Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-17-18 / 41. szám
1996. február 17-18., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Áramlik az éltető vér, a férfiak életet mentenek „Önzetlenül nyújtom a karomat” A véradók ugyanolyan emberek, mint bárki más. Valahol, lélekben, emberségben, önzetlenségben mégis többek az átlagnál. A véradás térítésmentes, pénzt, anyagi elismerést nem is várnak. Amit tesznek számukra egyszerű tett, de nélkülük megbénulna a gyógyítómunka, a legegyszerűbb műtéteknél sem térhetne vissza az életbe sok ember. A véradók ezt tudják. Mit tudunk mi a véradókról? Az éltető folyadék A vérnek két fontos szerepe van: 1. Szállítás: a vörösvérsejtek szállítják az oxigént a szöveti sejtekhez és a szén-dioxidban gazdag vért visszajuttatják a tüdőbe, ahonnan kilélegezzük. A vérkeringés osztja el a bélrendszerből a vérbe kerüli tápanyagokat és a különböző helyeken termelődő életfontos anyagokat, mint enzimeket, hormonokat, védőanyagokat, majd a felhasználás helyére viszi. 2. Véralvadás: a bőr és a szövet sérüléseikor a keletkezett sebet a megalvadt vér zárja be. A véralvadás során az életfontos anyagok, a véralvadási faktorok — nagyon bonyolult folyamat során — lépcsőzetesen aktiválódnak. Egy felnőttben kb. 5 liter vér kering. A következő alkotórészekből áll: vörösvérsejtek (erythrocyták), fehérvérsejtek (leucocyták), vérlemezkék (thrombocyták), a folyékony alkotórész a plazma. (Nagy egészségkönyv) A vérellátásról Dr. Rucz László nyugdíjas főorvos és dr. Ollár György vezető főorvos dolgozta fel a megye vérellátásának, véradómozgalmának történetét. A véradók toborzása már 1951-ben megkezdődött, a Békés Megyei Vérkonzerváló Állomást 1954- ben nyitották meg Békéscsabán (a megyei vértranszfúziós állomást 1970-ben adták át), a gyulai városi állomás 1953-tól, az orosházi 1967-től várja a véradókat. A véradás a hatvanas évektől lett térítésmentes, a teljes áttérés 1978-ban történt. A szervezett plazmaferesises véradás 1980-tól számítandó. Napjainkban évente 20 ezer egység vért vesznek évente a három állomáson. Megyénkben 16 ezer donor tarozik a véradók nagy családjához. A feldolgozott vért elsősorban a megye betegeinek helybeli gyógyításához vagy a szegedi, debreceni és budapesti műtéteikhez, szükség esetén más kórházak gyógyításához biztosítják. Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Fotó: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter Tóth Pál (64) a volt Füszért dolgozója, békéscsabai nyugdíjas: — 1957. december 11-én adtam vért először, akkoriban még Kondoroson éltem. Hallottam, hogy van Békéscsabán véradás, eljöttem és azóta folyamatosan járok. Eddig 183-szor adtam vért. A plazmaferesises véradások kezdetben igencsak igénybe vették az ember türelmét, manapság már a technika változásával lerövidült ez az idő. A korábbi véradások után kaptam a műtött betegektől köszönőlevelet, ezeket gondosan őrzöm. Január 3-án adtam vért utoljára, amíg egészséges vagyok, erőm van, maradok véradó. A szabadidőm sem kevés így nyugdíjasán, télen sétálgatok, olvasok, a nyár az én időm. A kiskertemben veteményezek, élvezem a jó levegőt. Dr. Egri Levente (58) a békéscsabai Volán jogtanácsosa. Róla mesélték a véradóban, hogy bármikor szólnak neki sürgősségi véradásra kérve, nyomban indul. Sőt, amikor kollégája hozzátartozójáról hallotta, műtik, önként jelentkezett, hogy ritka vércsoportjához segítséget nyújtson. — Másodéves egyetemista koromban adtam vért először Szegeden. Később több helyen dolgoztam a megyében, visszatértem szülőfalum, Okány környékére is, de a véradás mellett folyamatosan kitartottam. Akkoriban ezt az „úri passziót” birkapörköltes ebéddel fejezhettük be, a munkahelyek vagy a települések gazdálkodták ki valahogyan a véradók tiszteletére. Micsoda kérdés, hogy miért adok vért?! Olyan kevés az emberség a mai világban, legalább akinek módja van, segítsen a másikon. Ha az ellenségemnek lenne szüksége vérre, annak is juttatnék. Ozsváth János (42) esztergályos a Kerámiagépgyártó Kft.- nél. Igencsak tisztánlátó, kritikus gondolkodású ember: — Huszonnégy éve jártam az MHSZ- nél gépjárművezetői tanfolyamra. Szerveztek a főnökök véradást és „eldöntötték” (akkor még), hogy önkéntesen vért adunk. Azóta lerendeztem én ezt magammal és valóban tiszta szívvel, önzetlenül nyújtom a karomat, amíg egészséges vagyok. Engem mások hiába keresnek adományokért, én ennyit tudok adni és azt már száznál is többször tettem. Régen a HAFE-nél szerveztem már a kollégáimat, mehettünk vért adni. Az elitváltást követő időszakban egyre nehezebb lett, előfordult, hogy szabadságot vettem ki, úgy mentem a véradóba. A volt munkahelyem felszámolását követően dolgoztam több helyen már. Tudomásul veszem, hogy az ember egyszer sas, egyszer veréb, de sok mindent nem értek a mai világban és nem is tudok belenyugodni. Úgy érzem semmilyen jellegű megbecsülése nincs az embernek, a véradóknak, mindent forintosítanak és az a meghatározó. Mi véradók nem várunk pénzt a segítségünkért, de például, aki megérdemli miért nem részesülhet egy-egy igazolás ellenében valamilyen egészség- ügyi szolgáltatás lehetőségében. Ezen is gondolkozhatnának ott fenn a parlamentben... A vérnek ára nincs — megfizethetetlen tudják a biztonságot nyújtani a gyógyítóknak. Nagy vérfelhasználók a műtéti osztályok, a belgyógyászatok, a szülészetek. Az országban összesen 500 ezer egység vérnek kellene lennie az előírások szerint, 470 ezer körül van. Időnként ezért szerveznek különleges véradásokat főként a fővárosban. Érdekes, hogy a vidéki emberek mennyire jószívű- ek. Itt soha senki nem mondja azt, hogy nem ad, ha a segítségét kérjük. A vér a tartósítóanyagoktól függően 21 -35 napig tárolható, de mindig hamarabb elfogy jócskán a lejárati idő előtt. —Mindenki lehet véradó? — Természetesen nem. Alapos vizsgálat előzi meg a véradást és a levett véreket is ellenőrizzük. Az AIDS (fertőzött vagy HIV-pozitív donor nincs a megyében) és a fertőző májgyulladás, a különböző kórokozók, vírusok szempontjából elemezzük a vért. Amennyiben nem találjuk megfelelőnek, megsemmisítjük. Ha rendellenességet találunk valakinél, szólunk a donornak, elküldjük a háziorvosához további gondozásra. Egyébként számos más ok is lehet a véradásból kizáró, például az alacsony vagy a magas vérnyomás, a vérszegénység. A véradóink biztonságban érezhetik magukat, mert állandó egészségügyi felügyelet alatt állnak. Az orvosok ugyancsak nyugodtak lehetnek, mert az életmentő vért megkapják a gyógyításhoz. A véradás térítésmentes. A vérnek nincs ára, csak bekerülési költsége. Az sem kevés, egységenként 6-8 ezer forint. Egy műtéthez súlyosságától és az egyéni sajátosságoktól függően 4- 8 egységnyi vér szükséges. A mai gyógyításához elsősorban a plazmaferesises vételű, különböző véralkotóelemeket feldolgozó módszer használatos. Ilyenkor csak azokat a vérelemeket adják a beteg szervezetébe, amelyre szüksége van. A megyei vértranszfúziós állomás és vérellátó alközpont vezető főorvosa dr. Ollár György. A vérellátásról, a véradás kérdéseiről vele beszélgettünk. hálózat az emberi önzetlenségre számít. Nem látom a társadalmi, a szakmai, az anyagi megbecsülését sem a véradók, sem a vért vevők, feldolgozók oldalán... — Ma még nap, mint nap tapasztaljuk, hogy a véradók kö- szönömért jönnek és a segítség- nyújtás tudatáért. A vérellátásban dolgozók csapatmunkában — A magyar egészségügy egyik legszervezettebb egysége a vérellátás — mondja a főorvos. — A kórházak tartják fenn a véradó intézeteket, de akik benne dolgoznak, egy nagy családként oda biztosítják a vért, ahol szükség van rá. Az országban 63 véradó állomás van, a széttagolt hálózat összpontosítása, korszerűsítése évek óta témája az egészségügynek. Főként 1990-től, amikoris az Európa Tanács Egészségügyi Világszervezetének alapelveit elfogadtuk, és a normatíváikat kell alkalmaznunk. Egységes nemzeti vérkészletet kell létrehozni, amelyet egy központi diszpécser- szolgálat oszt el a szükségletek szerint. Ezt az Országos Vértranszfúziós Szolgálathoz tartozó állomások biztosítják majd, előreláthatóan 30 ilyen lesz. A kisebb állomások a kórházak vértranszfúziós osztályaiként dolgoznak majd. —Ha a vérellátók csak egyetlen napra bezárnának, sok ember nem élné tű! a műtéteket, a felelősségük hihetetlenül nagy. A térítésmeniesség mellett ez a A kiszállásos véradások mellett a plazmaferesises véradók, az alkalmanként szervezettek, a pontosan beütemezettek is a megyei vértranszfúziós alközpontba jönnek A vércsoportok 1 MIM 1 •• // / / //l kulonbozosegerol Az egyik ember vére nem cserélhető ki szabadon a másikéval. Ha válogatás nélkül adnánk vért egyik személytől a másiknak, súlyos túlérzékenységi reakciók lépnek fel. A vér olyan anyagokat tartalmaz (antigének), amelyek ellen ellenanyagok képződnek, és egy másik vérrel reagálni képesek. Ekkor a vér összecsapzódik (agglutináció). Ezért, hogy ezt megakadályozzák, megvizsgálják, hogy a vér milyen antigéneket tartalmaz. A fő vércsoportokon belül négy különböző antigéntulajdonságot különböztetnek meg: A, B, AB és 0. Közép-Európában a lakosság körülbelül 45 százaléka A- vércsoportú, 40 százaléka 0-ás, 10 százaléka B-s és 5 százaléka AB-s vércsoportú. Rendkívüli esetben 0-vércsoportú vért bárki kaphat vércsoporttól függetlenül, az AB-s vércsoportú- ak vércsoporttól függetlenül bárkitől kaphatnak vért. Rendszerint azonban csak vércsoportazonos vérátömlesztést végeznek. A fő vércsoportrendszeren kívül még további antigének vannak a vörösvérsejtekben. Megkülönböztetnek Rh(esus)- pozitív és Rh(esus)-negatív vért. Transzfúziót csak Rhesus-azonos vérrel lehet végezni. Terhesség esetén az anya és a gyermek Rhesus-faktorának a meghatározása fontos. (Nagy egészségkönyv) Vérfeldolgozás. Mennyiségi és minőségi fejlődést jelentett az egy szerhasználatos, steril, műanyag vérvételi zsákok bevezetése a vérfeldolgozásnál is A donorok egészségét is védik Napjainkban a körülmények alakulása, az egész társadalom, a munkáltatók hozzáállása nem kedvez a véradásnak. A vérellátó alközpont megyei donorszervezője öt éve Csáki Katalin. A tapasztalatok szerint munkaidőben nem szívesen engednek el senkit még ilyen humanitárius ügyben sem és a véradók csekély mértékű jutalmazására is a legritkább esetben lehet módot találni. Az emberi önzetlenség eredménye, a véradó szervezők sikere, hogy megyénkben eddig még mindig volt elegendő vér, tartalék, sőt segíteni tudtak más megyéken, a fővárosi vérhiányon. A véradók megbecsülésének eléréséért nemrégiben alakult meg Kiskunhalason a Magyar Véradók Országos Szövetsége, amelynek megyénkből is sokan a tagjai. — A vöröskeresztesekkel együtt dolgozom — tájékoztat Csáki Katalin. — A területi megbízottakkal járjuk a megyét, agitáljuk az embereket, felkeressük a régi véradókat, az ön- kormányzatokat és a segítségre kész munkahelyeket. Több véradást szervezünk évente egy- egy területen, erről pontos naptárt vezetünk. Új módszereket kell kitalálni, hogy a folyamatosságot biztosítsuk a véradásban és a véradó utánpótlásban. Például nemrégiben a szarvasi északi ipartelepen először szerveztünk véradást. Sorolhatnám Medgyesegyházát, Csárdaszállást, Almáskamarást, Dombiratost, Kunágotát, Csanádapácát, Kisdombegyházat, Csorvást, Mezőberényt, Gyomaendrődöt, számtalan helyiséget, ahol az önkormányzatok is támogatják a véradást. Nagyon jó véradó közösségek vannak a szeghalmi területeken is. Sürgősségi esetben azonnal mozgósítani tudjuk a véradókat, ilyenkor elsők a kórházi orvosok, dolgozók. A plazmaferesises véradást, a sürgősségi eseteket, a kisebb egységek véradását itt az intézetben végezzük, egyébként a véradók lakóhelyére megyünk kiszállásos véradásra. Nagyon sokat jelent a 18 éven felüli fiatalok bevonása, elsők voltak a Kemény Gábor Szakközépiskola diákjai, a szakmunkásképzősök. Döntő jelentőségű a példamutatás, a békéscsabai Szabó Pál téri iskolában elsőként szerveztek városi véradást a gyerekek közreműködésével. Általában 18-tól 65 éves korig lehet vért adni, három hónapos szünetekkel. —Hogyan lesz valakiből véradó és mire készüljön? — Ha egy család szokásvilágába beépül a véradás gondolata, az bizony öröklődik. Sokat számít ha a településen, a környezetben élő betegről van szó, amikor érzik, tudják az emberek, kinek az egészségét segíthetik. Először sokan félve jönnek, nyugtató szóval, a megfelelő környezet biztosításával lassan .sikerül feloldani a feszültséget. Aki jelentkezik, az adatfelvételt követően labor-, majd orvosi vizsgálatra megy, ezután üdítőt iszik a (folyadékfelvétel szükséges), leveszik a vérüket, majd uzsonnát fogyasztanak. A plaz- maferezises véradás ideje a korszerű műszerek lehetőségével három óráról másfélre csökkent. Mi nemcsak a betegek gyógyítására gondolunk a vér biztosításával, de a donorok egészségét is védjük.
