Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-13 / 62. szám
1996. március 13., szerda VILÁGTÜKÖR Március 15. jelentőségéről olvasott fel napirend előtti politikai nyilatkozatot a román parlament alsóházában Vida Gyula, az RMDSZ frakcióvezetője. A képviselő szólt arról, hogy 1848 tavaszán egész Európában forradalmi hullám bon- -takozott ki. A nyilatkozatot figyelemmel hallgatta meg a képviselőház. Hadgyakorlatot kezdett Kína a Tajvani-szorosban. Peking figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy hadihajóinak Tajvan partjaihoz vezénylése a tajpeji hatóságok elszakadási törekvéseinek támogatása, ez pedig félreérthető és veszélyes üzenet számukra. Izrael felújította a február 25-ei merénylet után megszakadt kapcsolatait a Palesztin Hatósággal. „Tanulmányozzuk, hogyan lehetne a biztonsági követelmények sérelme nélkül köny- nyíteni a zárlatnak a palesztin lakosságot sújtó következményeit” - jelentette ki Shlomo Dror, az izraeli védelmi minisztérium szóvivője. Néhány élelmet szállító teherautó már behajthatott a gázai autonóm területre. Borbemutatót- és kóstolót rendezett Londonban a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITD Hungary) és a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács. Az egynapos szakmai rendezvényen a hazai borászatot magyar termelők, illetve 18 angliai importőrcég képviselte, amelyek 149 féle magyar bort vonultattak fel. A muzulmán rendőrök egy újabb, eddig szerb kézen lévő szarajevói negyed ellenőrzését vették át. Ilidzsába nem engedték be a horvát nemzetiségű rendőröket, egyelőre nem tudni, miért. Máris több száz olyan muzulmán polgári személy tért vissza Ilidzsába, akiket négy évvel ezelőtt zavartak el a negyedből. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő társaság egy ukrajnai csoportja két hétig tartó európai körútra indult, amelynek keretében a tíz évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeiről kívánják tájékoztatni a nemzetközi közvéleményt. Még ma is csaknem 270 ezren laknak Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna súlyosan sugár- szennyezett területein. Olajtól szennyezett madarak százai tűntek fel a németországi Rügen-sziget keleti partjainál. Egyelőre nem sikerült kideríteni, hol és hogyan jártak szerencsétlenül a jégrécék, feketerécék és tőkésrécék. A német határőrség és a vízi rendőrség helikopterei nem találtak olajfoltot a tengeren. Letette a hivatali esküt az új osztrák kormány. A Franz Vranitzky kancellár (a tablófotó közepén, felemelt kézzel) vezette bécsi kabinetben, amelyet szociáldemokrata és néppárti szövetség alakított meg, nincsenek új arcok. fotó: feb/reuter Klaus Kinkel a magyar miniszterelnök nyilatkozatáról Ne legyen a földrész megosztott Horn Gyula a napokban két interjút is adott a német sajtónak. A Welt am Sonntagnak nyilatkozva a miniszterelnök óvta a Nyugatot attól, hogy lemondjon a NATO bővítéséről. A Bild című újságnak pedig elmondta: a magyar gazdaság mindinkább közvetítő szerepet tölt be a régiók között. „Magyarország joggal szeretné, hogy felvegyék a NATO-ba” - mondta Klaus Kinkel német külügyminiszter a Ferenczy Eu- ropress sajtóügynökségnek Horn kijelentésére reagálva. „A NATO tervezett keleti bővítése eldöntött kérdés. Az átalakulásnak szerves folyamatnak kell lennie, amely politikai körültekintést igényel. Nem akarjuk, hogy Európát újabb árkok osszák meg.'’ A politikus egyetért Hóm Gyulával: a NATO-nak és a felvételre váró jelölteknek partneri párbeszédet kell kialakítaniuk Moszkvával. „Oroszországot továbbra is be kell vonni az európai és a globális döntés- hozatalba” - mutatott rá Kinkel, hangsúlyozva, hogy ez nem jelent vétójogot Moszkvának. Inkább arról van szó, hogy „párhuzamosan a NATO bővítésével Oroszországot is be kell vonni az új európai biztonsági rendszer kiépítésébe.” A német külügyminiszter megismételte korábbi javaslatát: alkossa meg közösen a NATO és Oroszország a „stratégiai biztonság partnerségének” chartáját, ami segítene megszüntetni Moszkva elszi- getelődési félelmeit. Kinkel a magyar miniszter- elnök másik nyilatkozatára utalva elmondta a Ferenczy Europressnek: a szövetségi kormány rokonszenvezik a magyarországi reformfolyamattal, mert ez egybevág az európai törekvésekkel. „A magánosításban és a vállalatok átalakításában Magyarország jelentős előrehaladást ért el. A kedvező feltételek igen sok külföldi, közöttük nagy számban német bemházót vonzottak, ami a reformpolitika fontos fokmérője.” A német politikus szerint a gazdasági reform fontos szerepet játszik az Európai Unióhoz való közeledésben, s ebben a magyarok továbbra is számíthatnak Németország támogatására. (FEB) Üj fejlemények az Achille Lauro-ügy főszereplőjének meneküléséről Terroristaút Budapesten át Abu Abbasz, az Achille Lauro tengerjáró hajót 1985 októberében eltérítő terrorakció irányítója, a Palesztin Felszabadí- tási Front vezetője Budapesten át jutott vissza Bagdadba - adta hírül tegnap a Corriera della Sera című olasz lap. A palesztin fonásokra hivatkozó tudósítás szerint a magyar titkosszolgálat őrizetbe vette Abbaszt, de a tenorista végül mégis szabadon távozhatott. Az Achille Lauro ügye azután került ismét az olasz sajtó figyelmének központjába, hogy megszökött az a palesztin, akit a hajó eltérítése miatt Olaszországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. A legnagyobb példányszámú olasz napilap azt állítja, hogy Bettino Craxi ex- kormányfő, aki az olasz igazságszolgáltatás elől Tunéziába menekült, könyvet ír a tenorcselekmény utáni súlyos amerikai-olasz feszültségről. Ebben Craxi azt sugallja: mostani nehézségei jórészt azzal magyarázhatók, hogy az amerikaiak nem bocsátották meg egykori palesztinbarát politikáját. A tenoristaakciót követően, 1985. október 11- én, amerikai katonai repülőgépek a szicíliai Sigonella repülőterén leszállásra kényszerítették azt az utasszállító gépet, amelyen Abbasz Rómából Belgrádba utazott, de elfogni nem tudták. Craxi utasítására ugyanis az olasz hatóságok megakadályozták, hogy az amerikaiak őrizetbe vegyék a palesztin vezetőt, aki így eljutott Belgrádba, majd egy éjszakát budapesti szállodában töltött. A tenorista ezután, a lap szerint, Szófia érintésével jutott el Bagdadba. Hírháttér Sarm el-Sejk tétje Noha a külsőségekre nem lehet majd panasz, s a jelenlevők is komoly politikai súlyt képviselnek, a megfigyelők zöme nem vár igazi áttörést a ma Egyiptomban rendezendő terrorizmusellenes csúcstalálkozótól. Harminc állam- és kormányfőt várnak a Vörös-tenger partján fekvő üdülőhelyre, Sarm el-Sejkbe (köztük olyan „nagyágyúkat” , mint Clinton amerikai elnök, Kohl német kancellár, Major brit miniszterelnök és Chirac francia elnök), ám bizonytalan, milyen valós eredményeket mutathatnak majd fel az egynapos tanácskozás után. Alapvető nézetkülönbségek vannak abban, ki tartja államellenes felforgatásnak a kuréok gerillaharcát, indokolt kormányellenes akcióknak az algériai szélsőségesek merényleteit, jogos függetlenségi törekvésnek a csecsének háborúját. Az USA és Izrael által a terrorizmus fő támaszának tekintett Iránt, Irakot és Líbiát meg sem hívták, de lemondta a részvételt Libanon és Szíria is. Kérdéses, hogy a terrorcselekmények egységes elítélésén, a rendőri és politikai együttműködés kinyilvánításán túl mire számíthat a világ. A Hamasz sorozatos, kegyetlen izraeli bombarobbantásai miatt lefékeződött közel-keleti békefolyamat serkentése lehet az, ami a csúcstalálkozó lényegét, fő értelmét adhatja. A Jeruzsálem és a Palesztin Hatóság közti párbeszéd fenntartása a választások előtt álló Peresz izraeli kormányfőnek és a saját mozgalma radikálisai ellen küzdő Arafatnak is létfontosságú. Ha ugyanis a májusi voksoláson a jobboldali Likud-tömb kerekedik felül, vagy Arafat képtelennek bizonyul megfékezni a terror elszabadult gépezetét, akkor a tartós közel-keleti béke esélye tovább halványulhat. Szondy Gábor New York polgármestere Jeruzsálemben járt Fölszállt a halált hozó buszra Rudolph Giuliani, New York polgármestere azért utazott Jeruzsálembe, hogy - mint mondta - kifejezze szolidaritását az izraeliekkel. Ennek jegyében felszállt a 18-as autóbuszra is. Szomorú hímévre tett szert a jeruzsálemi 18-as autóbuszjárat. Kétszer robbantottak a Hamasz öngyilkos tenoristái ezen a vonalon - összesen negyvennégy embert öltek meg. Giuliani polgármester nem kampánycélokból utazott Jeruzsálembe, hiszen nem áll olyan megmérettetés előtt, mint Bili Clinton elnök. „Azért jöttem, hogy megértsék az emberek: harcolnunk kell a tenorizmus ellen.” Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető (akinek népszerűsége néhány közvélemény-kutató szerint már megelőzte Pe- resz miniszterelnökét) Izrael antitenorista háborúját Giuliani elkötelezett küzdelméhez hasonlította a szervezett bűnözés ellen. A polgármester - még államügyészként - megszállottan üldözte a New York-i alvilág keresztapáit, s ezt teszi új hivatalában is. Néha a harc kilátástalannak tűnik, de éppen az áldozatok miatt, soha nem szabad feladni - mondta. Giuliani izraeli villámlátogatásán találkozott Lea Kabinnal, a meggyilkolt miniszterelnök özvegyével és Peresz miniszterelnökkel, de feltűnően kerülte a palesztinok képviselőit: Arafattal sem kívánt beszélni. Alagút Európa és Afrika között A jövő év végén kezdődhet az építkezés Talán már 1997 végén hozzálátnak az Európát Afrikával összekötő alagút építéséhez. A Le Monde című párizsi napilap szerint a végleges döntést a költségek és a finanszírozási lehetőségek ismeretében hozzák majd meg. Az alagút nem Gibraltárnál, hanem spanyol oldalon Punta Palománál. marokkói oldalon pedig Malabatánál bukkan a felszínre. Nem ez a két földrész közötti legrövidebb távolság, ám a tenger itt kevésbé mély. Elkészülte után mégis ez lesz a világ legmélyebben fekvő ala- gútja, 100 méterre a tengerfenék és 400 méterre a víz szintje alatt. A két 28 kilométer hosszú óriáscsőbé vasúti pályát építenek, vonatok szállítják majd az utasokat. A harmadik járatot szolgálati célra használják. Autóforgalomról nincs szó. Spanyolországban bíznak benne, hogy találnak beruházókat. Jósé Borell közlekedésügyi miniszter szerint ez sokkal kifizetődőbb vállalkozásnak ígérkezik, mint a Franciaországot Angliával összekötő Csalagút volt. FEB Mesél a vérengzés szemtanúja Föltárulnak a boszniai tömegmészárlás titkai Tavaly július 20-án 1200 muzulmán menekült férfit mészároltak le bestiális kegyetlenséggel a boszniai szerbek. A napokban megtörte hallgatását az egyik szemtanú, Drazsén Erdemovics. A 25 éves horvát férfi a szerbek oldalán harcolt. Pilice falu előtt, egy keresztút- hoz állították ki a katonákat. Negyedórával később meg is jött az első szállítmány. Hatvan civil ruhás férfi. „Főnökünk, Bratio főhadnagy sorba állította őket. Tíz méterre tőlünk, háttal felénk. Rájuk fogtuk a fegyvert. Néhány perccel később mindannyian halottak voltak.” Erdemovics a Figaro című francia lapnak nyilatkozva elmondta: a második csoport tagjai könyörögni kezdtek, hogy ne öljék meg őket. Az egyik szerb ráordított a muzulmánokra: „Annak, akinél márka van, megkegyelmezünk.” Csakhogy Zvomikban a rendőrség már mindent eJsze- dett a bosnyákoktól. Erdemovics kezdte megszánni őket, ám a földije észhez térítette: „Fogd be a szád és lőj! A végén ezek még minket is megölnek, hiszen csak horvátok vagyunk.” A harmadik busznál a szer- bek kezdték elveszíteni a fejüket. Egyre több konyakot ittak, a bosnyákokat vasrudakkal ütlegelték, és eszméletlen állapotban vitették őket a kivégző- helyre. Brano, a parancsnok elrendelte a gépfegyver használatát. A sorozatlövések azonban inkább csak megsebesítették az áldozatokat. Sztanko Szovano- vics, a főhadnagy barátja, pisztollyal végzett a sérültekkel. Később azzal dicsekedett, hogy hétszáz töltényt használt el. Öt busz ingázott Zvornik és a tetthely között, összesen há- romszor-négyszer fordultak. A szerb gépkocsivezetők borzalmasan féltek, de Brano kényszerítette őket, hogy mindegyikük legalább egy bosnyákkal végezzen. „Nehogy eljárjon a szájuk.” Délután fél négykor fejeződött be az akció. A parancsnok kijelentette: hamarosan itt lesz egy buldózer, hogy eltüntesse a halottakat. (toronyi) Újra megfilmesítik az Anna Kareninát. Nyikita Mihalkov Oscar-díjas rendező és stábja ezekben a napokban a havas orosz főváros központjában, a Kreml közelében forgatja a Lev Tolsztoj regényéből készülő film néhány jelenetét. fotó: feb/reuter
