Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-13 / 62. szám
RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ] ELI ika MEGYEIKÖRKÉP 1996. március 13., szerda Devizatörvény, (t) A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Békéscsabán, az Iparszövetség székházában (Szabadság tér 16—18.) március 13-án, ma 10.30 órai kezdettel dr. Pósfay Miklósné, a Magyar Nemzeti Bank devizaengedélyezési főosztályának vezetője a devizatörvényről és annak végrehajtási rendeletéről tart előadást és konzultációt. Nincs költségvetés, (gh) A battonyai képviselő-testület tegnapi, március 12-ei ülésén elfogadta a város 1995. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, viszont elutasította az 1996. évi költségvetés tervezetét. Indoklás: a képviselők lehetőséget látnak arra, hogy az önkormányzat eséllyyel vegyen részt az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések számára meghirdetett pályázaton, s ezzel elkerülje a hitelfelvételt. Vezetőségi ülés. (m) A Sarkadi Nyugdíjasok Érdek- védelmi Egyesülete március 14-én 14 órától kibővített vezetőségi ülést tart a helyi városházán. Kiss Lajos, az egyesület elnöke aktuális kérdésekről beszél az egybegyűlteknek, majd az idei kulturális rendezvényekről hangzik el tájékoztató. A délután vendége Szilágyi Károlyné, a polgármesteri hivatal népjóléti osztályának vezetője lesz, aki időszerű szociális kérdésekre válaszol. Kiállítás, (r) Makovecz Benjámin, a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola képző- művészeti kara művésztanárának grafikai kiállítása nyílik március 13-án 14 órakor Szarvason, a Tessedik Sámuel Múzeumban. IHotorosbaleset. (t) Csor- vás belterületén, a Bajcsy- Zsilinszky utcában tegnap délután járművével elesett, és súlyosan megsérült egy motoros. Békés belterületén tegnap délelőtt történt baleset: egy gyalogos figyelmetlenül akart az úttesten átkelni, és egy IZS elé lépett, ami elütötte. A gyalogos könnyű sérülést szenvedett. „EGY HAZAT SOKFELEKÉPPEN LEHET ÉS KELL SZOLGÁLNI, MERT ANNAK SOK MESTERSÉGRE VAN SZÜKSÉGE. (Bessenyei György) A szeretet szellemisége kötelező (Folytatás az 1 .oldalról) Az igazgató, dr. Nánai László örömmel beszél a nyolcosztályos gimnáziumba járók beilleszkedéséről. Véleménye szerint jobban megviseli a gyerekeket, ha 14 éves korukban kell pályát választaniuk, mint ha korábban. A felső tagozat ötödik osztályának megfelelő életkorban kezdik a tanulók a gimnázium első osztályát és nyolc éven át ugyanabban a közösségben, ugyanazoknak a pedagógusoknak az útmutatásai alapján tanulnak. Népszerűek a művészeti szakosodásúak, Széri Varga Géza képzőművészeti és Mohácsiné Zima Ibolya drámai tagozatai. Tizenhét osztály 400 diákja lakja most az épületet. Az elképzelések szerint a szigorú feltételekhez kötött nemzetközi érettségi lehetőségét is szeretnék idővel biztosítani az iskolában. — Az egész megye területéről jelentkeznek a tanulóink — mondja az igazgató, — s bár saját kollégiumunk nincs, elhelyezést tudunk nyújtani. Az idén jelentkezők között igen sok tehetséges gyereket találtunk. Egy osztálynál többet indítanánk, mert nem akarjuk eltanácsolni a létszámfelettiket. Ezért inkább április 13-án pótfelvételit hirdetünk a nyolcosztályos gimnáziumi tagozatra. Jövőre teljes a kör, érettségiző negyedikeseink és nyolcadik gimnáziumot befejező diákjaink egyaránt lesznek. Angol, német, orosz, szlovák, latin, francia nyelvet tanítanak, jövőre a finn nyelvet is bevezetik. Szeretnék a különböző országokkal is eszerint Az igazgató, dr. Nánai László egyetemi szellemiséget is hoz az iskolába FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET bővíteni a kapcsolatokat. Két idegen nyelv a kötelező, de a harmadikat is térítésmentesen tudják tanítani, egyelőre. A központi egyházi támogatás teszi lehetővé a tanítható tárgyak bőségét, a magas színvonalú oktatást, az egyedülállóan érdekes iskolai könyvtár gazdagítását. A megyei könyvtárral együtt munkálkodva szeretnék ezeket a szellemi kincseket megőrizni és fejleszteni csakúgy, mint ahogyan az Internett hálózatba bekapcsolódni. Az egyház álláspontja szerint, ebben az oktatási intézményben kémek majd