Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-16 / 165. szám
MS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1996. július 16., kedd Várhoz, csárdához, kastélyhoz kapcsolódik a hiedelem... Vannak-e alagutak Gyulán? A gyulai vár vízzel körülvett erődítmény volt... Illusztráció: Scherer Ferenc Gyula város története, 1. kötet, Gyula, 1938 Szilárdan tartják magukat azok a nézetek Gyulán, hogy a várból alagutak vezettek ki. Nemrégiben is, a belvárosban, a Kossuth utcán egy helyi polgár pinceásás közben mintha alagutat észlelt volna... — Elméletileg lehetett volna a vár és a városközpont között alagutat építeni — mondta dr. Szabó Ferenc, nyugalmazott megyei múzeumigazgató. Ez azonban olyan költséggel járt volna és főként olyan technikai hozzáértést, felkészültséget kívánt volna, amire nem volt lehetőség a török időkben. Hosszú alagútra szükség sem volt Gyulán. Különbséget kell tenni a hegyvidéki, kőalapra épült várak és a síksági várak között. Az előbbieknél a hegy szerkezete, a sokféle kisebb barlang, törés, szakadék lehetővé tette alagutak építését. — Számos példa van arra — Magyarországon is akad felvidéki, dunántúli, erdélyi várak esetében —, hogy építettek néhányszáz méteres menekülő alagutakat. Ezek azonban nem voltak igazán titkosak, hiszen akik készítették, nem kevesen voltak, a híre elment... Később, 80,100,200 év múlva a valóság a legendával összekeveredett, a tényeket nem lehetett megállapítani. A gyulai vár vízzel körülvett erődítmény volt, többek között ez biztosította a védelmét a falakon kívül. A vízviszonyok miatt alagút építése nem volt megoldható, annak ellenére, hogy nagyon sok hagyomány kapcsolódik akár a gyulai, akár a szolnoki, szegedi, aradi síksági várakhoz. Meghosszabbított pincéken túlmenően nem tudunk hosszabb feltárt alagútról. — Más a helyzet a nem középkori, a török után, a XVIII. században kiépített kazamata- rendszerek esetében, amelyek például Aradon és másutt is megvannak. A gyulai várban ilyen nem épült, a kazamata a modern várépítészet körébe tartozott. A gyulai várat cölöpökre alapozták. A várbeli kiállításon, amíg az állott, látható is volt néhány óriási vastagságú tölgyfa cölöp, az bírja a legjobban az időt, a nedvességet. A védővíz miatt eleve nem volt lehetőség alagút- vagy kazamatarendszer építésére: akkor a cölöpök leverésével egy időben kellett volna a bejárati és a kimeneti részt kialakítani megfelelő boltozással. Annak azonban az alapozása megint technikailag szinte megoldhatatlan, mert akkor két-három méterrel mélyebben alapozási lehetőséget kellett volna kialakítani a vár falának legalsó szintjéhez képest. —Az Árpád és a 48-as utcák vonalán is emlegettek alagutat. Miért tartja magát ilyen makacsul ez a hit? Mert Gyulán válván? — Nincs az országnak olyan vára, vagy jóval később, a XVIII. század derekán és azt követően épült régi csárdája, kastélya, amelyhez ne kapcsolódna ilyen hiedelem. A hiedelemnek azért kiindulóalapja, pici magja van, mert néhány csárda esetében — és nem ennyire vízzel körülvett várnál — 50, 60, 80 méteres kivezető, menekülőalagutakat készítettek. Elképzelhető azonban, hogy a török előtti Gyula belvárosából középkori pincerészek maradtak vissza. A katolikus templom, a posta, a városháza, a református templom, az iskola háromszögét, az udvarokat fel kellene tárni ahhoz, hogy többet tudjunk a középkori Gyuláról. Ez nem történt meg igazából. Nehéz is lenne megoldani a nagyon beépített területen. — Minden bizonnyal voltak pincék, hiszen itt is például bortermelés, borfogyasztás folyt. Építhettek téglázott pincéket, mert jelentős volt a téglaépítészet, s részei előbukkanhatnak. Kelthetik azt a hitet, hogy itt alagutak darabjairól van szó. Magam inkább pincemaradványoknak gondolom. Azt sem lehet tudni, hogy értékek elrejtésére külön pincenyúlványokat —akár a belvárosi házak alatt is — nem építettek-e. Nem lehettek hosszúak. Néhány métert el lehetett falazni, hogy úgy tűnjön, mintha nem is lenne. Ezek valódiságában hiszek. Bukkantak is elő olyan maradványok a belvárosi építkezéseknél, amelyek erre gyanút adnak, de nem lehetett megállapítani, hogy ezek XVIII. vagy XIX. századiak. Lehetett ilyet látni a Harruckem téri bontásoknál, a Megyeház utcában a Kereskedelmi és Hitelbank építésénél. A harisnyagyár új épületrészének emelésekor is mindig figyeltük a helyszínt. — A gyanú felmerült, de érdemi eredménye nem volt. Keveredett téglaanyag volt újkori és innen-onnan visszamaradt középkori téglákból, melyekből nem lehetett következtetést levonni. Voltak ott pincék, bárki láthatta. A magasabban fekvő részeken lehetett úgy ezeket kialakítani, hogy a víz ne öntse el. Bár tavasszal, amikor magasabb a vízállás, többször feljött a víz, például a városházával szemközt, a volt járási hivatal pincéjében. Ez is egyfajta bizonyítéka annak, hogy hosszabb időre szóló, megfelelően ki nem épített pincevagy alagútrendszer nem tudott létezni. Nagy meglepetés volna — de nem valószínű —, egy 50, 60 méteres alagút- vagy pince- szakasz előkerülne valahol. Ám annyi építkezés történt, megmozgatták a talaj felső 5 -6 méterét több helyütt, hogy ez kiderült volna. Ahol várható netán ilyesmi, az a belváros szíve. — Egyetlen korabeli dokumentum sem utal alagútra? — Nem. Vannak tervek a vár építésére, továbbfejlesztésére, amit azután nem is tudtak befejezni a török előtt, bennük semmi nyoma alagútnak és effélének. Márpedig a tervek annyira belső használatra készültek, kevesen láthatták, ezeken fel kellett volna tüntetniük a munkálatok megtervezésével... Szőke Margit Megkérdeztük olvasóinkat Mennyi pénzt adnának az olimpiai bajnokoknak? Szabó Imre, 25 éves, a szeghalmi Sárrét Rádió munkatársa: —Az éremnek két oldala van. Ebben az országban nagyon sokan 10-20 ezer forintból élnek. Számukra óriási összeget jelentene 3,5 millió forint, így ők biztosan sokallják ezt az összeget. De ha azt nézzük, hogy egy olimpiai bajnok sikerében több év kitartó munkája van, akkor a 3,5 millió már nem is olyan sok. Európai mércével mérve kevés ez a pénz. Ráadásul a magyar sportolók edzési körülményei is rosszabbak. Lakatos Mihály, 54 éves, vésztő-mágori gondnok: — Ha rajtam múlna, minden olimpiai bajnokunk 200 ezer forint körüli összeget kapna. Én havi húszezer forintért dolgozom, vagyis az általam említett pénz is tízhavi fizetésemmel egyenlő. Minden egyes olimpiai résztvevő világot lát, tehát élményekkel gazdagodhat. Meg aztán ingyen utazhat, szállásra, ellátásra sem kell költenie. Neki a sportolás a választott szakmája, ezért azt elsősorban hivatássze- retetből kellene gyakorolnia. Petes János, 52 éves, vésztői segédmunkás: — Én az olimpiai bajnoknak nem adnék pénzben kifejezett plusz jutalmat. Van neki rendes fizetése, amiből biztosan meg tud élni, s ha családos, annak eltartására is futja. A mai magyar gazdasági helyzet nem engedi meg, hogy csak úgy dobá- lódzunk a milliókkal. Ha a kisemberek jobban élnének, nem sajnálnám a nagy összegeket a sportolóktól. Ám amíg így állunk, a terheket is osszuk meg egyenlően! Fazekas Andrea, 20 éves, vésztői tanuló: — Úgy tudom, a tervek szerint minden egyes olimpiai bajnokunk 3,5 millió forintot kap majd. Én ennél lényegesen több pénzt adnék nekik. Minden sportoló azért készül négy évig keményen, hogy az olimpiára kijuthasson. A magánéletet is feladva, naponta rengeteget edz, s versenyekről versenyekre kiugrót próbál produkálni azért, hogy bekerülhessen az olimpiai keretbe. (Magyari) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A gyerekek érdekeit szolgálják A Káptalanfüreden működő Sárréti Ifjúsági Tábor a régi szeghalmi járáshoz tartozó településeken élő gyermekek számára biztosít kedvezményes üdülési lehetőséget. Ezt a tábort az idén Körösladány működteti. — Már az előszezonban (május 6-ától június 13-áig) 525 gyermek fordult meg a Sárréti Ifjúsági Táborban. Ez jelentős emelkedést mutat, hisz a tavalyi előszezonban összesen 167 tanuló volt a tábor lakója—hallottuk Berki Imrétől, Körösladány polgármesterétől. Immár a főszezonban a dévaványai, a bucsai és a zsadányi gyerekek nyaraltak a táborban, jelenleg pedig éppen a füzesgyarmati diákok tartózkodnak