Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-15 / 113. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. május 15., szerda „Sajátjai” fütyülték ki Dunai Imre ipari és kereskedelmi minisztert A turizmus láthatatlan export Gyopárosipillanatkép — a gyógyidegenforgalomban éppúgy meghatározó lehet, mint Hajdúszoboszló és Gyula FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A minapi miniszterelnöki konferencia és nyílt parlamenti nap alighanem két okból is emlékezetes marad. Még sohasem volt hasonló fórumon kizárólagos téma a hazai turizmus, miként arra sincs példa, hogy úgymond „sajátjai” fütyüljék ki a szakminisztert, igaz, Dunai Imre másért is felel... A fórumon többen is jelen voltak Békés megyéből, köztük dr. Tokaji Ferenc ország- gyűlési képviselő, aki egyebek közt szóvá tette, hogy jó lenne végre az Alföld gyógy- idegenforgalmát nem kizárólag Hajdúszoboszló nevével azonosítani, ahogyan a különben használható vitaanyag ezt sejteti, miután, Gyuláról, Szegedről, Gyo- párosról szót sem ejt. Petrovszki Pálné, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület al- elnöke konkrét kérdéseket is készült ugyan feltenni a miniszterelnöknek, illetve Dunai Imrének, de végül is a 26 hasonló, írásban benyújtott interpellációhoz hasonlóan megválaszolatlan maradt, mert — Horn Gyulával ellentétben — az ipari miniszter rendkívüli unszimpátiát keltett a többszáz idegenforgalmi szakemberben, és közben, válaszok nélkül, füttykoncert közben kivonult a teremből... — Már azt is értetlenül fogadtuk: ahelyett, hogy a várakozásnak megfelelően a zászlóvivő szerepét vállalta volna, kijelentette: túl van ez a téma dimenzionálva és hogy tulajdonképpen rendben mennek a dolgok — idézte fel a parlamenti napot a gyulai szakember. — Helyes lépés volt megszüntetni az Országos Idegenforgalmi Hivatalt — így Dunai úr —, azóta ellátja feladatát a minisztérium egyik osztálya is. Csak megjegyzem, hogy előtte a miniszterelnök szinte szó szerint így fogalmazott: kétségtelenül fontos ágazat a turizmus, tulajdonképpen több hasznot hoz jelenleg az országnak, mint az ipar vagy a mezőgazdaság, ha a beruházások visszatérülési arányát vesszük figyelembe. A kormány ugyan direkt pénzt most nem tud adni a fejlesztésre, de minden más formában támogatja, mert fontosnak tartja a turizmus fellendítését. Hasonlót hallottunk mellesleg a vastapsot kapott Kovács László külügyminisztertől is, mi több, a Pénzügyminisztérium államtitkára is eljutott odáig: tényleg gondolkodni kellene azon, hogy ismerjék el exportként az idegenforgalmiak szolgáltatásait, amely így áfamentes lenne és akár egy autókölcsönző vagy szálloda is saját devizaszámlát nyithatni!... — A szakminiszter megkapta a magáét, de mivel jöttek Önök haza? — Azt mindenki elismerőleg vette, hogy végre legalább van odafigyelés, egyre többen kezdik belátni: a turizmus láthatatlan export. (fábián) A legfontosabbak: egészség, szeretet Földink volt. (t) Áchim L. András parasztpolitikus, képviselő', szerkesztő', a nagybirtok elleni harc jelentó's vezetője 1871-ben született, és 1911-ben ezen a napon halt meg Békéscsabán. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával képviselővé választották Békéscsabán. 1906-ban szakított Mezőfivel, és megalakította a Magyarországi Független Szocialista Pártot — később Magyarországi Parasztpárt — és hetilapját, a Paraszt Újságot. Ismét képviselővé választották, de mandátumát a Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztály elleni izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely felmentésével végződött. 1910- től ismét képviselő. Politikai és családi ellentétek miatt a Zsilinszky testvérek 1911. május 14-én lelőtték. Játszótér. (1) Református- kovácsházán a közelmúltban szerelték fel az utolsó elemét annak az új játszótérnek, amelyet a Táncsics utcai sportduvaron alakítottak ki. A Mezőkovácsházi 2. Számú Általános Iskola nevelőtestülete és a szülői munkaközösség kezdeményezésére a vállalkozók bálján befolyt 113 ezer, a Natura Kft. és a diákönkormányzat 50-50 ezer forintos adományából épülhetett meg a játszótér. A játékokat a pécsi erdőgazdaság építette és szerelte fel 213 ezer forint értékben. Új tantermek, (gh) Két tanteremmel bővíti épületét a battonyai szerb általános iskola. Az építkezés költségeit az intézmény fedezi különböző támogatásokból. Roczkó Krisztinaigaz- gató — egyetértésben a szerb egyházzal — mindössze annyit kért a várostól, hogy annak ön- kormányzata legyen a beruházó. A képviselő-testület teljesítette a kérést, és úgy döntött, hogy műszaki ellenőrrel segíti a beruházást. A békéscsabai katolikus plébánia kultúrtermében a minap a helyi „Márton Áron” öregcserkészeinek szervezésében a 92 éves Thiesz János cserkész felköszöntésére gyülekeztek. Amikor az ünnepelt megjelent, dr. Budur Lajos so- rakozót vezényelt, majd jelentést tett János bácsinak, a tiszteletbeli elnöknek. Ezután felhangzott a cserkészinduló, és a társak, illetve a fiatalabb cserkészek nevében a békési Molnár Sándor, Lakatos Kristóf köszöntötték az ünnepeltet, átadva az alkalmi ajándékot. Sík Sándor Ember maradj című verse hallatán János bácsi megjegyezte, hogy személyesen ismerte a költőt. Meg- hatottan megköszönte a jókívánságokat, az ajándékokat. „Hosszú életem során két értéket tartottam mindig is a legfontosabbnak, ez pedig az egészség és a szeretet” — mondta János bácsi, aki az 1921/22-es gimnáziumi iskolaévben lett cserkész, és már az első feladata humánus cselekedet volt: a romániai menekülteknek segített. (b) Megkérdeztük olvasóinkat Kik és miért „kannázzák” az üzemanyagot? Nagy József, 37 éves mezőhe- gyesi szivattyúkezelő. — Kispénzű, ötcsaládos ember vagyok, 70 Ft-ért én is megvenném a román benzint. Tudom, nem ez a megoldás; emelni kellene a fizetéseket. Az nem tartható hosszú távon, hogy csak dolgozunk, az életszínvonal meg folyton csökken. Hát miből adjak 120 Ft-ot a MOL-kútnál egy liter 20- as vagy 40-es keverékért? Van egy segédmotor-kerékpárom, egy öreg Komar. Nem szereti különösebben a román naftát, de hát mit csináljak? Egy liter áráért egy órát kell dolgoznom. Sós Csaba, 18 éves battonyai tanuló: — Miért folyamodtunk erre? Soroljam? Infláció, munkanélküliség, általános ellehetetlenülés. Ha a pénztárcánk engedné, természetesen üzemanyagból is a jobb minőségűt vásárolnánk. Egy-egy fekete tankolás után gyakran ki kell tisztítani a karburátort. Tapasztalatom szerint elsősorban a keleti kocsik és a házi készítésű munkagépek gazdái „kannáznak”. Akinek futja nyugati járgányra, az könnyedén kifizeti a 120 Ft-os benzint is. Molnár Sándor, 36 éves dombegyházi kistermelő: — Senki sem jókedvéből fanyalodik erre! Olyanok az ipari termékek árai, hogy a mező- gazdaságból szinte képtelenség megélni. Sorolhatnám a gépek, az alkatrészek, a műtrágyák, a növényvédő és a gyomirtó szerek árait. Ráadásul az én generációmnak bérleti díjat is kell a földért fizetnie, hiszen mi — életkorunkból adódóan — kimaradtunk a kárpótlásból. Ekkora terhek mellett valóban megfizethetetlen a 100 Ft-os gázolaj. Rudolf Ferenc és Rudolf Fe- rencné, 28 éves kevermesi munkanélküliek: — Itt a határszélen rossz az ellátás, a kisebb településeken nincs benzinkút. Az árak pedig förtelmesek, nem lenne szabad ennyi terhet róni az autósokra. Mi éppen most kényszerültünk arra, hogy eladjuk a kocsinkat, mert ilyen benzinárak mellett nem tudtuk kihasználni, fenntartani. Azok, akik „kannáznak”, egyben kritikát is mondanak a magyar üzemanyagárakba épített adókról. M. Gy. Corvus és a polgár Azt mondja a Hírlap május 11 -ei számában a 8. oldalon a műítész: Corvus Kora Róbert „Honfoglaló magyarok” című festménye kontárgiccs, melyben a megvalósítás talmi, a művet körülvevő azonosság pedig (nyilván azonosulást értvén azonosságon) látszat. Gyanúm szerint téves a cikkíró alapállása, s tévedés az ítélete is. Amellett, hogy (úgy érzem nem giccs) a Corvusé! Giccs ellenben — amiről egy mukkot sem ejt a helybéli sajtó — mondjuk a Csabából lett Szabadság Mozi phaedrásítása, a magyar s szlovák (és román és cigány) lakosságú Békéscsabán egy vendéglő Winchester Pub neve, a jó néhány csicsás új ház, azon képzőművészeti alkotás, mely nem egyéb, mint szerzőjének tótágas-mutatványa; a tévébeli amerikai filmek nagy része, az a zene, amelyet ránk erőltetnek... Hogy a számtalan példából ennyivel megelégedjem. A polgár — már engedelmet — vállalkozásbarát! Értékeli, ha egy sírkőkészítő mester festőnek és szobrászművésznek igyekszik magát kiképezni. Tiszteli a honbéli társát, aki valami szinte lehetetlen feladatra vállalkozik! Fölnéz arra aki mer!... Diploma nélkül is művésszé igyekszik válni. (Kár megfeledkezni arról, hogy e táj legnagyobb festője asztalosként kezdte pályáját.) Észreveszi, ha valaki többet akar, mint amire a bölcsőhely körülményei által kijelöltetett! S jutalmazza azt, aki nem siránkozik, hogy mire lenne képes, csak hát a körülmények nem engedik kibontakozni...; nem panaszkodik, hanem neki- áll megvalósítani azt, amit megálmodott! Azt a bármi nagyszerűt. Mint példának okáért a lökösházi Kora Róbert. A polgár mindezt nyilván azért teszi, mert magára ismer a másikban, aki kapaszkodik, hogy előrébb jusson! Sz. A. értékelését nagyon jellemzőnek érzem vidékünkre, melyet én — a tapasztalataim alapján — saját értékeinek a fölismerésében meglehetősen érzéketlennek ítélek. Pedig itt az ideje, hogy tájainkon is lábra kapjon a polgári szemlélet. Értelmiségünknek eddig hat éve volt az átképzésre. Ez sajnos, csak félig-meddig (vagy még annyira sem) sikerült. Corvus viszont... (bocsánat a hasonlításért!) ízig-vérig polgár e vállalkozásával! Melybe szakmunkásként vágott. ...Ha magam műítész lennék — aki nem téveszti össze az okos szót az okoskodással — nagy szeretettel arra buzdítanám Corvus Kora Róbertot: tanuljon! Minél többet, hogy be tudja bizonyítani vállalkozása igazát. A csabai polgármester pedig, amikor vállalkozott a sportcsarnokbeli kiállítás megnyitására, polgárként — mint a csabai polgárok mestere — kitűnően vizsgázott. Sarusi Mihály Szarvasi Krónika, jubileumi szám A Szarvasi Krónika frissen megjelent tizedik, jubileumi kiadványát szerzői-szerkesztői esttel köszöntötték a minap a szarvasi városi könyvtárban. Elsőként dr. Kutas Ferenc felelős szerkesztő emlékezett dr. Tóth Lajosra, a közművelődési és helytörténeti folyóirat alapítójára és szerkesztőjére, aki mind kultúrtörténészként, mind iskolateremtő pedagógusként örökbecsűt alkotott. — A Krónikát lehet kritizálni, összeállításáról vitatkozni, egyet nem lehet: kétségbevonni helytörténeti értékét — fogalmazott dr. Demeter László polgármester, aki köszönetét mondott a szerkesztőknek, a kiadvány szerzőinek, a szponzoroknak s azoknak, akik jóindulatukkal segítették ezt az alkotó munkát. A továbbiakban a vendégek a szerkesztőbizottság tagjaival — dr. Búzás Lászlóval, dr. Marjai Gyulával, dr. Molitorisz Pállal és dr. Sipos Andrással — közösen pörgették végig a folyóirat lapjait. A szerkesztők egyes fejezetekre külön is felhívták a figyelmet. A tizedik szám központi témája az 1956-os forradalom szarvasi eseménysorozata. A folyóiratban szerepel még sajtótörténet, valamint a Szarvasi Krónia első tíz számának témajegyzéke és szerzői névmutatója. Az arcképcsarnokból a Szarvasi Felsőfokú Óvóképző Intézet elhunyt tanárait ismerheti meg az olvasó. Cs. R. BÉKÉS MEGYE KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK IPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉSj»36. SL SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETE pályázatot hirdet az 1996/97-es tanévtől a következő pedagógusi állásokra: — 1 FŐ FIZIKA-BÁRMELY SZAKOS TANÁR — 1 FŐ TÖRTÉNELEM-FÖLDRAIZ SZAKOS TANÁR — 1 FŐ FAIPARI ELMÉLETET TANÍTÓ TANÁR — 1 FŐ FAIPARI SZAKOKTATÓ. Alkalmazás: 1996. augusztus 16-ától. Egyetemi végzettséggel, számítástechnikai és nyelvismerettel rendelkezők előnyben. A pályázatok benyújtásának határideje: 1996. július 30. Érdeklődni: az iskola igazgatójánál vagy helyette- § seinél lehet, cím: 5630 Békés, Kossuth Lajos u. 4., telefon: (66) 341-996. §