Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

itRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1996. januar 8., hétfő o Ifjúsági klub. A művelődési ház keretén belül kezdi meg működését az ifjú­sági klub Szabadkígyóson. A fiatalok társadalmi munkájuk­kal segítették a felújítást, amelyet az önkormányzat kezdeményezett, és amelyet 150 ezer forintos belügymi­nisztériumi pályázat is segí­tett. A pályázat készítője Hocz István polgármester és Tusjak Jánosné, a művelődési ház vezetője. A felújítási munkák Csík Zsolt képviselő szervezésével valósulhattak meg. Irodabérlet. A mező­kovácsházi Mezőcoop Áfész, amely csőd előtt áll, az éppen felszámolását élő volt mező­kovácsházi szövetkezet épüle­tében bérelt irodát. A felszámo­lás végéhez közeledve az iroda­bérlet megszűnt, így ideiglene­sen a Mezőcoop iratait a művelődési központ öltöző­jében helyezték el. Mivel a fennmaradt munkák végzésé­hez is szükséges egy iroda, ezért e célra az önkormányzat hat hónapra a volt járási tanács épületében biztosított helyisé­get. E szerint az áfész megbízott ügyintézője, januártól — a Hősök tere 1. szám alatt a 41 -es irodában fogadja a város és kör­zetében érintett tagokat, részje­gyeseket. Egy nemzetiségi tanárnő élete értékeiről Amit lehetett, megtettem „Jobb adni, mint kapni” — mondja a jól ismert szólás, mely napjaink elanyagiasodó, érdekhajhász világában igencsak elavultan hangzik. Szerencsére mindig akadnak olyan emberek, akik a negatív hatásoktól érintetlenül meg tudnak magukban őrizni örök emberi értékeket: az önzetlenséget, s a másoknak használni akarás vágyát. A gyulai román gimnázium román—orosz szakos tanára, Rádné Zsúró Julianna 35 éves iskolai kötődés után ez év őszén nyugalomba vonult. Ebből az alkalomból alapítványt tett az oktatási intézmény javára. — Hajdú-Bihar megye egyik kisközségében, Körössza­káiban születtem egyszerű ro­mán ajkú földműves család egyetlen gyermekeként. Édes­anyámtól örököltem azt a bi­zonyos hetedik érzéket: a megérzést, a tapintatot, a türel­met és a könyvek szeretetét. Édesapámtól a tudásvágyat, a szűkszavúságot és a határo­zottságot. Szüleimtől tanul­tam meg észrevételnül egy­szerre a magyar és a román nyel vet is. Az ÉLTE tanári dip­lomáját 1966-ban szereztem meg, akkor már egy éve taní­tottam egykori iskolámban. —Pályája során mi okozta a legnagyobb nehézséget? — Hosszú évekig teljesen különböző tudásszintű gyere­kekkel kellett együtt dolgoz­nom. Mostanában a nagyobb gondot a tanulók érdeklő­désének, türelmének, kitartá­sának megfogyatkozása je­lentette, ami egyben társadal­mijelenség is. Úgy próbáltam végezni a munkám, hogy ta­nítványaim lehetőleg meg­szeressék, de legalább elvi­seljék a tárgyat. A tananyag mellett emberi értékek közve­títését is fontosnak tartottam. — Hogyan látja a román nyelvoktatás helyzetét napja­inkban? — Túlhangsúlyozott kér­déssé vált. Ez az a probléma, amit minden fórumon min­denki meg akar oldani. Politi­kai játékszernek tekintik. Sze­rintem ez többet árt, mint használ, hiszen megosztja az azonos ügyért tevékenyke­dőket. A kifogáskeresés és a panaszkodás is divatosabbá lett a kelleténél: „Rosszak a tankönyvek, a munkafüzetek-’ — mondják. Én sokáig tan­könyv nélkül tanítottam. — Hogyan jutott eszébe az alapítvány létrehozásának gondolata? — A 35 év alatt, amit az iskola kötelékében töltöttem, jól esett kapnom tőle, most jól esik adnom. Én ebben talál­tam meg a magam belső indí­tékát. Jó lenne, ha mások is meglelnék a magukét. Köztu­dott, hogy elszegényedő vilá­gunkban a kultúra és az okta­tás egyre inkább támogatásra szorul. Kiváltképp az olyan intézmények, amelyek a ha­gyományos iskolai szerep­körön túl többre hivatottak, egy nemzetiség fennmaradá­sát is szolgálják. Páldául az egyetlen magyarországi ro­mán gimnázium. Nem utolsó sorban a diákokat szerettem volna ösztönözni. Az alapít­vány törzstőkéjének kamat­Rádné Zsúró Julianna, aki alapítvány tétellel „búcsú­zott” iskolájától FOTÓ: JUHÁSZ TIBOR összegét minden évben az a végzős gimnazista kapja, aki jó tanulmányi eredményéért, román nyelvtudásáért és pél­dás emberi magatartásáért arra a legérdemesebb. — Milyen érzésekkel tekint nyugdíjas évei elé? — Hivatásom gyakorlása során, amit lehetett, úgy ér­zem, megtettem. Nem maradt bennem hiányérzet elmaradt dolgok miatt. Mindig tudato­san törekedtem arra, hogy örüljek mindennek, amit el­értem, s azon a szinten legyek elégedett, amelyen éppen ál­lok. Szerencsésnek mondha­tom magam magánember­ként is, amiért egy életre segítőkész, megértő, hű társ­ra találtam férjemben — ő szintén pedagógus —, akivel jövőre 30 éves házasok le­szünk. De azért is, amiért pá­lyám során azzal foglalkoz­hattam, amihez a leginkább kedvet és képességet éreztem magamban. Rúzsa Ildikó Nagykamarási alapítvány a gyermekekért „Nagykamarás képviselő-testülete ez év tavaszán alapítványt hozott létre a község periférikus helyzetéből adódó hátrányok ellen- súlyozására” — olvasható Bodnár Béla kuratóriumi elnök levelében, amelyet szerkesztőségünkhöz juta­tott el. Mint mondták, tudják, hogy az alapítvány nem képes a községet sújtó valamennyi problémát orvo­solni, de gondolva a jövőre a fiata­lok számára értelmes szabadidős programokat, művelődési lehető­ségeket keresnek. Az elmúlt évtizedekben a köz­ség lakóinak száma jelentősen fo­gyott. A munkahelyek megszű­nését csak tetézi a helyi művelődési adottságok szűkös­sége és a kisközösségek hiánya. Ezen gondok feloldására tűzte cé­lul az alapítvány a gyermekek ré­szére kiállítások, koncertek, szín­házlátogatások lebonyolítását, nyári táborok szervezését, vala­mint a községben egy esztétikus, generációkat összehozó játszótér felépítését. Az alapítvány kurató­riuma természetesen mindent megtesz a tőke gyarapítása érde­kében, így már szerveztek szüreti bálát, hulladékgyűjtést. A telepü­lés polgárai, szervezetei kisebb- nagyobb pénzösszegeket ajánlot­tak fel, valamint jelentős szülői segítségre számíthatnak a kétkezi munkák végzésében. Emellett szeretnének minden olyan pályá­zaton részt venni, amely céljaikat támogatja. Remélik, tevékenysé­gük hozzájárul a gyermekek szülőfaluhoz kötődéshez, amely­hez kérik — a lehetőségeikhez mérten—minden együttérző em­ber vagy szervezet támogatását is. Nincs olyan kicsiny segítség, amely ne szolgálná az elképzelé­seket és a gyermekek boldogulá­sát. Alapítvány címe: 5751 Nagy­kamarás, Kossuth u. 2., Telefon: 06 (68) 381-915. Számlaszám: Kevermes és Vidéke Takarék- szövetkezet 2. sz. Kirendeltsége Nagykamarás 53500212 — 10201886. H. M. Megkérdeztük olvasóinkat Önök szerint ki volt az elmúlt év embere? Baksa János 18 éves, vésztői tanuló: — Szerintem Lipcsei Péter. O végre egy igazi nagy nyugati profi csapathoz szerződött. Ha­sonlóra már nagyon régen volt példa. A magyar labdarúgás az utóbbi években igencsak mélyre süllyedt, ezért Lipcsei különö­sen nagy dolgot hajtott végre. (Ráadásul új csapatában is jól játszik.) Bár az is igaz, én akkor is örültem volna, ha nem szerződik a Portóhoz, hisz vele biztos, hogy még eredménye­sebben szerepelt volna a Fradi a Bajnokok Ligájában. Özvegy Barát Györgyné 68 éves, zsadányi nyugdíjas: — Én öt éve teljesen egyedül élek, magányomat némiképp csak a televízió oltja. Ha nem volna tévékészülékem, nagyon unatkoznék. Naponta legalább 6- 7 órát nézem a tévét, így néhány televíziós személyiséget már- már családtagnak tekintek. Ezért én természetesen az elmúlt év emberét is csak közülük választ­hatom. A legjobban Kudlik Júli­át, Kertész Zsuzsát és a többi bemondónőt szeretem. Számom­ra — mint már annyiszor—most is ők voltak az év emberei. Mészáros Edit 17 éves, szeghal­mi tanuló: — Nagyon szeretem a zenét, azon belül is legfőképpen a pop­zenét. Lehet, hogy sokak számá­ra meglepő, hogy én most így hirtelen a zenészek közül vá­lasztok. Szerintem Kovács Ákos — akinek éppen tavaly jelent meg a harmadik szólókazettája — volt az év embere. Nekem már legalább négy éve ő a ked­vencem. Már akkor is nagyon szerettem, amikor még a Bonza Banzai együttes frontembere­ként tevékenykedett. Számait ma is szinte naponta hallgatom. Tukacs Sándor 37 éves, szeghal­mi betonvasszerelő: — Negatív értelemben biz­tos, hogy Bokros Lajos az 1995- ös év embere. Akaratlanul is ré­sze életünknek, bár én szívesen mellőzném ismertségét. Pozitív megközelítésben pedig Gál- völgyi Jánost jelölném. Ebben a mai kilátástalan, borús, Bokros­csomaggal terhelt világunkban még nagyobb szerepet kap a hu­mor. Egy-egy jó kabaréjelenet alatt legalább néhány percre ki­kapcsolhat az állampolgár. Gálvölyi János műsorát mindig szívesen nézem. A zsadányi cigányság nem élt a lehetőséggel Zsadányban a képviselő-testü­let még az ősz folyamán 50 ezer forintos támogatást szavazott meg a vésztői roma képzési központ részére. Akkor még re­mélni lehetett, hogy legalább két-három zsadányi munkanél­küli cigány fiatal iratkozik be továbbtanulási céllal az iskolá­ba. — A képzési központ decem­berben megkezdte működését, ám Zsadányból senki sem je­lentkezett, így természtesen a pénzt sem tudjuk átutalni — mondta lapunknak csalódottan Dudás Árpád polgármester. — A község cigány fiataljai­nak többsége nyolc osztályt vég­zett és munkanélküli, tehát meg­felelnek a képzési központba való jeletkezés feltételének. Ezért nem értem, hogy tőlünk miért nem jelentkezett senki, —­folytatta a pogármester. — Rá­adásul a munkaügyi központ minden beiskolázottnak havon­ta 10 ezer forintos támogatást ad. A zsadányiaknak az iskolába járás sem került volna pénzbe, hisz mint tanulók, jelentős ked­vezményre jogusultak, ezeket a kedvezményes bérleteket pedig az önkormányzat teljes mérték­ben finanszírozta volna. Mai vi­lágunkban a szakmával nem rendelkezők elhelyezkedése szinte teljesen reménytelen, ezért lett volna fontos, hogy a zsadányi fiatalok éljenek a felkí­nált lehetőséggel. Úgy vélem, ezek közül az emberek közül a továbbiakban senkinek sincs erkölcsi alapja arra, hogy ismét segítségért fo­lyamodjon hozzánk, — közölte végezetül Dudás Árpád. (Magyari) Körösi tanulmányok 4. A Bolyai Nyári Akadémia, a Migráció a Kárpát-medencében és a Körösi tanulmányok 3. után a sorozat újabb kötetét adta ki az év végén a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola tudo­mányos munkatárs közössége Micheller Magdolna szerkesz­tésében. A szakmai, művészeti időszaki kiadvány ezúttal 17 ki- sebb-nagyobb tanulmányt és tíz, művésztanárok által készített grafikát tartalmaz. Témaköreik, megközelítési módjuk külön­böző. Közös bennük, hogy a ta­nítóképzés legaktuálisabbnak tartott problémaköreit vették számba, az írás-, olvasás-, szá­molás- és testneveléstanítás főbb kérdéseit. A játék, a játé­kosság hangsúlyai, az oktató pe­dagógus személyiségének vará­zsa kapcsolja még össze a tanul­mányok gondolatiságát. A kötet egészére meghatározó elvárás­ként hatott a határainkon túli, elsősorban erdélyi tanítók által felvetett témakörök kidolgozá­sa. B. Zs. Nem a 2ségben, hanem az lségben az erő Szomszédoló szökőévi születésnap A békéscsabai Laurinyecz Má­tyást, mint a Passzió népszóra­koztató, -segítő és kedvre derítő társaság ügyvezetőjét már több ötlete révén ismerhetik olvasó­ink. O az, aki például a békés­csabai Lázár utcai parkot vasár­naponként Hyde-parkká, felnőtt játszótérré alakította át, hordó­szónokokat fogadott nemzeti színű „emelvényén”, hogy vi­lággá kürtölhessék, ami a szívü­ket nyomja. Mostani tervével a születésnapból kifolyólag hátrá­nyos helyzetűeket kívánja felka­rolni, illetve némi elégtételt szolgáltatni nekik, amiért csak négyévente ünnepelhetik szüle­tésnapjukat. — Az ötletet onnan merítet­tem, hogy az egyik ismerősöm azzal állított be: csak a tizedik születésnapját ünnepli, pedig már negyvenéves — kezdte Laurinyecz úr. — Úgy gondol­tam, mivel a február 29-én világ­ra jöttek naptár szerint csak négyévenként ünnepelhetik születésnapjukat, emlékezetes­sé kell tenni számukra ezt a rit­kább ünnepet, valamint függet­lenül ettől, évenként is rande­vúzhatnának egymással. Szá­molgattam a valószínűségét, hogy mennyien lehetnek ha­zánkban, nekem 6863 jött ki. —Milyen elképzelésekkel lá­tott a szervezéshez? Escortok hihetetlen áron! 50%-os befizetés mellett akár 5 éves, kamatmentes hitel igényelhető! i 0 s Autó-Körös Kft., Békéscsaba, Baross u. 9—21., '«?■ telefon: (66) 327-520. (11943) — Hazánkon kívül a környező országokban élőkhöz is szeretném eljuttatni felhívá­somat, hiszen mottóm: nem a 2 ségben, hanem az lségben az erő. Az európai összefogást kifejezendő, a fővédnöki tiszt­ségre dr. Habsburg Ottót szeret­ném megnyerni. Ä program el­nevezése is utal a kitekintésre: Szomszédoló szökőévi szüle­tésnap, idén természetesen a millecentenárium jegyében. A február 29-én születettektől azt kérem, hogy küldjék el fénymá­solatban adataikat a következő címre: Nosztalgia Presszó, 5600 Békéscsaba, Czakó u. 3. A jel­ige: „Passzió”. A jelentkezőket a Regenhogen Oktatási Kabinet segítségével számítógépes nyil­vántartásba vesszük. Éz azért fontos, mert mindenkinek aján­dékkal szeretnénk kedveskedni, illetve üdvözlőlapot küldünk. Olyan cégek jelentkezését is várjuk, akik termékeikkel, fel­ajánlásaikkal segítenének, rek­lámlehetőséget látnak az elkép­zelésben, hiszen a természeti szóródás alapján így a legkü­lönbözőbb helyekre is eljuthat­nának árucikkeikkel, megismer­hetnék, rögzíthetnék nevüket. Természetesen a támogatókat az üdvözlőlapokon is feltüntetjük. Ny. L. UÖQD íf| Audi w Az Autó-Körös Kft. új szolgáltatása: mint az EURENT lánc tagja 0—1 éves korig terjedő személygépkocsik és kisteherautók kölcsönzése. Autó-Körös Kft., Békéscsaba, Szarvasi út 74. ^ Telefon: (66) 454-228. |

Next

/
Thumbnails
Contents