Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-18-19 / 116. szám
1996. május 18-19., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Patológusok dél-alföldi tanácskozása Gyulán (Patológia: kórtan, az orvostudománynak a betegségek okával, a kórokozókkal, az általuk előidézett alaki elváltozásokkal és a beteg szervezetben megváltozott élettani folyamatokkal foglalkozó ága. Bren- csán: Orvosi szótár.) A közhiedelem félretájékozott az orvostudománynak ez ágát illetően. A szakma régebbi elnevezéséből: „kórboncnok” adódóan arra következtetnek, hogy csak a halottak boncolásával foglalkoznak ezek az orvosok. Sokan nem is sejtik, mennyire fontos a kapcsolatuk az élő betegekkel, azok betegségeinek kutatásával, a gyógyítótudomány fejlődésével. Amint azt a gyulai Pándy Kálmán Kórház osztályvezető főorvosától, dr Liechtenstein- Zábrák Józseftől megtudtuk, a legkülönbözőbb műtéteket követően az emberi szervezetből eltávolított szövet, szervrészletek vagy akár teljes szervek kórszövettani vizsgálatát is végzik. A daganatos betegségek diagnosztikájában a véleményük meghatározó. Leleteik birtokában dönt a kezelő orvos, hogy adott esetben szük- séges-e a további kezelés és ha igen, úgy milyen formában. Ma három megye szakembereinek részvételével dél-alföldi patológus- találkozót rendeznek a gyulai kórház patológiai osztályának szervezésében az Erkel Hotelben, Gyulán. A találkozóra vendégeket, előadókat várnak többek között a sepsiszentgyörgyi testvérkórházból, a marosvásárhe- lyi orvostudományi egyetem patológiai részlegéből. A rendezvény tudományos fővédnöke, dr. Mikó Tivadar tanszékvezető egyetemi tanár (SZOTE, Patológiai Intézet), a Magyar Patológusok Társaságának elnöke a válságos magyar egészségügy patológusokat sújtó nehézségeiről tart előadást negyed tizenegytől. Az őt követő előadások ugyancsak rangos szakemberek tapasztalatainak összegzése. B. Zs. A húskombinát olcsóbban adja Hittanotok versenye, (b) 23 csapat vett részt Domaszéken a hittanosok versenyén, amelyet Szent Gellért halálának 950. évfordulója alkalmából rendeztek a szeged-csanádi egyházmegye területén. Az elekiek 10 fős csapata a hetedik helyen végzett. Ótévesek, (h) Békéscsabán ötéves a a Lencsési Közösségi Ház. Május 20-ától 25-éig egész hetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg arról, hogy 1991- ben alapította meg a város ön- kormányzata a Lencsési lakótelep közművelődési intézményét. Május 20-án, hétfőn délután három órakor Gálfi László és Felkai Eszter zenés irodalmi műsora nyitja meg a hetet, ezt követi kedden este hat órakor Csüllög Teréz virágkötészeti kiállítása. A rendezvények között szerepel indiai est, valamint a közösségi házban működő kisközösségek, klubok, egyesületek vezetőinek találkozója a polgármesterrel. A sorozat a hagyományos Lencsési majálissal zárul 25-én, szombaton délután a Fája Géza téren. Teljes kapacitással termel a gyulai húskombinát, s a fokozott élősertés-kínálat levezetésére most akciót hirdettek — tudtuk meg a hét végén Kovács Évától, a Húskombinát Rt. kereskedelmi főosztályvezetőjétől. Mint elmondta, a nagy kínálat levezetésére szeretnék a cég termékeinek, a hús- és húskészítményeknek a forgalmát növelni. Ezért május 20-ától, hétfőtől a társaság a sertés tőkehúst és húskészítményeket átlagosan tíz százalékkal olcsóbban adja kereskedelmi partnereinek, ami 20- 40 forintot jelent kilogrammonként. Az étkezési szalonnáknál az árengedmény átlagosan 9 százalék; ezen belül például a húsos szalonnák esetében a kilónkénti 60 forintot is eléri a kedvezmény. A sertéshúskészítmények és felvágottak termékcsoportjában átlagosan 7 százalék— 20-40 forint — az árengedmény kilónként. A szárazáruk közül a diákcsemegét és a turistakolbászt adja olcsóbban a cég, itt 3 százalékos a kedvezmény. —Meddig tart ez az akció? — Visszavonásig, körülbelül egy hónapig. —Az üzletekben a lakosság is olcsóbban vásárolhatja meg tehát az említett élelmiszerárut? — Az említettek mind a mi ajánlati áraink a kereskedelmi partnereink számára, nekik adjuk ennyivel olcsóbban a termékeket, és kérjük őket, hogy ez a fogyasztói árakban is érvényesüljön.-tiNem zárják be az idén az eleki román iskolát Az MSZP városi frakciója szerint A legfesziiltebb közgyűlés volt Békéscsabán A közgyűlés aktuális ülése után tegnap szokásos sajtótájékoztatóját tartotta Békéscsabán az MSZP városi frakciója. A szocialista képviselők az elmúlt időszak legfeszültebb közgyűléseként értékelték a május 16-ai ülést. Mint elhangzott, a frakció úgy véli, több hónapos folyamat csúcspontjaként kialakultak a politikai összefogások, és ebben a helyzetben a szocialistáknak újra kell értékelniük a városban betöltött szerepüket. A közgyűlés döntéseit elemezve úgy látják, hogy az orvosi ügyeleti rendszerben, ügyeleti betegellátásban, a kommunális szolgáltatások területén, valamint a szilárd burkolatú utak építésének támogatásában történtekjelentős változások. Bár az orvosi ügyeleti rendszerben, ügyeleti betegellátásban nem a nyertes pályázót támogatták, úgy gondolják, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett biztosított a minőségi munkavégzés. A frakció tagjai tudatosan támogatják a szilárd burkolatú utak és kerékpárutak építésének hosszú távú programját. K.A. Harmadik alkalommal tartott munkamegbeszélést Békés Megye Képviselő-testületének Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága a megyeházán. A tegnapi ülés napirendjén a törvényességi ellenőrzések tapasztalatai, a megyei nemzetiségi rendezvények, valamint a törvény- alkotás eddigi folyamatának, a kisebbségi önkormányzatok és szervezeteik finanszírozási tendenciái szerepeltek. Mint a megyei közigazgatási hivatal főosztályvezetője elmondta, a kisebbségi önkormányzatoknál gondot jelent a zárszámadások, az éves költségvetés, valamint a jegyzőkönyvek elkészítése. Felvetődött az eleki román nyelvű általános iskola bezárásának kérdése is. Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke elmondta, hogy a működéshez szükséges pénzt a költségvetésből finanszírozzák majd, így az iskolát, legalábbis ebben a tanévben, nem zárják be. Végezetül Gellért Kis Gábor kitért arra, hogy a kisebbségi ön- kormányzatok jogi helyzete tisztázatlan, és szükségessé vált a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Törvény módosítása. (kovács) Irodalom — középfokon Egykori magyartanárként, s több érettségi vizsgára kijelölt vizsgaelnökként is érdeklődéssel figyeltem az idei tanévre kijelölt írásbeli vizsgatételeket az 1996. évre. Érdeklődésemet csak fokozta, hogy időközben megjelent a Nemzeti Alaptanterv (NAT), így természetesen kíváncsi voltam arra is, hogy a viszonylagos stabilitás megőrzése és a folyamatosság jegyében milyen újításra számíthattak az idei maturandusok? Az mindenesetre szerencsés jelenség, hogy irodalomból nem tett különbséget a minisztérium a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok között. A kijelölt tételek és választhatóságuk alkalmas volt a jelöltek tudásszintjénekfelmérésére. (Az más kérdés, hogy a műfajcsoportok,.szóródása" az idén is elmaradt. Az alapvető műfajcsoport a líra, s csak áttételesen szerepelnek az idei feladatokban az epika és dráma lehetőségei. Tulajdonképpen ezt önmagában nem kifogásolhatjuk, hiszen