Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

gKÉS MEGYEI HÍRLAP

MEGYEI KÖRKÉP

1996. január 24., szerda

Öten a Sárrétről. A

Schneider Lajos Országos Népdaléneklési Verseny kecskeméti tájegységi döntőjébe öt sárréti diák jutott be. A január 20-ai döntőn a szeghalmi régiót Bíró Beáta, Kiss Marianna (mindketten a szeghalmi Sebes György Általános Iskola tanulói), Balázs Anita, Karajos Beáta (utóbbiak a szeghalmi Péter András Gimnázium diákjai) és a vésztőiCsüllög Edina (aki a békési Szegedi Kiss István Református Gimnázium tanulója) képviseli majd.

Művészeti oktatás. A

Szeghalmi Városi Művelődési Központban idén három művészeti ágon megkezdődik az alapfokú művészeti oktatás, amelyet a helyi önkormányzat támogat. A zenei oktatást zongora szakon Imre Mária, Vida Edit, Nagy Szabolcs, a fa- és rézfúvósokat Kéthelyi Kornél, a képzőművészeti csoportot Völgyesi Attiláné, a majorette-t Macs- kinné Poór Erzsébet, a társastáncot Sziliné Csáki Emília vezeti. A legújabb képzést Tar Ferenc néptáncoktató végzi, aki elmondta: a foglalkozás felmenő rendszerben történik. A kétéves előkészítő képzést hatéves alapfokú képzés követi.

Közelíteni a munkavédelmet és munkaegészségügyet

A VII. Munkavédelmi Vándorgyűlés plenáris üléseinek levezető elnöke Főcze Lajos, a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Munkavédelmi Központi Szakosztály elnöke. A munkavédelem alapos ismerőjeként kérdeztük, miért éppen a GTE a téma leghűségesebb pártfogója, a rendezvény egyik patrónusa?

— 1981 -ben rendezték Szarvason az első munkavédelmi kollégiumot, amelyet a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) kezdeményezett. Volt ott egy munka- védelmi csoportocska, amelyik kereste a helyét — tájékoztat Főcze Lajos. — Akkoriban a munkavédelem a Szakszervezetek Országos Tanácsának hatáskörébe és feladataim közé tartozott. A hivatalos továbbképzések mellé szerettünk volna már akkor egy szabadabb légkörű, kötöttségektől mentes tanácskozást szervezni, ahol mindenki elmondhatja a véleményét. A MTESZ legnagyobb tagegyesülete a GTE, odakapcsolták hát a munka- védelmi szakosztályt, azóta így tevékenykedünk. Érdekes, hogy 1983-ban itt Gyulán jelentettem be egy művelődésházbeli tanácskozáson,

hogy a munkavédelem a szakszervezettől állami területre kerül. Állami felügyelet alakult, amely 1993- ban a törvény életbe lépésével országos munkabiztonsági és munkavédelmi felügyeletté minősült át. Kemény színfalak mögötti vitákkal, hosszas vajúdással, de végül is konszenzussal született meg a parlament elé kerülő javaslat, így fogadhatták el a politikamentes szakmai törvényt.

— Megállapodás a nemzetközi munkaügyi szervezettel, rendszerváltás, gazdasági átalakulás — mindezek indokolták a foglalkozás-egészségügy, a munkavédelem biztosabb alapokra való helyezését, átszervezését. Időközben azonban ingatag lett az egész nemzetgazdaság...

— A mai munkavállaló értékhierarchiájában első helyen a munkahely, a másodikon a munkabér, a harmadikon pedig a szociális ellátás szerepel, valahol a végén áll a munkakörülmények jobbá tétele. Létrejött a munkavédelmi képviselők intézménye, amely az 50 dolgozónál többet foglalkoztató munkahelyek 70 százalékánál megalakulóban van. Alapgondolata, hogy a munkavédelemért, munkabiztonságért, a munkaegészségügyért nemcsak az intézmények a felelősek, hanem a dolgozó ember is. Nem szak- szervezeti tömörülés, hanem például az üzemi tanácshoz hasonlatosan választhatóak a tagjai. A gazdaság ésszerűsödésében, talpra- állásában hinnünk kell, de ezek a feltételek is nélkülözhetetlenek a dolgozó ember védelmében.

— Hogyan értékeli a vándorgyűlés jelentőségét?

— Az előző vándorgyűlésen a minisztérium vezetői már bejelentették, hogy a munkavédelemhez szükséges rendeleteket meghozzák, ma is arról szólnak, hogy rövid időn belül készen lesz. A minisztériumot szeretnénk gyorsabb döntésre késztetni. A realitások figyelembevételével közelítsünk egymáshoz a munkavédelemmel és a munkaegészségüggyel foglalkozók, ennek az intézményrendszerét, irányítását integrálni lenne célszerű. Ez az utolsó olyan fórum, amikor a rendeletek véglegesítése előtt még hallathatjuk a szakma hangját, mert ha a szabályok megfogalmazódnak, már csak a végrehajtás marad hátra.

Bede Zsóka

Megkezdődtek

a millecentenáriumi ünnepségek

Szeghalmon — ünnepi képviselő-testületi üléssel—hétfőn este megkezdődtek a millecentenáriumi ünnepségek. Kosaras Béla polgármester megnyitóbeszédében röviden áttekintette a magyarság utóbbi 1100 évének történetét.

Dr. Nyéki Lajos alpolgármester a város múltjáról szólott. Mint hallottuk: már az 1091-92-ben keletkezett Gesta Hungarorum említést tesz Szeghalomról, ezt követően pedig több történelmi dokumentumban is előfordul a helység neve. Az említések gyakran eltérőek, de mindegyik névben ott szerepel a halom. A szeg előtag felvételével kapcsolatban pedig két variáció is elképzelhető. Az első szerint a szeg régen barnát jelentett, ezért a város neve ma Barna- halomként „fordítható”. A másik feltevés alapján (ez tűnik

hihetőbbnek) pedig azért lett a település Szeghalom, mert két folyó szegletében terült el.

Szeghalomnak már 1330-ban — Bálint és Gergely személyében — két papja volt, ám a település legnagyobb lakosságnövekedése az 1700-as évek elejére tehető. (1715-20. között Szeghalom Békés megye második legtöbb lakossal rendelkező helysége volt.) Számottevő nemzetiség sohasem lakott Szeghalmon, a magyarság aránya szinte mindig százszázalékos volt.

A tegnapi ünnepségen részt vett Matuska Sándor, a térség országgyűlési képviselője, és Pelcsinszki Boleszláv, a megyegyűlés alelnöke. A Sebes György Általános Iskola énekkara — Imre Mária tanárnő vezetésével — pedig a zenei műsorban működött közre.

Magyari Barna

Plusz százhúszezer a választásra

Mezőkovácsháza önkormányzata mindössze egy napirend — az első félévi munkaterv — megtárgyalására hívta össze a képviselő-testületet tegnap délutánra, ám ez közel 20 egyéni kérelemmel és bejelentéssel egészült ki. Ezek között szerepelt a január 28-ai időközi polgármester-választás költsége, amelyre a központi normatíván felül még 120 ezer forintra van szükség személyi és dologi kiadásokra. Ezt az összeget az 1996. évi költségvetési koncepció erre a célra elkülönített összegéből biztosította a testület. Ezen kívül az 1995. decemberi központi gazdasági intézkedések szükségessé tették a költségvetési rendelet ismételt módosítását is. Eszerint a város tavalyi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét 378,9 millió forintban állapították meg.

H. M.

Megkérdeztük olvasóinkat

Mi a véleményük a D&D áruházakról

Varga Éva gyulai üzletvezető: — Jó minőséget nyújtanak, mindenki számára elérhető áron. Ez azért nagyon fontos, mert az emberek többsége egyre kevesebb pénzt tud fordítani ruházkodásra. Végre egy olyan üzlet, ahol a játékkínálat is kiemelkedő. Nem elhanyagolható, hogy a piaci áraknál is olcsóbban juthatunk mindehhez. Minden alkalommal megtaláltam eddig a keresett divatárut, illetve cipőt. Az üzlet légköre nagyon családias, ismerősként fogadnak. Számukra nem „csak” egy vevő az oda betérő nézelődő, hanem igazán ember.

Boka Péter gyulai felszolgáló: — Én helyzeti előnyben vagyok, hisz a D&D gyulai áruháza mellett dolgozom. Ha máshol lehetne ilyen olcsón, ilyen óriási választékból vásárolni, biztos nem ragaszkodnék az üzlet közelségéhez. Óriási a játékválaszték! Akinek kisgyermeke van, innen tudta pénztárcát kímélő módon kielégíteni gyermeke karácsonyi kívánságait. Hasonlóan nem mindennapi a ruházati kínálat is. Jó, vagy szerényebb jövedelem ide vagy oda, az ember megnézi mi mibe kerül. Rajtam is több, a D&D- ben vásárolt ruha van.

Horváth Istvánná békéscsabai nyugdíjas:

— A nyugdíjasok anyagi helyzete közismert. Ezekben az időkben nem mindegy mennyiért vásárol az ember. Minden fillért meg kell nézni, mire költi. Családunkban minden korosztály megtalálható, és itt mindenki számára elérhető áron kaphatok megfelelő minőségű alsó- és felsőruházati árut. Úgy viselkednek az eladók, ahogy azt egy nyugdíjas elvárhatja. Kedvesek, türelmesek, szolgálatkészek. Nem mindegy! Én elégedett vagyok, és csak ajánlani tudom mindenkinek.

Serfőző Zoltán békéscsabai vállalkozó:

— Először fölényesnek tűnt a „Fölényesen az árak alatt!” szlogen. Talán az első eset, ahol az állítások valóságot takarnak. Látszik, hogy a D&D tulajdonosai nem a gyors meggazdagodást, hanem a hosszú távú biztos megélhetést tartják szem előtt. Bizonyítéka ennek, hogy tényleg a legolcsóbban kínálják az indiai, hongkongi és hazai divatáruk, cipők, játékok — a szezonnak megfelelő, állandóan megújuló választékát. Meggyőződésem, hogy vállalkozni csak ilyen formában, hasonló szemlélettel érdemes.

KÁBÁT- ES DZSEKIAKCIÓ!

Ha bármelyik üzletünkben férfi-, illetve női kabátot vagy dzsekit vásárol,

egy ÍOOO F.

értékű vásárlási utalványt ajándékozunk Önnek, melyet levásárolhat üzleteink teljes áruválasztékából.

Békéscsaba, Kinizsi u. 5. Tel.: 442-372. Gyula, Kossuth tér 2. Tel.: 362-327. Mezőberény, Fő út 4. Tel.: 352-036. A

JELENTKEZÉSI LAP: M-O-D-E-R-N M-A-N

1------------N

év:.......................................

.... Életkor:...............

1

1

M

agasság: .................................

Súly: ..................

1

1

Cím:.......................................

1

L§*-Á

..... Telefon: ..............

1

:

J

Férfi-szépségverseny. Ezt a jelentkezési lapot azoknak a legalább 180 centiméter magas, 18 és 30 év közötti fiúknak, férfiaknak kell kitölteniük, akik szeretnének részt vermi a márciusi megyei férfi szépségversenyen. A kitöltött jelentkezési ívet (egy fényképpel mellékelve) február 15-éig kell beküldeni a következő címre: T. T. Divatstúdió Bt. — 5600 Békéscsaba, Andrássy út 47.

A szemétszállításról Szabadkígyóson

A szabadkígyósi képviselő- testület hétfői ülésén az elöljárók elfogadták a tavalyi költségvetés utolsó negyedévi teljesítéséről szóló tájékoztatót.

Ezek után megalkották a köztisztaságról és a szervezett köztisztasági szolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló helyi rendeletet, amelynek várhatóan nem örülnek majd a helybéliek. Ám mint Orvos Hajnalka jegyzőnő elmondta, a szemétszállítási szolgáltatás

az elmúlt időszakban nagy veszteséget jelentett az önkormányzatnak, és mivel a helyi adókat sem emelték, legalább a szemétszállítási „költségvetést” szeretnék nullszaldósra hozni az idén. A rendelet szerint a lakosok személyenként és havonta 40 forintot fizetnek a szemét elszállításáért. Az intézményeknek, cégeknek és az egyéb termelő egységeknek havi 500 forintot kell fizetniük. A nagyobb szeméttermelő cégeknek pedig köbméterenként

1000 forintba kerül a szállítás. Megállapította a testület a gépjárműadó mértékét is. Ezt a törvényi előírások minimumszintjén határozták meg. Mivel Szabadkígyósnak nincs sem címere, sem zászlója, ezért a képviselők felkértek egy szegedi stúdiót a címertervük elkészítésére. Az eddig kapott négy terv azonban kiegészítésekre szorult, így az elöljárók újabb tervkészítéssel bízták meg a stúdiót.

—ria