utolsónak bármiért is tandíjat, hiszen a szülőket éppen eléggé sok teher nyomasztja. Az épületet évtizedek óta nem újították fel, erre most 50 millió forintot kaptak ugyancsak az egyháztól. Az Alpár Ignác tervei alapján készült épületre ráfér a felújítás. A kivitelező április közepén kezdi a munkálatokat. Külső rendbetétel, gépészeti-, elektronikai-, fűtési-, pincerendszer korszerűsítés szerepel a tervben. — Az Evangélikus Gimnázium Alapítvány lenne hivatott a szakmai fejlődést támogatni — folytatja Nánai László, — egyelőre azonban időnként szociális segítséget is ebből nyújtunk a rászorulóknak. Nálunk evangélikus tolerancián alapuló az oktatás és a szellemiség, okos és művelt embereket kívánunk nevelni a fiatalokból. Mindenkinek a hitét tiszteletben tartjuk, nem kérünk hűségnyilatkozatot sem a tanároktól, sem a diákoktól. Az egyházi jelleg spirituális részét nem erőltetjük, a gyerekeket és a szüleiket elvárjuk, de nem kötelezzük az istentiszteleteken való részvételre. A helybeli evangélikus egyház és a presbitérium jobban magáénak érezhetné az iskolát, s része kívánunk lenni a békéscsabai oktatási hálózatnak is, az önkormányzattól sem elszigetelődve. Napi a kapcsolatunk Táborszky László esperes úrral, aki jó partner a magas színvonalú oktatás, az iskola erkölcsiségének, köz- életiségének megteremtésében. Az igazgató persze akkor lenne igazán nyugodt, ha az itt végző tehetségek mindegyike továbbtanulhatna, az ország szellemi erejét gyarapíthatná. Az általános tapasztalat ezzel szemben lehangoló, a felsőfokú intézményekben jelenleg kötelező tandíjat, továbbtanulási költségeket sem képes sok szülő megfizetni. Ezek a gondok egyelőre még nem középiskolaiak... Bede Zsóka Kalapács alatt a szeghalmi pártház (Folytatás az 1. oldalról) földhivatalhoz is. Ám a tényleges kártalanítás csak az egykori munkásőr-épületre vonatkozhat, hisz Csemák úr oda invesztált be. Az az épület viszont nem része a versenytárgyalásnak, a pártház pedig dokumentumokkal bizonyíthatóan az önkormányzat tulajdonát képezi. így jogi akadályok nélkül kezdődhetett meg a licitálás. A pártház kikiáltási áraként 10 millió forint plusz áfa szerepelt. A versenytárgyaláson csak egy személy, Czirják János (igaz öt gazdasági társaság megbízásából) indult. Mikor ez kitudódott, kisebb botrány vette kezdetét. Dr. Tóth Imréné önkormányzati képviselő úgy vélte: nem etikus, ha az önkormányzat bizottságának külső tagja (a jelenlévők cáfolták, hogy Czirják János tagja lenne valamelyik bizottságnak), vagy a bizottságokhoz közel álló személy indul a licitáláson. Sőt, a képviselőnő szerint sokkal komolyabb etikátlan összefonódások vannak a háttérben. Czirják János (a nyilvánosan meg nem nevezett öt gazdasági társaság megbízásából) végül a kikiáltási áron (10 millió forint + áfa) vásárolta meg a pártházát. A könyvtár épületére hárman licitáltak, s 2 millió 850 ezer forintért (plusz áfa) Papp Gyuláné és Társa vásárolta meg az ingatlant. A volt MHSZ-há- zért négyen indultak a verseny- tárgyaláson. Ám még a licitálás előtt a jegyzőnő kért szót, aki ismertette a Budapesten élő Makra Zsoltnak — a kiváló szeghalmi földrajztudós, Kovács János dédunokájának—levelét. Makra Zsolt a kikiáltási Törekvések a cigányság polgárosodásáért Jogszabálymódosítást kezdeményezett nemrégiben Békés megye közgyűlése a nemzetiségi oktatás normatíváinak emelése érdekében. Sajnos, a megyei önkormányzat nincs abban a helyzetben, hogy támogassa a településeket, csupán — tartalmas előadások szervezésével — eszmei, elvi, módszertani segítséget nyújthat. Dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyegyűlés alelnöke vezette be ezekkel a gondolatokkal a nemzeti és etnikai kisebbségi bizottság által szervezett munkaértekezletet, amelyre az érintett általános iskolák igazgatóit, képviselőit hívták meg tegnap délelőttre, a megyeházára. Békés megyében évtizedek óta odafigyelnek, helyi kezdeményezésekre alapozva mindent megtesznek, hogy a cigány gyerekek végigjárják, 14 éves korukra befejezzék az általános iskolát — értékelte az iskolák törekvését Hevesi József nemzetiségi főtanácsos. Az eredményekhez azonban feltétlenül