Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-30-1996-01-01 / 305. szám

1995. december 30., szombat-1996. január 1., hétfő

Sosemvolt királyok városa

))

Hol volt, hol nem, volt egyszer egy város, amelyben bár minden negyedik évben választottak az emberek, mégsem volt sosem ,,királya”. Történt először, hogy összeült a vének tanácsa és így szólt a néphez: ha teljesítetek három próbát, akkor talán beleegyezünk, hogy megvalósuljon a kívánságotok. így hát a köznép, az igazságban bízva, háromszor vonult az urnákhoz, hogy letegye a titkos szavazatokat. Úgy tűnt, minden rendben is lesz, amikor az értékelésbe mégis valami hiba csúszott. A közakarattal kinevezett főrangú tanácsnokok ugyanis kijelentették: ők bizony—a királytól eltérően—nem a régi kemencében, hanem ki-ki saját nyárson akarja sütögetni a malacpecsenyéjét.

Szó szót követett, mindenkit elöntött a pulykaméreg,majd a vita eldöntésére a bölcs bagolyhoz fordultak. A bagyolynak azonban annyi dolga volt, hogy alig győzöttfáról fára szállva rendet tenni az éppen átalakulását élő erdő felbolydult lakói között. Teltek-múltak az évek. Az egyszerű polgárok pedig hiába mentek a városkastély hivatalaiba, mert nem volt, aki figyeljen rájuk. Közben a várat befonták a zöld indák, a kertet belepte a gyom és a tanácsnokok felett is eljárt az idő. Új főrangokat kellett választani. A nép ismét bizalommal fordult az új király felé, végre elkezdődhet a munka. — De, jaj egek! Valamiféle átok ül a kastélyon —- suttogták a városban —, mert az új tanácsnokok és a király most sem tudtak megegyezni. Alig telt el néhány hónap és ismét üres a trónterem bársonyszéke. Ezért hát ennek a mesének is talán jövőre lehet „happy end” -del vége... Mezőkovácsházán. » *

JaZa*.

Magyari Barna:

Szakállat növeszt a giliszta

(avagy természetórai helyzetképek a csabai főiskoláról)

ma sem borotválkozott szakállat növeszt a giliszta légymama éppen tereget sok pelenkát piszkít a pondró

fülembe folyamatosan tojja meddőpetéit az ismeret képzeletem örökzöld lombján hernyók ellen permetez a pillanat

számológéppel összeadja

tetveit a dúshajú hülyeség

s én unottan bámulom

amint egy csiga hátán—nyereg nélkül—

lovagol az idő

(1991.)

Házszabályok

Észrevette már, hogy a háztartásra is vonatkoznak fizikai törvények? íme, néhány példa:

1. A gyermekünknek a munkánkba való beleszólása fordítottan arányos az elvégzendő munkához való hozzáértésével.

2. A szemét mennyisége mindig meghaladja a kukák űrtartalmát.

3. A frissen tisztított ablakok kétszer gyorsabban vonzzák a koszt, mint a piszkosak.

4. Három gyerek plusz két sütemény egyenlő egy verekedéssel.

5. A nyitva hagyott ajtók száma fordítottan arányos a külső hőmérséklettel.

A MALAC SÜL, A PEZSGŐ HŰL, A FÉRJEM JÓZANODIK, ÉN MEG AZT SEM TUDOM, HOL ÁLL A FEJEM.

Bölcsőhelye: 47!

Mezőhegyes polgármesterének, Kassai Bélának 1995-ben legalább háromszor elcsuklott a hangja, legalább háromszor könnybe lábadt a szeme. Azért írom, hogy ,,legalább háromszor" , mert én ennyinek voltam tanúja. Először a ménesbirtok öntözőrendszerének, másodszor az alapfokú művészeti iskolának, harmadszor pedig a MÓL 2000-es töltőállomásnak az ünnepélyes átadásakor érzékenyült el... nyilvánosan. (A fenti beruházások együttesen sok százmillióval gyarapították a szülőföldet, Mezőhegyest.)

Lám-lám, már én is olyan körmönfonton fogalmazok, mint egy hivatásos hazudozó. De hát nem beszélhetek „szülővárosról” , hiszen alig több mint tíz évvel ezelőtt maga Kassai Béla vette át azt az oklevelet, amely tanúsítja: az Elnöki Tanács várossá nyilvánította az addigi nagyközséget. Ráadásul: Mezőhegyes soha sem látta hősünket klottgatyában ro- hangászni vagy hübelézni, mivelhogy nem is idevaló születésű, hanem negyvenheti.

Nem árt hát az óvatosság, maradjunk a szülőföldnél! Úgy tűnik, a képviselő-testületi üléseken mostanság több szó esik a 47-ről, minta városról és az összes többi majorról együttesen. Világosabb a napnál, hogy az elnöklő Kassai úr akarja így. Tőle tudom, hogy öntözésfejlesztés helyett tengeri kikötővel szerette volna megajándékozni bölcsőhelyét, 47-et. És zene- akadémiával meg olajfinomítóval. Ezek helyett kellett beérnie azzal a három siralmas létesítménnyel. Csoda-e, ha átadásukkor sírhalnékja támadt! ? r,

fi*----S

ZILVESZTER

SÁRRÉTI MORZSÁK

Hírek

A Szeghalmi Rendőrkapitányságtól frissen kapott információnk szerint a legsűrűbben tisztálkodó „ismerősük” Peches Péter. A fiatalember eddig valamennyi lopáskísérletekor befürdött.

A szeghalmi Péter András Gimnáziumban a Richter-skála szerinti hetes erősségű matekdolgozat rázta meg a tanulók lelkivilágát. A detonáció következtében több illúzió omlott össze.

Leleményes Bözsi, vésztői lakos, négykézláb hazatántorgó részeg férjét kentaurnak nézte. Még azon az estén kérte a helyi egyházat, hogy segítsen neki visszaszállíttatni a görög mitológiába.

Füzesgyarmaton—a nagyközség képviselő-testületének döntése alapján — Szilveszter napját a Virágok napjának nyilvánították. A helyi árusok előzetesen arról tájékoztattak bennünket, hogy e napon a legkelendőbb virágnak a borvirág bizonyult.

A szeghalmi sportpályán, a Sárrét Kupa alkalmából tartott nemzetközi atlétikaviadalonPor Nó, kínai vendégatléta, rúdjára támaszkodva első próbálkozásra átugrotta a közerkölcsöt. A kiváló sportoló Ciccolina-díjban részesült.

A Szeghalmi Mezőgazdasági, Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában a nagydolgozat nevű szeparatista szervezet álarcosa a tanulók ajkáról lelőtte a mosolyt. Néhány diák puskával válaszolt.

Apróhirdetések

Az alábbi hirdetéseket a szeghalmi fiókszerkesztőségünkben diákok adták fel:

Matematikából kiutalt egyeseimet szívesen elcserélném egy komfort nélküli kettesre. Ajánlatokat, A tanár ma nincs jó hangulatban" jeligére a kiadóba kérek.

Kiüresedett golyóstollamat nagy előszeretettel ajánlom helyesírási dolgozatok megírására. Jelige: „Garantáltan nem hibáz”.

Százhúsz literes szókészletemet két feles konyakra cserélném. Jelige: ,Apiától is lehet beszélni."

Újévi történetek

Az újév első perceiben a szeghalmi rendelőintézetben az ügyeletes orvos idegesen kérdezi az egyik betegtől:

— Hölgyem, hogy létezik az, hogy önnek és a két gyereknek is egyszerre égett össze az arca.

— A férjem tűznyelő — feleli a nő —, és csuklásrohamot kapott, amikor boldog új évet kívánt a családnak.

*

Az egyik dévaványai szilveszteri buliban hajnal felé már igencsak emelkedett a hangulat. Fémes Frigyes és Mágnes Agnes szerelme éppen kibontakozóban van. Fémes Frigyes megcsókolja Mágnes Ágnes ujjbegyét, majd gyorsan visszahőköl. A következő órában megcsókolja a kezét, a harmadikban az arcát, a negyedikben az ajkát. Ekkor a lány erélyesen közbeszól:

—- Nem szégyelled magad?! Mit gondolsz délig tart ez a buli?!

#

Újév hajnalán Okányban, a jócskán kapatos Nagyfröccs Frici éppen a lámpával ellátott villanyoszlop repedéseibe próbálja begyömöszölni lakáskulcsát, amikor arra téved barátja.

— Komám, ne kínlódj, inkább csengess! — biztatta Töménytivó Töhötöm. — Biztos vannak otthon, hisz az emeleten ég a villany.

Megkérdeztük Őszinte bácsit, hogyan rendezné a kormány sorait 1996-ban?

Az egyik képviselő átült...

Megalakulásuktól fogva csendes érdektelenség kísérte, illetve kíséri a battonyai képviselő-testületek munkáját. Ne legyünk azonban igazságtalanok, tegyük hozzá e sommás megállapításhoz, hogy Magyarhonban általában ez a jellemző. A közönségnek fenntartott széksorokban legfeljebb a helyi intézmények vezetői, a polgármesteri hivatal kijelölt alkalmazottai foglalnak helyet, no, meg — választások előtt — a településen működő pártszervezetek első emberei. Ez Battonyán a legritkább esetben jelent 10 ,,érdeklődőnél” többet.

Pedig ha mások is jönnének, valakinek bizonyára feltűnne, hogy az egyik városatya... átült. Tudom, most megkérdeznék: melyik frakcióból, és ugyan melyikbe? A kérdés azért rossz, mert ez a mostani battonyai testület (hasonlóan az előzőhöz) teljesen egységesen, magyarán abszolútfrakciótlanul működik. Hát akkor hová ült át B. A. képviselő úr? Nem fogják elhinni: a közönséghez, mégpedig a legelső sorba. Onnan kérdez, onnan szól hozzá, onnan javasol, onnan szavaz. Közben kényelmesen kinyújtja a lábát. A téglalap alakú tárgyaló- asztalnál nem tehetné meg ugyanezt: óhatatlanul bokán rúgná a szemben ülő kollégáját, minimum összesározná annak pantallóját. Ezzel egyáltalán nem akarom azt mondani, hogy ez az egyetlen lehetséges oka az átütésnek. Elképzelhető, hogy a képviselő úr csupáncsak kívülről szeretné látni... önmaguBak, Bika, Kos, Oroszlán, Skorpió és a többi

/

Újévi horoszkóp

Bak a vezetésre termett, vezet gyárat, kocsit, naplót, s késő éjjel betakarít: összeszedi még az aprót

Vízöntőnek még jósnő se tanácsolhat egyebet, az idén se öntsön ki fürdővízzel gyereket!

Halaknak a fejük hideg, soha föl nem szikráznak, illetve csak esetenként (például: ha ikráznak).

Kos okos és erős alkat, önuralom kell neki — ne nézze hát a tévéjét, mert az őt csak eteti.

Bika mától jól figyelje mi a nóta, mi a dal — ettől függ a saját sorsa: viadal vagy diadal.

Ikreknek a dilemmája: mely szenvedély csökkenjen, hogy eztán is kijöjjenek egy fizuból ők ketten.

Rák ne nézzen soha hátra, felejtse a rükvercet —

mert ha nem, hát kap mitőlünk

még egy ilyen bökvercet.

Oroszlán a fodrászoktól óvakodjék eleve, mivel néki sörényében lapu! minden ereje.

Szűz az idén jól vigyázzon, mert törvény most törvényt követ —

előbb a has, majd a morál? (Lazítsuk az erény övét.)

Mérleg jó, ha mérlegelve figyel minket, elvégre nem vigyázhat minden polgár naphosszat a nyelvére.

Skorpió ne szurkálódjon, másokba ne mérget töltsön, s adjon nékik a dugiból, ha hóvégén kérnek kölcsön.

Nyilas mindig megbocsátó, abban nincsen soha hiba, azért néha még füstölög.

(Ha nála a békepipa.)

MONDJA, MARHA MIÉRT OLY BÚS?

OLCSÓBB A PONTY, MINT A HÚS.

(Halpropaganda Karinthy-módra)

Soha többet tequilát?!

Igazán nem akarom alkoholizálásra buzdítani embertársaimat, de amondó vagyok, hogy szilveszterkor egy pohár tequilát mindenki megengedhet magának, főként, ha amúgy egész évben mértéktartó volt.

E nedűt kortyolgatva, végig lehet gondolni az év történéseit, nemcsak magánéletünkét, de a szűkebb pátriáét is. Hiszen a kettő valahol összefügg. Orosháza életét pedig meghatározza a költségvetés. Ami annyira, de annyira szűkös! Ha már megvolt az alapozás — erre — muszáj lábazni: ide még egy pohár tequilával. És ahogy végiglapozza a tudósító az évet, bizony, nagyon elszomorodik, mennyi gond, baj, szomorúság! Sikeres, boldog ember ritkább, mint a fehér holló. Ennyi negatívumtól akár falat is lehet rakni egy újabb pohárral. Mire a tető is felkerül, már kellőképpen elbúsult a krónikás: kész, itt az év vége, semmi szenzáció! Hát erre már csak a kéményt kell megépíteni.

De hoppá, mi ez itt?! Valami kicsi, zöld, meglehetősen formátlan kopogtat a (sokadik emeleti) ablakon és azt mondja: bengó! Mármint hogy nyert. A legnagyobb magyar falu. Hogy mi az a bengó?! Televideós játék, a Gamma-Centaurin, ahol őlakik. Hozta a nyereményt: a balsorsúaknak SZERENCSÉT, a szegényeknek GAZDAGSÁGOT, a szerétéiért áhíto- zóknak BOLDOGSÁGOT, a magányosaknak TÁRSAT, a betegeknek EGÉSZSÉGET, a városnak pedig PÉNZT és minden más JÓT.

Na most a ház már a gólyafészekig kész, nem építkezhetünk tovább. A másik járható út: várni a teljes kijózanodást, és megfogadni, hogy soha többet tequilát. De az a kicsi, formátlan és zöld jöhetne máskor is...

Cictt J&-