Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-06-07 / 5. szám
1996. január 6-7., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP A tótkomlósi jelzőlámpákról Tótkomlóson, a Széchenyi út és a Dózsa György út kereszteződésének jelzőlámpával történő ellátása, valamint ez utóbbi úton a 40 kilométer/óra sebességkorlátozás bevezetése is téma volt azon a megbeszélésen, ahol Juhász Pál, a város polgármestere találkozott a Békés Megyei Közúti Igazgatóság forgalomszervezési osztályának vezetőivel. A szakemberek ajánlata a jelzőlámpa-vészvillogóra 600 ezer forint volt, melynek 50 százalékos önkormányzati hányada esetén a megvalósítás elképzelhető lenne. A forgalomirányító lámpa bekerülési költsége megközelítené a 4 millió forintot, de erre.— az ő véleményük szerint — nincs szükség, a forgalom mértéke nem indokolja ezt. A sebességkorlátozást sem tartják szakmailag indokoltnak, de hosszas győzködés után a lehetőségtől nem zárkóztak el, így az Újtemető sortól a Széchenyi útig a táblákat kihelyezik. A Hírmondóból A papírárak többszöri emelkedése miatt január elsejétől a Komlósi Hírmondó ára is változik, ezután 30 forintot kell fizetni a lapért — tudtuk meg a legutóbbi számból. A szomorú hír mellett természetesen számtalan érdekes írást találunk a lapban: bemutatkozik például Varga Attila plébános, a komlósi strucctenyésztő. Must Károly. Tudósítások olvashatók az elmúlt időszak komlósi eseményeiről is. Akik a Hírmondót szívesen lapozgatják, azok megtudják, milyen a városban a munkanélküliek helyzete. A gimnáziumban nyílt napot tartottak, erről egy diákújságíró számol be. A szlovák oldal mellett a legújabb önkormányzati rendeletekről tudósít a lap, valamint csokorba szedi a városban történt bűnügyeket is. Sajnos akad szép számmal ilyen. Múltunk tanúja.. Mint olvasóink tudják, tavaly ünnepeltük lapunk fennállásának ötvenedik évfordulóját. Az esztendő folyamán megannyi írás, visszaemlékezés foglalkozott az eltelt fél évszázaddal. Most egy olyan emléket mutatunk be, ami szintén múltunkat örökíti meg. Nemrégiben egy gyulai műkereskedő, Bállá Tibor hívta fel a figyelmet az itt látható képre, amely Csikós Miklósnak, a hódmezővásárhelyi iskola tagjának alkotása. A festő 1948- ban fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Aba-Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre és mások voltak a tanárai. Ő alapította Hódmezővásárhelyen a képzőművészeti kört, melyet 16 évig vezetett. Kiállításai voltak Jerevánban, Lodzban, Moszkvában, Nápolyban, Újvidéken és másutt. Több országos pályázat nyertese, Szántó Kovács János elfogatása című képét az Egyesült Nemzetek Szervezete vásárolta meg. A fotónkon látható festmény most már szerkesztőségünk tulajdona. A több száz éves kocsányos tölgy halála mozgalmat indíthat a városban Aláírásgyűjtés Gyulán Folytatódik az aláírásgyűjtés Gyula város természeti értékeinek megmentésére — tudtuk meg az akció egyik kezdeményezőjétől, Cseke Istvántól. Az ügy előzménye, hogy a gyulai polgármesteri hivatal a múlt év decemberében rapid gyorsasággal kivágatott egy több száz éves kocsányos tölgyet a város lakóinak egyik legkedveltebb és legféltettebb parkjában, a természetvédelmi területté nyilvánított Csigakertben. A városháza illetékese szerint a fa korhadt volt, a fűrészek tehát csupán egy holt értéktől fosztották meg a fürdővárost. Ráadásul a tölgy — így a hivatal — magánterületen állt, amit még az uraság szakított ki az angolparkból a hátsó bejáratot őrző csősz számára. A gyulai természetbarátok szemében skandalumnak tekintett fadöntés miatti felháborodás hullámai a képviselő-testületig csaptak, ahol 397 tiltakozó aláírást meglobogtatva maga Cseke István is felszólalt. A gyulai vállalkozó sérelmezte, hogy az Alföldön szinte egyedüli famatuzsálem kidöntésével nem csak a város egy jeles természeti értékét pusztították el, hanem egy legendára is fűrészt emeltek. Állítása szerint ugyanis lombjai alatt hűsölt egykor Mátyás király, később pedig a kastély grófja fémkoronát vésetett a tölgy törzsébe. Erre a koronára a városban valaha megfordult uralkodók neveit íratta. A legendát erősíti, hogy 1989- ben bemérték a fát, tartalmaz - e fémet a törzse, és másfélkét méter magasságban a műszer kilengett. Félő, már senki nem fogja megmondani, hazudtak-e a műszerek vagy sem, mert ahogy kivágták, azonmód el is szállították az óriástölgyet. A fának egyébként azért kellett pusztulnia, mert a város engedélyezte, hogy helyén az adventista egyház templomot építsen. Hamar rá is fogták Cseke Istvánra, hogy egyházellenes, holott az általa köröztetett aláíró íven ez áll: „tiltakozunk az ellen, hogy a Csigakertben templom, vagy bármilyen létesítmény épüljön”. A gyulai vállalkozó most azt mondja, meg kell akadályozni a város természeti értékeinek további pusztítását, hiszen nem ez az első eset, amikor városházi jóváhagyással kezet emeltek zöldterületre. Az aláírásokkal Cseke István azt akarja elemi, hogy készüljön kataszter Gyula természeti értékeiről, s csak annak ismeretében lehessen zöldterületek, bokrok és fák fölött ítéletet mondani. Á. Z. Békéscsaba Megyei Jogú Város Megyei Illetékhivatala értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy illetékbeszedési számlájának új száma: ( 11733003-15342397-08730000. Az új számlaszámot tartalmazó készpénzátutalási megbízások az Illetékhivatalnál, Békéscsaba, Dózsa Gy. út 2. sz. alatt ügyfélfogadási időben bármikor, 1996. január 15-étől pedig valamennyi Békés megyei település polgármesteri hivatalában is beszerezhetők. Kérjük t. ügyfeleinket, hogy befizetéseiket a jövőben az új számlaszámra szíveskedjenek teljesíteni. A korábban kiadott — régi számlaszámot tartalmazó — átutalási postautalványokon kizárólag az OTP-fiókoknál 1996. március 31-éig még teljesíthetők befizetések. A kiszáradás fenyegeti az Alföldet A DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kara és a Halászati Kutatóintézet együttműködésével a közelmúltban jött létre Szarvason hazánk első akvakutató tanszéke. Mindez annak előkészítésére, hogy ősztől újabb szakiránnyal, az akvakultúrával bővül a szava- si főiskola képzési palettája. — Egykor a víz volt a legnagyobb természeti erőforrása az Alföldnek, virágzott az ártérgazdálkodás. Ma tájegységünket a kiszáradás fenyegeti. A csökkenő talajvízszint, a haldokló holtágak egy-egy figyelmeztetés erre. Az alföldi vizek, holtágak, halastavak, mocsarak és lápok megtartása az egyik legnagyobb kihívás a kutatók számára — tájékoztatott dr. Oláh János tanszékvezető egyetemi tanár. Felértékelődött a halastavak szerepe természeti értékké, a korábbi gazdag növény-, állat- és madárvilág végső menedékévé lettek. Ennek egyik példája a hortobágyi halastó rendszer. Dr. Oláh János elmondta, tanszékük a vízi erőforrások hasznosításának valamennyi válfajával foglalkozik. Ide sorolandó a vízi természetvédelem, a tájgazdálkodás a halászat és az ökoturizmus. Ez utóbbi, amennyiben a szakember ügyesen sáfárkodik a táj természeti adottságaival, akár egy egész térségnek is komoly bevételi forrása lehet. Cs. R. Visszhang Mezőkovácshásán döntsék ..Meglepetéssel olvastam az 1995. december 30-án a két megyei napilapban Pallag László képviselő' úr sajtótájékoztatóján elhangzottakat, amellyel félretájékoztatta a tisztelt olvasókat. Nevem mindkét újságban megjeleni számomra sértőn. Sajnálom, hogy ismét kisgazda belügy kerül nyilvánosságra, de a vádakat csak így lehet tisztázni. Pallag úr mindenáron azt szerette volna tudatosítani, hogy nem vagyok már a Kisgazda pártnak tagja. A pártalkotmány értelmében, akit nem váltottak le tisztségéből az alapszervezetében bírja a tagok bizalmát, a megyei vezetésnek ez bármennyire is terhére van. Hogy Ön pártonkívülinek tart az Ön dolga, de a tényeken nem változtat. Tudatom, hogy bárhol, bármely fórumon hajlandó vagyok kiállni, hogy a kettőnk vitáját megvívjuk. Pallag úr a politikai ellnefeleit mind azzal intézi el, hogy Torgyánellenesek. Ez olcsó hivatkozás. Bírálja Mezőko- vácsházát, hogy érdekcsoportok működnek? Megjegyzem, ahol nincsenek érdekcsoportok és csak egy akarat érvényesül azt nem demokráciának hívják. A versengés a fejlődés alapfeltétele. Bírálja a mezőkovácsházi demokráciát, pedig ha elnök úr olyan demokráciát tartana fenn a párt megyei szervezetében, mint amit a pártalkotmány biztosít, akkor már rég nem lenne megyénk vezetője. Mezőkovácsházán a demokrácia érvényesülésére csak az panaszkodhat, aki valójában nem ismeri a szónak értelmét. Tisztelt Pallag úr, aki ma nem mer nyíltan politizálni, az ne akarjon polgármester lenni. A párt újraszervezésénél 1988—89- ben elsőként adtam a nevem társaimmal, pedig ekkor még nem dőlt el az ország sorsa. Mezőkovácsházán engem akkor sem fenyegetett meg senki. Itt egyre közelebb kerülnek a pártok egymáshoz, mert érzik, hogy a széthúzás káros a városnak. Erre megérkezik Ön és a sajtó útján ,,belekavar” a dolgainkba. A FKGP, a KDNP és az MDF lényegesen korábban szövetséget kötött, amit falufórumon kinyilvánítottunk. Sajnálom, hogy később olyan hatással volt Nagy Andrásra, a KDNP helyi vezetőjére, hogy egyszerre elfelejtette a megállapodást. A fórumon azt is bejelentettük, hogy pártérdektől függetlenítve, független indulóként veszek részt a választás küzdelmeiben. Bármi legyen a végeredmény, a város érdekeit figyelembe véve segítünk az új polgármesternek. Ezt a csatát—engedje meg—, hogy majd Mezőkovácsházán döntsék el. ” Bakos István FKGP mezőkovácsházi elnöke Hetvenévnyi közös múlt Bámulatos testi és szellemi frissességnek örvend Tótkomlóson egy házaspár, akiknél a minap jártunk. Látogatásunk apropója pedig nem volt más, mint a 70 éves házassági évforduló, amit ezen a hét végén ünnepelnek családi körben. Farkas Márton 92 éves, felesége Juhász Anna a 88-at töltötte be. Megismerkedésük történetét így elevenítette fel a férj: — 1922-ben ismertem meg Annuskát a fonóban. Akkor oda jártak a fiatalok szórakozni. Először csak figyelgettem, majd beszélgettünk, táncoltunk. Ez az időszak volt — négy esztendő — az igazi kiismerése a másiknak. Az esküvőt 1926-ban tartottuk. — A szüleim nem nagyon örültek a házasságunknak, mert túl fiatalnak találtak — kapcsolódott beszélgetésünkbe Annus- ka néni, aki később férjével együtt napszámba járt, gyermekeket nevelt (Mártont, Zsuzsát, Annát). Azóta 7 évtized múlt el. Hat unokával, 12 dédunokával dicsekedhetnek az idős emberek, akik büszkék arra, hogy nem szorulnak segítségre még a mai napig sem. A meleg lakásban pihengetnek, a feleség hí- mezget (szemüveg nélkül!), Márton bácsi rádiózik. Ha kiderül az idő, van mit tenni a jószág körül az udvaron is. A hosszú házasság titka? — ízlelgette a kérdést a házigazda a búcsúzás előtt, majd így válaszolt: — Olyan ez, mint a kémény. Nincs olyan, amelyik ne füstölne. Ez alatt a 70 év alatt volt rossz is, jó is. Részünk volt örömben és bánatban, de türelmesek voltunk egymáshoz, elfogadtuk a másikat. Tudjuk, hogy sokan ezt vallják, de nekünk sikerült is. Csete Ilona Farkas Márton és felesége Juhász Anna hetven éve élnek boldog házasságban fotó: kovács Erzsébet
