Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-06 / 286. szám
GAZDASÁG 1995. december 6., szerda CÉGFOTÓ MOL-üzem, Orosháza A MÓL Rt. Kutatás-Termelési Ágazat Termelési és Gáztárolási Üzletághoz tartozó Orosházi Bányászati Üzeme (OBÜ) jelenleg 11 olaj- és földgázmezőn folytat termelési tevékenységet 19 bányatelken. A termelési és gáztárolási tevékenység 190 olaj- és 90 gázkút termelvényéből származik. A teljes működési területen 1007 kút felügyeletét látja el. A termelő kutakhoz 338 kilométer földbe fektetett vezeték csatlakozik, amelyet 20 gyűjtőállomás fogad, ahol mérés és fázis-szétválasztás után mezőbeni szállító vezetéken (302 kilométer) három előkészítő telepre jut (Kar- doskút, Battonya, Endrőd). Az előkészítés után a céltermék csővezetéken, tengelyen a fogyasztókhoz, illetve továbbfeldolgozásra kerül. (Termékeik a kőolaj, a földgáz és a nyerskondenzátum.) Ä termelés során a természettel kölcsönhatásba kerül a cég. A talaj- és talajvíz szennyezés potenciális helyeit 35 talajvízfigyelő kúttal végzik a szakemberek. Jelenleg a veszélyes hulladék telepen kívüli elhelyezése alvállalkozók bevonásával valósul meg. (Korábban az olajjal szennyezett hulladékot engedélyezett lerakóhelyen helyezték el.) Ma egyedi engedély alapján, 5 éves program szerint, helyszínen végzik az ártalmatlanítást. ; Olasz ízek a Carusóban A vállalkozók korát éljük. A vállalkozáshoz pedig jó üzleti és szakmai érzék is kell. Tamás Lászlóra, a békési Caruso pizzéria tulajdonosára mindkét szempont érvényes. Vállakozói rátermettsége az ínyencek részérói, vendégei körében ételkülönlegességeivel bizonyítást nyert. — Honnan az ötlet, hogy pizzasütő le gyen? — Az eredeti szakmám felszolgáló, valamint szakács. Évekig dolgoztam felszolgálóként, de a családom ezt a fajta hivatást és a vele járó éjszakai életet kevésbé díjazta. így nyitottam a saját lakásomon másfél éve és elsőként az olasz pizzériát. —Hogyan készíti e pikáns ízesítésűpizzákat? — Az úgynevezett kemencétől eltérően gáztűzhelyen sütöm a kis és nagy adag kerek tésztákat. Olasz stílusú, saját készítésű fűszerkeverékkel ízesítem azok töltéseit, amit gyógynövényekből állítok össze. Bazsalikomot, továbbá rozmaringot is teszek bele. A vendégek az ananászos és velős pizzát kedvelik. Spagettit is készítek, úgy a bolognai, mint az úgynevezett szénégető (a’ la carbonara) igazi olasz ételkülönlegesség. —A megszokott hazaifűszerek ismeretesek számunkra, de az olasz fűszerkeverékek összeállítását honnan tanulta? — Szakács-, illetve szakkönyvekből. 1700-as évjáratú recepteket olvastam és tanulmányoztam, ami az olasz pizza- és spagettikészítés összes fortélyait tartalmazza. Különleges gyümölcskoktélokat is keverek, amik szintén az olasz ízeket, aromákat képviselik. —Mi az, ami nehézséget okoz vállalkozása területén? — Az alapanyag előállításához saját zöldség- és gyógynövénytermesztésen fáradozom. Annak feldolgozását is itt helyben végezném. Ezzel is leredukálódnának az eddig arra irányuló költségeim. A házias ízekre — paradicsom — a spagetti készítésénél igen nagy szükség van. A későbbiek során terasszal bővül a pizzéria, ahol nyáron a vendégeket fogadhatom. Bróda Ibolya A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban (BRMKK) 1995 novemberében