Káptalanfüreden. Összesen kilenc turnust terveznek, s megfelelő érdeklődés esetén a tábor szeptember 30-áig működik. A tábor idei eddigi bevétele 999 900 forint volt, kiadása pedig 903 839 forint. A megtakarítás tehát több, mint 90 ezer forint. Az viszont igen érzékenyen érinti a működtetőket, hogy a táboroztatási napidíjat 12 százalékos áfa terheli. Ebből eredően várhatóan mintegy 400 ezer forint többletkiadásuk származik. A káptalanfüredi tábor eredményes működtetéséért minden érintett település elismeréssel adózott Körösladánynak. Az ön- kormányzatok úgy vélik, a tábort a jövőben is mindenképpen fent kell tartani. Ha az megszűnne, akkor a sárréti gyerekek talán soha nem juthatnának el az ország másik részére. A tábort az Észak-Békés Önkormányzatainak Térségfejlesztési Társulása fogja gondozni, mely a további működtetésre valószínűleg (bár erről az érintett polgármesterek csak szeptemberben döntenek) pályázatot ír majd ki. Magyari Barna / Építkezhetnek A szociális építő program részleteivel ismertette meg az orosházi cigány kisebbségi önkormányzat tagjait Lakatos Tibor elnök. Elmondta, hogy ennek keretében a cigány lakosság tanfolyamon vehet részt, ahol az építkezés gyakorlati tudnivalóit sajátíthatják el. Orosházán is lenne igény, de ehhez szükséges a regisztrált munkanélküliség (a városban sok cigány alkalmi munkából él), nem lehet OTP- tartozásuk, rendelkezniük kell telekkel. A kisebbségi önkormányzat a polgármesteri hivataltól remél segítséget. Számítanak arra, hogy jutányos áron szereznek majd telket az építkezni szándékozóknak. Az augusztus 10-ére tervezett roma-nap kapcsán megtudtuk, hogy pályázatokon 130 ezer forintot nyert az önkormányzat, így gazdag programmal várják majd az orosháziakat és a környező településekről érkező vendégeket a millecentenáriumi eseményen. (Csete) Sörfesztivál A mezőhegyesi József Attila Ál- . talános Művelődési Központ a tanévzáró után a nyári szünetre is kínál elfoglaltságot a gyerekeknek. — A tanulók rendelkezésére áll a könyvtár és gazdag sportolási lehetőségeivel az intézmény — tájékoztat Maczák Andrásné igazgató. — Június 22-én Balatonszárszóra szerveztünk egy egyhetes tábort 50-60 gyermeknek. A hetedikesek az Északi-középhegységben, a hatodikosaink pedig Győr környékén töltöttek néhány napot. A művészeti iskolásaink közül mintegy negyvenen augusztus 21-étől Üjhután zenei szaktáborban vesznek részt. — Felnőtteknek is szerveznek programot? — Július 20-ára a vállalkozók segítségével szervezünk egy mini sörfesztivált. Ennek programjában többek között kirakodóverseny, divatbemutató, bohó- kás vetélkedő és utcabál is szerepel. Nagyon örülünk annak, hogy és tűzijáték az idén is Mezőhegyesen táborozik a Crazy amatőr színjátszó csoport. Tagjai augusztus 4-én este másfél-két órás show-műsorral szórakoztatják szabadtéri színpadunkon a közönséget. Az augusztus 19-én kezdődő millecentenáriumi többnapos ünnepségsorozatot közösen szervezzük az ön- kormányzat művelődési és sportbizottságával. Dédelgetett tervünk, hogy tűzijátékot is rendezünk. — Közben az új tanévet is elő kell készíteniük. — Természetesen. Akárhogyan is döntenek az óraszámok és a csoportbontások tekintetében, szükségünk lesz néhány szakemberre. Angol, réz- és fafúvós szakos tanárok jelentkezését várjuk, nyugdíjazás miatt a gazdasági hivatalunk vezetői állása is megüresedett. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az önkormányzat tud biztosítani lakást vagy legalább garzont leendő kollégáinknak. Ménesi György Daewoo Elektronik vásár! Minden termékünk 20% kedvezménnyel vásárolható meg július 31-eig. Tv, hifi, autó hifi, mikrohullámú sütő, videomagnó, mosógép, porszívó, hűtőszekrény. Daewoo Elektronik Shop, Náfrádi Kft., Békéscsaba, Békési út 17/1. Telefon: (66) 441-204. CSÚCSMINŐSÉG, ELÉRHETŐ ÁRON! Kárpótlási jegyért — TITÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. június 28-tól augusztus 1A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhet • ■|^ (Túljegyzés esetéi j\ o. 11 n előbb lezárható) I "W ÁLLAMI J PRIVATIZÁCIÓS ÉS 1 m VAGYON KEZE LÖ RT.
