Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-17 / 140. szám

1996. június 17., hétfő KÖRKÉP Magyarok világkongresszusa - reményekről, tervekről Itthon a közös otthonról A hét végén Budapesten tanácskozott a Magyarok VI. Vi­lágkongresszusa. A találkozón számos nemzetközi tekin­télynek örvendő személyiség - köztük Sütő András és Tőkés László - fejtette ki véleményét a határon inneni és túli ma­gyarság sorskérdéseiről. Felszólalt Horn Gyula miniszterel­nök is. A kongresszus az esti órákban zárónyilatkozatot fo­galmazott meg, majd a tanácskozás befejezéseként istentisz­teleten vettek részt a küldöttek. Véleménykülönbségek az együttműködésről fotó: feb/kallus Sütő András tiszteletbeli elnök hangsúlyozta: a határokon túli magyarok érzik ugyan az anyaország szolidaritását, en­nek azonban határozottabban kellene megjelennie. Magyar- ország európai integrációjának a kisebbségi sorban élő ma­gyarok érdekeivel összhang­ban kell lezajlania. Horn Gyula kijelentette: nincs, nem lesz változás sem a külpolitikában, sem a határo­kon túli magyarokkal folytatott együttműködésben. A kor­mány szándéka, hogy Romá­niával, majd Szerbiával is megköti az alapszerződést. Olyan megállapodást nem ír­nak alá, amely sértené érdeke­inket. Hangsúlyozta, hogy tá­mogatja a magyar kisebbség személyi autonómiáját, ame­lyet közösségben lehet gyako­rolni, ám az autonómia nem je­lent területi követelést. Be­széde közben a hallgatóság egy része többször nemtetszé­sének adott kifejezést. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke szerint napjainkban pa­radox módon az egyetlen kö­zös nevező a széthúzás. Ilyen helyzetben még a demokrácia áldása is gondot okozhat, mert éppen akkor oszthat meg ve­szedelmesen, amikor legin­kább össze kellene fogni. El­jött az ideje, hogy a nemzet - mai, holnapi pártjaival együtt vagy nélkülük - megtalálja követhető képviselőit. Tőkés László püspök szavait a résztvevők felállva tapsolták meg, amikor kérte: a határon túli magyarokat itthon ne te­kintsék kisebbségnek. Lámfalussy Sándor, az Eu­rópai Pénzügyi Intézet veze­tője kijelentette: optimista Magyarország európai integrá­ciójával kapcsolatban. Az or­szágnak évszázadok óta nem voltak ilyen lehetőségei és ezt nem kihasználni ostobaság. Sidó Zoltán, a szlovákiai magyarok nevében aláhúzta: nem fogják engedni, hogy má­sodrendű állampolgárokká le­gyenek, és anyanyelvűk „sut­togó nyelvvé” váljon. Koszorúzás a 301-es parcellában Emlékezés Nagy Imrére A Nagy Imre-emléknapon, va­sárnap rendezett koszorúzási ünnepségen több ezren rótták le kegyeletüket a 301-es parcellá­ban a néhai mártír miniszterel­nök, Maiéter Pál, Gyimes Mik­lós, Szilágyi József, Losonczi Miklós, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékhelyénél és a központi kopjafánál. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter beszédében felidézte Nagy Imre emlékét, aki a világ előtt 1956 Magyarországát, a büszke magyarok szabadság- és igazság vágyát jelenti. Méltatta a mártír miniszter- elnök munkásságát, aki inkább vállalta a halált, mintsem alku­dozásba bocsátkozzék a hata­lommal. Regéczy Nagy László nyu­galmazott dandártábornok, a Történelmi Igazságtétel Bizott­ság elnöke a TIB nevében mondott emlékbeszédet. Ki­emelte: Nagy Imre jelképpé vált, a szabadságra vágyó nem­zet jelképévé, amikor a legne­hezebb, sorsfordító napokban a nemzet oldalára állt. Az ünnepi beszédeket köve­tően Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterel­nök és Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke közös koszorút helyezett el a parcellában. Minden negyedik felekezeti ingatlan sorsát rendezték Csodára az egyházak sem képesek Még ebben az évben meg kell alkotni az egyházak finanszí­rozásáról szóló törvényt, amelynek nyomán megszűnhet az egyházak függősége az államtól. Ezt a hét végén egy, a Ma­gyar Szocialista Párt hívő tagozata által rendezett konfe­rencián hangsúlyozta több előadók. Az egyházak függetlenségé­nek alapja az a saját vagyon, amelynek hozama lehetővé te­szi az önálló gazdálkodást - fejtette ki Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bi­zottságának elnöke. A vagyon közalapítványi formában mű­ködhetne. Mindaddig, ameddig ez megvalósul, olyan törvényi szabályozásra van szükség, amely függetlenül a minden­kori kormányzati szándéktól automatikussá teszi az egyhá­zaknak adható állami támoga­tást. Gellért Kis Gábor azt is elmondta: a törvény megalko­tása szervesen épülhet az ál­lamháztartási reformra. Platthy Iván címzetes állam­titkár az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban rámutatott, hogy a rendszer- változás óta nyolcezer igény­ből eddig 2000 ingatlan sorsát rendezték. Nyolcvanöt száza­lékban az épületet kapták vissza, 15 százalékot pedig pénzzel váltott meg az állam. Az ingatlanok nagy része felújításra szoruló 80-100 éves építmény. Jelenleg 4 ezer ingatlan visszaadása van fo­lyamatban, közülük 1700-at természetben, 2300-nak pedig az értékét kérik vissza. Jelenleg öt egyház 300 ok­tatási, 200 karitatív és 150 kulturális intézményt tart fenn saját költségén. Romániai helyhatósági választások Éles küzdelem Bukarestben Vasárnap megtartották a helyhatósági választás máso­dik fordulóját Romániában. A szavazóhelyiségek nyitva tartását több helyen éjfélig meghosszabbították. 1729 településen, ahol a hely- hatósági választások első fordu­lójában nem talált gazdára a polgármesteri tisztség, az élre került két jelölt között dőlt el, kié lesz a városháza. 332 hely­ségben és két megyében ismé­telték meg az első fordulót. Az RMDSZ vasárnap 66 párharcban volt érdekelt köz­vetlenül, saját polgármesterje­lölttel, de aktív szerepet játszott számos más településen is, ahol a magyarság voksai dönthetik el a szavazást. A fővárosban zajló politikai csata tétjét illusztrálja, hogy mind Victor Ciorbea, a Kon­venció jelöltje, mind Ilié Nas- tase, a kormánypárt színeiben pályázó egykori teniszcsillag voksolásakor elkísérték embe­rüket a két legfőbb román poli­tikai erő vezetői. Megfigyelők több kisebb- nagyobb szabálytalanságot ész­leltek, de a választás eredmé­nyét meghatározó esetet nem tapasztaltak. A PRO TV magán­tévétársaság egész napos mű­sorban követte a voksolást. Két hét múlva premier - fokozatos átmenettel Újszerű támogatás pályakezdőknek Két hét múlva, július 1-jén megszűnik a pályakezdők munka- nélküli segélye, új támogatási rendszer lép életbe. Az átmenet fokozatos lesz. Azok, akik három hónappal július 1-je előtt re­gisztráltatták magukat, még számíthatnak a segélyre. Mivel az új támogatási for­máknál is alapkövetelmény a három hónapos várakozási idő, a munkaügyi központok­ban az ezekben a hetekben je­lentkezők idejét, vagy a már letöltött egy-két hónapot ebbe beszámítják. Az új szabályozás szerint a három hónapot is tevékeny ál­láskereséssel kell eltöltenie a fiatalnak, a munkaügyi köz­ponttal közösen kidolgozott együttműködési terv alapján. Ha ez eredménytelen lenne, aminek elég nagy a valószínű­sége, akkor következhet a - hivatalos nevén - tapasztalat- szerzést segítő foglalkoztatási hozzájárulás. Magát a támogatást a mun­kaadók kapják meg, akkor, ha napi négyórás munkaidőben vállalják a pályakezdő há­romnegyed évig tartó foglal­koztatását. Kötelező még vál­lalniuk, hogy a kilenc hónap lejártával negyedévig támo­gatás nélkül is alkalmazzák a fiatalt. A nem nyereségérdekelt­ségű szervezetekben a mun­kabéren kívül a társadalombiz­tosítási járulékot is kifizetik a munkáltatónak. Azok, akik a náluk legalább egyéves időtartamú gyakorlati képzésben részt vevő és szakmunkás-bizonyítványt szerző pályakezdőt tovább foglalkoztatják, napi hatórás keresetnek megfelelő hozzájá­rulásban részesülhetnek, még háromnegyed évig. Árulják a rabolt boszniai kin­cseket. A Horvátországban, Szerbiában és Boszniában te­vékenykedő csempészbandák londoni műkereskedőknek ajánlgatják a templomokból, ki­fosztott köz- és magángyűjte­ményekből összeszedett, ese­tenként több tízezer font eszmei értékű alkotásokat. Üzemanyaghiány miatt két hónapon belül immár másodíz­ben kellett visszafogni a cser­nobili atomerőmű teljesítmé­nyét a hét végén. Ukrajna a csernobili atomerőműhöz Oroszországtól kapja a nukleá­ris hajtóanyagot. Az erőmű azonban nem tudja kifizetni tar­tozását a múlt évben kapott ha­sadóanyagért. Növekvő aggodalom övezi az Európai Unió állam- és kor­mányfőinek csúcstalálkozóját, mert egyre valószínűbbnek lát­szik, hogy a brit „együtt nem működési politika” a firenzei csúcsot is maga alá temetheti. Még azt sem lehet kizárni, hogy John Major brit kormányfő megtagadja a hagyományos zá­rónyilatkozat elfogadását. Mostarban megalakították az úgynevezett Hercegboszna, vagyis a boszniai horvátok ál­lamának kormányát, noha a külön horvát államot a mu- zulmán-horvát föderáció lét­rehozása idején megszüntet­ték. Pokolgépes merényletet haj­tottak végre szombaton Man­chesterben. A jelek szerint az észak-írországi brit fennható­ság felszámolásáért küzdő ge­rillacsoport, az IRA a felelős a robbantásért. Vasárnapi ada­tok szerint 228 a sérültek száma, közülük négyen sú­lyos állapotban fekszenek kórházban. Elhagyták Irakot a tömeg- pusztító fegyverek leszerelé­sét ellenőrző ENSZ-megfi- gyelők, mert a hatóságok le­hetetlenné tették munkájuk elvégzését. A mintegy félszáz ENSZ-szakértőt nem enged­ték be öt ellenőrizendő léte­sítmény területére, köztük egy Bagdad melletti hadiüzembe, ahol a világszervezet gyanúja szerint baktériumfegyver elő­állításán munkálkodnak. Szigorú titokként kezelt hadi- technikát lopott Franciaország­tól a brit hírszerzés. A haditen­gerészet egyik lepénzelt mér­nöke átadta Nagy-Britanniának a műholdas lézertechnológiára épülő francia hadifejlesztés leg­frissebb dokumentumait. Kelet-Magyarországon má­jusban 15 politikus esetében ja­vult a megkérdezettek vélemé­nye és mindössze 4 esetben volt kedvezőtlenebb a megítélés, mint az előző hónapban. Az élen változatlan a hely­zet: Göncz Árpád, Demszky Gábor, Keleti György, Med- gyessy Péter és Kuncze Gábor vezeti a mezőnyt 60 népszerű­ségi pont felett. Nagyjából vál­tozatlan a sprrend a lista alján is: Maczó Agnes, Szabó Iván, Boross Péter és Torgyán József. Ebben a hónapban két új név szerepel a listán: Magyar Bá­linté és Baja Ferencé. Magyar a 6. helyet foglalja el, Baja pedig ugyancsak a lista első harma­dába került. Kelet-Magyarországon a legismertebb politikusok kö­rébe tartozik változatlanul Horn Gyula, Torgyán József, Göncz Árpád, Kuncze Gábor, Orbán Viktor és Boross Péter. Jelentősen növekedett Med- gyessy Péter, Maczó Agnes és Lezsák Sándor ismertsége. Aránylag kevesebben ismerik Füzessy Tibort, Szájer Józsefet és lsépy Tamást. Kik most a legnépszerűbbek? l A Szói " ■■ népszerűség (%) npmra H a keleti i| | országrészben A Szonda Ipsos májusi felmérése i népszerűség (%) országosan ) ismertség (%) ismertség (%) a keleti országosan országrészben Az adatfelvétel ideje: 1996 május 5-15. Módja: személyes, kérdőíves megkér­dezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 470 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb ál­landó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele kor­csoport, nem és a lakóhely típusa sze­rint megegyezik. A népszerűségi pont­szám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy ro- konszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem jelen­tősek. Az azonos pontszámú politiku­sokat a tizedpontszámoknak megfele­lő sorrendben adjuk meg. A *-al jelölt politikusok az előző felmérésben nem szerepeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents