Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-06 / 131. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. június 6., csütörtök Toldink volt. (u) Ezen a napon született 1886-ban Szarvason Bajcsy-Zsilinszky Endre újságíró, politikus. 1928-ban megindította az Előőrs című lapot. 193(1—31- ben megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot, amely 1936- ban egyesült a Független Kisgazdapárttal. A Kisgazdapárt ellenzéki képviselőjeként szót emelt az egyre erősödő fasizáló- dás, a Hitler-barát háborús politika ellen. Amikor 1944. november 8-án a Magyar Front pártjainak és szervezeteinek képviselőivel megalakították a fegyveres ellenállás politikai irányítószervét, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságot, ennek elnökévé választották. 1944. november 22- én a nyilasok letartóztatták, s az év december 24-én Sopronkőhidán kivégezték. Óvodai beíratás. (b) Az eleki 2-es számú (központi) óvodához még 3 tagintézmény tartozik. Mint megtudtuk, június 7-éig tart azoknak a gyermekeknek az óvodai beíratása, akik ez év végéig betöltik a harmadik életévüket. De előjegyzésbe veszik a később születetteket is. Kétegyházán az óvodai beíratás még május elején megtörtént, de aki valamilyen ok miatt elmulasztotta, szeptember elsejéig még bepótolhatja e mulasztást. Eboltás, (b) Eleken június 6- án és 7-én eboltást tartanak. Ma reggel 8 órától 10 óráig Újtelepen és a keverőnél, míg 7-én délelőtt 8 órától 10 óráig a művelődési ház előtt, valamint a piactéren. Bféprajztábor. (r) A szarvasi szlovákok nyelvjárása, építkezési módja, népdalai, népi kultúrája—csak néhány abból a gyűjtésre, kutatásra ajánlott soksok témából, amely közül válogathatnak a Szlovák Kutatóintézet június 24-én nyíló néprajzi kutatótáborának részvevői. A tábor vezetője dr. Kruppa András néprajzkutató lesz, székhelye pedig a Szarvasi Szlovák Általános Iskola. A szervezők szerint a szarvasi szlovákok közel három évszázados népi kultúrájának feltárása értékes kutatómunkát ígér. Az egyhetes gyűjtőmunka folyamatos tapasztalatcserével, konzultációval zajlik. Magukénak érzik a vasutat Mezőhegyes polgármestere és a MÁV Rt. Mezőhegyes Regionális Vasút üzletvezetője a napokban együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás tartalmáról, céljairól közvetlenül az aláírás után beszélgettünk Kassai Bélával és Perlaki Jánossal. Mezőhegyesen 1996. április 1 -jén alakult meg a regionális vasút. Az üzletvezetőséghez 260 km hosszúságú vasúti pálya és 21 állomás tartozik. — Érdekeltségi területünkön 26 települési önkormányzat működik — tudtuk meg Perlaki János üzletvezetőtől. — Munkánkban arra törekszünk, hogy a korábbi kapcsolatokat újragondoljuk, a megállapodásokat írásban is rögzítjük. Med- gyesegyházával és Mezőhegyessel már alá is írtuk a megállapodást, előrehaladott tárgyalásokat folytatunk Magyarcsanáddal és Mező- kovácsházával. Az önkormányzatok felé történő nyitás kölcsönös érdeken alapul: jó az adott településnek, és jó a regionális vasútnak. — Mit jelent mindez például Mezőhegyes esetében? — Mezőhegyesen az elmúlt évben önkormányzati segítséggel végeztük el az állomásépület külső tatarozását, jelenleg folynak a belső munkálatok. Terveink között szerepel a Petőfi sétányon lévő szociális épület és egyéb szolgálati helyek külső festése, továbbá különböző területrendezési munkák elvégzése. Ezekhez az önkormányzat biztosít jövedelem- pótló támogatáson lévő embereket. A lakossági