szükséges — hangsúlyozta —, hogy a cigány szülőket partnerként megnyerjék a törekvésekhez. Mindezek ellenére a megyében a 2200—2500 cigánytanulónak csak 40—50 százaléka végzi el az általános iskolát. A cigány közoktatásfejlesztési program azt az utat igekszik felvázolni, amelynek célja: mind többen végezzék el az általános iskolát, menjenek tovább középiskolákba, gimnáziumokba, s közülük jó né- hányan kerüljenek egyetemekre, főikolákra—folytatta a témát Raduly István, a művelődési minisztérium osztályvezetője. A program másik része azt vizsgálja, vajon a cigány szülők miért nem iskolabarátok. Az előadó a megoldás egyik kulcsaként említette a cigány pedagógusok és a nem cigány pedagógusok képzését. Ha néhány értelmes ember nem kezd el tenni valamit a cigányság polgárosodása érdekében, az beláthatatlan következményekkel járhat — figyelmeztetett Csilléi Béla, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat oktatási bizottságának szakértője. Az országos önkormányzat inter- kulturális nevelési programja a másság megismertetését, elismertetését tűzte ki célul — mondta. — Meg kell ismertetni a cigányokkal, hogy a többségi társadalom elvárásai mennyiben vonatkoznak rájuk. Fontos megismertetni a pedagógussal, a diákokkal, hogy a cigány tanuló nem rosszabb, hanem más. Végül: meg kell értetni a cigány gyerekekkel, hogy létezik saját kultúrájuk. A program második részében konzultáció keretében folytatták a beszélgetést a résztvevők. l. Drámai helyzet Gyulán? áron kívánta megvásárolni az épületet. A lakóhelyiségek mellett egy Kovács János emlékszobát akar ott berendezni, mely szobát a halála után a városra hagyta volna. Ezzel kapcsolatban Hidi Sándor, önkormányzati képviselő megjegyezte: az illetékes bizottság úgy döntött, ha a licitálók nem állnak el vételi szándékuktól, akkor a d’Orsley-kastélyban biztosítanak helyet Makra Zsoltnak, ingyen, vagyis a felújításért cserébe. Ezt követően az árverés folytatódott, és 3 millió 50 ezer forintért a Grow-Marked kapta meg a volt MHSZ-épületet. A Balogh-iskolára (melynek kikiáltási ára 4 millió forint + áfa), senki sem licitált, így ez a versenyeztetés eredménytelennek bizonyult. Magyari Barna (Folytatás az 1. oldalról) Egy széles körű érdekegyeztető fórum véleménye szerint az oktatásban még a működéshez sem lesz elég a pénz, a beruházások, felújítások gyakorlatilag leállnak, és nehezen lesz idegen- forgalminak nevezhető az a város, ahol az utak járhatatlanná válnak, ahol nem jut majd pénz a legfrekventáltabb helyek, a vár, a várfürdő, a Gróza-park és a belváros takarítására sem. (Például a Közüzemi Vállalatnak szánt pénz a tavalyi 172 millió helyett 129 millió forintra lett csökkentve—a helyzet romlása pedig mármára is nyilvánvalóvá vált.) A lapzártakor még tartó vitának nyilvánvalóan nem juthattak a végére, az egymás után felszólaló intézmény- és sportvezetők, képviselők és köz- tisztviselők véleményét összegezve jövő héten döntenek a város sorsa felett. Antal Gyöngyi Mától diákuralom az iskolában Orosházán a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában március 13-án demokratikus hatalomátadás, átvétel történik meg a reggeli órákban. Szerdán ugyanis kezdetét veszi a hagyományos Kossuth-napok rendezvénysorozata. Ennek keretében hozzák nyilvánosságra a Mister és Miss Mezgé cím újdonsült birtokosainak nevét, majd a kosarasok és a focisták veszik birtokukba a tornatermet Március 14-én játékos vetélkedőt hirdetnek az orosházi középiskolásoknak, 10 órától a BMX zenekar ad koncertet, délután pedig megmérettetnek a legerősebb emberek, illetve diákok. A Kossuth- napokon 9 órától 17 óráig öntözőberendezések, vetőmagok és mezőgazdasági kisgépek bemutatója tekinthető meg az iskolában. Cs. I. Korai aggodalom? Sepseynek igen, Koltaynénak nem... A Vasipari óvoda sorsa már hetek óta beszédtéma Szarvason. Az óvoda tegnapi, indulatoktól forró rendkívüli szülői értekezletére a képviselő- testület tagjai is hivatalosak voltak. Itt Székely László, a Vasipari Szövetkezet elnöke megerősítette, a szövetkezet árulja az óvodai ingatlant. Ám továbbra is fenntartja az ön- kormányzatnak tett ajánlatát, miszerint adó letudása fejében a városé lehet az épület. A képviselők korainak tartották a szülők aggodalmát, hiszen óvodák megszüntetéséről sem bizottsági szinten, sem az ülésen még nem tárgyaltak. Bagi László képviselő kijelentette, a szerdai testületi ülésen kérni fogja, hogy a város vegye fontolóra a szövetkezet felajánlását. Sepsey Tamás az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője volt az MDF-kormány idején. Koltay Zsoltné Békés megyében ugyanennek a hivatalnak volt munkatársa. 