a magyar irodalomtörténet legreprezentatívabb műfajcsoportja mindig is a líra volt...) Legyen szabad véleményt formálnom a tanulók többsége által választott első kérdéskörről! (A hazai táj, a szülőföld, az otthon megjelenítése a magyar költészetben néhány mű alapján.) Bizonyos tekintetben nem új ez a megközelítés, emlékezetem szerint már az 1950-es években is szerepelt az írásbeli érettségi vizsgákon. Magát a témát azonban túl,.tágnak” érzem ilyen megfogalmazásban. Nem az az elsődleges baj, hogy lírikusaink — Janus Pannoniustól kezdve egészen a mai magyar költészet reprezentánsáig — gazdagon foglalkoztak ezzel a témakörrel. Választási lehetőség tehát bőven akadt a jelöltek számára. Inkább az a baj, hogy ez a megfogalmazás mintegy sugallja a felszínességet az érettségizők számára. Hogyan lehetett volna ezt elkerülni? Talán egy zárójeles mondat közbeiktatásával, amely esetleg „szűkítette" volna a nagy és gazdag lehetőségeket. (Történelem és táj összefüggései, ember és táj viszonya, formai jellegzetességek a magyar táj ábrázolásában a lírában stb.) Ez esetben ugyanis logikusan kisebb lett volna a választási lehetőség, s talán az érettségizők négy óra alatt lényegi mondanivalóikat jobban kifejthették volna. Ellenőrzésem során egy szakközépiskolai osztály írásbeli érettségi vizsgájára volt módom bemenni. Meglepeti, hogy a jelöltek mindegyike ezt a témakört választotta. Ez azt is jelenti, hogy viszonylag ,,könnyűnek” tartották ennek kifejtését, noha éppoly megfontoltságot követelt volna, mint a kérdések és válaszok megadása Az ember tragédiájában vagy Illyés Gyula szép versének, a Bartók-nak az értelmezése. Rövid látogatásom alkalmából igyekeztem nem „ellenőrizni” a szó rossz értelmében, inkább megbiztatni a jelölteket. Mégis feltűnt nekem, hogy a maturandusok többsége meglehetősen sematikusan értelmezte a tájábrázolás témakörét, s mondanivalóját mintegy leszűkítette Petőfi, Radnóti, esetleg József Attila egy költeményére. (Alföld, Nem tudhatom, Külvárosi éj.) Ez önmagában véve még nem túl nagy hiba, inkább azt kifogásolhatom, hogy az egyébként, felsőfokú igényességgel” megírt szép költeményeket mintegy „prózásították", tartalmi ismertetésekre törekedtek csupán. Azon kevesek pedig, akik más költőket is igyekeztek,,becsempészni” mondanivalójukba, nem biztos, hogy jól választottak. Kétségkívül van a Himnuszban is egyfajta tájábrázolás, mégsem hinném, hogy Kölcsey nagy nemzeti énekében erre helyezte volna a fő hangsúlyt. Azt hiszem, csábította a jelölteket egyfajta időrendi zavar is. Tudatában vagyok annak, hogy ez már szerkesztéstani hiányosságnak számít, mégsem tételezem fel, hogy az igényes szaktanárok előbb tanították volna meg Radnóti Miklós tájábrázolását, mint József Attiláét. Ezek az esetleges hiányosságok a szóbeli érettségi vizsgákon természetesen még helyükre kerülhetnek, ha a szaktanárok és vizsgaelnökök törekednek erre. Mégis úgy gondolom, a szóbeli érettségi vizsga nem az az alkalom, amikor rendet kell teremtenünk a fejekben. (Természetesen a legszükségesebb esetekben — egy pár mondat erejéig — törekednünk kell erre is.) Várakozással és reménykedve tekintek a szóbeli érettségi vizsgák elé. Mindenesetre örülnünk kell annak, hogy az írásbeli tételek ehhez jó alaphangot adtak, az elmondott kisebb kifogások ellenére is. Remélem, hogy a maturandusok többsége élni is tud majd ezekkel a „nyitvahagyott” lehetőségekkel. Hiszen tudatában vagyok annak, hogy az „érettség" fogalma ily módon jön majd létre. Mindenesetre vizsgázóknak és vizsgáztatóknak egyaránt maradt még júniusra elvégzendő munkájuk, hogy az idei „évjárattal” is elégedettek lehessünk. Dr. Takács László Belső felújítás a Nonius Hotelben Mezőhegyesi építők A mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. építészeti üzemének 1996. évi fenntartási és beruházási terve együttesen 30 millió Ft. Az elvégzendő feladatok között szerepel többek között a Hotel Nonius belső felújítása, silóterek betonozása, a vízprogram befejezése. — Jelenleg 43 fővel dolgozunk, kollektívánk a hagyományos építőipar 9 legjelentősebb szakmáját képviseli — mondja Tátrai György üzemigazgató. — Mintegy másfél éve hozzánk tartozik a fatelep, ahol a faanyag elsődleges feldolgozása történik a birtok számára, illetve szolgáltatásként a külső megrendelőknek. — Vállalnak más jellegű szolgáltatást is? — Természetesen. Bizonyos szakmák esetében csak így tudjuk biztosítani az állandó foglalkoztatást. Ennek is köszönhető, hogy az 1992-es létszámracionalizálás után ágazatunk jelentős fejlődésnek indulhatott.-— Azt mondta, „ennek is”. Hát még minek? — Miután rendeződtek a birtok pénzügyi viszonyai, lehetőség nyílt az épületállomány felújítására, az éves karbantartások igényes elvégzésére, sőt még új építkezésekre is. Ezek közül kiemelném a fővállalkozásunkban készülő és átadás előtt álló gépkocsimosót. Az új létesítmény minden ma érvényes előírásnak megfelel. —Milyen nagyobb munkáik vannak a további hónapokra? — A fenntartásjellegű feladatokon kívül befejezzük a hotellel szemben lévő karámrendszer talajszerkezetének végleges kialakítását, továbbá jelentősebb munkáink lesznek a lóversenypályán és a Kozma Ferenc u. 28. szám alatti épületen. A terv valóra váltására minden esélyünk megvan, hiszen üzemünkben nagyon jó szakembergárda dolgozik. A szakmunkásképzőből sok ügyes fiatal nálunk tölti az építőipari gyakorlatát. Úgy érzem, jól dolgozunk, és jó nevelőmunkát végzünk. Áz előbbit az bizonyítja, hogy egyre több a külső megrendelőnk, az utóbbit pedig az, hogy az ipari tanulók örömmel jönnek hozzánk — mondotta Tátrai György üzemvezető. — gh — Tárgyalási szünet A Békés megyében működő bí- tóságokjúlius 15-étől augusztus 20-áig — a több éves hagyománynak megfelelően — tárgyalási szünetet tartanak. Dr. Nagy Györgynek, a megyei bíróság elnökének a tájékoztatása szerint a nyári tárgyalási szünet elsősorban takarékossági és célszerűségi szempontból indokolt. A tapasztalat ugyanis áz, hogy az ügyfelek és a jogi képviselőik elsősorban a júliusi, illetve az augusztusi tárgyalások elhalasztását kérik. E kérelmek teljesítése jelentős munka- és költségtöbblettel járna. Figyelembe vették ezen kívül a peres felek és nem utolsósorban a bírák, bírósági dolgozók pihenéshez való jogát is. Mindezek értelmében a megyei bíróság területén működő bíróságok bírái és a munkájukat segítő dolgozók az említett időszakban kötelesek kivenni az éves szabadságuk nagy részét. A sürgős ügyekben és a cégbíróságokon —például előzetes letartóztatás, elmegyógyászati megfigyelés elrendelése — a bíróságok munkája a nyári szünet ellenére sem szünetel, és az ügyfélszolgálat rendjében sem lesz változás. Színpadból miitigolf. (a) Hajdan nagy események színhelye volt a gyulai szabadtéri színpad, ám az utóbbi években nagyon sok gond volt vele. Fenntartóinak nem volt elég pénze a folyamatos karbantartásra, ezért egyre inkább lepusztult a környék. Tavaly ősszel döntött úgy a közgyűlés, hogy pályázat útján bérbe adja. A nyertes a színpad és a háromszáz fős nézőtér megtartásával büfét és minigolfot kíván üzemeltetni. A napokban elkészült a minigolfpálya, és hamarosan Gyula vendégei számára is nyitva áll az újjávarázsolt „szabadtéri színpad” (vagyis minigolfpálya). fotó: lehoczky Péter