kapcsolatok javítása érdekében részt vehetünk az önkormányzat fórumain, térítés nélkül igénybe vehetjük a város hirdetési eszközeit, népszerűsíthetjük a vasúton történő áruszállítás előnyeit. A marketingmunka javításával szeretnénk csökkenteni a tervezett veszteséget: a mezőhegyesi cukorgyárból például mésziszapot fuvarozunk Csongrád megyébe, és — összefüggésben a hét végi kamionstoppal — tervezzük a gyorsan romló élelmiszernek számító medgyesegy- házi dinnye külföldre való szállítását is. Kassai Bélát, Mezőhegyes polgármesterét tavaly fogadta tiszteletbeli vasutassá a MÁV. Az elismerés jelzi, hogy a helyi önkormányzat korábban is jól együttműködött a vasúttal.-— Néhány évvel ezelőtt még attól rettegtünk, hogy térségünkben megszűnik a vasút — mondja Kassai úr. — Örülök annak, hogy ma aláírhattuk ezt a megállapodást, mellyel természetesen a képviselő-testület is egyetértett. Az eredményesen működő vasút, a rendbe tett állomásépület egyértelműen hasznára válik minden településnek, így Mezőhegyesnek is — mondotta. M. Gy. Gyulán varrják az első sebeket Szigeterőd: az alapítvány támogat és támogatást kér A Gyulai Vár és Kastély Műemlékegyüttes Közalapítvány — vagy ahogyan a városban említik: Szigeterőd Közalapítvány — kuratóriumának első ülésén az alapítvány anyagi gyarapítása épp úgy téma volt, mint a céljaihoz kapcsolódó támogatások odaítélése. — Az alapítvány mind ön- kormányzati, mind állami pénzeket gyűjt, a Szigeterőd épület- és parkegyüttes fenntartására, működtetésére keresve a forrásokat, ugyanakkor adományokat vár mindenkitől, akinek ez az ügy kedves. Számít a vállalkozók, a gazdasági egységek támogatására, hiszen nekik — köz- alapítványról lévén szó -— ebből anyagi előnyük származik, leírhatják adóalapjukból. Az alapítvány azokat a kérelmeket fogadja, melyekhez állami vagy magán pénzeszköz járul: csak így duplázhatja, sokszorozhatja anyagi erőit. Ezért támogatta a kuratórium a Gyulai Várszínház előterjesztését, melyben hang- és fénytechnikai berendezés vásárlásához kértek 900 ezer forintot. Ehhez elnyertek már pályázaton még egyszer ennyit, azaz 900 ezer forintot az idegenforgalmi alapból. A gyulai önkormányzat is adott már e célra mintegy 1,8 millió forintos támogatást, s ha a megyei önkormányzat vállalna még 900 ezer forintot, lehívható lenne az a 7 millió 200 ezer forint, melyen a Várszínház megvásárolhatná a berendezést. Ez az alapítvány rendelkezésére is állna — mond- tadr. Albel AndorkuxaXónumi elnök. (Ezidáig kölcsönözték a berendezéseket. A várszínház a pályázaton elnyert 50 százalékos támogatást csak akkor kapja meg, ha a másik felét biztosítja.) Ugyanilyen elvek alapján nagyrészt már döntött a kuratórium arról, hogy a környezetvédelmi minisztérium 3 millió forintjából egyet a vár körüli sétányok újra kavicsozására fordít. Az önkormányzat az elmúlt évben megvásárolta a gyöngykavicsot, a sétányokat kőszegéllyel látják el. Mivel a csónakázó tó vize nagyon algásodik, rendbetételére — hasonlóan részes alapon — feltételesen 300 ezer forintot odaítélt a kuratórium, más támogatók csatlakozását is várva. Megoldást az jelentene, ha a tó vízutánpótlást nem az Élővízcsatornából nyerne, hanem fúrott kútból vagy a fürdőből, azaz eleve nem algával szennyezett vízből. A vár melletti játszótér felújítását is vállalták mintegy 90 százalékban, az alapítvány 350 ezer forintjával. A fennmaradó rész felajánlásokból, a Kovács Géza fafaragó vezette művésztársak segítségéből tevődne össze. Mindezekkel már néhány sebet bevarrtak, de igazából az segítene, ha megkapnák a kormányelőterjesztésben szereplő több mint száz millió forintot a kiemelt rekonstrukcióra. Ezután készíttethetnek tanulmányterveket a parkra, a várra, a kastélyra és kereshetnek hozzá beruházót, külföldi tőkét, ideértve a várfürdőt, gyógyászati részét is. Szeretnék az egész együttest tíz éven belül európai szintre felfejleszteni — mondta az elnök. Az alapítvány bármilyen összeget, a legkisebbet is köszönettel veszi. A Gyulai Vár és Kastély Műemlékegyüttes javára az OTP gyulai fiókjánál vezetett számlán fizethetnek be, száma: 11733027- 20039682. Szőke Margit „Zúduló sasok” - kiállítás A millecentenárium tiszteletére rendezett gyulai programok egyik fő eseménye a Dürer teremben megnyílt Zúduló sasok — új honfoglalók, besenyők, kunok, jászok — a középkori Alföldön és a Mezőföldön című kiállítás. A három népcsoport a nép- vándorlás korát követően érkezett a Kárpát-medencébe. Véglegesen az Árpád-kor után telepedtek le, s gazdagították kultúránkat. Ha nyelvüket nem is, de identitástudatukat a jászok és a kunok a mai napig őrzik, középkori kiváltságos helyzetük okán, hiszen katonáskodásuk miatt sokáig nem tartoztak a jobbágysághoz, közigazgatásukban pedig különböző „székekbe” tömörültek. Békésben egyébként a mai Körösladány környékén, egy Nadány nevű településen éltek besenyők, akik fokozatosan beleolvadtak a magyarságba. A kiállításon a ránk maradt régészeti emlékek legjavát mutatja be, zömmel az alföldi múzeumok gyűjteményeire támaszkodva: arany, ezüst és bronz ékszereket, övvereteket, ruhadíszeket, szerszámokat. De láthatunk itt látványelemként favázas jurtát, korhű, keleti hatást tükröző öltözeteket, valamint íjakat, nyíltartókat, amelyeket a Gyulai íjászkor tagjai készítettek krónikáink ábrázolásai alapján. Érdekessége a kiállításnak, XII. századi kínai bronz tükör a bánkúti női lovas sírból hogy az egyetlen Békés megyei kun lelet, a bánkúti női lovassír gazdag melléklete is látható: a keleti típusú lószerszámon kívül nyakperec, kés és egy XII. századvégi kínai bronztükör. A millecentenáriumi napra jelent meg a Gyulai Katalógusok második köteteként az a kiadvány, amely három tanulmányon kívül tartalmazza a kiállításon látható anyag részletes bemutatását. Szerkesztője a kiállítás rendezője, dr. Havassy Péter. A Dürer teremben egyébként évről évre az Alföld egy-egy jelentős gyűjteményét mutatják be. A jövő év elején a Csongrád megyei bronzkori gazdag leletanyag látható majd, amelyet nemrégiben Bécsben mutattak be. A Zúduló sasok kiállítás október 6-áig látható. K. I. Baj társak találkozója A Sarkadi Nyugdíjas Egyesület június 7-én negyven tagja számára négynapos kirándulást szervez Székelyföldre, ahol Brassó, Hargita és Kovászna megyei nyugdíjasokkal találkoznak majd. Az útjuk Nagyváradon keresztül Segesvár irányába vezet. Az idősek Fehéregyházán megkoszorúzzák a Petőfi-emlékhelyet, kirándulnak a Gyilkos-tó környékén, Parajdon megnézik a sóbányát, Korondon a fazekasok székhelyét, Farkaslakon a Tamási Áron-emlékhelyet, Kolozsváron pedig a Mátyás-szobrot. A székelyföldi kirándulás legfőbb eseménye az a baráti találkozó lesz, amelyet Szentpálfalván tartanak. Az előzetes egyeztetések szerint mintegy nyolcvan székelyföldi vendéglátó fogadja a sarkadi nyugdíjasokat. Kovászna és Hargita megyében élnek még olyan volt második világháborús katonák, akik több mint 50 éve tartják a kapcsolatot Magyarországon élő bajtársaikkal. A sarkadi kirándulók (közöttük szintén lesznek volt katonák) felkeresik a Székelyföldön élő bajtársaikat is. —ria A „félig visszautasított” Halina Halina Rozpondek, a lengyel- országi Czestochowa polgármesterasszonya nemrégiben — Braun Gyula külügyminisztéri- umi tanácsos közvetítése útján — együttműködés céljából megkereste Békés megye képviselő-testületét. A lengyelek valamely magyar várossal vagy megyével szeretnének kapcsolatokat építeni. Időközben azonban kiderült, hogy a lengyel önkormányzati törvény szerint az együttműködés hivatalos szinten csak azonos szinten lehetséges (megye megyével, város várossal). A megyei közgyűlés ezért nem fogadta el Czestochowa kapcsolatfelvételi szándékát. így már bizonyos, hogy Czestochowa nem lesz a megye „testvér- városa”. Á lengyelországi település kezdeményező iratait a békéscsabai önkormányzathoz továbbítják, megteremtve a két város közötti esetleges együttműködés lehetőségét. (e) Kikeltek a kisgólyák. A hazánkban költő vándormadarak közül most megyénkben a gólyák kerültek a madárvédők figyelmének középpontjába. Ugyanis az elmúlt évihez viszonyítva valamivel kevesebb madárpár kezdett az utódneveléshez, de mint a népes fészekaljak is bizonyítják, a szűkebb hazánkat választó gólyák népessége ismét eléri a korábbit FOTÓrFAZEKAS LÁSZLÓ Millecentenáriumi vetélkedőt szerveztek Orosházán A Darvas Társaság és a Petőfi művelődési központ nemrég rendezte meg az alsó és középfokú tanintézmények számára meghirdetett millecentenáriumi vetélkedőt. A háromfős csapatok négy előadás anyagából és a hozzájuk kapcsolódó szakiroda- lomból készülhettek fel a nemes versengésre (szaktanáraik segítségével). Az általános iskolások 15 csapatából az első négyet, a középiskolások négy csapatából az első kettőt jutalmazta a háromtagú zsűri. A helyezettek. Általános iskolások: 1. Gerendási Általános Iskola (Botyánszki János, Priskin Péter, Faragó Gábor), felkészítő' tanár: Gyivicsán Pál, 2. Orosházi III. Sz. Általános Iskola (Molnár Zsuzsanna, Udvardi Tímea, Selmeczi Szilvia), felkészítő tanár: Szemenyei Sándorné, 3. József Attila általános iskola (Fiivesi Hajnalka, Menyhárt Kitti, Szegi Andrea), felkészítő tanár: Kisné Bor Emília, 4. József Attila általános iskola (Tóth Tímea, Kis Ágnes, Kovács Imre), felkészítő tanár: Káldi Antalné. Középiskolások: 1. műszaki-technikai honvéd szak- középiskola (Fazekas Gyula, Tóth Árpád, Szili Zoltán), 2. műszakitechnikai honvéd szakközépiskola (Gigacz János, Gulyás Péter, Hlavati Róbert). Mindkét csapat felkészítő tanára: Vetésiné Petrányi Erzsébet. A győztesek és felkészítő tanáraik értékes könyvjutalmakat vehettek át Keller József ny. igazgatótól, a millecentenáriumi rendezvénysorozat fő szervezőjétől. Köszönet mindazoknak, akik anyagi vagy erkölcsi támogatást nyújtottak a vetélkedő megrendezéséhez.^ Somi Éva A Göndöcs Benedek Szakmunkásképző Iskola érettségizett fiatalok részére az 1996/97-es tanévben nappali tagozatos iskolarendszerű dísznövénykertész és virágkötő szakmunkásképzést indít. A képzési idő: 2 év. Kollégiumi férőhelyet és gyakorlati munkahelyet a megye legnagyobb dísznövénykertészetében, virágboltjainkban biztosítunk a szakképesítés megszerzése utáni elhelyezkedési lehetőséggel. Kérésére jelentkezési lapot és a képzésről részletes tájékoztatót küldünk. CÍMÜNK: 5700 Gyula, Kossuth L. u. 26., telefon/fax: (66) 463-123.
