Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-03-04 / 29. szám
fBÍKÉS MEGYEI HÍELAPMEGYEI KÖRKÉP 1996. február 3-4., szombat-vasárnap 4> Földárverés. Tegnap, pénteken délelőtt Köröstarcsán folytatódott a II./2-es kárpótlási földalapok árverése. A község határában két tábla legelő került kalapács alá: az egyik 29,7 hektár, a másik 7,4 hektár volt, együttesen 280 aranykorona értékben. A licitálásban húszán vettek részt, a letétbe helyezett kárpótlási jegyek együttes összege 1 millió 172 ezer forint volt. Minden terület egységesen, aranykoronánként 500 forintért került kalapács alá. Implom József. A Gyulai 3. Számú Általános Iskola igazgatója az intézmény nevelőtestülete, szülői munkaközössége, iskolaszéke és diákönkormányzata nevében kérte, hogy iskolájukat Implom Józsefről nevezhessék el. Implom József 1899-ben Gyulán született, a Gyulai Múzeum vezetőjeként a jelenlegi 3. számú iskola földszintjén rendkívül értékes anyagot gyűjtött össze Gyula régészetéről, népművészetéről, hagyományairól: Az iskola kérését az önkormányzat hétfői ülésén jóváhagyták. Rádióznak. Tótkomlóson a napokban újabb rádió szólal meg. A háromnapos, ideiglenes engedéllyel működő Komlós Rádió az FM 90,2 MHz-es frekvencián hallható majd a városban és természetesen a környéken is. Ismert újságírók ültetnek politikusokat, közéleti embereket a mikrofon elé, de lesz a hallgatók számára játéklehetőség is február 2-ától 4-éig reggel 6-tól 24 óráig. Autózó tolvajok. Még a csúszós utak sem riasztották Vissza a lopott autókat vezető személyeket — tudtuk meg az Orosházi Határőr Igazgatóság sajtóreferensétől, Veres Zoltántól, aki elmondta, hogy az elmúlt napokban négyszer fedtek fel az éber útlevélkezelők ilyen eseteket. A két magyar, a román és a szlovák állampolgár közül egy honfitársunk kötötte el a legértékesebb autót, az 5 millió forintot érő BMW 325-ös típusút. Ezen a héten a sztár a VW Passat volt, ebből ugyanis 2 darabot loptak el 6 milliós értékben. Az már csak hab a tortán, hogy Romániába egy alig 2 millió forintot érő Renault gépkocsit akart valaki hazaszállítani. „NEM VÁGYUNK ARRA, AMIT NEM ISMERÜNK.” (Ovidius) A területfejlesztés nem helyi közügy Az orosházi térség polgár- mestereivel találkozott tegnap délelőtt dr. Vastagh Pál igazságügy miniszter. A már hagyományosnak tekinthető találkozó tegnapi témája a parlamentben folyó területfejlesztési törvény koncepciója volt, amiről a jelenlévő helyettes államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket: — A törvény szerint megalakuló megyei területfejlesztési tanácsok tagjai lehetnek a tárca képviselője mellett: a megyei önkormányzat elnöke, a megyei jogú városok polgármesterei, a kamarák és a megyei munkaügyi tanács képviselői, illetve ahol jogi személyiségű kistérségi társulások léteznek, azok vezetői. Az ő feladatuk az adott térség helyzetének vizsgálata, hosszútávú fejlesztési koncepciójának kidolgozása. Ezzel együtt regionális szintű együttműködésre is szükség van, melyre az Európa Unió 2,5 milliárd forint támogatást nyújt. Szilágyi Menyhért, Csor- vás polgármestere úgy vélte, a törvény következtében csak új székházakban ülő új alkalmazottak és új akták keletkeznek, miközben valójában nincs pénz fejlesztésekre. Kaczkó Mihály, Nagyszénás polgármestere szerint az ilyen összetételű tanácsban nem lesznek jelen a települések képviselői, a döntések továbbra is városközpontúak maradnak. Hogyan lehet területet fejleszteni önkormányzatok nélkül? Akkor, amikor teljes a bizonytalanság, a települések működtetéséhez sem elég a pénz, egy évre sem lehet előre látni semmit. Hogyan merne bárki is pályázatot benyújtani fejlesztésre, mikor nincs saját erő a beruházásokhoz. dr. Szalu Péter válaszában elmondta: — A területfejlesztés nem tartozik a helyi közügyek közé, az magasabb szintű összefüggéseket vizsgál. A tanács nam kötelezhet egyetlen önkormányzatot sem beruházások megkezdésére. A jelenlévő polgármesterek belátták: bármennyire is bele szeretnének szólni saját sorsukba, legjobb, ha mielőbb megkezdik annak felmérését, milyen jogi személyiségű társulást tudnának létrehozni; és egyben megkérték ennek előkészítésére Orosháza jegyzőjét. Antal Gyöngyi Brüsszelben még vannak esélyeink Nem kapta meg a politikai támogatást Békés és Árad megye együttműködése az Európa Ta- nács szervezetében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusától — tudhatták meg olvasóink nemrégiben lapunkból. Dr. Simon Imrének, a megyegyűlés elnökének indítványát azzal utasították el Strasbourgban, hogy amíg nem változtat Románia a belső törvényein, nem élvezheti Európa segítségét az érintett határmenti együttműködés. A határmenti régió támogatásának ügye jelenleg az Európai Unió irányába halad — tájékoztatta a legutóbbi megyegyűlésen Simon Imre a képviselőket. A szervezetben folynak az előkészületek az Unióhoz társult országokban kialakult határmenti kapcsolatok anyagi támogatására. A tervek szerint e körbe Lengyelországot és Magyarországot vonnák be, a célra 100 millió ECU-t fordítanak. Békés megye most azon fáradozik, hogy amennyiben Magyarországra (is) esne az Unió választása, térségünket a támogatottak közé sorolják. A végső döntést természetesen Brüsszel mondja ki. A hírek szerint Romániában is elindult a készülődés, ott az információkat a prefek- túráknál gyűjtik. A megyegyűlés elnöke lapunk kérdésére csütörtökön az elmondottakat kiegészítette azzal, hogy az ügyet előmozdítandó, az Ipari Minisztérium Phare-koordinációs irodája vezetőjének, Abos Brúnónak elküldték a Békés és Arad megye határmenti kistérségei együttműködésének főbb irányait tartalmazó dokumentumot. Az összefoglaló kitér a gazdasági együttműködés területeire (megemlíti a különleges gazdasági övezet kialakításának feltételeit, a vállalkozások meglévő kapcsolatainak erősítését, a kamarák bevonását, a kisforgalmú határátkelő- helyek megnyitásához az infrastruktúra kiépítését), az oktatási, kulturális kapcsolatokra (főiskolai együttműködés, felnőttoktatás, tudományos munkák megjelenésének lehetőségei). Fontosnak tartják megemlíteni a vízgazdálkodás, a környezetvédelem terén kifejtett közös munkát (a kistérségi vízbázis védelmét, a mező- gazdasági öntözést, a felszíni vizek minőségvédelmét, az ár- vízvédelem összehangolását). Visszatérve az eredeti gondolathoz, Simon Imre szerint az Európai Unió programjában az induláshoz nagy szükség lett volna az Európa Tanács politikai támogatására, ám ez a már ismert körülmények miatt elmaradt. L. E. Hová lett a kockás piton? A hét végén még nyitva tart Szarvason a Kecskeméti Oktatási és Természetvédelmi Központ hüllőkiállítása. Az óvóképző főiskola alagsorán a terráriuntokban csörgőkígyók viperák, kobrák, gyíkok állják a látogatók kíváncsi tekintetét. Ott-jártunkkor a gondozók éppen egy óriás kígyó elgennyesedett szájsebét tisztogatták. — Felsérthette a száját valamivel, s most csúnyán begyulladt a seb — magyarázza Tóth Attila, miközben visszahúzza a terrarium üvegét. Ő maga három éve foglalkozik hüllőkkel. A kiállítással iskolaszezonban járják az országot. Helyszínről helyszínre több mérgeskígyót is szállítanak. Szarvasra is hoztak jónéhányt, köztük, az Efát. Erről a fajtáról tudni kell, hogy természetes élőhelyén halálos mérgével évente több embert öl meg, mint a többi kígyó együttvéve. Á kecskeméti fiatalember végül egy kígyókalandját is megosztotta velünk: —Történt, hogy anyíregyházi színházteremben többnapos kiállítás tartottunk. Reggel azt vettük észre, üres a kockás piton terráriuma. Tűvé tettük a széksorokat, a terem minden zugába benéztünk, de sehol sem találtuk az óriáskígyót. Végül meglett, fölmászott a színpad függönytartó vasára. Öt méter magasan, a rúdra feltekered- ve várta, hogy lehozzuk. Máig sem tudóm, én féltem- e jobban, vagy ő, amikor az imbolygó létrán lefelé egyensúlyoztam vele. Csath Róza Szabó László néprajzprofesszor tárlatvezetést tart a megjelenteknek FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Népművészeti kiállítás Gyulán A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Dürer termében Jász-Nagykun- Szolnok megye népművészete címmel nyílt kiállítás tegnap, amely a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi gyűjteményének legjavát mutatja be. Szálas László, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei múzeumigazgató megnyitó beszédét követően helyettese, dr. Szabó László egyetemi tanár tartott tárlatvezetést. A bemutatott tárgyak között a pásztorok faragta szarumunkáktól kezdve a gazdagon hímzett subákig számos mestermunka szerepel. Különösen szép a tiszafüredi kerámiagyűjtemény. Országosan egyedülálló az a feketekerámia butella, amely egy befalazott falfülkéből került elő. A gazdagon hímzett textilek közt színátmenetes, úgynevezett szőrhímzést (kunhímzést) is láthatunk, amelyhez a racka juh gyapját használták fel. Látható egy Tiszafüredről való nyereg is, amely ugyanolyan típusú, mint honfoglaló eleinké volt. Népi bútorokat is bemutatnak, festett és domborított fali tékákat, ládákat. Kiemelkedően szép a múlt század végi szolnoki parasztpolgár esküvői ruha, gazdag csipke- és ezüstdíszítéssel. A néprajzi gyűjtemény április 28-áig tekinthető meg. Ä megnyitón közreműködött a Téglás zenekar. Kruzslitz Ilona Pergőtűzben a közoktatás Zsadányban A Sarkad térségi polgármesterek és jegyzők tegnap Zsadányban tartották meg szokásos körzeti tanácskozásukat, melynek egyik fő témája a közoktatás aktuális helyzete volt. Először Kincses László, a megyei pedagógiai intézet igazgatója tájékoztatta az egybegyűlteket a közoktatásban zajló legfrissebb folyamatokról. Mint elmondta, ezen a területen sajnos nagyon lassú az előrehaladás, és sok a bizonytalanság. Példának hozta fel az 1993 őszén elfogadott közoktatási törvényt, amelynek módosításáról napjainkban már másodszorra folyik vita. Ezt követően beszélt a Nemzeti Alaptantervről (ezen 1989 óta dolgoznak a szakemberek), amely mellett minden iskolának ki kell fejlesztenie a helyi tantervet, vagy vásárolnia kell egyet a felkínált változatokból. Katona György, Kötegyán jegyzője itt jegyezte meg, hogy a NAT és a mellette megjelenő helyi tantervek esélyegyenlőtlenséget teremtenek. Az a gyerek, aki családjával más településre költözik, hogyan pótolja be az új iskolája helyi követelményeit? — példálózott. Az igazi gondot persze az oktatás finanszírozásának bizonytalansága jelenti. Igaz, hogy az ígéretek szerint az idén jobb lesz a helyzet, mint az elmúlt években, de az máris látható, hogy az inflációval, s a megnövekedett kiadásokkal koránt sem lesz szinkronban az oktatásra szánt többletpénz. Tóth Imre sarkadi polgármester csak a gáz árának jelentős megnövekedését említette, ami önmagában lehetetlenné tehet egy iskolát, ha az már úgyis csak agonizál. Nagy Mihály, Sarkadkeresztúr polgár- mestere azzal nem értett egyet, hogy a NAT bevezetésének időpontjául 1998-at jelölték meg, amikor a választások miatt amúgy is másfelé koncentrál mindenki. Dr. Sipos Lajos, Sarkad jegyzője úgy vélekedett, hogy az államnak közvetlenül az iskoláknak kellene odaadniuk a rájuk szánt forrásokat, mert így elkerülhető lenne az oktatási intézmények és az önkormányzatok állandó szembenállása. —ria Új alapokon a számviteli rendszer A biztosító akár hatvan százalékát téríti A számviteli szakma első számú tudoraként köszöntötte tegnap Békéscsabán, a Körösi Csorna Sándor Főiskolán dr. Nagy Gábort, a pénzügyminisztérium számviteli főosztályának vezetőjét, dr. Borgula Ilona, a főiskola tanszékvezető tanára. A magyar számviteli szakemberek egyesülete Békés megyei szervezetének alakuló ülése volt találkozásuk helyszíne, ahová a megye minden pontjáról nagy számban érkeztek a tájékozódni kívánó szakmabeliek. —Harminc éve köteleztem el magam ennek a szakmának — mondta a nagyszénási születésű, pénzügyi szakember, aki jelentős szerepet vállalt a számviteli törvény megalkotásában is. — A minisztérium főosztályát 6 éve vezetem. Amikor elkészültünk a törvénnyel, úgy hittük jelentős ideig marad érvényben minden gondolata. A körülöttünk zajló változások, törvény- módosítások, elsősorban az adótörvény változása azonban állandó készenlétet és a törvény folyamatos korszerűsítését igényelték. A külföldi hitelek, a világbanki elvárások új alapokra helyezett számviteli rendszer kialakítását követelik Magyarországtól. A Phare részére készítettünk egy szakmai felmérést, amelynek eredménye 3 éves támogatási program ígérete lett. A teljesítés egyik feltétele, hogy a számviteli szakembereket egyesületi keretek között lássuk el naprakész ismeretekkel. Ezért alakítottuk meg 1995 .június 22- én a számviteli szakemberek egyesületét. Az ország 17 megyéjében már megalakult az egyesület 1700-nál több taggal. Célunk, hogy folyamatos konzultációs lehetőséget kínáljunk a tagjainknak, ahol választ kaphatnak egyéni problémáikra és tanulhatnák egymástól. Évente három alkalommal megyei szintű, országos tekintélyű szakemberek tartanak majd tájékoztatókat. A második félévben kezdenénk a tudatos és rendszeres továbbképzéseket mindazoknak, akik rendelkeznek a megfelelő képzettséggel vagy ilyen jellegű munkát végeznek. Tagunk lehet minden egyes szakember, pártoló tagként pedig cégek, vállalkozások is. Fontos szempont, hogy ha egy vezető aláírja az év végi mérleget, ismerje a tartalmát, a szakmai megalapozottságát is. A törvény egységes értelmezését, alapelveinek betartását, ha szükséges fejlesztését szeretnénk így biztosítani. B. Zs. Szolnok megyei kötődések Ecsegfalva történelme során tartozott már Jász-Nagykun-Szol- nok, Heves és Bihar megyéhez is. Békés megyei településként csak rövid ideje jegyzik a falut. Természetes vonzásköre még mindig jobban köti Jász-Nagy- kun-Szolnok, mint Békés megyéhez. Az 1671 lakosú falu betegei kórházi ápolásra Karcagra járnak, az ott nem létező osztályok kezeléseit pedig Gyulán, vagy Békéscsabán vehetik igénybe, — tudjuk meg abból a településfeltáró munkából, melyet a művelődésszervező főiskolások készítettek a faluról. A legutóbbi testületi ülésen a képviselők úgy döntöttek, hogy a munka készítői, az ötvenhét megkérdezett és a település vezetői részvételével májusban találkozóra kerül sor. (Magyari) Mint arról hírt adtunk, a hét végén tetőleomlás következtében lakhatatlanná lett egy lakóház Szarvason, a Martinovics utcában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy lakója, Koszti István az omláskor nem tartózkodott otthon, továbbá az, hogy biztosítva volt az épület. Dénes György, az ÁB-Aegon Rt. Kárrendezési Iroda felülvizsgáló kárszakértője tegnap személyesen is a helyszínen járt. Tőle kérdeztük, vajon mire számíthat az idős ember? Dénes György elmondta, a káresemény másnapján kárszakértőjük a helyszínen pontosan felmérte az eredeti helyreállítási költséget. Az épület műszaki állagának megfelelően, az eredeti állapot szerinti helyreállítási költség hatvan százaléka kerülhet térítésre. Mint kiderült, az épület összetett tulajdoni helyzetű. Hat tulajdonos és egy haszonélvezeti joggal bentlakó (Koszti István) rendelkezhet a helyreállítási összeggel. Tudni kell, hogy biztosítást az adott ingatlan állagvédelmében érdekelt bármely tulajdonos, bérlő köthet, ám a bekövetkezett kár térítési összegét csak az összes tulajdonos és haszon- élvező akaratával megegyezően használhatják fel. Koszti Istvánnak mindenekelőtt be kell szereznie a résztulajdonosok összegfelhasználásra vonatkozó hozzájárulását. A kártérítési összegen felül, bontásra, romeltakarításra ötvenezer forintot ad a biztosító. Cs. R.