befejeződött képzési programok Képzési program Létszám Végzett hallgatók Képesítés lakóhelye Javasolt munkakörök és feladatkörök Szövegszerkesztő 16 fő Békéscsaba, Gyula, Mezőbe- BRMKK-bizonyít- rény. Kondoros, Sarkad, Szarvas, vány Kaszaper, Orosháza, Szeghalom, Újkígyós, Telekgerendás, Vésztő, Békés Számítógépes szövegszerkesztő PC-start számítógép-kezelő 16 fő Békéscsaba, Doboz, Gyomäend- OKJ 47 1 3139 13 rőd, Sarkad, Ecsegfalva, Végegy- 9003 háza, Gyula, Gádoros, Csorvás, Orosháza, Újkígyós, Körösladány Számítógépkezelő, ügyintéző Számítógépes szoftverüzemeltető 17 fő Békés, Békéscsaba, Gyula, Kun- OKJ 47 4 3139 13 ágota, Lökösháza, Orosháza, 2003 Okány, Gyomaendrőd, Mezőko- vácsháza Számítógépes szoftverüzemeltető Számítógépes szoftverüzemeltető 17 fő Békés, Békéscsaba, Mezőkovács- OKJ 47 4 3139 13 háza, Végegyháza, Gyula, Gyoma- 2003 endrőd, Kevermes, Tótkomlós, Mezőhegyes, Kétsoprony, Örménykút Számítógépes szoftverüzemeltető Pályaorientáló ipari alapképzés 19 fő Gyula. Bucsa, Kamut, Békéscsa- OKJ 04 9 7425 03 ba, Újkígyós, Dévaványa, Vésztő, 1014 Szarvas, Békés, Méhkerék, Füzesgyarmat, Orosháza Alapfokú gáz- és kézi ívhegesztő Szakmára felkészítő ipari alapképzés 13 fő Békéscsaba, Battonya, Dombegy- OKJ 04 9 7425 03 ház, Füzesgyarmat, Kaszaper, Me- 1014 zőberény, Mezőkovácsháza, Sarkad. Szeghalom, Gyula, Vésztő Alapfokú gáz- vagy kézi ívhegesztő Épületkarbantartó, gondnok, alapfokú Épületkarbantartó, gondnok 19 fő Békés, Békéscsaba, Bekesszent- BRMKK-tumísítvány gáz- vagy kézi ívhe- andrás, Füzesgyarmat. Gyoma- BRMKK-bi/onyítvány gesztő, gáz- és olaj- endrőd, Sarkad, Vésztő, Gyula, OKJ 04 9 7425 03 1014 tüzelőberendezés-ke- Gádoros, Kondoros /e[<5 290 kW-ig További információ személyesen a Békéscsabai Regionális Munkaeró'fejiesztó' és Képző' Központ információs és marketingosztályán kérhető: Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: (66) 445-040. / A Budapesti Árutőzsde hírei Záródtak a decemberi határidők, az árak: étkezési búza: 23 800 Ft/t, kukorica: 14 950 Ft/t, naapraforgó: 36 200 Ft/t. A búza 96-os új termés és utáni határidők árcsúcson, szilárdulás várható. A 96- os új termés kukorica határidői: október: 18 400 Ft/t, november: 18 500 Ft/t, esett. A sertéspiacon továbbra is a távoli határidőkben van érdeklődés. Hó Elszámoló át Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t ajánlati ársáv Március 18750 18 300-18 750 18 700-18 900 18 700-18 750 Október 18400 Búza Ft/t 18400—18 800Január 23 400 22 800-23 400 23 400 23400 Július 17 850 Napraforgó Ft/t 17 750 18 150október 41700 EU vágósertés I., Ft/kg 41400 42000 ■ Január 203,00205,00Február 205,00 EU vágósertés II., Ft/kg209,00Január 200,00203,00Február 206,00 206,00 209,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Jönnek a törökök! Három évszázaddal Buda visszafoglalása után az egykori hódítók, a törökök leszármazottai ismét megjelentek Magyarországon. Fiatal, dinamikus üzletemberek érkeznek a hajdan őseik uralta földre, hogy a textiliparban, vagy az új bevándorlókat ellátó üzletágban próbálják ki szerencséjüket — írja a Business and Finance című angol nyelvű török napilap. Néhány évvel ezelőtt-a törökök millióinak még Németország volt a célállomás, a rendszerváltás óta azonban megváltozott