Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-12 / 136. szám
GAZDASÁG 1996. junius 12., szerda | Megállítható-e az ország kettészakadása? (2.) A regionális adatok alapján is kirajzolódik egyrészt az, hogy az exportban azok a térségek fejlődnek dinamikusan, ahol a külföldi tőke nagyobb arányban jelent meg, másrészt az, hogy a fejlettebb térségekben már jelentősebb növekedési potenciálok halmozódtak fel, a tartós növekedés feltételei kialakulni látszanak. A többi térségben azonban még csak a visszaesés megállásáról, stagnálásáról beszélhetünk. A térségi fejlettség egyik legáltalánosabb kifejezője, hogy az adott térség milyen szerepet képes vállalni a külföldi tőke vonzásában. E tekintetben a helyzet, és ami ennél fontosabb, a jövő kilátásai ijesztőnek tűnnek. A rendszerváltás óta mintegy 10 milliárd dollár külföldi tőke érkezett hazánkba, egy főre számítva ez az összeg 1000 dollár? fő átlagot jelent. A külföldi tőke 80 százaléka azonban Budapest és körzetében, illetve az északdunántúli térségbe települt, ahol kb. 3 millió lakos él. A fejlett térségekben az egy főre jutó működő tőke tehát 2700 dollár/ fő, míg az ország többi részében ennek csupán tizede, 270 dollár/ fő, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár megyében azonban az egy főre jutó működő tőke alig éri el a 100 dollárt. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy a jelenlegi elviselhetetlennek tűnő területi különbségeknél jóval erőteljesebbek a fejlődésképességben kimutatható, már-már kezelhetetlennek minősítő eltérések. Ugyanakkor a termelés növekedését leginkább akadályozó tényezők megítélésében a különböző régiókban működő vállalkozások nem mutatnak eltérést: valamennyi térségben a belső kereslet hiánya és az állam magatartásának kiszámíthatatlansága szerepel a leggyakrabban. A foglalkoztatott létszám tekintetében nem mutatható ki egyértelmű tendencia a különböző térségek között. A fejlettnek tekinthető Budapest jelez legkisebb létszámcsökkenést, de az ugyancsak fejlettnek minősítő észak-dunántúli térség vállalkozásai szándékoznak leginkább létszámot csökkenteni. A fejlett térségek várható foglalkoztatási mutatóinak eltérő alakulása arra figyelmeztet, hogy azok a várakozások, illúziók, amelyek a gazdasági növekedés esetleges megindulásától várják a jelenlegi igen magas munkanélküliségi ráta érdemi csökkenését a leszakadó térségekben, nem igazán megalapozottak. Ugyanis a gazdasági növekedés ezekben a térségekben is csak a szefkezet-átalakítással, a modernizációval, a tőkehatékonyság javulásával indítható be, amelyek legfeljebb az igen képzett munkaerő számára kínálhat lehetőségeket és biztosan szűkítik a munkanélküliek döntő hányadát kitevő szakképzet- len munkaerő iránti keresletet. A kialakult térségi különbségek olyan tendenciák továbbélését valószínűsítik tehát, amelyek a meglévő szakadék további szélesedését ígérik. Az eltérő fejlődési lehetőségek ellenére a bruttó átlagkeresetek növekedésének üteme rendkívül kiegyenlített a régiók között: az átlagos 18 százalékos ütemmel szemben a legalacsonyabb érték 17 százalék, a legmagasabb 19,4 százalék (figyelembe kell venni természetesen, hogy a keresetek kialakult színvonala között igen jelentős különbség van). A beruházásokra vonatkozó vállalati szándékok is erőteljes szóródást mutatnak. A folyó áron számított átlagos növekedés 35 százalék, a központi körzetben ez csak 18—19 százalék, míg Eszak-Magyarország és a Kelet-Alföld vállalkozói 70— 80 százalékos beruházás-bővülésre számíthatnak. Ez utóbbi esetben valószínűleg a „csodavárás” egy sajátos példájával állunk szemben. Ami az 1996. évi gazdasági kilátásokat illeti, mind a saját, mind a gazdaság egésze tekintetében a budapesti és az északdunántúli vállalkozások a legoptimistábbak, sereghajtók pedig az Alföldön működő gazdálkodók. Az esetek egy részében a vállalati válaszok eltérése nemcsak mennyiségi, hanem inkább minőségi: a fejlett térségek egyértelmű javulást várnak, míg a többi térségben gyakran a romlást valószínűsítik. A vállalati véleményekből is rajzolódó területfejlődési tendenciák a meglévő különbségek erősödését vetítik előre. Ugyanakkor a mérséklésükre mozgósítható kormányzati eszközök részben az állam gazdasági szerepének leépítése, részben a költségvetés és az államháztartás tartósnak ígérkező egyensúlyzavarai miatt rendkívül szerények. A területfejlesztési alap és az egyéb, a területi különbségek mérséklésére irányuló pénzforrások nemcsak a feladat nagyságához mérten, hanem még a jelenlegi beruházási ráfordítások fényében is szánalmasan elenyészőek. (Vége) Hegedűs