Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-20-21 / 17. szám

1996. január 20-21., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP megyei hírlap FöltUnh volt. Ezen a na­pon hunyt el 1950-ben a gyulai születésű Horváth Jenő törté­nész, tanár. 1905-től gimnázi­umban tanított. 1911-ben a ko­lozsvári egyetemen magánta­nári képesítést szerzett, 1912- től a nagyváradi jogakadémián tanár. Később a budapesti Fe­renc József Nevelőintézet főfelügyelője, a Mátyás király Gimnázium, majd az Egyetemi Királyi Katolikus Gimnázium igazgatója. 1928-31 között a Háborús Felelősség című fo­lyóirat szerkesztője. Vezető sze­repetjátszott a Magyar Külügyi Társaságban, részi vett a Nép- szövetségi Liga nemzetközi ta­nácskozásain. Számos, főleg magyar diplomáciatörténeti vo­natkozásban érdemes tanul­mányt tett közzé, amelyet azon­ban olykor némi elnagyoltság és vitatható álláspont jellem­zett. övék m. pálya. A kö­zelmúltban a Gyomaendrődi Te­nisz Klub nyerte el az Erzsébet- ligeti teniszpálya hasznosítására kiírt pályázatot. A város öt évre adta át térítésmentesen a létesít­mény hasznosítását a klubnak. A sportolók gondoskodni kíván­nak a pálya biztonságos körbekerítéséről, továbbá te­niszfal építését és a pálya kör­nyékének esztétikusabbá tételét tervezik. A munkálatok költsé­gét pályázati pénzekből és szponzori támogatásból fede­zik. ' ' Rendkívül kedvező tej- és tejtermékárakkal várja Önt Békéscsabán, a Bánát u. 20. szám alatti KALÓRIA élelmiszerbolt. J Arainkból: Házi BOCl-tej 53 Ft/1 2,8%-os pasztőrözött 58 Ft/1 A valuta vásárlásának és felhasználásának szabályairól 2. Mit mond a devizatörvény? A devizagazdálkodást átfogóan először az 1974. évi I. törvényben szabályozták. Azóta 22 év telt el — ez önmagában is alapos indok az időközben többször toldozott törvény helyébe egy újat szerkeszteni —, de az elmúlt években végbement gyökeres gazdasági változások és a nemzetközi integrációs célok elodázhatatlanná tették az új devizatörvény megalkotását. Az 1995. XCV. törvény a devizáról 1996. január 1-jén lépett hatályba, megvalósítva a forint konvertibilitását. Az állampolgárokat személy szerint érintő, valamint a térségünkben működő gazdálkodó szervezetekre, vállalkozásokra vonatkozó legfontosabb rendelkezésekről kérdeztük a héten Menyhért Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei igazgatóját. A beszélgetés első felét lapunk tegnapi számában olvashatták, most pedig a második, a gazdálkodó szervezeteket érintő témakörrel foglalkozunk. — Az új devizatörvény szerint mit jelent a vállalkozások folyó fizetési műveleteinek liberali­záltsága? — A folyó fizetési művelete­ket — egy adott időszakban le­bonyolított külkereskedelmi és külföldi szolgáltatási tevékeny­ségeket — általában nem kell engedélyeztetni vagy bejelente­ni az MNB-hez, de az egyes de­vizaműveletek végzésére felha­talmazott pénzintézeteknél a devizaátutalási megbízások fo­gadásához szükséges okmá­nyok köre továbbra is szabályo­zásra kerül. —A Békés megyei nemzetkö­zi gazdasági tevékenységet foly­tató vállalkozások mely deviza­ügyekben fordulhatnak az MNB megyei igazgatóságához—mint devizahatósághoz — a különböző devizahatósági enge­délyekért? — Változatlanul a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgató­ságai illetékesek — a megfelelő okmányok csatolása mellett—a devizaárbevétel közvetlen kül­földön való felhasználása, a de­vizakövetelés terhére ám vagy szolgáltatás igénybevétele, a konvertibilis devizában nyil­vántartott követelés nem kon­vertibilis pénznemben történő beszedése, az export-import összevezetése kapcsán szüksé­ges devizahatósági engedélyek kiadására. Ha a nemzetközi gaz­dasági tevékenységet folytató vállalkozás a szabályozásokban foglaltaktól eltérő, egyéb okból nem tud eleget tenni hazahoza­tali kötelezettségének, a felmen­tést szintén nálunk kell kérni. — Az új szabályozás hogyan módosította a vállalkozásoknak a devizahatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettsé­gét? — A korábbi devizarendelke­zések szerint a külkereskedelmi tevékenységet folytatók évente két alkalommal — félévkor és év végén — nyújtották be adat­szolgáltatásukat az MNB me­gyei igazgatóságaihoz. Az új de­vizatörvény és a kapcsolódó kormányrendelet a nemzetközi gazdasági tevékenységet folyta­tó vállalkozásnak az e tevékenységéből származó és a tárgyév december 31. napján fennálló devizakövetelésével évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-éig kell elszámolnia. Az 1995. évi kül­kereskedelmi tevékenység for­galmát és devizaköveteléseit az eddig érvényes gyakorlat szerint kell jelenteni az MNB megyei igazgatóságain. A 161/1995. (XII. 26.) Kormányrendeletben előírt, táblázatos kimutatásokat pedig először az 1996. évre vo­natkozóan kell alkalmazni. — Milyen devizahatósági ügyekben kell a vállalkozóknak a Magyar Nemzeti Bank köz­pontjához fordulni? —A devizakülföldivel szem­ben fennálló követelés — ide nem értve a nemzetközi gazda­sági tevékenységgel kapcsola­tos követeléseket —, valamint a külföldi ingatlanra, a külföldi vállalkozásban fennálló érde­keltségre megnyilvánuló igény bejelentése ügyében az MNB devizaengedélyezési és ellen­őrzési főosztályához kell fordul­ni. A tőkeműveletek tőkebefektetések, működőtőke áramlás, nemzetközi hitelügyle­tek és egyéb rövid lejáratú pénz­ügyi befektetések—nagy részé­hez továbbra is devizahatósági engedélyt kell beszerezni, és az erre a célra történő deviza vásár­lásakor a hivatkozott kormány­rendeletben feltüntetett okmá­nyokat kell bemutatni. A devizabelföldi a közvetlen vállalkozás — amely devizabel­földi részvételével alapított kül­földi vállalkozást, fiókot vagy részesedést jelent — megszer­zése iránti kérelmét az MNB de­vizaengedélyezési és ellenőrzési főosztályához nyújthatja be. Az így szerzett vállalkozásról a devi­zabelföldi — az előbb említett főosztályhoz — éves adatszol­gáltatást teljesít. Közvetlen vál­lalkozása elidegenítéséről, meg­szüntetéséről, jegyzett tőké­jének csökkentéséről, vállalko­zása egyesüléséről, összeolva­dásáról, szétválásáról ugyan­csak köteles bejelentést tenni a devizahatóságnak. A nemzetközi gazdasági te­vékenységet folytató személy a három hónapnál hosszabb ha­lasztott fizetésben való megálla­podást köteles bejelenteni a Ma­gyar Nemzeti Bank devizaenge­délyezési és ellenőrzési főo­sztályához. A devizatörvény alapján a magyar cégek egy év­nél hosszabb lejáratú külföldi devizahitel felvételéhez (ide ért­ve a pénzügyi lízinget is)—füg­getlenül attól, hogy pénzintéze­ten keresztül, vagy közvetlenül történt az igénybevétel — csak egy bejelentési kötelezettség kapcsolódik, amit az MNB devi­zaengedélyezési és ellenőrzési főosztályához kell címezni. To­vábbra is megmarad azonban, hogy vállalkozó devizakül­földitől közvetlenül egy évnél rövidebb lejáratú hitelt csak de­vizahatósági engedéllyel vehet fel. E devizahitelek állományá­ról és forgalmáról havonta, lejá­ratáról negyedévente kell adat­szolgáltatást teljesíteni a deviza- hatóság felé. — Fizethet-e a nemzetközi gazdasági tevékenységet folyta­tó vállalkozás valutával? — Továbbra sem ad lehetőséget a szabályozás a nemzetközi gazdasági tevé­kenységet folytató vállalkozá­sok részére devizakülföldivel importszerződés alapján kész­pénzben történő fizetési megál­lapodásra. Ellenben a számvi­telileg meghatározott deviza- költségek — például ügynöki díjak — valutával is kiegyenlíthetők. Megkérdeztük olvasóinkat Hiányzik-e életükből a búbos kemence? Nagy Pétemé, 56 éves, mezőhegyesi kereskedő: — El nem mondhatom, hogy mennyire hiányzik! A kemence melege a család összetartozását, a családtagok közelségét jelentette. A szülők és a nagyszülők mesél­tek, gyakran együtt énekeltünk. Mesélésben és éneklésben sokkal többet nyújtott a szülői ház, mint a mostaniaknak. A kisebbeknek kedvenc helye volt a kuckó, a na­gyobbak és a felnőttek a padkán ültek, melengették a derekukat. Ez a mostani családromboló roha­nás nem tesz jót senkinek. Ugyan mondja már meg, mit tud nyújtani a gyermekének most egy holtfá- radtan hazaérő szülő!? Szilágyi Sándor, 51 éves, battonyai mérnök-tanár: — Szabolcsból származom, arrafelé kenyérsütésre használ­ták az udvarra épített kemencét. A battonyai szolgálati lakásom pincéjében viszont magam ké­szítettem egy olyan kemencét, amelynek a falába vízcsöveket építettem. Etázsmódszerrel ez fűti a fenti radiátorokat. Szalmá­val és szárízíkkel tüzelek, annyi fűtőanyagot kapok ingyen, hogy mindet el sem tudom fogadni. Az idei tél eddig 2 ezer forintom­ba került. Búbos kemence? A szegedi rokonaim tanyáján egy­szer abban sütöttük az újévi ma­lacot... Sustig Antal, 52 éves, dombegy­házi nyugdíjas: — Az a világ már soha nem jön vissza! Pedig sokan vannak, akiknek se gázra, sé szénre nem futja. Olvastam egy cikket a ke­mencék modernizált változatai­ról, az volt a címe, hogy Füstbe ment terv. Arról szólt, hogy ezek a kemencék szalmából, szárzú­zalékból gyártott brikettel fűthetők. A németek állítólag csinálják, de nem olcsó mulat­ság ez ott sem. Gyerekkorom­ban egyébként ültünk a padkán, és beszélgettünk vagy hallgat­tuk a rádiót. Ma is ezt tesszük, legfeljebb vacogunk a rosszul fűtött lakásban. Csík Rozália,11 éves, kunágotai nyugdíjas: —Elmúlt a kemence, elmúlt a kolhoz, elmúlt minden. Szalmát vagy kukoricaszárat már csak pénzért hoznak, nem úgy, mint régen, amikor még volt szeretet az emberekben. A kemence körül 9-10 gyerek melegedett, most meg egy van, esetleg kettő, de azok sem beszélnek egymással csak azt a k... tévét nézik. Most mindenkin eluralkodott a nagyra- vágyás. Taníttatnák a gyereket, de nincs miből, hát az önkormányzat nyakára járnak segélyért. Régen? Kártyáztunk, csípcsípcsókáztunk, csavarintócskáztunk és... jobban szerettük egymást. Kiállítás Kínáról. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériájában nyílt tegnap kínai iparművészeti és fotókiállí­tás. A tárlatot Liu Wencsing, a Kínai Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének első titkára nyitotta meg. A kiállí­táson a varázslatos távol-keleti kultúra jellegzetes alkotá­sait és az országról készült fényképeket láthatják az érdeklődők fotó: lehoczky Péter Millecentenáriumi ünnepségek Szeghalmon Szeghalmon — Békés me­gye legrégebbi településén — különösen nagy gondot fordítanak a honfoglalás 1100. évfordulójának meg­ünneplésére. A rendezvények sorozata január 22-én (hétfő) délután öt órakor kezdődik ünnepi képviselő-testületi üléssel. Emlékbeszédet mond dr. Nyéki Lajos alpolgármester. Január 28-ánÁldás békes­ség címmel egyháztörténeti kiállítás nyílik a Kossuth téri kiállítóteremben. Március 15-én 1848-ra emlékeznek majd. Május 6-án a Sárhajó emlékműnél koszorúzási ün­nepséget tartanak. Május 27- én nyitják meg a honfogla­lást bemutató kiállítást a Tildy utcai kiállítóteremben. Június 9-én Tas és Szabolcs vezérek emlékét idézik majd a várhelyi ifjúsági táborban. Június 8—9-én a hetvenéves Péter András Gimnázium öregdiákjai találkoznak majd. Júliusban emlékpar­kot avatnak a D’Orsay kas­tély kertjében. Augusztus 20-án az országzászló elhe­lyezésére szolgáló talapza­tot avatják fel. Szeptember 2—7. között a szakközépiskola és az álta­lános iskolák kapnak új ne­vet. Október 23-án a refor­mátus templomkertben 1956-ra emlékeznek. A millecentenáriumi ün­nepségeket lezáró testületi ülésre december hónapban kerül majd sor. (Magyari) A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ BÉRLETI ÜZEMELTETÉSRE meghirdeti a Sarkadkeresztúr, Hunyadi u. 7. szám alatti vendéglőjét. Érdeklődni lehet: Sarkad, Széles u. 9. S Telefon: (66) 375-541. | Orosháza központjában 200 m2 alapterületű polgárház 1034 m2 telekkel, telefonnal, gázfűtéssel eladó. Érdeklődni a 06 (30) ­553-440-es telefonon. S OROSHÁZI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT., 5900 Orosháza. Fürdő u. 5.. meghirdeti bérbeadásra a 7750 hrsz., Szentetornyai úti __________ K ERTÉSZETI TELEPHELYÉT Főbb adatai: 3 000 m2 fóliasátor (11 db) 1 280 m2 üvegház (6 db) 196 m2 fedett tároló, raktár 174 m2 szoc. épület, munkaterem 12 m2 méregraktár 94 m2 irodaépület 99 m2 ebédlő 63 360 m2 termőföld A telephely egyéb ipari és kereskedelmi tevékeny­ségre is alkalmas. Ajánlattétel ideje: 1996. január 31. Érdeklődni lehet: munkanapokon a kft. ügyvezető igaz­gatójánál a 06 (68) 312-044-es telefonszámon. .1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents