Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-26 / 174. szám

1996. július 26., péntek SZOLGÁLTATÁS Kalendárium Napkelte: 5.15 — Napnyugta: 20.26 órakor Holdkelte: 16.24 — Holdnyugta: 1.11 órakor Névnapok: ANNA, ANIKÓ. Anna: bibliai név, jelentése: Isten kegyelme. Védőszentje: Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. Virága: a fukszia. * A katolikus liturgikus naptárban Szent Joákim és Szent Anna, Szűz Mária szülei napja. Az ortodox és a görög katolikus naptárban Szent Paraszkéva vértanúnő napja. Horoszkóp OROSZLÁN (VII. 23—VIII. 23.). Nem szabad vesztegetni az idejét az Oroszlánnak, mivel csillagjegye idején kedvezően hatnak rá a kisugár­zások. Legyen ma a jelszava, hogy „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!” Fáradozása­iért a hétvégén kárpótolják Őt partnere és szerettei. SZŰZ (VIII. 24—IX. 23.). Derűs napja lesz, ha nem lép félre egy váratlan randevú kö­vetkezményeként. Ne kockáz­tasson: a biztosat ne hagyja el a bizonytalanért. Simon Elizabet ma ünnepli születésnapját Csorváson. Szeretettel köszöntjük! MERLEG (IX. 24— /jzrvj X. 23.). Az év egyik legszebb napjára szá- ------ míthat a Mérleg. E je­les névnapion a baráti beszélgeté­sek során érzelmi élete is pozitív irányba fejlődik. Egy szép nyári szerelemben reménykedhet. ___ SKORPIÓ (X. 24— X I. 22.). Vendégei ér- keznek hétvégére. A — társaságszerető Skor­piónak nem okoz fejfájást a ven­déglátás. Jó szívvel gondosko­dik arról, hogy mindenki otthon érezhesse magát a házában. NYILAS (XI. 23— XII. 21.). A Nyilas szülőknek sok örö­met okoznak gyer­mekeik a vakáció ideje alatt. Értékeljék ezt kellően, hiszen sokan ezért irigylik őket. Hűsítő édességgel kedvesked­jenek csemetéiknek. BAK (XII. 22—1. 20.). Kellemes légkör veszi körül, így könnyű jó teljesít­ményt elérni. Békés megbeszé­lések után a hétvégi tervek is helyükre kerülnek. A szerelem­ben csábítóbb, mint valaha. VÍZÖNTŐ (1.21—II. 20.). Nagy lehető­ségek nyílnak Ön előtt. Minden téren si­kert könyvelhet el. Csillaga védőszárnya alá veszi, és segíti a szerencse elérésében és szerel­mi életében. Élvezze a pillanat örömeit. HALAK (II. 21—III. 20.). Fontos, békés w y, légkörű megbeszélé- sekre számíthat ma. Önt sem a munka, sem a felelős­ség nem nyomasztja. Szerelmi életét az őszinteség és a szenve­dély jellemzi. KOS (III. 21—IV. 20.). Ma legyen résen, V typ 7 nyitott szemmel néz- ze, s igyekezzen reáli­san megítélni a történéseket. Más feladatát ne vállalja magá­ra, úgysem kap köszönetét érte. BIKA (IV. 21—V. 20. ). Ma a szerencse kegyeltjei közé tarto­zik. Ne zárkózzon el a lehetőségektől, adjon arra esélyt. Egy régi vágya most tel­jesül. Este sétáljon, ha lehet ket­tesben a holdfényes estén. ^ IKREK (V. 21—VI. 21. ). Szerelmi kapcso­latában most megbo- csátónak kell lennie. A hangulatot felváltja a derű. Sok örömet talál egy bizal­mas szövetségben. RÁK (VI. 22—VII. 22. ). Jól veszi az aka­dályokat a Rák az Oroszlán jegyében. Sikereket ér el hivatása területén és az üzleti életben. Csak arról ne feledkezzen meg, hogy teher­bírása véges, vagyis időnként la­zítani, pihenni is kell. borús Sport és adózás A Kompkonzult Kiadó megjelentette a Sport és Adózás című kézikönyvet, mely szinte nélkülözhetetlen a sportegyesüle­tek és szabadidősport-klubok számára. A mintegy 230 oldal terjedelmű kiadvány a legfontosabb adózási és társadalom- biztosítási tudnivalókról ad áttekintés a sportban jelentkező példákon keresztül. Megtudhatjuk többek között, hogyan adózik a kalóriap>énz, kell-e adóelőleget vonni a versenybírói díjból, mennyi az áfa tornaterem bérbadásakor, mekkora összeg adható adómentesen a társadalmi munka elismerésé­ért, mikor kell tb-t fizetni egy sportolónak adott juttatás után stb. A kötet megrendelhető a Békés Megyei Szabadidős Klu­bok Tanácsánál (Békéscsaba, Peter Jilemniczky u. 3.)i A kötet ára 1900 Ft + áfa + postaköltség. TOMI Anyakönyvi hírek Üj, szenzációs sorozat lapunkban Világhírű emberek halála Buddha, vallásalapító (Kr. e. 563—483). Buddha élete vége felé idejének nagy részét a számára oly kedves ligetekben töltötte. Ereje elhagyta, ám majdhogynem a haláláig egy­szerű szerzetes társaival együtt járt adományokat gyűjteni. „A testem — mondogatta ked­venc tanítványának, Ánandának — olyan, akár egy rozoga szekér, hiába gondoskodom róla, alig ha­lad.” Az általános gyengeséghez még kínzó görcsök és fájdalmak is járultak. Nem tudjuk, miféle be­tegség ragadta el a buddhizmus alapítóját, csupán az ismeretes, hogy hónapokon át kegyetlenül szenvedett. Időnként minden aka­raterejét összeszedve, sikerült mérsékelni fájdalmát. Mind gyak­rabban merült meditativ önkívü­letbe, s ezzel könnyített testi szen­vedésein. Voltak percek, amikor kishitűség vett rajta erőt. Ekkor azt tanácsolta Ánandának, imádkoz­zon, hogy az istenek meghosszab­bítsák életét. Mégis lényegében megadta, alávetette magát a rá ki­mért sorsnak, a végnek, mely el­pusztít mindent, amit addig létre­hoztak. Nem sokkal a halála előtt nyug­talanság vett erőt rajta. Nem lelte a helyét, sehol nem maradt hosszabb ideig. Egyszer egy Csunda nevű kovácsmester fogadta be házába. A házigazda nem tudta mással megkínálni, mint szárított hússal. Ez volt Buddha utolsó lakomája. A durva étel után iszonyatos fájdal­mak törtek rá, szomjúság gyötörte, a lába felmondta a szolgálatot! Rá­döbbent, itt az ideje, hogy átköl­tözzön a nirvánába. A perc ünnepélyességének tu­datában Buddha tiszta ruhát öltött, megkérte, hogy terítsenek egy pokrócot a földre, és lefeküdt. Ä fejénél ott ült a bánatps kovács­mester és a zokogó Ánanda. A haldokló vigasztalta őket: „Hát nem megmondtam, Ánanda, hogy a természetben számunkra oly drá­ga dolgoknak az a sajátja, hogy egyszer örökre el kell válnunk tőlük?” Hol önkívületbe esett, hol magához tért, és így folytatta: „Minden, ami létezik, elpusztul egyszer.” A naiv Ánandát az hábo­rította fel, hogy a Tökéletes egy elhagyott erdei falucskát válasz­tott ki arra, hogy a nirvánába köl­tözzön. Buddha nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget. Az általa alapított rend, munkájának sorsa nyugtalanította. Megkérdez­te tanítványait, nincs-e valamilyen kérdésük, ám senki nem akarta nyugtalanítani a haldoklót. A taní­tó többé-kevésbé elégedett lehetett hűségükkel, azzal, hogy vala­mennyien hittek benne, Buddhá­ban. Felszólította a szerzeteseket, hogy kövessék utasításait. „Az ál­talam meghirdetett és rátok ha­gyott tanítások és törvények iga­zak -— ezek legyenek távozásom után a tanítómestereitek!” A vigasztalhatatlan Ánandára ezt hagyta örökül: „Ne sírj. Hiszen emlékszel, mit mondtam neked: előbb vagy utóbb, de meg kell vál­nunk attól, ami a legdrágább volt számunkra. Testünkben van kellő erő, mely képes mozgatni bennün­ket, ám ott vannak a pusztulás csí­rái is. Vajon létezik valami, ami nem omlik szét alkotóelemeire? Egyszer te is ugyanígy megszaba­dulsz ettől a kísértettől, az érzések világától, a változás törvényétől!” Tanítványaihoz fordulva így folytatta szavait: „Ha meghalok, és többé már nem leszek veletek, ne gondoljátok, hogy Buddha elha­gyott benneteket. Veletek marad­nak tanításaim és törvényeim, me­lyekben az élet örök igazságait ma­gyaráztam. Ezeket kövessétek — Buddha nem hagyott el bennete­ket. S miközben őrzitek emléke­met, szeressétek egymást, ahogy engem és tanításomat szeretitek!” Egyesek szerint utolsó szavai ezek voltak: „Soha ne feledjétek, hogy az, ami létrehozza az életet, az egyben a pusztulás és a halál oka is: telketek fogadja be ezt az igaz­ságot.” Mások viszont így emlé­keztek utolsó tanítására: „Szerze­tes testvéreim, minden, mi létezik — múlandó; gondoskodjatok üdvözülésetekről!... ” A. Megnie, miközben Buddha haláláról töpreng, ezt írja: „Gautama életének utolsó percei tragikusak. Nem úgy hal meg, mint Szókratész, aki hiú a halhatatlan­ságban, nem mint egy vértanú, aki vérével pecsételi meg tanításait, s így diadalmaskodik a gonosz fe­lett, hanem mint olyan ember, aki elfogadja a világ gonoszságát és aláveti magát. Minden múlandó, minden változik! Ebben keressé­tek a vigaszt magatoknak! íme, a végkövetkeztetés...” A legenda szerint Buddha halá­lát feltűnő természeti jelenségek kísérték: közelében kivirágoztak a fák, noha még nem jött el a virágba borulás ideje, „...iszonyú, rettene­tes, félelmetes földrengés tört ki, mennydörgés és villámok csap­kodtak az égből”. A haldoklót lát­ván az égiek hajukat tépték, zokog­tak, kezüket tördelték, és hangosan jajongtak, arccal a földre vetették magukat, csüggedten vergődtek, s egy dolgon keseregtek: Hamaro­san, hamarosan kialszik a világos­ság a földön. A virágzó fák beborították szir­maikkal Buddha testét. Amikor el­jött a temetés ideje, nem volt szük­ség máglyára — teste magától lángra lobbant. A halál Buddha számára öröm­teli és kívánt vég volt. „Sok-sok születést megéltem, miközben ke­restem a világ épületének megteremtőjét, ám nem leltem rá — mondogatta nemegyszer tanít­ványainak. — Az örökös újjászü­letés keserű dolog.” Sztoikus ma­gatartása ellenére egy kis szomo­rúság és elkeseredés mégis érződött abban, ahogy a halált fo­gadta: „Sem a gyermekei, sem apja, sem rokonai nem védhetik meg azt, akit a halál magához raga­dott — hirdette. — Szeretteinél sem lel menedéket.” Igaz, Buddhát védte a halhatatlanság tudata: „Brahmannak nevezem azt, aki itt, vágyairól lemondva, otthontalanul kóborol, kiben kihunyt a létezés vágya... Brahmannak hívom azt, akinek nincsenek vágyai, aki a tu­dás segítségével megszabadult kételyeitől, és elérte, hogy beleme­rülhet a halhatatlanságba.” Buddha követői úgy tartják, hogy ő maga szabta meg életének és halálának időpontját. Nos, ezért történt, hogy amikor Buddha meg­halt, közössége megvádolta Ánandát, amiért nem beszélte rá a Tanítót, hogy éljen még egy dara­big a földön — legalább egy kalpát, vagyis 4 milliárd és 320 millió évet. (Részlet a Nótárius kiadónál 1996-ban megjelent Ezeregy halál című könyvből) GYULA Házasságkötések: Szabó Krisztina és Stir Csaba Bertalan, Kassai Rita Zsuzsanna és Szőke Jó­zsef, Fekete Andrea (Gyula) és Brandt Róbert András (Elek). Születések: Székely Sándor és Gurmai Katalin leá­nya Adrienn, Tokaji Zsolt és Mundrucz Márta leánya Anna, Szántó Sándor és Burai Erzsébet leánya Betti­na, Szendrei Sándor és Dudás Ildikó leánya Henriett, Mata György és Adu Veronika leánya Györgyi, Dóczi Ist­ván és Kertész Erika leánya Zsanett, Solcan György és Hocapán Anna Ani­kó leánya Kármen Henrietta (Méhke­rék), Poszt Ferenc és Rusz Margit fia Ádám György (Elek), Gyebrovszki Lajos és Irimiás Henrietta fia Krisztián (Elek), Domokos József és Laczkó Angéla fia József Balázs (Murony), Nagy Károly és Borbély Terézia Er­zsébet leánya Klaudia (Újkígyós), Puskás Sándor és Fejes Ildikó fia Csongor Sándor (Komádi), Faragó Pál és Láncz Gyöngyi fia Richárd (Körösladány), Csiffáry Ferenc Tibor és Kovács Ildikó leánya Annamária (Nagybánhegyes), Szabó Béla és Sza­bó Erzsébet fia Béla Gergő (Kun- ágota). Csema János és Csüllög Róza leánya Petra (Vésztő), Rostás Aladár és Balogh Katalin fia Aladár (Geszt), Klembucz János és Török Gabriella Rozália leánya Beáta (Sarkad), Tokaji Sándor és Fekete Katalin leánya Anett (Sarkad), Dobi Imre és Farkas Ágnes leánya Ágnes (Sarkad), Szőke Károly és Juhász Ilona leánya Tünde Ilona (Kötegyán). Hoffmann Ádám és Kása Erzsébet fia Ádám Zsolt (Kétegyhá- za), Nagy Sándor és Boldog Erika fia Sándor (Sarkad), Sóki Zoltán László és Hajdara Ágota Erika leánya Korinna Reá (Mezőkovácsháza), Kovács Gá­bor István és Hajdú Irma fia Gergő (Vésztő), Szabó István és Durkó Éva Mária fia Attila András (Békés), Sztanojev István és Kiss Gabriella fia István (Battonya), Fodor Mihály és Hirmann Mária leánya Dóra (Kisdombegyház), Frankó Róbert és Kelemen Ágnes fia Csobán (Sarkad). Halálesetek: Góg Rozália (1920), Beleznai József (1938), Orosz György (1914), Lékó Ilona Mária (1946), Fábián Mihály (1922), Nagy Ferencné Kulka Mária (1901), Fazekas Mihályné Haraszti Mária (1918), Ficzere István (1913), Pintér Sándor (1944). körömfájás-veszély Magyarországon Hol mér a traffipax? A rendőrség — terv szerint — ma 6—14 óra között Szeghalmon, 14— 22 óra között pedig Csorváson mű­ködteti traffipax-készülékét, általá­ban a helységnévtáblákon belüli te­rületen. (A rendőrség a „műsorvál­toztatás” jogát fenntartja!) Most olcsóbb! Békéscsabán, az Érdemes boltban (Kossuth téró.) az 11-esKrisztol hide­gen sajtolt napraforgó étolaj 172 Ft, a 25 dkg-os cukrozott kakaó 110 Ft, az 1 kg-os makaróni 130 Ft. Időjárás Sok — bár korántsem zavartalan — napsütésre van kilátás. He­lyenként erősebben megnöve­kedhet a gomolyfelhőzet és záporeső, esetleg zivatar kiala­kulása sem zárható ki. Az általá­ban gyenge északnyugati szél csak időnként élénkül meg. A hőmérséklet kora délután 23, 24 fok körül alakul. Várható legmagasabb hő­mérséklet (°C) Békéscsaba: 24 Szarvas: 24 Gyula: 24 Szeghalom: 23 Orosháza: 24 Sarkad: 23 Várható legnagyobb széllöké­sek 25—40 (km/ó) Ragadós száj- és A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Törökország­ban, Görögországban, Jugoszláviá­ban, Macedóniában és Albániában a ragadós száj- és körömfájás (Rszkf) járványszerűen elterjedt, emiatt a fenti országokból megtiltották élő ál­lat, valamint nem hőkezelt állati ere­detű termékek behozatalát. E tilalom az utasforgalomra is vonatkozik, emiatt a határállomásokon megszigorították az ellenőrzést és a nyers állati eredetű termékeket elkobozzák. Magyarországon 1973 óta nem fordult elő a betegség, így az állattar­tók egy része nem ismerheti a betegsé­get és az ellene való védekezést, s mi­vel a betegség behurcolására számí­tani lehet, szükségesnek látjuk annak ismertetését. Az rszkf. vírusa iránt fogékonyak a kérődzőek, beleértve a vadonélő kérődzőket, valamint a sertést. Az ember is fogékony a vírus iránt, de ez a fogékonyság ritkán nyilvánul meg klinikai tünetekben, elvétve beteg ál­latok tejét fogyasztó gyermekek ese­tében jelentkeznek a nyálkahártyán hólyagok vagy enyhébb fokú szív­izomelfajulás. A vírus ellenálló képessége vi­szonylag nagy. A külvilágban nedves, hűvös időben 4 hétig, beszáradva 8 hétig, fagyasztott húsban, szalonná­ban hosszú ideig fertőzőképes marad a vírus. A vírus hőhatásra, napfény­ben és lúgos közegben hamar elveszti fertőzőképességét, ezért fertőtlení­tésre 3%-os lúgot (Hypo), 3%-os for­maiint (10 fok felett hatásos csak) vagy 2%-os iozán oldatot haszná­lunk, valamint a hőkezelést. A fertőzésben a legjelentősebb szerepe a fertőzött vagy beteg állat­nak van, mivel ezek az állatok váladé­kaikkal (tej, vizelet, bélsár) nagy mennyiségű vírust ürítenek. A vírus nagy ellenálló képessége miatt a fertőzés nagy távolságokra is elhur­colható fagyasztott hússal, nyers álla­ti termékkel és egyéb járványfogó tárgyakkal, pl. takarmány, zsák, jár­mű. A közvetett vírus-tovavitelben a személyforgalomnak kiemelkedő szerepe van, mivel az ember ruháza­tára. kezére tapadt vírust tovább tud­ja vinni. A nem fogékony állatok (ku­tya, macska, galamb, varjú) passzí­van tovább tudják hurcolni a vírust. Terjedésében szerepet játszhat a szél. amely az apró növényi részekhez ta­padt vírust távolabbi vidékekre is el­sodorhatja. A betegségre jellemző a rövid lap­pangási idő (2—7 nap) utána jelentkező magas láz, mely 41 fokra is emelkedhet, az állatok levertek, ét­vágytalanok. A különféle állatfajok­nál az alábbi jellegzetes tünetek je­lentkeznek: Szarvasmarha: rövid időn belül a száj nyálkahártyáján kisebb-na- gy óbb vékony falú hólyagok jelennek meg, amelyek 1—2 nap után fölre­pednek és cafatos szélű kimaródás válik láthatóvá. A nyelven sokszor csak egy-két nagyobb hólyag találha­tó. Az állatok szájából nyúlós, fehér nyál szivárog. Hólyagok jelennek meg a csülkök közti hasadékokban, a pártaszélen, valamint a tőgyön. Jellemző, hogy a kimaródott, hámo- sodó hólyagok mellett friss hólyagok is jelentkeznek. A lábvégen jelent­kező hólyagok miatt az állatok sántí­tanak. Fiatal borjakban és hízóbikák között gyakori a szívizomelfajulás miatti elhullás. Juhokban: a betegség általában enyhe formában jelentkezik, a szájban a kevés vékony falú, borsónyi nagyságú hólyag látható, a lábvégmegbetege- dések ritkábbak és enyhébbek. A sertésekben: iegkifejezettebb tünetek a lábvégen vannak, az állat nem szívesen terheli a lábát, toporog, súlyosabb esetben az állat minden lé­pésnél visít és a szarutok egészben vagy részben le is válhat. A túrókari­mán is lehetnek hólyagok, ritkábban a szájban is. A szopós malacok között gyakori a szívizomelfajulásból adódó nagymérvű elhullás. A betegség elleni védekezés során a legfontosabb a fertőzés behurcolá- sának a megakadályozása, amely úgy érhető el, ha az állattartók biztosítják a járványvédelmi zártságot, azaz korlátozzák az idegen helyről történő személy- és járműforgalmat. Állati eredetű terméket csak megbízható, illetve állatorvos által ellenőrzött helyről vásároljanak. Amennyiben az állattartó állatai között az előbb jelzett elváltozást lát­ja állatán, köteles azt az állatorvos­nak bejelenteni. A betegség helyhez kötése miatt lehetőleg ne az állat gon­dozója. hanem az a személy tegye meg a bejelentést, aki a fertőzött állat­tal nem érintkezhetett. Ha mégis az állat gondozója kényszerül a bejelen­tés megtételére, csak átöltözés és fertőtlenítés után lépjen ki az udvar­ról. A betegség vagy gyanújának meg­állapítása esetén az udvart helyi zár­lat alá kell helyezni, ahonnan élő állat, állati termék és ragályhordozó tár­gyak kivitele tilos, az ott élő szemé­lyek pedig fertőtlenítés után hagyhat­ják el az udvart. A betegség megállapításakor köz­ségi zárlatot kell elrendelni, amikor a közigazgatási egység területéről tüos élő állatot, nem hőkezelt állati termé­ket kiszállítani, nem fogékony állat (baromfi, ló) is csak engedéllyel hagy­hatja el a községet. Indokolt esetben, amikor több udvarban is jelentkezik a betegség, a személyforgalom is kor­látozható. Tekintve, hogy Nyugat-Európa és Magyarország hosszú idő óta mentes, ezért jelenleg szigorú igazgatási mód­szerrel védekezünk, azaz fertőzött ál­lományt állami kártalanítás mellett, vértelen úton leöljük. Az állami kár­talanítás összege a leölt állat becsér­tékének 90%-a. Az állategészségügyi törvény szerint nem jár azonban kár­talanítás, ha az állattartó állatának betegségét, gyanús állapotát nem je­lentette, illetőleg az előírt rendszabá­lyokat megszegte. Megbetegedés esetén folyamatos fertőtlenítéssel kell a vírust gyéríteni és az állomány felszámolása után a trágyát leföldelve kell fülleszteni, s alapos takarítás után állami költség­re végezzük a fertőtlenítést. . A korábbi években a szarvasmar­ha-állományokat megelőző védő­oltásban részesítettük, 1991 óta azon­ban nem oltunk, mivel bebizonyoso­dott, hogy a vakcinázás nem ad teljes védelmet (fiatal állatoknál csak né­hány hónapi) és sajnálatos az is, hogy vakcinázott állatok fertőződés ese­tén, anélkül, hogy megbetegednének, vírust ürítenek, tehát fertőzőképesek maradnak. A megelőző védőoltás el­len szól az, hogy az EU országaiba csak olyan országokból lehet hasított körmű állatot exportálni, ahol nem oltanak folyamatosan. A vakcinázás csak akkor engedélyezhető egy fertőzött területen, ha a járvány igaz­gatási módszerrel nem számolható fel, viszont számolni kell azzal, hogy arról a területről sem élő állat, sem állati termék nem exportálható hosszabb ideig. Közös érdekünk a hosszú ideje tartó járványmentesség fenntartása, ezért kérjük az állattartókat a jár­ványvédelmi szabályok szigorú be­tartására. Dr. Ágoston József igazgatóhelyettes főállatorvos Békés megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents