Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-26 / 174. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1996. július 26., péntek Megkérdeztük olvasóinkat Mitől lenne igazán boldog? Gombos János, 14 éves, magyarbánhegyesi tanuló: — Az élet eddig nem kényeztetett el. Nincsenek nagy álmaim. A helybeli diákotthonba járok és nevelőszülőknél lakom. Náluk jó, rendesek és elégedett vagyok. Hogy mégis miről áb- rándozok szívesen? Egy szép autót, vagy egy jó motort, valahol egy kellemes nyaralást biztosan nem utasítanék vissza. A valóságban viszont az egyszerűbb dolgok, amelyek elérhető közelségben vannak, boldoggá tudnak tenni. Örülök az életnek és nagyon igyekszem, hogy ha megnövök, talán felnőtt koromban az álmaim egy része is teljesülhet még! Zalatnai László, 31 éves, magyarbánhegyesi kistermelő: — Kiegyensúlyozott élet — ez az, ami boldogságot hozhat. A négytagú család megélhetési gondja, a magas árak, a létfeltételek, ami megkeseríti a mindennapokat. Jó lenne, ha annyit keresnénk, hogy ne kelljen rezsi- és más apró gondokkal küszködni és több idő maradna egymásra. Nem a luxuscikk, a milliós autó, a balatoni villa hiányzik, hanem az, amit becsületes, tisztességes munkával el lehet érni. Éjjel, nappal dolgozunk, a dinnyében sok pluszt vállalunk és mégsincs eredmény. A család és egyén boldogsága pedig ettől függ. Takács Gyuláné, 41 éves, kunágotai háztartásbeli: — Egy kicsit könnyebb élet hozná meg a boldogságot. Nagy gazdagságra nem áhítozom, hisz van házam, bútorom és különösebb igényem nincs. Csak ne ebből a 7000 forintos jövedelempótló támogatásból kellene kijönnünk a férjemmel! Szerény, de könnyebb életre vágyunk, minimális emberi környezetre. Persze, ha nem lenne napi kenyérgond, akkor boldoggá tenne egy szép kirándulás, egy kis pihenés akár egy-két hétre az ország valamelyik más vidékén. Mert nem mindig a pénz, a kicsi dolgok is boldoggá teszik az embert. Koska József, 21 éves, bánkúti munkanélküli: —Szeretném, ha elismernék a munkámat, ha sikeres lehetnék, valamiben egy kicsivel több mint az átlag emberek. Persze ez álom, munkásembemek sajnos kevés a becsülete. A munka elértéktelenedett, nem fizetik meg. Nagyon szeretem a focit, mert kikapcsol és vigaszt jelent. Boldoggá tenne, ha nagyobb meccsekre utazhatnék. Szívesen megnézném az Európa- és világbajnokságot, például az Ajax—Milán döntőt. Nem a vagyon harácsolása a fontos, hanem a tisztességes megélhetés. Nekem örömet jelentene a foci, az utazás. jj ^ FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A lelkesedés ötvenen túl is tart A közelmúltban már írtunk az eleki Turla György román hagyományokat ápoló ifjúsági táncegyüttesről. A csoport megalakulásával biztosítottnak látszik a jövő. Ezúttal azt a tánccsoportot mutatjuk be, amelytől a fiatalok a stafétabotot vehették át. Beszélgetőpartnerem Gál György, az együttes vezetője. —A múltról, a megalakulásról hallhatnánk néhány szőj? — A román hagyományokon alapuló táncegyüttest 1947-ben Turla György lelkes népművelő, táncoktató alakította meg. A 49 év alatt, a dokumentumok tanúsága szerint 210-en fordultak meg nálunk, jelenleg 23 tagot számlálunk. Az egykori táncosok ma már szülők, nagyszülők, de a gyerekek, az unokák tovább viszik a hagyományok ápolását. Az idők folyamán számtalan országos rendezvényen, versenyen, alkalmi műsor keretében léptünk fel, de természetesen külföldön is letettük névjegyünket. Több rangos elismerést nyertünk. —Mikor és hol tartják a próbáikat? —Több évtizeden keresztül a művelődési házban gyakoroltunk. -Tavaly decemberben, az elavult épület állaga miatt, mindennemű rendezvény megtartását betiltották. Mi mégis itt találkozunk, egyszerűen képtelenek vagyunk elszakadni tőle. — Hogyan tudják finanszírozni működésüket? — Amit a helyi önkormányzattól kapunk az édeskevés, a különböző pályázatokon nyerünk némi támogatást. Topa Sándorné, a művelődési ház népművelője e téren hathatós segítséget nyújt. Ez évben kiadásaink 70 százalékát tudjuk így megoldani. —Jövőre megalakulásuk 50. évfordulóját ünneplik. — Igen, nagyon készülünk rá, szeretnénk . minden valamikori táncosunkat meghívni egy közös rendezvényre. Esetleg „megvillogtathatnánk” a tánctudásunkat is. (bernát) Amikor Elia Kazan az emlékirataiban beszámolt arról a napról, amelyen az Olyan fiatal vagy, amilyennek érzed magad forgatása alkalmával összetalálkozott a könnyben úszó Marilyn Monroe-val, elfelejtette megemlíteni, hogy vele volt egy barátja, a színdarabíró Arthur Miller is. Nemcsak Kazan, hanem Miller is jól emlékezett arra, milyen nyomott kedélyállapotban volt Marilyn azon a januári napon a filmgyárban. De arra is emlékezett, hogy amikor kezet ráztak, ,,a testének mozgása által kiváltott hullám áramütésként ért, és ez az érzés sehogy sem fért össze a szomorúságával a csupa csillogás, magas technika, szorgoskodás és zűrzavar közepette, ami egy új forgatás kezdetét jellemzi.” Megismerkedésükkor Marilyn huszonöt éves volt. Arthur Miller tíz évvel idősebb. Az 1915 novemberében Harlemben született Miller családjával azok közé tartozott, akiket keményen sújtott a nagy gazdasági válság. Középiskolai tanulmányai befejezését követően egy áruházban dolgozott, majd felvették a Michigani Egyetemre, ahol színdarabírói díjat nyert. Marilynnel való találkozása idején már nős volt; egyetemi szerelmét, Mary Grace Slatteryt vette el, és a házasságból két gyermekük született. Arthur úgy érezte, „Marilyn körül elektromos feszültséggel hogy műveltségbeli hiányosságai gúnyt váltanak ki a többiekből. Úgy érezte, „valami titkos... elemi szálak” kezdenek fölizzani közöttük... Arthur Miller prózája még évekkel később is szóvirágos, már-már illatozó jelleget öltött, valahányszor fölidézte első találkozásait Marilyn Monroe- val. „Marilyn látványa olyan volt, mint egy éles fájdalom, s tudtam, el kell menekülnöm, különben alámerülök végzetemben. ...Tartózkodásomban ő valamiféle biztonságot vélt látni, a kiszabadulás útját abból az elszigetelt, tartalom nélküli és bitorolt életből, amely osztályrészéül jutott. Amikor a repülőtéren elbúcsúztunk, arcon csókoltam, mire meglepetésében elállt a lélegzete. Elnevettem magam ezen a túlzáson, de a szemében tükröződő őszinte, mély érzelem bűntudattal töltött el. ...El kellett menekülnöm gyermeki telhetetlensége elől... illatát még ott éreztem a kezemen... Ez az új titok sugárzó erőként hatolt belém, én pedig úgy üdvözöltem, mint annak a bizonyítékát, hogy ismét írni fogok...” Abban az évben még nem feküdtek le egymással, de Marilyn izgatottan közölte, hogy Miller az a fajta férfi, aki az örök szerelmet jelenthetné számára. Ami pedig Arthurt illeti, beismerte, hogy „ha ott maradok, az csakis őmiatta történhetett volna. Ezt pedig nem akartam. így hát fogtam magam és elrepültem. De annyi bizonyos, hogy Marilyn fölzaklatott.” (Részlet Donald Spoto Marilyn Monroe c. könyvéből, amely a Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg.) (Folytatjuk) telik meg a levegő”, s hogy társaságában az emberek meghatódnak „nemcsak a szépségétől, hanem árvasága láttán is — szó szerint nem volt hová mennie, nem volt kihez fordulnia”. Még sokkal később is mindig visszaemlékezett arra, hogy olvasás közben kiült Marilyn arcára az aggódás, mintha attól tartana, „Miller az a fajta férfi, aki az örök szerelmet jelenthetné’’ Marilyn Monroe élete és halála (4.) Arthur Miller, a barát Parlamenti mozaik A közoktatási törvény módosításához benyújtott módosítások szavazásakor refrénként hangzott fel a Tisztelt Házban újra meg újra: a javaslatotűz oktatási bizottság támogatja, a költségvetési bizottság nem támogatja. Ha pedig nincs rá pénz, a kormány sem támogatja, s ha a kormány nem támogatja, akkor akormánytöbbség leszavazza... Erre a sorsra jutott Szöllősi Istvánná (MSZP) Békés megyei képviselő számos indítványa is. A képviselőtársak nem szavazták meg, hogy a pedagógusok hétévenként egy év tanulmányi szabadságot kapjanak átlagkeresetük folyósítása mellett. Elutasították azt is, hogy a normatív hozzájárulások összegének ne az előző évi normatív hozzájárulások összegét, hanem összegének reálértékét kelljen elérniük. Egy rokon tartalmú gondolat — az intézményfenntartók adott évi működési kiadásai (változatlan feladat mellett) nem lehetnek kevesebbek az előző évi kiadások reálértékénél —, amelynek a törvény- szövegbe iktatását ugyancsak Szöllősiné javasolta, szintén elmarad, akárcsak az óvodai kisegítő alkalmazottak átlagos létszámának ötvenszázalékos emelése. Társadalmi szervezetek támogatása Megszületett az országgyűlési határozat a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról. Ahogy eddig szinte egyetlen évben sem, most sem sikerült viharoktól és politikai felhangoktól mentesen lebonyolítani a pénz elosztását. Megismétlődött a régi történet: a csak erre a feladatra alakult, valamennyi párt képviselőit és szakértőket magába foglaló bizottság hónapokig lelkiismeretesen dolgozott az arányos és igazságos támogatások kialakításán, ügyelve a minden szempontú kényes egyensúlyra, aztán az utolsó pillanatban a szavazatok többségével rendelkezők beletenyerel- tek a kész javaslatba, saját szempontjaik szerint alakítva az összegeket. Az évekkel ezelőtti viharok hasonlók voltak, legfeljebb akkor a cserkészek és katolikus egyletek élveztek előnyt az úttörőkkel és az ifjú szocialistákkal szemben, most meg fordítva. A parlamenti szabályok szerint a pártok megindokolhatták szavazatukat. A Független Kisgazdapárt egységesen nemmel szavazott, megyénk képviselője, Pal lag László mondta el, miért. Fontosnak és szükségesnek tartják a támogatások odaítéléséről szóló határozatot, mert ez a társadalmi szervezetek életében, fennmaradásában, működésében meghatározó. Mégjs leszavazták, mert szerintük a döntés nem az esélyegyenlőség jegyében született, a volt állampárthoz, a kormánykoalícióhoz közel álló szervezeteket a nem demokratikusan működő, erőből, hatalomból irányító koalíció előnyben részesítette a nemzeti, a keresztény szervezetek rovására. A Kisgazdapárt számára a legfelháborítóbb a Cserkészszövetség és a határon túli magyarság kultúrájának és identitástudatának megőrzésében közreműködő szervezetek támogatásának a csökkentése. Csak olyanoktól telik ki ilyen döntés, tette hozzá képviselőnk, akik lemondtak a határokon túli magyarságról. Nagy Imre emléke Valamennyi parlamenti párt főhajtással adózott Nagy Imre mártír miniszterelnök nagyságának, de az emlékét törvénybe iktatójogszabályt mégis csak soványka többséggel, a szavazatok 54%- ával fogadta el a Ház, mert lényegében csak a szocialisták nyomták meg az igen gombot. A szabaddemokratáknak és az ellenzéknek egyrészt a műfajjal volt baja — egy törvény kötelez, márpedig egy történelmi személyiséget vagy egy politikust ne legyen kötelező tisztelni és elismerni —, de még inkább az előterjesztőkkel. A nem szavazatokat indokoló felszólalásokból kitűnt, hogy az ellenzék a forradalmat megtorló, Nagy Imrét és társait ki végző, a megszállókat kiszolgáló Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaiként tekint a mai szocialista képviselőkre, s ezért erkölcstelennek, cinikusnak tartották a taktikai jellegű kezdeményezésüket. Mint Kövér László (Fidesz) mondta, az MSZP kétszeresen alkalmatlan arra, hogy e törvény megalkotásában részt vegyen: elődpártjamegtagadta nemzetét és a demokráciát, majd pedig, hogy az eszme jegyében összegyűjtött közvagyont magán- tulajdonként megtarthassa, az MSZP megtagadta az eszmét. Simonffy Ágnes PálYáKI MUST KIRIS? Segít Önnek a i^ÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Péntekenként továbbra is ingyen jelentetjük meg munkanélküli és pályakezdő olvasóink álláshirdetéseit. 21 ÉVES pályakezdő elektrotechnikust végzettséggel munkát keres. Telefon: 456-040. BOLTVEZETŐI és áruforgalmi végzettséggel 36 éves hölgy állandó munkát vállalna. Ajánlatokat: „15 ÉVES GYAKORLAT” jeligére Gyula, Petik A. u. 17., hirdetőbe. (66) 463-481. FIATAL lány érettségivel, állattenyésztő technikusi képesítéssel munkát keres, „ÁLLATSZERETET” jeligére a kiadóba vagy 324-326-os telefonon. KÖZÉPFOKÚ pénzügyi ügyintézői végzettséggel munkahelyet keresek. Telefon: Dombegyház 302. KÖZÉPFOKÚ vegyész és egészségügyi gázmesteri végzettséggel (rovar- és rágcsálóirtás végzésére jogosít) állást keresek. Válaszokat „GÁZMESTER” jeligére a kiadóba kérek. »yNKANÉLKyilf MAGAN- ES KÖZÉPÜLETEKEN Bckc/zki lőne/ >,,A név a minőségi munka védjegye" Békéscsaba, Báthory u. 57/1. Telefon/fax: (66) 326-448. Rádiótelefon: 06 (30) 451-050.