Miklós (A szerző a G KI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető' igazgatója) Piaci körkép — Mezokovacshaza Senki sem segíti a termelőket Nagy felhozatal volt a zöldségfélékből Mezőkovácsházán a kedd reggeli piacon ugyanis a megszól és őstermelő kínálta a portékáját. Kapható volt itt minden, ami szem, szájnak ingere, csak mintha a vásárlók száma lett volna kevés. — Nem érdemes termelni, mert alig van haszon az árun — méltatlankodott az egyik őstermelő. — Évről évre rosszabbak a feltételek, drága a palánta, a vegyszer, a locsolás és lassan többe kerül a benzin, amíg ide szállítjuk. A törvények, adók is sújtanak bennünket. A kertben termeljük a burgonyát, az aprót 30-ért, a nagyobbat 40-ért kínálom. Egy hónapot késtünk az idő miatt a vetéssel, meg is látszik a keresleten. — Sokan járnak ide vidékről — mondja egy „paprikás” őstermelő Medgyesegyházáról. A vevők pénztárcájához igazodva már 10 forinttól is kínálja a fehér húsú, zamatos paprikát. A nagybánhegyesei középkorú úr előre kicsomagolt olcsó uborkája is igen kapós. Egyik helyen a banán miatt méltatlankodott az eladó, mert szerinte a ballagások idejére megemelték az árát. A termelőnek senki nem segít — mondta. Az állandó zöldséges standokon minimális eltéréssel lehet A Hajléktalanok Átmeneti Szállója Békéscsabán a Gyár utca 16 szám alatt működik. Két évvel ezelőtt a szakmai felügyeletet ellátó Családsegítő Szolgálat a Holland Egyesült Alapítványoktól 45 ezer guldent nyert, hogy a szálló kertjében kertészetet hozzon létre. A támogatás eredményeként az eddigi szabadföldi kertészet mellé tavasztól intenzív alma, és fólia alatti termesztés társul. Bár a gyümölcsös csak néhány év múlva fordul termőre, a fólia alatt már beértek az első paprikák. A beruházás még nem ti is több zöldséges vállalkozó választani a termékekből. Egyik helyen olcsó a répa, másikon kedvező a káposzta és a karfiol ára. A vállalkozók legtöbbje a szegedi nagybani piacról szerzi be az árut és csak alkalmanként a magántermelőtől. Drágább lett a termelés költsége, nagy tételben jobb a lehetőség. A beszerzés változó: ki, mikor tud áruért menni, az árak is úgy változnak. A piacon igyekeznek egymáshoz igazodni, netán aláígémi egy kicsit. Egyébként van itt minden: paradicsom 200-tól 220 forintig, fehér paprika 10-től 25- ig, a zöld, erős 25-től 35-ig változik. A zöldség 50-től 75-ig, a sárgarépa 60 és 65, a zöldbab 180—200 között, a káposzta 60 és 65, a karfiol 70 és 85 forintba kerül. Már kapható friss dinnye, igaz, 200 forint felett van kilója, friss borsó 75, a földi eper 250- től 280 forintba kerül. Ä burgonya és a zöldhagyma a legolcsóbb, az uborka 60 forint, amelyek ára szinte naponta változik. Áz új burgonya tegnap 40-től 55 forint volt, míg a saláta 25 forintja jól tartja magát. Láttunk nagyon szép almákat is 35 és 50 forintért. Kínálat tehát van, már csak megfelelő kereslet kell(ene) mellé. H. M. Afólia alatt már beértek az első paprikák fotó: KOVÁCS ERZSÉBET Magyar Államkötvény 1998/1 Mindig voltak nagy pillanatok A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. Az 1996. május 17-én kibocsátott 1998/1 elnevezésű államkötvényt a Kibocsátó 1996. június 13-án újból felajánlja. Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/1 2 év futamidő, évi fix 23,5% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. június 6. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. június 10-14. Jegyzési árfolyam: 101,55% Elérhető éves hozam: 25% ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhetői AZ Állam ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezökovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeg- halom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény • Magyar Hitel Bank Rt. 6606 Békéscsaba, József A. u. 2-4., Szarvas • Inter-Európa Bank Rt. 6606 Békéscsaba, Szent István tér 5. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-12. VALAMINT: MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. Máfima lajLAMwywte. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG fejeződött be, hiszen a pályázott pénznek még csak a felét használták fel. Folytatásként épül egy terményfeldolgozó és gépszín, a fólia melletti szabad földterületre pedig az idén tököt ültetnek. A kertészkedés a szállón lakóknak is munka lehetőséget biztosít. A bevételeket a kert folyamatos működtetésére és karitatív célokra fordítják. A hajléktalanok szállójának kertje a United Way Békéscsaba Alapítvány, a Családsegítő Szolgálat és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának együtműködésével működik. K. A. Beérett a termés
