddemokratáknak és az ellen­zéknek egyrészt a műfajjal volt baja — egy törvény kötelez, már­pedig egy történelmi személyisé­get vagy egy politikust ne legyen kötelező tisztelni és elismerni —, de még inkább az előter­jesztőkkel. A nem szavazatokat indokoló felszólalásokból kitűnt, hogy az ellenzék a forradalmat megtorló, Nagy Imrét és társait ki végző, a megszállókat kiszolgá­ló Magyar Szocialista Munkás­párt jogutódjaiként tekint a mai szocialista képviselőkre, s ezért erkölcstelennek, cinikusnak tar­tották a taktikai jellegű kezdemé­nyezésüket. Mint Kövér László (Fidesz) mondta, az MSZP két­szeresen alkalmatlan arra, hogy e törvény megalkotásában részt ve­gyen: elődpártjamegtagadta nem­zetét és a demokráciát, majd pe­dig, hogy az eszme jegyében összegyűjtött közvagyont magán- tulajdonként megtarthassa, az MSZP megtagadta az eszmét. Simonffy Ágnes PálYáKI MUST KIRIS? Segít Önnek a i^ÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Péntekenként továbbra is ingyen jelentetjük meg munkanélküli és pályakezdő olvasóink álláshirdetéseit. 21 ÉVES pályakezdő elektrotechnikust végzettséggel munkát keres. Telefon: 456-040. BOLTVEZETŐI és áruforgalmi végzettséggel 36 éves hölgy állandó munkát vállalna. Ajánlatokat: „15 ÉVES GYAKORLAT” jeligére Gyula, Petik A. u. 17., hirdetőbe. (66) 463-481. FIATAL lány érettségivel, állattenyésztő technikusi képe­sítéssel munkát keres, „ÁLLATSZERETET” jeligére a kiadóba vagy 324-326-os telefonon. KÖZÉPFOKÚ pénzügyi ügyintézői végzettséggel munka­helyet keresek. Telefon: Dombegyház 302. KÖZÉPFOKÚ vegyész és egészségügyi gázmesteri vég­zettséggel (rovar- és rágcsálóirtás végzésére jogosít) állást keresek. Válaszokat „GÁZMESTER” jeligére a kiadóba kérek. »yNKANÉLKyilf MAGAN- ES KÖZÉPÜLETEKEN Bckc/zki lőne/ >,,A név a minőségi munka védjegye" Békéscsaba, Báthory u. 57/1. Telefon/fax: (66) 326-448. Rádiótelefon: 06 (30) 451-050.

Next

/
Thumbnails
Contents