1994-ben mindketten országgyűlési képviselők lettek. Koltayné közszolgálati munkaviszonyát végkielégítés nélkül megszüntették a választás megnyerése után — minden bizonnyal jogszerűen —, összeférhetetlenség címén. Tóth Károly (MSZP), Békéscsaba képviselője azt tette szóvá a miniszterelnökhöz intézett, úgynevezett azonnali kérdésében, hogy tudomása szerint Sepsey Tamás ellenben több millió forintos végkielégítést kapott képviselővé történt megválasztása után, a Boross-kormány végnapjaiban. Igaz-e ez? Ha igen, miért ez a különbség? Csak nem azért, mert az egyik az MDF, a másik az MSZP színeiben jutott a Házba? Tóth Károly annál inkább furcsállotta a dolgot, mert Sepsey képviselőtársa az etikátlan végkielégítések elleni küzdelem egyik élharcosa, az igazság bajnoka, a múlt bűneinek, erkölcstelenségeinek ostorozója. Horn Gyula miniszterelnök természetesen lecsapta a föladott labdát és felolvasta, hogy Sepsey Tamás valóban kapott közel hárommillió forintot. Ebből hathavi bér a felmentés miatt közel 800 ezer Ft, 94 nap szabadság megváltása címén 700 ezer Ft, 13. havi illetmény 130 ezer Ft, kilenc havi bér végkielégítés címén mintegy 1 millió 200 ezer Ft. A miniszterelnök szerint nem volt etikus fölvenni ezt a pénzt, mert Sepsey, ahogy megvált a kárpótlási hivataltól, azonnal országgyűlési képviselő lett. Koltayné valóban nem kapott végkielégítést. A kormány olyan rendszer kialakításán fáradozik, hogy ilyen esetekre ne kerülhessen sor. Sepsey Tamás szót kért és kijelentette, hogy a fölvett összegek törvényesen jártak neki. Az, hogy közel hathónapnyi szabadság- megváltást kapott, azt jelzi, hogy három évig elég keményen dolgozott. Ha Koltaynénak munkaügyi problémái vannak, azt Békés megyében kell kivizsgálni, ez nem az ő hatáskörébe tartozott. Azt is szóvá tette, hogy a miniszterelnök más esetekben személyiségi jogokra hivatkozva nem közölte mások fizetéseinek, végkielégítéseinek pontos összegét, vagyis nem mér azonos mércével. A kibontakozó, ügyrendinek álcázott politikai vitában Kövér László (Fidesz) földszintes trükknek minősítette Horn Gyula eljárását, hogy egy korábbi, neki nem tetsző interpelláció miatt így vesz revansot egy ellenzéki képviselőn. Simonffy Rekordidő alatt fogadták el Sarkad költségvetését tegnap a város elöljárói. A költségvetési rendeletet tárgyaló rendkívüli ülés 13 órakor kezdődött, és a városnak már 14 óra előtt elfogadott költségvetése volt. Igaz, az elmúlt testületi ülésen (az első fordulóban) minden vitatottabb kérdést tisztáztak, így tegnapra már jóformán csak a szavazás maradt. Eszerint Sarkad 507 millió 426 ezer forintnyi bevételből gazdálkodhat ebben az esztendőben. A jelenlegi tervek szerint ebből 505 millió 193 ezer forintot költ el a település előre meghatározott célokra, s így több mint 2 millió forintos tartalékkal számolhatnak. Már az elmúlt testületi ülésen több képviselő szóvá tette, hogy meg kellene emelni a választói körzetek fejlesztésére fordítható pénzeszközöket, a lakáscélú támogatást és a civil szervezetek támogatására szánt összegeket. Akkor és ezen az ülésen is elhangzott, hogy mindezekre csak az 1995-ös maradványból tudnak pénzt fordítani. Ám hogy pontosan mennyi ez a pénzmaradvány, azt csak a március 26-ai testületi ülésen tudhatják meg a képviselők. Annyi bizonyos, hogy Sarkad ebben a tekintetben is rekordot dönt majd, hiszen a település vezetői szerint igen nagy végösszeget várnak a pénzügyi osztály számításaitól. Talán azért is fogadták el a képviselők olyan gyorsan az idei költségvetést, mert tudták, bőven marad még pénz „foltoz- gatásra” a városi büdzsében. —ria Sarkadon vita helyett szavaztak
