Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-02-03 / 53. szám

1996. március 2-3., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Összekötő út. (i) A kö­zelmúltban elkészült a Szeghalom—Dévaványa közötti összekötő út kiviteli terve. Az út­építés első ütemének beruházási költségei meghaladják a 24 millió forintot. Ennek a pénznek a 35 százalékát saját forrásokból bizto­sítja a szeghalmi önkormányzat. A költségek többi részét pályázati pénzből kívánják előteremteni. Útpályázat. (gh) A központi források hiánya miatt utasították el tavaly a mezőhegyesi önkor­mányzatnak az István király utcá­ra szóló útpályázatát. A képviselő-testület úgy döntött, hogy 1996 első félévében ismét benyújtja pályázatát a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Minisz­tériumhoz, s ehhez tartalékolja a tavalyról megmaradt 1,6 millió Ft „saját erőt”. Szemétszállító, (b) Eleken hamar híre kelt az új szemétszállí­tónak. Az új szemétszállító Né­metországból érkezett, tudtuk meg Klemm István alpol­gármestertől. Négy németországi önkormányzat, illetve az eleki nagyközségből elszármazott ma­gánszemélyek önzetlen adomá­nyából vásárolhattuk meg a környezetkímélő szemétszállítót. Ezúton szeretnék köszönetét mondani azoknak, akik által lehetővé vált az új szemétszállító megvásárlása. Nyugdíjasok, r) A Szarva­si Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete március 6-án 15 óra­kor tartja összejövetelét a vasipari ebédlőjében. A nyugdíjasok dr. Demeter László polgármestert és Tusjak Tamást, a Szarvasi Pol­gárőr Egyesület elnökét látják vendégül. Díjemelés, (i) Zsadányban a napközi otthonos konyha nyersanyagnormáját 25 száza­lékkal megemelik -— döntött legutóbbi ülésén a helyi képviselő-testület. Ezzel párhu­zamosan a térítési díjak mértéke is hasonló nagyságrendben vál­tozik. A munkahelyi étkezést igénybe vevők már március elsejétől, a szociális ellátottak pedig április elsejétől érzékelik a díjemelést. Mesebolt, (r) A Punktum együttes Mesebolt című zenés műsorát látják a gyerekek márci- us6-ánl0ésl4 órakor a szarva­si Vajda Péter Művelődési Köz­pontban. A szlogen szerint: „Egyben biztos lehet!” Lépéselőnyben a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Nagy sikerű üzleti találkozót szervezett a minap a Kereske­delmi és Hitelbank Rt. Békés­csabán a Jókai Színház Viga­dójában, ahol mintegy kétszázan voltak jelen. Részt vett a találkozón Szász János, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Dél-alföldi Területi Igaz­gatóságának vezetője, akit a találkozó céljáról, a bank jelenéről, jövőjéről kérdez­tünk. — Rendszeresek a partne­reinkkel szervezett találko­zók, melyek célja a kapcsolat- teremtés, ezek ápolása, ennek során az együttműködés új lehetőségeinek felkutatása a kölcsönös előnyök alapján. Évek óta zajlanak ezek a ren­dezvények és a jövőben is folytatódnak — mondta bevezetőben Szász János. — A Kereskedelmi és Hi­telbank Rt. milyen helyet fog­lal el a magyar bankrendszer­ben? — A kétszintű bankrend­szer kialakulásával 1987-ben jött létre a Kereskedelmi és Hitelbank. Az eltelt időben tevékenységi köre egyre szé­lesedett, mára az ország má­sodik legnagyobb pénzinté­zete lett. Ügyfeleinek teljes körű szolgáltatást nyújt, amely magába foglalja mind a lakosságnak, mind az üzleti tevékenységet folytatóknak, valamint a közösségi célú Szász János: Univerzális bankká akarunk válni FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET szervezeteknek biztosított szolgáltatásokat. — A közelmúltban két vo­natkozásban is sokat hallatott magáról a bank, egyrészt az új vezetés révén, másrészt az IBUSZ Bankkal történt egye­sülés okán. Milyen hatással voltak ezek a pénzintézetre? — Mindenképpen élénkítő hatással, az új vezetés növe­kedési pályára állította a KHB-t, az IBUSZ Bankkal történt egyesüléssel erőt von­tunk össze, bővült és egyben racionálisabbá vált a hálózat. Elég csak annyit említeni, hogy két központ helyett egy működik, a párhuzamos tevé­kenység felszámolásával a 174 fiók helyett 160 lesz. A televízióban látható reklám szlogenje fejezi ki a legjobban a KHB és az IBUSZ Bank egyesülésének lényegét: „Egyben biztos lehet!” —Ezek után milyen a stra­tégiája a Kereskedelmi és Hi­telbanknak a jövőre vonatko­zóan? — Univerzális bankká aka­runk válni, a hagyományos kereskedelmi tevékenység mellett mind erőteljesebben nyitunk a lakosság irányába. Ezt szolgálja például a gépkocsihitelezés, az érték­papír melletti hitelezés és az idén megjelenünk a lakáshite­lezési piacon is. Az a tervünk továbbá, hogy a magyar ban­kok közül elsők legyünk a pri­vatizált nagyvállalatok ki­szolgálásában. További fon­tos szempont a bank ügyfél­körének nyújtott alapszolgál­tatások kiegészítése értéknö­velt szolgáltatásokkal, ame­lyek egyik eszköze a bankkár­tya-üzletág. A fúzió során itt is jelentős előrelépés történt, hat új terméket vezetünk be, illetve a meglévő kártyatípu­sokat is átalakítjuk. Hosszú­távú célkitűzésünk, hogy megőrizzük és erősítsük a ma­gyar bankrendszerben elfog­lalt előkelő pozíciónkat — mondta befejezésül Szász Já­nos, a KHB Dél-alföldi Terü­leti Igazgatóságának veze­tője. S. F. Körzetközpontból kirendeltség A polgári védelem átszer­vezéséről szóló tavaly decem­beri belügyminisztériumi ren­delet értelmében az eddig kör­zetközpontként működő Szar­vasi Polgári Védelmi Pa­rancsnokság március elsejétől helyi kirendeltségként foly­tatja munkáját. A térségben a továbbiak­ban Szeghalom városa látja el a körzetközponti teendőket, kívüle még Orosháza és Bé­késcsaba kapott hasonló sze­repkört. Mint azt Tímár Béla őr­nagytól, a szarvasi parancs­nokság vezetőjétől megtud­tuk, az eddig foglalkoztatott öt emberből csak egy kirendeltségvezető és egy előadó marad a szarvasi polgári védelemnél. Az őrnagy március elsejével huszonkilenc év szolgálati viszony után nyugállo­mányba vonul. Tímár Béla hangsúlyozta, a szarvasi pa­rancsnokság változatlan technikai feltételekkel foly­tatja a munkát és a polgári védelmi határozattal kije­lölt beosztott állomány ezer-fős létszáma sem csök­ken. A Gallikop tizenöt ton­nás ammóniakészlete, a va­sipari veszélyes vegyszerei, a Plastolus gyúlékony anya­gai, továbbá a városon átha­ladó veszélyes anyagot szállító kamionok továbbra is éberséget követelnek. Tímár Béla elmondta, már a parlament előtt a katasztró­fatörvény tervezete, amely többek között javaslatot tesz a költségviselés rendjére, to­vábbá kijelöli a lakosság, il­letve a polgári szervezetek feladatait. Az őrnagy szerint a benne foglaltak a honvédelmi törvénnyel összhangban áll­nak, ami aggasztó az a finan­szírozás kérdése. Jövő évtől ugyanis csak a technikai esz­közökre és a rendkívüli hely­zetek okozta körülmények megoldására járna központi támogatás, a helyi feladatok ellátására a településeknek saját forrásból kellene a pénzt előteremteni. Csath Róza Ismét van jegyzője Okánynak A jegyzői álláshelyre beadott pályázatok elbírálása váltotta ki a legnagyobb érdeklődést az okányi képviselő-testület tegna­pi ülésén. A felhívásra Macsári István (Szeghalom) és Magyar László (Miskolc) jelentkezett, ám a tegnapi ülésen személye­sen csak az előbbi jelent meg. A képviselők — a nyilvános­ság kizárása mellett — Macsári Istvánnak szavaztak bizalmat, aki az eredményhirdetést követően letette a hivatali esküt. Macsári István március 16-án áll munká­ba, addig továbbra is Ladányi Kár­oly, Vésztő nagyközség jegyzője látja el az okányi feladatokat is. A település közrendjéről és közlekedési helyzetéről Szántó Lajos rendőr őrnagy, a szeghal­mi kapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője és Gyulai András rendőr hadnagy, vésztői őrsparancsnok számolt be. Az Okányi Önkéntes Polgárőr Egyesület munkájáról Árva La­jos elnök adott tájékoztatást. Ezekből kitűnt: a randalírozó diszkóba járók jelentik a legna­gyobb gondot a községben. Az idei évi költségvetés tár­gyalásakor Kónya Mária polgár- mester kijelentette: amennyiben megtörténnek a megfelelő meg­szorító intézkedések, az önkor­mányzat nem lesz forráshiányos. (magyari) Az angolok léptek először A testvérmegyei kapcsolatok „alapkövének” letételére, va­gyis az együttműködés kereteit tartalmazó megállapodás szen­tesítésére az angliai Hereford- Worcester megyébe utazik dr. Simon Imre, a megyei közgyű­lés elnöke és dr. Pelcsinszki Boleszláv alelnök március 6-án. A két térség egymásra találá­sa nem mindennapi történet. Si­mon Imre az Európai Régiók Gyűlésének elnökségi tagjaként évek óta rendszeresen részt vesz a szervezet ülésein, s ezek egyi­kén — éppen egy esztendeje — szólították meg az angolok a me­gyegyűlés elnökét, s élénken érdeklődtek Békés megye iránt. A kezdeményezés komolyságát bizonyította, hogy elfogadták a meghívást a Csaba Expóra, s két szakemberrel képviseltették magukat a vásáron. Ä következő hónapokban levél- és telefon­váltásokkal a most aláírásra váró dokumentumot készítették elő közösen. Arra a kérdésünkre, hogy az együttműködéstől mi várható, Simon Imre lapunknak elmond­ta: az angolok mindenekelőtt közös pályázatok elkészítésén gondolkodnak, amelyeket Euró­pai Unió-s alapokhoz nyújtaná­nak be, például tanulmányutak finanszírozása céljából. A Hereford-Worcester megyeiek aktív szerepvállalása egyébként tartalmas közös munkát ígér — mondta a megyei közgyűlés el­nöke. L. E. Kihelyezett tárgyalást kérnek Sarkad város közvéleményét igencsak felkavarták az utóbbi hetekben történt rablások, ame­lyeket álarcos bűnözők követtek el idős emberek sérelmére. A Sarkadi Rendőrkapitányság nyomozói hamar kézrekerí- tették a tetteseket, akikről kide­rült, hogy helybeli lakosok. A város képviselői úgy vélik, a je­lenlegi büntetési rendszer nem kellően visszatartó erejű, és a tetteseket erkölcsileg is jobban el kellene ítélni. Az előbbi okok miatt az elöljárók az elmúlt tes­tületi ülésen egyhangúan meg­szavazták, hogy kérni fogják a megyei bíróság elnökét, a fent említett ügyekben (amennyiben ezt jogszabály nem tiltja) tartsa­nak kihelyezett nyilvános tár­gyalást Sarkadon. A képviselők elképzelése szerint ezen részt vehetnének a lakosság érdek­lődő körei és a sajtó is. A bíró­sággal való kapcsolatfelvételt Tóth Imre polgármesterre bízta a testület. —ria A hallgatók hiányolják Nem vagyok abban biztos, hogy más város is dicsekedhet annyi rádióval, mint Orosháza. Eddig négy stáb szórakoztatta a hallga­tókat. Az egyik legnépszerűbb csa­pat, a Rádió 5900 azonban el­hallgatott. Történt ugyanis, hogy az adott frekvenciára állan­dó engedélyért pályázni lehetett. Az eredményhirdetéskor kide­rült, hogy a szintén orosházi vál­lalkozás, az Á-tól Z-ig Bt. nyert. Az eddig ideiglenes engedéllyel dolgozók kénytelenek voltak „visszavonulni”. A Rádió 5900. tulajdonosai és a győztes pályá­zók most közös asztalhoz ültek. Értesüléseink szerint nem hiába. Azt beszélik a városban, hogy a hallgatóság aláírásokat gyűjt kedvenc rádiójuk és stábjuk új­bóli megszólalása, hallhatása érdekében. Agrimill-támogatás iskoláknak Az ívóvízellátás javulásért küzdenek Gyomaendrődön Kettőezren írták alá Mint arról hírt adtunk, a lakos­ság ivóvízzel való ellátásáért ja­nuárban aláírásgyűjtés indult Gyomaendrődön. Az aláírásgyűjtés szervezői szeretnék elérni, hogy minden gyomaendrődinek naponta öt li­ter egészséges ivóvizet biztosít-' son az önkormányzat. Szóvá te­szik még, hogy a romló minőségű vízért egyre többet fi­zetnek a polgárok. Remélik to­vábbá, hogy ez a kezdeménye­zés súlyánál fogva segíti az ön- kormányzatot az ivóvízellátás megoldásában. Az íveken összegyűlt kettőezer-egyszáz aláírást egy levél kíséretében a tegnapi testületi ülés reggelén adták át dr. Frankó Károly pol­gármesternek. A testületi ülésen a polgár- mester köszönetét mondott azoknak, akik aláírásukkal is se­gítik az egészséges ivóvízért folytatott harcot. A város e tö­rekvéséhez kérte a lakosság to­vábbi támogatását. Bár ideigle­nesen is elláthatnák jó vízzel az itt élőket, a polgármester szerint a városnak egy célja lehet, ami egyben a végső megoldást is je­lenti, nevezetesen, hogy ideve­zetik az ivóvizet. Dr. Frankó Károly elmondta, az ivóvíz-harc jelenlegi állásáról az aláírásokat átadó delegációt is tájékoztatta. Véleménye szerint április köze­pére eldől, honnan és milyen fel­tételek mellett juthat a település egészséges vízhez. Cs. R. Idén 3,4 millió forint értékű szá­mítógépekkel, valamint 2 millió forint készpénzzel támogatja a békéscsabai központú Agrimill Rt. a középfokú iskolákban — elsősorban a megyében — a szakképzést, a gyakorlati okta­tás fejlesztését — mondta teg­nap az erről szóló szerződések aláírásakor dr. Bacsa Vendel, az Agrimill vezérigazgatója. Szólt arról is, hogy ebben az évben 7 olyan oktatási intézményre esett a választásuk, melyek mező- gazdasági, malmászati szakem­berek képzését végzik, illetve valamiképpen kapcsolódnak a vállalathoz. így az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola, a szarvasi Székely Mihály Szakmunkás- képző és Szakközépiskola, a bé­késcsabai Trefort Ágoston Vil­lamos- és Fémipari Szakképző Iskola, az Eleki Mezőgazdasági és Ipari Középiskola, a mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium és Szakközépisko­la, a békéscsabai Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola, va­lamint a székesfehérvári Szent István Mezőgazdasági Középis­kola részesül 200—400 ezer fo­rintos pénztámogatásban. Emel­lett döntés született a számítógé­pek elosztásáról is. Arra, hogy mit is jelent egy- egy iskolának ez a támogatás, Simon Mihály, az Eleki Mezőgazdasági és Ipari Közép­iskola -igazgatója tért ki. Intéz­ményüket két hétig be kellett zárni, mert az önkormányzat az iskola működését sem tudta biz­tosítani, nemhogy a fejleszté­sekre futná. Az ehhez hasonló gondok a megye több települé­sére is jellemzőek, így az Agrimill segítségét nagyra érté­kelik. Ny. L. GSM rádiótelefon-kihangosítók OAO/ 8éPkocsiba szerelve 1 U“ZII /O kedvezménnyel! Rádiótelefon-tartozékok és antennák nagy választékban. Autóriasztók, központi zárak, autórádiók beszerelése. 7piui 5600 Békéscsaba, Tölgyfa u. 17. eíektronik Telefon: 66/456-293, Rádiótelefon: 30/404-057 \yí Vei 11iib^ 11 ii^ Gépárverés! A Mezőkovácsházi Új Alkotmány Mg. Szövetkezet használt eszközeiből (49 tétel) 1996. március 6-án 9 órakor árve­rést tart. Az árverés helye: Mezőkovácsháza, Béla major. Az eszközöket a helyszínen március 4—5-én lehet megtekinteni. Az árverésen a résztvevőktől bánatpénz befizetését kérjük. Bővebb tájékoztatást a (68) 381-244-es telefonon Benczik István ad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents