Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-13 / 111. szám
1996. május 13., hétfő OLVASÓI LEVELEK Szörnyetegek pedig vannak Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Tessék mondani, ilyen gazdagok vagyunk? A ballagásról meg a ballagási szokásokról jut eszembe, de nehogy valahogy csak a ballagásra értsék, kérem. Ballagtatunk óvodában, általánosban, középiskolában, egyetemen és még ki tudja, hol. Ez nem is volna baj, az ünneplés szép szokás és emlékezetessé tenni azt, ami bevégződik, csodálatos emberi vonás. De... Vajon kizárólag drága külsőségekkel, ruhákkal és nagy rokoni zabálásokkal, tivornyázásokkal lehet emlékezetessé tenni? És ugyanígy a lakodalmakat, keresztelőket, tán még a válásokat is? A szép szó, a meleg emberi együtt lét, a bensőséges szeretetnem emlékezetes, csak az emeletes cukrásztorta? Hogy miért gondolom én ezt? Tessék elolvasni a Hírlap keddi számában a Megkérdeztük olvasóinkat" részt! Hogy évekkel (!) előbb kell (???!) készülni a kiadások elviselésére. És ez— sajnos—nem az ott nyilatkozó megkérdezettek dolga. Az a baj, hogy ez általános. Elfelejtettük (már aki) a valódi takarékosságot. Mert a kohászat támogatásánál, a bányászok munkanélküliségének felszámolásánál, meg a többinél kevés fontosabb van, de igenis nagyon meg tudnánk lenni százezres belépőjű operabál, szuper Mercédeszek, nagy „lakodalmi" zabálások nélkül. Es a gyereknek is bizonnyal sokkal jobb lenne, ha ballagási buli helyett azt a pénzt a továbbtanulásának támogatására fordítanák szülők és rokonok egyaránt. Boldognak lenni nem csak vastag rántott karajjal lehet, és legalább a gyerek is igazi takarékosságot tanulna, erre látna példát. Az jutott eszembe, hogy mi volna, ha az általános siránkozás helyett megpróbálnánk szemléletben és valóságban levakarni magunkról a felesleges kiadásokat, a tulajdonképpen senkinek nem kellő drága külsőségeket, mi volna, ha a lelkünket öltöztetnénk emlékezetes ünneplőbe, nem a pénztárcánkat. Mi lenne, ha ballagásoknál és más jeles ünnepeken általában nem az anyagiakat, hanem emberségünket igyekeznénk nyújtani, ha magunk készülnénk akár évekkel előre az „eseményre" és nem a pénzt gyűjtenénk. Tudtommal nálunk sokkalta gazdagabb országok nálunk sokkal szerényebben tartják ünnepeiket. Lehet, hogy ettől gazdagok. Lehet, hogy ennyivel kevésbé kellene elégedetlenkedni és ennyivel többet takarékoskodni? Lehet! (Név és cím a szerkesztőségben) A vésztői zöld szívesek Egerben Hetedszer rendezték meg az Országos Zöld Szív Találkozót, ezúttal Egerben. Mi két éve vagyunk a természetvédő mozgalomnak a tagjai, s Takács József né tanító néni lelkes munkájának köszönhetően máris eljutottunk e nagyszabású rendezvényre. A vésztői csoportot Bak Veronika, Balog Péter, Csüllög Balázs, Csüllög Éva, Eszlári Agnes és Kara Mónika 3. c osztályosok, valamint Csüllög Sándor és Tölcsér Emese 6. b osztályos tanulók képviselték. Azt, hogy ilyen sokan mehettünk, az előzetes pályázatok sikere tette lehetővé. Három pályamunkát küldüntk be: 1. írásos, fényképes összefoglaló eddigi munkánkról; 2. videokazetta a nyári táborunkról; 3. rajzok a védetté nyilváníttatott platánfákról. Április 26-án délután indultunk. Már maga az út is csodaszép volt, kiváltképpen a Mátra és a Bükk-hegység látványa. A középiskolai diákkollégiumban szállásoltak el bennünket, kényelmes körülmények között. Kilátás a várra, mellettünk az Egér-patak. Gazdag, érdekes program várt ránk. Már az első estén, a köszöntés, a bemutatkozás után feledhetetlen élményben volt részünk. Megtekinthettük Jean-Claude Amiot:,,Kockázatos szerelem” című gyermek- operáját, valamint Vizur János természetfotóit. Másnap a zenés ébresztő után alternatív programokat szerveztek, melyen ki-ki érdeklődése szerint vehetett részt. Közülük ketten vízvizsgálaton voltak az Eger-pataknál, négyen a régészeti emlékeket takintették meg Eger várában, ismét ketten voltak szaktúrán az Eger- hegyi természetismereti tanösvényen , a vezetőnk, Marika néni pedig a novajai Zöld Szív forrást nézte meg. Délután a várossal ismerkedtünk. A vár körbejárása után felmentünk a 97 lépcsős Minaretbe, ahonnan az egész várost láttuk. Este a pályázatok eredményhirdetésére került sor, amin két díjat is nyertünk, ezután lampionos felvonulásra mentünk. Vasárnap délelőtt aszfaltrajzverseny volt, ötödik helyezettek lettünk, a labirintus játékot is megnyertük. Az ízletes ebéd után csomagoltunk és élményekkel telve hazaindultunk. A felejthetetlen napokért ezúton szeretnénk köszönetét mondani a szervezőknek, Takács Józsefné tanító néninek és Bak Endrének, a Szivárvány Kft. ügyvezető igazgatójának, aki az utazásunkról gondoskodott. A vésztői zöld szívesek nevében: Tölcsér Emese 6. b / így elünk mi A vésztői nyugdíjasklub 120 tagjának 1996 elsőfélévi munkaterve gazdag programmal ad lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Tekintettel arra, hogy hisszük és valljuk a szervezetünk politika- mentességét, pártsemlegességét, csendes szemlélői vagyunk politikusaink döntéseinek, döntéseiket éljük és időnként szenvedjük. Ezeknek tudatában feladatunk a hasznos időtöltés megszervezése, a taglétszám növelése, továbbá a szociális gondoskodás, érdekképviselet azokról és azoknak, akik rászorultak. Ez évben napjainkig negyvenegy főnél méltányossági alapon nyugdíjemelést igényeltünk. A szervezetünk anyagi életvitele „önnfenntartó", az eddigi pályázati lehetőségek kimerültek — részünkre. Minden azt bizonyítja, a tennivalók mennyiségben megnövekedtek, tartalmukban megnehezedtek. Ezek miatt még szorosabb összefogásra, több segítő, közreműködő tagra van szükség. Az 1996. május 4-én Nagyszénáson megrendezett vers- és prózamondó versenyen részt vett Csüllög Mihályné és Csordás Lászlóné —díjazottak lettek. Május 22-én egynapos kirándulás Gyulára. Június 19-én Ópusztaszer, skanzen és ezen belül a Feszty-körkép megtekintése. Július 1-jén főzőverseny a szabadban a mágori történelmi emlékhelynél gyermekek és unokák társaságában. Mivel a klubunk 31 éves múlttal rendelkezik, az eltelt idő alatt sok-sok kirándulást, országjárást tettünk, sok kellemes emlékkel gazdagodtunk, olyan élményekkel, melyet munkánk után saját költségünkön még csak most érdemelhettünk ki. Komáromi Gáborné klubvezető, Vésztő Megmérgeztek egy kutyát. Nem nagy ügy, nem ritkaság. Előző nap láttam a kis kosz lőtt nőstényt, amint hevert a napon, nyugodt volt, derűs és anyai büszkeséggel gyönyörködött kölykei játékában. Másnap ugyanott dúrta csillapíthatatlan görcsös kínjában a földet. Kölykei vagy jóllakotton, megszoptatva aludtak a kazal oldalában, vagy félelmükben bújtak el, ki tudja? Anyjuk még elszenvedte az én szánalmamból rámért megpróbáltatásokat: infúziót, injekciókat, aztán végre erős nyugtátoktól ellazultak a görcsei, és félnapos szenvedés után kimúlt. Mivel az állatot—merem a szót használni—láttam boldognak is, eszembe jutott egy budhista igazság: aki boldogságra képes élőlénynek szenvedést okoz, bűnt követ el. A kis fekete kutya gazdátlan volt vagy nagyon rossz gazdája volt. De valahogy mindig akadt néhány falat, köly keinek meleg lyukat vájt a kazal oldalában, és valószínűleg igen hálás volt azért aparizerért, amire a mérget tették. A héja még a szájában volt. Ha az elpusztítója látta és átérezte volt azt a derűs szeretetet, amivel ez a néhány kilónyi anyaság gyönyörködött a gyermekeiben, és mégis megmérgezi, szörnyeteg lenne. De biztos vagyok benne, hogy nem látta, ha látta, nem érezte. Nem szörnyeteg, bizonyos fajta durva racionalizmus vezette. Egyszerű, durva, felesleges érzelmektől mentes. Keseregjek a kis fekete kutya miatt abban a világban—-talán még soha sem volt más, csak úgy hisszük—, ahol mindent az a racionalizmus irányít? És nincsenek szörnyetegek. Vagy szörnyeteg az az • • • üzletember, aki most éppen , fegyverben utazik" ? Ha érezné egyetlen egy gránát tépte test sikoltó fájdalmát, a'véres csonkot a láb helyén, ha hallaná a tébolyult sikolyt és mégis üzletet kötne jó haszonért, akkor igen. Vagy szörnyeteg az, aki bagóért megveszi a lerobbantott gyárat, aztán számol, hogy an járjobban, ha mindent elad, esetleg „megtart" néhány embert. Ha érezné, mit jelent, hogy egy nap arra ébred valaki, hogy a világos, a meleg, az ennivaló most is pénzbe kerül, de amit őcserében kínálni tud: a szaktudása, ereje, szorgalma, az nem áru, nem kell senkinek... Vagy aki számoszlopokat, adatokat vet össze, beszél koraszülött jóléti államról, az alacsony nyugdíjkorhatár tarthatatlanságáról: tud-e, érez-e valamit annak az özvegyasszonynak a keserűségéből, aki férj ét már rég eltemette—nem érte meg a régi nyugdíjkorhatárt sem — most holtra fáradtan retteg az évektől: mi lesz, ha elküldik, kinek kell ötvenen felül? Miből fogja támogatni a munkanélküli fia családját? Bizony, boldogságra képes élőlények vesznek bennünket körül. Emberek, állatok. Néhányon látjuk őket boldogságukban és siratjuk szenvedésüket. Segítünk is, ha tudunk. Legtöbbször nem tudunk. Akik tudnának a hatalom, a pénz magasából néznek le ránk, boldogságra és szenvedésre képes élőlényekre. Talán olyan magasból már arcokat sem látnak, nem látni a boldogságot, szenvedést... Csak számokat, számokat. És győz a racionalitás. Jaj nekünk! S. M., Gyula Magyar Államkötvény 1997/AA 1998/1 1999/C Mindig voltak nagy pillanatok A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. május 6-án kibocsátjuk az 1997/AA és az 1999/C jelű, május 17-én az 1998/1 Magyar Államkötvényeket. Az államkötvények kibocsátása aukció útján történik. Az aukciókat követően az államkötvények újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1997/AA 1,5 év futamidő, évi fix 23,5% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. május 2. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. május 13-17. Jegyzési árfolyam: 100,94% Hozama: 24,5% felett MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/1 2 év futamidő, évi fix 23,5% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. május 9. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. május 13-17. Jegyzési árfolyam: Aukciós átlagár +0,2%+felhalmozott kamat • május 22-i felhalmozott kamat 0,32%. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1999/C 3 év futamidő, évi fix 23% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. május 2. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. május 13-17. Jegyzési árfolyam: 99,36% Hozama: 24,5% felett ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ Állam ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény • Magyar Hitel Bank Rt. 6606 Békéscsaba, József A. u. 2-4., Szarvas • Inter-Európa Bank Rt. 6606 Békéscsaba, Szent István tér 5. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. S600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-12. * VALAMINT: MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
