Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-30-1996-01-01 / 305. szám
1995. december 30., szombat-1996. január 1., hétfő KÖRKÉP A m MEGYELEÍELAP Az évszázad legveszélyesebb árvize (Folytatás az 3. oldalról) A határállomáson a megszokott munkájukat végzik a határőrök, pedig a mellettük húzódó gát tetejét szintén elérte a víz szintje. Egyesek szerint a határtól nem messze, román oldalon egy régi fahíd megroggyanása okozhat problémát, ha annak darabjai az itt lévő vashídnál megakadnak. Egyelőre azonban a fahíd is áll, a gátakis erősek... * A KÖVIZIG épületében állandó ügyelet működik. Mindhárom telefon állandóan cseng, szinte minden mondatot megszakít egy-egy hívás, így Pugymer György segítőkészsége ellenére is csak nagy sokára tudunk friss és megbízható információkhoz jutni: Lapzártakor kaptuk a hírt, miszerint a román oldalon támadt vízügyi problémák miatt, a román fél kérésére a közúti járműforgalmat a gyulai határátkelőhelyen bizonytalan ideig szüneteltetik. Elsősorban a kamion- forgalmat Biharkeresztes felé terelik, a személygépkocsi-forgalom számára a biharkeresztesi és a bat- tonyai közúti határátkelő- hely javasolt. — Jó hír, hogy mind a Fehér-, mind a Fekete-Körös ha lassan is, de apad, a gátak egyelőre stabilak. Ez valószínűleg a mályvádi tározó igénybevételének köszönhető, így ha későn is, de valamit mégiscsak segített az éjszakai robbantás. A mérgesi tározónál három óra felé a kormány- biztos megtette az „első kapavágásokat”, de a gát megnyitása ma aligha sikerül. Két munkagép dolgozik, nekik is sötétedéskor abba kell hagyniuk a munkát, így valószínűleg csak holnap kerül víz alá ez a tározó. Addig csak reménykedni tudunk, hogy semmi váratlan esemény nem történik... Antal Gyöngyi A békési duzzasztó (a képen középen), pontosabban amennyi látszott belőle tegnap a magasból. A háttérben Békés városa Egy évszázad körösi krónikája A Körösön az évszázad során többször fordult elő' a jelenlegihez hasonló, rendkívül magas vízszint. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint 1925 karácsonyán a Körös-völgyben két töltés szakadt át, a víz 21 ezer hektár területet öntött el, 914 ház dőlt romba. Az 1966. február és április közötti, a Berettyón levonuló jeges árvíz és gátszakadás miatt Szeghalom is veszélybe került. A Fehér-Körös töltése Romániában szakadt át, víz alá került Magyarországon a Fehér- és Fekete-Körös közötti terület, összesen 12 ezer hektár. Az 1974. júniusi Körös-völgyi árvíz miatt a Fehér- és a Fekete-Körös közén lévő vésztározót is feltöltötték, a víz 7100 hektárnyi területet, 407 házat öntött el, 380 lakost telepítettek ki, veszélyben volt Gyula, Gyulavári és Dénesmajor. Az 1980. júliusi Körös-völgyi árvíz miatt két töltés szakadt át, 20 ezer hektárt öntött el a víz, 4100 lakost telepítettek ki. Az 1981. márciusi Körös-völgyi árvíz miatt a Fehér-, Fekete-Körös közötti szükségtározót is feltöltötték, a víz 3400 hektárt öntött el. Sarkadon remélik: ezt a helyzetet megússzák Péntek, 14 óra. A sarkadi utcákon alig észlelni mozgást, ami nem csoda, hiszen nem mindennapi hideg van. Az utak csúsznak, fehér hó fedi a házak tetejét. A városháza portáján időnként megjelenik egy-egy lakos. A kitelepítésről érdeklődnek. Mert hogy a rádió Déli Krónikájában bemondták: az árvíz miatt kiürítik a települést. A polgármesteri hivatal egyik-másik munkatársának már égnek áll a haja. „Ez őrület!” — mondják, és szaladnak tovább, hiszen mindenkinek ezer a dolga. Halász Andor képviselő az egyetlen, aki ebben a pillanatban látszólag nyugodtan álldogál a folyosón. Először ő magyarázza el, mitől ideges ma mindenki: — A Kossuth adón állítólag bemondták, hogy Sarkadon folyik a kitelepítés, ami nem igaz. Legalábbis egyelőre. Egyébként magam is azért jöttem be, hogy tájékozódjam a legfrissebb fejleményekről, mert látom, hogy a körzetemben élők sem tudják mit hová tegyenek. A városházán most éjjel-nappali ügyelet van, itt lehet megtudni a legtöbbet. A titkárságon is sokan várakoznak. A munkatársak szerint a Déli Krónika után égtek a telefonvonalak. Mindenki azt kérdezte: Csakugyan ilyen komoly a helyzet, hogy menniük kell, mint az 1970-es árvíz idején? A kérdésre Tóth Imre, a város polgármestere adja meg a választ, aki részt vett a hajnali mályvádi robbantáson és a délelőtti megyei védelmi bizottsági ülésen. Nyilatkozata először a Lokomotív Rádióban, majd a helyi kábeltévében hangzik el: — Az igaz, hogy veszély- helyzet van, de jelen pillanatban szó sincs kitelepítésről. Csupán a városvédelmi bizottság tette meg az ilyenkor szokásos előkészületeket. Kértünk autóbuszokat a Volántól és vasúti kocsikat a MÁV-tól. Szerencsére időben sikerült a városba hoznunk a közlekedési eszközöket. Órák múlva ugyanis lesúlyozták a vasúti hidat (hogy ne sodorja el a víz), s most már képtelenség lenne áthozni rajta ilyesmit. Reméljük, nem kell használnunk mindezeket, de az óvintézkedések elmulasztását felelőtlenségnek tartottuk volna. Ezekkel a közlekedési eszközökkel egyszerre 4500 embert lehet kimenekíteni a városból. Tóth Imre délután fél négyre válságkezelő megbeszélésre hívja a térség polgármestereit, akiknek többsége azonnal a sarkadi városházára siet. Itt vízügyekben jártas szakemberek ismertetik a legújabb fejleményeket. Említik, hogy a mályvádi robbantás nem éppen a „legfényesebbre” sikerült, vagyis nem kezdett rohamosan apadni a víz a Körösök veszélyeztetett szakaszain. Igaz, délutánra a helyszínen folyó munkáknak köszönhetően javult a helyzet, de még mindig nem elkerülhető egy másik tározónak, a mérgespusztainak a robbantása. Sarkadot egyébként három irányból fenyegeti veszély. Az egyik, a legközvetlenebb, hogy a Fekete-Körös jobb partja nem bírja el a felhalmozódott vízmennyiséget. A másik, hogy a dobozi hídnál felmondja a szolgálatot a gát. A harmadik, ha a mérgespusztai tározó robbantása után a töltés nem bírja megtartani a vizet, és az visszafolyik Sarkad irányába. Egyelőre azonban egyiknek sincs közvetlen veszélye, hiszen a Fekete- Körösnél éppen az idén erősítették meg a gátat és Doboznál sem gyenge a töltés — állítják a szakemberek. A Romániából érkező előrejelzések szerint pedig elállt az eső odaát, egyelőre nincs tehát árvízutánpótlás. A Sarkadra veszélyes szakaszokon pedig, ha centimétereket is, de apadt a víz. A megbeszélésen mindenki csak reménykedni tud: ezt az árvizet megússzák. A jelenlévő polgármesterek mindegyike segítőkész. Méhkerék és Mezőgyán 1000—1000, Újszalonta 100, Sarkadke- resztúr 1300 sarkadi befogadására vállalkozott, ha a természet mégis megcsúfolná a várost. Este hatkor még mindenki Fortunában és az égiekben bízva indul hazafelé... Magyar Mária Szanazug gyulai oldalán a strand nemrégiben épült új házai derékig vízben... A légifelvételeket Kovács Erzsébet készítette, a helyszíneken Lehoczky Péter fotózott Fentről így láttuk a vizet Péntek délelőtt fél tizenegy. Békéscsaba, repülőtér. