Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-21 / 118. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. május 21., kedd Évforduló, (t) Görgey Artúr honvédtábornok, ve­gyész 1818-ban Toporcon született, és 1916-ban ezen a napon halt meg Visegrádon. Elszegényedett középneme­si családból származott, hi­vatásos katona volt a ma­gyar nemesi testőrségnél, majd a Nádor-huszároknál szolgált. 1845 nyarán lesze­relt, és a prágai egyetemre iratkozott, ahol vegyészetet tanult. Nevéhez fűződik a laurilsav felfedezése. Az 1848-as márciusi esemé­nyek után felajánlotta szol­gálatait a kormánynak. Ré­sze volt az ozorai győzelem­ben. Kossuth javaslatára tá­bornokká léptették elő, s a felsődunai honvédség vezé­révé nevezték ki. A szabad­ságharc csatáiban kiemel­kedő katonai képességével és bátorságával tűnt ki. Haj­lott az udvarral való meg­egyezésre, ezért összeütkö­zésbe került Kossuthtal. A temesvári vereség után — a teljhatalom birtokában — Világosnál feltétel nélkül le­tette a fegyvert az orosz cári csapatok előtt. A lila mindig 5-ös... (k) Lila, de nem 2-es, hanem 5- ös az az általános iskola Gyu­lán, melynek e heti program- özönéről tegnapi számunk­ban előzetest adtunk. A Lila­napok eseménysoráról annyit még elmondanánk: az iskola tanulói — az intéz­mény beiskolázási körzeté­ben — parlagfűirtást is vé­geznek a héten, sok-sok, e növény porára érzékeny al­lergiás örömére. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a június elsején hazánkban is életbe lépő hétvégi tehergépjármű-stopról? Palotai Lászlóné, 43 éves, mező- berényi zöldségkereskedő: — Szerintem nem a hétvége okozza az utakon a légszennye­zést és a zajt, hanem a hét többi napjának a forgalma. Berényen a 46-os és a 47-es főút vezet keresztül, s ezeken igen nagy a forgalom, egyre több az áthala­dó külföldi kamion is. Ez utóbbi bizonyos fokon jó, de rossz is. Csak azt nem tudom: ha tényleg bevezetik a kamionstopot, akkor a forgalomból kitiltott járművek ez időszakban hol parkolnak majd? Megállnak a szántófölde­ken, vagy ellepik a települések utcáit, szeméthegyet hagynak maguk után? Szerintem nem sok értelme van az ilyen jellegű hét­végi forgalomkorlátozásnak. Szűcs Bálint, 40 éves, a békési Ipari és Szolgáltató Szövetkezet műszaki vezetője : — Az az érzésem, hogy megint íróasztal mellől, az élet­től távol hoztak egy átgondolat­lan döntést. A rendelkezés értel­mében a 7,5 tonnát meghaladó gépjárművek hétvégeken nem közlekedhetnek. Nálunk, Ma­gyarországon a magánerős épít­kezésekhez zömmel hétvége­ken, szombaton és vasárnap szállítják a legtöbb anyagot, az emberek többsége ugyanis ilyenkor ér rá, munkahelyükről ezen a két napon kapnak ked­vezményesen fuvareszközt, s bi­zony a teherkocsik többsége ma már meghaladja ezt a bizonyos 7,5 tonnás határértéket. Ladányi László, 42 éves, a békési Babály-téglagyár művezetője: — Szerintem a döntést hozók megint túllőttek a célon ezzel a korlátozással. Téglagyári dol­gozóként látom, hogy hétvége­ken is folyamatos a tégla kiszál­lítása, s távolabbi helyekre nem lovas fogattal viszik... Mi, ma­gyarok még nem állunk ott, hogy megengedhessük magunk­nak azt, hét végén ne dolgoz­zunk, ráadásul egy sofőr megél­hetéséhez a szombat-vasárnapi munka is kell. Úgy vélem: ez a döntés gazdasági szempontból nagyon rossz, káros, elég lett vol­na a 20 tonna feletti járművekre kiterjeszteni ezt a korlátozást. Ez az intézkedés arra jó, hogy maj­dan legyen mitől eltérni... Fábián Mihály, 47 éves, békési vállalkozó, a helyi Ipartestület elnöke: — Korai és megalapozatlan volt ez a döntés, ugyanis a nem­zetközi forgalomban részt vevő járművek parkolására nincsenek meg nálunk a feltételek. Előbb a feltételrendszert kellett volna megteremteni: a kocsik védett he­lyen való parkolását, a sofőrök kulturált elhelyezését, hogy em­beri körülmények között töltsék el a kényszervárakozás idejét. Egy biztos: ez a fajta korlátozás a magyar gazdaságnak sem ked­vez. Nagyon sok vállalkozó hi­telre vásárolta teherjárművét, melynek részleteit havonta kell fizetni. Ha a fuvareszköz áll, ak­kor hogyen termeli ki a befize­tendő részletet? —sz— Bibliai vetélkedő Orosházán 1995-ben hirdet­te meg az evangélikus egy­ház városi szinten az általá­nos iskolások számára a bib­liai vetélkedőt. Az idén annyian jelentkeztek a meg­mérettetésre, hogy két alka­lommal — külön az alsó; és külön a felső tagozatosoknak —rendeztek a II. számú álta­lános iskolában vetélkedőt. Mint azt Győri Gábor lelkésztől megtudtuk, a ver­seny témája volt: József tör­ténete a Bibliából. Az 5 fős csapatok feladata volt film­részletekből kitalálni a látot­takat, totót kellett kitölteni­ük, jeleneteket bemutatniuk. A házigazda iskola egyházi tagozatának rendezésében lebonyolított versenyen a felsősök között a legjobbnak a III. számú iskola Zebulon csoportja bizonyult. Máso­dik lett a Júda csoport, a har­madik pedig a Simeon cso­port. Az alsó tagozatosoknál az alábbi sorrend alakult ki: La II. számú általános iskola, 2. megosztva a III. számú és a II. számú iskola csapata, 3. József Attila Általános Is­kola. Csete Ilona Felújítják a mozit Hosszú évek után végre jelentős felújítást végeznek a dévaványai József Attila Művelődési Házban és a helyi moziban. Ezekben a hetekben a művelődési háznál 700 ezer, a mozinál 1,5 millió forint értékű beruházást hajtanak végre. A munkálatokat az önkor­mányzat finanszírozza. Elek Zsigmond, az intézmé­nyek igazgatója elmondta: szinte példa nélküli, hogy önkormány­zat mozi működéséhez és felújí­tásához anyagi támogatást adjon. A pénzből kicserélik a teljes szék- garnitúrát, tapétáznak, a padlót burkolják, az ajtókat, ablakokat lecserélik, a falat lambériával lát­ják el, kívülről pedig vakolásra is sor kerül. A művelődési házban egy termet átalakítottak, mely a jövőben a helyben működő, Ko­vácsáé Szőke Zita vezette Mini Galéria képzőművészeti stúdió­jának ad majd végleges otthont. A stúdió nemcsak heti foglalkozá­sait tartja majd ott, hanem a tagok számára kiállítási lehetőséget is biztosítanak. Végezetül az igazgató még egy jó hírt mondott. A műve­lődési ház nemrég egy olyan hangtechnikát vásárolt, mely al­kalmas települési rendezvények, szabadtéri koncertek és diszkók lebonyolítására. Magyari Barna Hirdetett már Ön a 1 cgÉKÉS MEGYEI HlRLAP-ban? j A MAGJC OKTATÁSI STÚDIÓ Ha nem, itt az ideje, hogy kipróbálja hatékonyságát! Keddi napokon azon ügyfeleinknek, akik még nem hirdettek a Békés Megyei Hírlapban, kedvezményes áron (1/30 = 1875 Ft áfával) jelentetjük meg hirdetéseiket! Egy alkalommal maximum 2 db 1/30-as adható fel. Felvevőirodáink: Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. ¥ Békéscsaba, Penza-ltp. 4. fszt. 1 Békéscsaba, Lencsési-ltp., Pásztor u. 47. fszt. 2. ¥ Gyula, Városház u. 20/A ¥ Gyula, Petik A. u. 17. ¥ Békés, Szarvasi út 2. ¥ Orosháza, Szabó Dezső u. 4., Könd u. 56. Szarvas, Szabadság u. 30. ¥ Szeghalom, Tildy Z. u. 11. (ÁFÉSZ-udvar.) vl A Szerkezeti acélok, zártszel­vények kedvező áron! íRU) Ajánlatunkból: — 20 x 20-as zártszelvény 528 Ft/szál — 30 x 30-as zártszelvény 880 Ft/szál — 40 x 10-es zártszelvény 704 Ft/szál megtalálja Csorvás, 47- <m-szelvényénél. „ (20) 262-104. j is: 8—1 Z óráig. 2. Telephelyünket es főút, 150-es Telefon: 06 Nyitva tar+c Aranykő Károly vezetésével felvételt hirdet % I minden korosztály számára nem hagyományos! nyelvtanulásra. I Gyermekek 7 éves kortól! Szakirányú képzés is. j Már most jelentkezzen, mert a férőhely 1 korlátozott. Hívja a 453-325-öt! ■ i ..........Jigffl S ZAKKONYVEK EGY HELYEN! Perfekt, Saldo, Verzál, Unió, Aula, Student, Investar kiadók széles választéka. Békéscsaba I. kér., Batthyány u. 20. Telefon: 06 (66) 448-833. Nyitva: hétfőtől pénte- kig 10—17 óráig. <26551> A köztársasági elnökkel Okucsániban, a magyar IFOR katonáknál (1. rész) Mikor lesz béke a délszláv országokban? Megdöbbentő látvány: otthonok ezrét tették tökre, semmisítet­ték meg a háború során FOTÓ: SUCH TAMÁS Útban a horvátországi Okucsá- niba húsz-egynéhány újságíró­val, fotóriporterrel, operatőrrel és néhány IFOR-tiszttel a fedél­zetén mohón falják az autóbusz kerekei a kilométereket. Az M7- esen géppuskázáshoz hasonlító hanggal dübörög a jármű. Az­tán a Republic együttes által is megénekelt, híres 67-es útra ka­nyarodunk, ahol simább lesz a jármű futása. A jólértesültek szerint errefelé azért jobbak az utak, mert annak idején e vidé­ken voltak a szovjet csapatok rakétás bázisai. A kísérő tisztek egyike diplomata-táskájából két­tucatnyi színes fényképet szed elő. Két-három hónapja horvát területen, a délszláv háború súj­totta vidékeken készültek a fel­vételek. Ekkor még azt hittük: egyedi látványosságként járnak körbe, kézről kézre a fotók. Té­vedtünk. Röviddel a határ átlé­pése után aztán szembesülünk a szomorú valósággal: először csak egy-egy kiégett, felper­zselt, romba dőlt házat, elha­gyott otthont látunk, majd aho­gyan haladunk az ország belse­jébe, egyre több hasonló kép fo­gad. Megdöbbentő dolog a há­ború pusztításával, borzalmai­val ilyen közelről találkozni. Persze a helyreállításnak is tanúi lehetünk. Göncz Árpád kíséreté­ben, a magyar államfő horvátor­szági munkalátogatása során mind apusztítás nyomait, mind a helyreállítást közvetlen közelről tapasztalhattuk. Köztársasági elnökünk Zág­rábban Franjo Tudjman horvát elnökkel való tárgyalása után gépkocsival Okucsániba, az ott állomásozó magyar műszaki kontingenshez, a magyar IFOR- erők bázisára vette az útját. A több mint 400 katonát számláló egység február 3-án került a boszniai béketeremtő erők fenn­hatósága alá. Az azóta eltelt he­tekben katonáink mintegy har­minc feladatot végeztek el, s megfordultak Bosznia szinte va­lamennyi részében. Névjegyü­ket a Száván, Stara Gradiska és Bosanska Gradiska között — Horvátországot Boszniával köti össze — épített 210 méter hosszú pontonhíddal tették le, majd több közúti és vasúti hidat állítottak helyre, tucatnyi mű­szaki feladatot hajtottak végre. Okucsáni nevét, ennek a Szávától néhány kilométerre fekvő településnek a nevét az utóbbi időben megismerte a vi­lág. Ma alig 1200-an élnek az elnéptelenedett faluban, ezreket űztek el, vagy menekültek el ott­honaikból, s most más vidéke­ken keresik a boldogulást, a megélhetést. A harcok során há­zak sorát lőtték rommá, vagy robbantották fél, s a valamilyen szerencse folytán épen maradt, de elhagyott és kifosztott épüle­tek ajtajai, ablakai tárva-nyitva, időnként meglendülnek, meg- nyikordulnak, a szél versenyt fut rajtuk ki és be. A dudva a szoba parkettájából lassacskán ember 'magasságúra nőtt, itt-ott tábla és cirill betűs szöveg figyelmeztet az aknaveszélyre. Alig van épü­let, mely ne őrizné egy-egy tü­zérségi vagy kézi lőfegyver nyo­mait. S persze alig akad család, mely ne gyászolna valakit. Né­hány házon vérrel írott üzenet szól az ellenségnek... A háború előtt ennek a településnek tíz­ezernyi lakója volt. Egyes közeli vidékek háromszor, négyszer is „gazdát” cseréltek, s hol a hor- vátok, hol a szerbek pusztítot­ták. Egyik kísérőnk elmesélte hogyan robbantották fel a háza­kat: a lakókat „emberiességből” kihajtották otthonaikból, a lakó­házak szobáiban egy-egy gyer­tyát meggyújtottak, majd kinyi­tották a gázcsapokat... Mint mondották: ,.takarékoskodni kell a lőszerrel". A földek jelentős hányada parlagon áll, egyik-másik he­lyen még a tavalyelőtti kukori­caszár is virít. Az IFOR-erők megjelenésével halvány remény látszik a törékeny béke megte­remtésére, rendezésére. Meggyö­tört, megfáradt emberek dolgoz­nak a háborús károk helyreállítá­sán. A horvát állam nyugati támo­gatásból építőanyaggal segíti a házak sebeinek gyógyítását. A helyreállításban, a béke megte­remtésében nemzetközi béke­teremtő erőkkel együtt magyar katonák is részt vesznek. Közöt­tük több Békés megyei szer­ződtetett és hivatásos IFOR-kato- na teljesít önként vállalt szolgála­tot. Néhányukkal sikerült talál­koznunk, erről bővebben a következő részben olvashatnak. (Folytatjuk) Szekeres András Göncz Árpád Okucsániban, a magyar katonák között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents