Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-12 / 136. szám

1996. június 12., szerda

\ MEGYEI KÖRKÉP

iMEKES MEGYEI HÍRLAP

Comitatus. (e) Békés Megye Képviselő-testületének konzultációs irodája a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata, a Comitatus szerkesztőinek, szerzőinek és olvasóinak szervez találkozót június 13-án 11 órára. A megyeházán tartandó rendezvényen dr. Zongor Gábor, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke mondja el gondolatait a Comitátusról. A főszerkesztő, Agg Zoltán pedig a folyóirat májusi számáról beszél, amelyben ezúttal Békés megye kapott helyet. A vitát követően a találkozó résztvevői megtekintik a Csaba Expót.

Felajánlások. (1) A

mezőkovácsházi képviselő- testület tagjai közül 6 személy ajánlotta fel egy, illetve több havi tiszteletdíját különféle szervezetek támogatására. Többen igyekeztek segíteni a Mezőkovácsházi Torna Egylet szakosztályait, valamint felajánlásban részesült a 2. számú általános iskola, a helyi vöröskereszt, a zeneiskola, a Szivárvány nyugdíjasklub, és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége mezőhegyesi klubja.

Vállalkozásban. (1)

Mezőkovácsházán az I. számú orvosi körzet háziorvosa dr. Tatár Márta kérte a testület hozzájárulását, hogy munkáját a második félévtől vállalkozásban végezhesse. A kérelmet a képviselők elfogadták, így a doktornő ellátja a III. számú reformátuskovácsházi körzet betegeinek gyógyítását is.

Több támogatást a kistelepülések oktatására!

A megyében működő Kistelepülések Polgármesteri Szövetsége — felvállalva az elmaradott falvak gondjainak megoldásában való közreműködést — felmérést készített azokról a hiányosságokról, amelyekkel kénytelenek voltak a nyilvánosság elé lépni, sőt a minisztériumig felmenni. Ezek egyike — támogatás hiányában — a kistelepülések oktatási intézményeinek szakmai és any agi ellehetetlenülése. »ígéret van.de a pénz bizonytalan"—mondtaSzoáű Miklós, a megyei kistelepülési szövetség elnöke, amikor visszakérdeztünk az eredményekre.

— A téma attól vált közüggyé, hogy a parlament által az önkormányzatok számára jóváhagyott idei költségvetési kondíciók igen hátrányosan érintették a kistelepüléseket. A legtöbb faluban a napi működés feltételei sem biztosítottak. Ez érzékenyen érinti az önkormányzatot, a lakosságot, de különösen azon kistelepülési iskolákat, ahol jelentős hagyománya van a nemzetiségi oktatásnak

— magyarázta az elnök. A rosszabbodó életkörülmények miatt a helyi tisztségviselők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a lakossággal szemben. Ez pedig már nem csak pénzügyi, gazdasági, hanem politikai kérdéssé is váük.

— A települések önmagukért nem tudnak valamit tenni?

— Tudni kell, hogy az önkormányzati intézmények leépítése rövid távon nem hoz elegendő megtakarítást, másrészt a lakossággal szemben lényegesen több hiányt jelent, mint annak későbbi hozadéka.

—Mi lehet a megoldás?

— A kormány mondja ki, hogy milyen nagyságrendű település működtessen iskolát. Amit a falu évtizedek alatt nagy áldozat árán létrehozott, most ne a testület szüntesse meg. A 2000 fő alatti településeknél, ahol az egymástól való távolság meghaladja a 10 km-t, az intézmény működésének 80 százalékát központilag szükséges finanszírozni. Törvényileg meghatározták ugyan a forráshiányos ön- kormányzatok pályázati lehetőségeit a gyakorlatban azonban az első félévben ez nem segít. Ráadásul a pénzintézetek sem tudnak segíteni. Ezért utaztunk fel az év elején a Belügy-, majd a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba.

— Kaptak-e valamilyen biztatást a minisztériumoktól?

—ígéretet kaptunk arra, hogy az 1996/97. iskolaév kezdetére differenciált finanszírozást kapnak a kistelepülések és kiemelten kezelik a nemzetiségi oktatást végző kisiskolákat. Emellett kértük, hogy a jövedelempótló támogatások 50 százalékát ne mi, hanem a kormány előlegezze meg nekünk utólagos elszámolással. Ezzel a kötelezettséggel ugyanis „agyonvágták’’ a gazdálkodásunkat. A legjobb lenne, ha mindez teljesen kikerülne a hatáskörünkből. Állítólag a létrejövő közmunka tanács ezt is hivatott lesz ellátni. ígéret tehát van, de a napi információk olyan ellentmondásosak, hogy kétséges, mi valósul meg mindebből.

H. M.

Nyolcadikosok a felsőfokú nyelvvizsgán

A Battonyai Szerb Általános Iskola 7-8. osztályos diákjai minden júniusban állami nyelvvizsgán vesznek részt.

— A vizsgaszabályzat értelmében a 14. életévüket betöltő gyermekek vállalhatják szerb nyelvből a megmérettetést — mondja/toczfó Krisztina igazgató. — Tanítványaink általában a középfokot célozzák meg. Persze, akinek ez a vizsga már hetedikes korában sikerül, mint most Vadászi Andreának, az nyolcadikos korában a felsőfokkal próbálkozhat. Nagy örömünkre szolgál, hogy két végzősünk, Roczkov Nóra és Szutor Vera eredményesen szóbelizett a felsőfokú nyelvvizsgán: Nóra 70, Vera pedig 95 százalékos teljesítményt nyújtott. Minden remény megvan tehát arra, hogy az írásbelin is remekelnek.

—Végül is ez az anyanyelvűk.

— Bár úgy lenne! Verica az édesanyjával és a nagymamájával valóban szerbül beszél otthon, de Nórának erre nincs lehetősége, hiszen az édesanyja magyar. Éppen Nóra esete a fényes bizonyítéka annak, hogy intézményünkben az óvodai és az iskolai évek alatt tökéletesen el lehet sajátítani a nyelvet.

M. Gy.

Népzene és néptánc Szabadkígyóson

Az általános művelődési központ munkatársai, a pávakör tagjai, Tóth Istvánná vezetésével és a nyugdíjasklub szervezte meg községünkben nemrégiben a hagyományőrző napot. A program fő célja, hogy ismerjék meg fiataljaink a népi kultúrát, s természetesen vegyenek is részt bene. így az általános iskola apróságai kezdték a bemutatót azokban az új ruhákban, amelyet a szülők készítettek társadalmi munkában. Ezt követően versek hangzottak el díjazott nyugdíjasaink, Süli Józsefné, Buchala Gyuláné és Prjevara Jánosné előadásában, akik első és második helyezést értek el a nagyszénási Ki mit tud?- on. Tubák István képviselte Szabadkígyós testvérközséget, kézdi- szentkereszti dalokat énekelt. A közösséget a továbbiakban a kamuti művelődési központ néptáncegyüttese kápráztatta el. Földesi István igazgató és Sztankó Károly foglalkozik a mintegy 100 tagú táncegyüttes patronálásával.

Zárszám volt a Jurtái citerások muzsikája, a Bihar megyei együttes Európa számos országában fellépett már igen nagy sikerrel. Előadásukat különösen megcsodálták a békéscsabai nyugdíjas egyesület pávakörösei, akik szintén sikeresen szerepeltek a bemutatón. A bemutatót rövid megven- dégelés követte, s a szabadkígyósi és a fúrtai zenebarátok még egyórás közös énekléssel zárták a találkozót.

Tusjak Jánosné

LELKI POSTA

Gyógyító szavak — Angelika rovata

Új rovattal jelentkezünk az alábbiakban, amely hetente egy alkalommal kap helyet lapunkban. A metálhigiénés tanácsadó szakember — nevezzük őt Angelikának—várja kérdéseiket,leveleiket. írják meg, mi nyomja a lelkűket, legyen az bármi; családi, munkahelyi, nevelési probléma vagy hasonló gond. A cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. A borítékra írják rá: „Lelki posta”.

K. Gyula 58 éves olvasó írja: Sosem volt jó véleményem a pszichológusokról, és ahogy most az életembe beavatkoztak, végképp betelt a pohár. Harminc évig békében éltünk a feleségemmel, aki az utóbbi időben válni akar. A változó kornak tudtam be, hogy megbolondult, most megtudtam, hogy pszichológusnál járt, és ott biztatták fel a válásra. Ezt én felháborítónak tartom”.

Kedves uram! Az az érzésem, hogy az a „békés 30 év” csak az ön számára volt békés, feleségének valószínűleg alárendeltséget és lemondást jelentett. Nagyon sok asszony tűri el férje hangos, parancsoló, esetleg egoista viselkedését, amíg a gyerekek otthon élnek. Miután nem írt egy harmadik személyről, feltehetőleg a változó korban „ért be” feleségében az elhatározás: szeretné végre a saját életét élni. Megnyugtathatom, hogy egy pszichológus sem „avatkozik be” magánéletekbe, hanem a hozzá fordulónak nyújt segítséget. Meggyőződésem, hogy az illető kolléga felesége elmondása alapján reális képet alakított ki a helyzetről, és az egyik alternatíva úgy hangzott: határozott fellépéssel, több öbizalommal próbálja meg személyi elképzeléseit a házasságon belül érvényesíteni. Az más kérdés, hogy neje erre nem lát lehetőséget, és a válás mellett voksol. Javaslom, hogy gondolkozzon el azon, mi késztette nejét a kétségbeesett elhatározásra harminc év után. Kérdezze meg, mit tehetne ön azért, hogy életük rendbejöjjön. Kívánom, hogy a következő házassági évfordulót úgy ünnepeljék meg, mint annak idején a boldog elsőt!

Mezőgazdasági termelők, figyelem!

ö

SÜJ

Ifi

'Q

Az Agrimill Rt. 4 db új kombájnjával

kalószosgabona- betakarítást vállal!

A fentiekkel kapcsolatban kérjük szíveskedjenek az alábbi telefonszámokon kollégáinknál érdeklődni:

Jankó Ferenc Giricz Máté Benkő István

(60)482-511. (60) 482-165. (60) 481-747.

§

i

I

a

Agrimill Rt. Békéscsaba

ni (29185)

Az ellentmondások világrésze: Dél-Amerika 2.

Titicaca, az inkák legendáinak őrzője

A Titicaca-tó. Előtérben az inkák által épített teraszok

Kínzó fejfájásból ébredvén, bérelt terepjáróval indulunk kora reggel Bolívia egyik legszebb vidékére, a keleti lejtők szubtrópusi tájára, a Yungasba. A yunga indián szó, meleg völgyet jelent. Az ország kincsesháza. Kávéültetvények, ananász- és narancsligetek, dús rizsföldek ontják gazdag termésüket, de a forró, nedves klímát kedvelő koka is itt terem a legnagyobb bőségben. Növényzet (néhány fűféle, moha) csak itt-ott kis csomókban található, melyeknek fiatal hajtásait a feldíszített fülű lámák fogyasztják. Holdbéli táj ez, s a szellemek, melyekről oly sok történetet hallottunk, életre kelnek. Az itt élők még az ősök által tisztelt hagyományokat követik. Minden hegy egy-egy szellem, akinek birodalmába lépvén áldozatot illik bemutatni.

A fárasztó és izgalmas utazás után megérkezünk a Keleti- Kordillerák 1200 m magasságban található, gyógyhatású levegőjéről híres, paradicsomi állapotokat idéző kisvárosába, Coroicoba. A félig felhőben bujkáló csúcsok által körbeölelt völgyben dús legelők, banánligetek, kék virágú jacaranda fák, piros, sárga, fehér szirmú csodálatos virágok díszelegnek, halk zeneszó érkezik a szellő szárnyán, s a képet szivárvány teszi még idillikusabbá...

A szilveszter délutánját köztársaságunk tiszteletbeli konzuljánál, Bartos úrnál töltjük. Tiszteletünkre meghívta a bolíviai magyarokat, s maga készítette ételekkel lepett meg bennünket gyönyörű háza pázsitos, virágos udvarán. Jelenleg 14 magyar család él La Pazban és környékén, akik meglepően jól tájékozottak az itthoni viszonyokról. Sok hasznos információt szereztünk mi is róluk és Bolíviáról.

Reggel egy utolsó pillantással elbúcsúzunk La Paztól, jeges csúcsaival a város fölé-emelkedő Ilümanitól (6432 m) és Illam- putól (6550 m).

Az inka birodalom gyökerei a

12. évszázadig nyúlnak vissza. Fénykorában a mai Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia területét foglalta magába, de benyúlt a mai Chilébe és Argentínába is. Az inka név nem egy népet jelentett, hanem az uralkodót nevezték így, aki a hódító ősapák leszármazottja volt.

Az inkák legendája szerint Inti, a Napisten megsajnálta a vadakként élő embereket és leküld- te fiát és lányát a földre, hogy átadhassák a Napisten tudását: hogyan műveljék meg földjeiket, hogyan hasznosítsák a magvakat és a föld gyümölcseit. Küldetésük szerint a Titicaca-tóhoz érkeztek, így jöttek az első inkák a

földre, hogy csodálatosan fejlett civilizációt hozzanak létre.

Különös érzés kerít hatalmába bennünket, amikor 3812 m magasságban elénk tárul a Föld legmagasabb hajózható tava, a Titicaca. A 8300 négyzetkilométerkiterjedésű, 194 km hosszú, 65 km széles és mintegy 300 m mély, átlagosan 10 fok hőmérsékletű nagy vízfelület a Collao hőtárolójaként működik. (így hívják az Altiplanot a tó körül.)

A Titicaca-tó vizében óriási lazacot és szivárványos pisztrángot halásznak, de megtalálható a macskahal és a ponty is. A halak szokatlanul nagyra nőnek.

1862-ben Angliában készítették el és darabokban szállították ide a tó első gőzhajóját. Az indiánok leginkább azonban saját készítésű csónakjaikban bíznak, amelyet totoranád-kötegekből fonnak, kötöznek. Az így készült csónak szivacsos szerkezetű, mégsem süllyed el, habár első ránézésre meglehetősen ingatag jármű.

Sorra jáijuk. a tó környékén található nevezetességeket. A bolíviai oldalon az első helység a híres Copacabana, az egyik legjelentősebb dél-amerikai zarándokhely. Minden évben augusztus 5-én a Szűz ünnepére zarándokok és turisták ezreinek úticélja. A XVI. században egy indio művész készítette csodatevő Fekete Madonna áll a hatalmas, kívülről nem szép templomban.

Korán reggel rövid alkudozás után indulunk a Nap-szigetre, amely a monda szerint az inka birodalom őssejtje volt, innen költöztek ki Manco Capac és Mama Occlo. Eredetileg a Napszigetet hívtákTiticacanak, a név két aymara szón nyugszik (titi jaguárt, kak pedig sziklát jelent). Amikor a Napisten felszállt a mennybe, a monda szerint hátrahagyott itt egy lábnyomot. Az inkák legendás, meg nem talált kin- . cse is valószínűleg itt van elrejtve. 1968-ban ezért Cousteau kapitány a tó fenekére merült, elérte a 230 m mélységet, de a sok halon kívül semmit nem talált.

Gyakorlatilag minden turista felkeresi az uru indiánok úszó szigeteit. A totora-nád volt az uruk lételeme, ebből építették szigeteiket, kunyhóikat és csónakjaikat, a hal mellett ezek szára szolgált fő táplálékul is. A szárazföldre sosem jöttek, még az inka időkben is megvoltak kiváltságaik. 1958- ban az utolsó uruk is kihaltak, a mai lakosok uru és aymara keverék nép. Szomorúan tapasztaltuk, milyen változásokat okozott a tömegturizmus e nép életében...

Taquile szigete 5,5 km hosszú,

1,6 km széles. Mintegy 1600 kecsua indián él itt. A nők piros ujjast, fekete szoknyát, fejkendőt, sarut; a férfiak fekete gyapjú pantallót, fehér szőttes inget, piros, kötött csúcsos sapkát, és sarut viselnek. Ruháikat maguk készítik. A nők fonnak, szőnek. A kötés kizárólag férfi munka.

Az éjszakát a szigeten töltöttük. Szálloda nem lévén, egy indián családnál kaptunk menedéket. A rendelkezésünkre bocsátott tapasztott agyagkunyhóban egyszerű szalmazsákos ágy szolgált fekhelyül. Már késő éjszaka volt, mikor elfogyasztottuk vacsoránkat — sült hal, hagymás-krump- lis körettel—és sikerült rábeszélnünk a falu zenekarának vezetőjét, hogy szólaltassa meg saját készítésű nádsípját. Ősi dallamok töltik meg a gyéren világított szobát, szellemek járnak körülöttünk, miközben a Titicaca-tó fölött ragyognak a csillagok. Ezüstjét bőven szórja szegény indiánjaira a Hold.

(Folytatjuk)

Dr. E. Szabó Zoltán— Kucsera Emil—Kovács Géza

Utunkat támogatták: Agrimill Rt., Békéscsaba; Agroker Rt., Békéscsaba; Duna Holding, Békéscsaba; Hetes Kft., Békéscsaba; Medicor Kft., Makó; Ofotért, Békéscsaba; Sano- pharma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat, Békéscsaba; Providencia, Békéscsaba; Sikér Gmk., Gyoma- endrőd; Unbescheiden & Nemectron Hungária, Budapest; Pietro Len- csési úti ABC, Békéscsaba, Körösi Csorna Sándor Főiskola, Békéscsaba; KSP Kft., Békéscsaba; Kodak, Budapest; OTP Békés Megyei Igazgatósága, Békéscsaba; Zwack Unikum, Budapest; Borbély István, Csaszni László, dr. Hajnal Lajos, dr. Bohus Péter, dr. Balogh János, dr. Boglár Lajos.