a helyzet: a török befektetők ma szívesebben választják a kedvezőbb lehetőségekkel kecsegtető Magyarországot. Ugyancsak növelte Magyarország szerepét a délszláv válság, hiszen a volt Jugoszlávia területén levő országokkal szembeni nemzetközi embargó jelentős törést okozott a nagy hagyományokkal bíró bos- nyák—török kereskedelemben. Sok, keletről érkező vállalkozó pedig úgy gondolja, hogy Magyarország híd a nyugati piacok felé. A fő kihívás, hogy be tudnak-e illeszkedni egy olyan társadalomba, amely nem mindig fogadja őket szeretettel. A magyar lakosság törökökkel szembeni ellenérzése részben onnan ered, hogy külsejükben igencsak emlékeztetnek a gyakorlatilag másodrendű állampolgárokként kezelt cigányokra — írja a török lap. Az idegengyűlölet legfőbb oka azonban a rossz gazdasági helyzet szülte bűnbakkeresési kényszer — fűzi hozzá. A török üzletemberek számára a legvonzóbb város kétségkívül Budapest. Az agrárágazat Békés megyei szemmel A Parlamentben a közelmúltban nyílt napot tartottak a mezőgazdaság helyzetéről és aktuális kérdéséiről mintegy hétszáz, az ágazatban dolgozó szakember részvételével. Ott volt a rendezvényen Horváth Károly, a Békés Megyei Agrárkamara elnöke, a Szarvasi Agrár Rt. vezetője is, aki felszólalni készült, ám idő hiányában erre nem kerülhetett sor. Mondandóját — rövidítve — most közreadjuk. Jövedelmezőség Az alapanyag-előállítók olyan kiszolgáltatott környezetben dolgoznak, amelyben minden, a működési területükön túlmutató, a mezőgazdasági ágazat egészét érintő hátrányokat is e réteg kénytelen viselni. Ennek markáns kihatása a jövedelmezőség hiánya. Mára egyre nehezebben viselhető a mezőgazdasági termelők részéről az a „természetessé” vált viselkedési forma, hogy a felvásárlási árak és a fogyasztói árak egymástól független pályán mozognak, az alapanyag-előállító nem haszon- élvezője, ' hanem sokszor szenvedője az emelkedő fogyasztói áraknak oly módon) hogy relatív mezőgazdasági túltermelés alakult ki a belföldi kereslet beszűkülésével, illetve az exportból eredő jövedelemből sem részesedik az őt megillető arányban. A termeléshez szükséges eszközök, anyagok növekvő költségei, a nehezen beszerezhető hitelek magas kamatai, a rendezetlen piaci viszonyok és a természeti csapások (aszály) eleve behatárolják a gazdálkodók mozgásterét. Szerződések A minden szereplő számára tisztességesjövedelmet biztosító, és a kölcsönös érdekeket tisztelő vertikális kapcsolatrendszer nem működik. A termelési szerződésekre alapozott integráció alappillére mára a termeltetési költségek megelőlegezésének kényszerű igénybevétele lett. Éppen e kényszerpálya miatt a szerződések általában nem a kölcsönös érdekeken, hanem a kiszolgáltatott helyzeten nyugszanak. Általános gond a termék minőségének vitatható objektivitása, a jogorvoslat lehetőségének bonyolultsága, illetve hiánya, mely növeli a bizalmi válságot. A szerződéses fegyelem sokszor szenved csorbát az alapanyag-előállító részéről is, amikor jobb felvásárlási ár kialakulása esetén igyekszik kibújni a kötelezettség alól. A termelő — éppen a tőkehiány, a „kitartás” hiánya miatt — a betakarításkori nyomott áron kénytelen értékesíteni megtermelt áruját. Ez nem csak jövedelemkiesést okoz, hanem alapvetően befolyásolja a következő évi termelést is azáltal, hogy „ráfordítás-takarékos” technológia kerül alkalmazásra. A szerződött árak kialakítását az integrátorok részéről nagyban befolyásolja az állami garantált ár, mely nem veszi figyelembe a piaci viszonyokat, és így az erre alapuló integrátori ár is alacsony. A garantált ár helyett a irányár alkalmazása szerencsésebb lenne. A közraktározási törvény elfogadása nem tűrhet halasztást a termelők kiszolgáltatott helyzetének oldására. Támogatások A támogatások mértéke alacsony, mind az ágazat jövedelmezőségéhez, mind az európai mércéhez képest. A termelési támogatások igénylése bürokratikus, ez még egyszerűbbé tehető a földhasználó jogi felelőssége és a hatékony nyilvántartás ellenőrzése mellett. A pályázati rendszerű támogatások évek óta nem az ágazat stratégiájának meglétét, hanem ad- hoc jelleget tükröznek. Az agrártámogatásoknak a mezőgazdasági termelőket kell szolgálniuk. Az alapanyagáraránynak megfelelő támogatási résznek a termelőhöz kell kerülnie az exportált termék esetében is. Az éven belüli és éven túli lejáratú forgóeszköz-hitelek kamattámogatásának költség- csökkentő szerepét indokolt biz- tosítani. A rendkívüli mértékben elöregedett, leromlott eszközállomány miatt a technikai háttér komoly gátja a termelési alapok szintentartásának, különösen a minőségi árualapok termelésének. Az ágazat alacsony jövedelmezősége mellett a támogatások szükségszernek. Ezek átgondolt, jövőbe mutató alkalmazása alapvető követelmény lenné. Bizalmi válság Általánosnak mondható bizalmi válság alakult ki, mely gátja az összefogásnak és a közös érdek megjelenítésének. A bizalmi válság oldása nehéz és hosszadalmas munka lesz. Az ágazat szereplőinek megosztottsága is befolyásolja a kiszolgáltatott helyzetet. Sajnálatos, hogy olykor a törvényekben tapasztalható párhuzamosság vagy a megfelelő törvények hiánya is elősegíti a gazdasági szervezetek, intézmények, érdekképviseletek, önkormányzatok, ágazati irányítású szervezetek ellenérdekeltségét egy ágazaton belül. Információ A gazdálkodók az ágazati irányítástól a stabil „játéktér” kialakítását várják és azt, hogy ne a szorgalmas és tisztességes munkával, szakmai hozzáértéssel tevékenykedő gazdálkodó menjen tönkre a maffiózó viszonyok kialakulása miatt. Általában elmondható, a termelők nem rendelkeznek elég piaci, közgazdaságijogi, termeltetési stb. információkkal. Az információk sokszor a felvásárló által saját érdekében — manipuláltak. Az információ áramlása a termelők felől szintén nem működik megfelelően. Ennek fő oka a bizalomhiány, az adótól, „sarc”- tól való félelem. Jogszabályok A jogszabályok annyit érnek, amennyi megvalósítható belőlük. Szolgálják az életet és számonkérőek, illetve be nem tartásuk szankcionált. Lassú az ágazatot érintő gazdaságpolitikai törvényalkotás. Az ágazatnak nagy szüksége lenne egy olyan kerettörvényre, mely túlmutat a négyéves választási cikluson, az ágazat és nem pedig politikai csoportok érdekeit szolgálja, jelzi az ágazat szerepét, elhelyezkedését a gazdaságpolitikában. A mezőgazdasági munkanélküliek megoszlású korcsoportok szerint 55-59 ívó 4M96 20-24 evei FORRÁS: A BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETSÉG ÖSSZEGZÉSE A TAGSZERVEZETEK FOGLALKOZTATÁSI HELYZETÉRŐL
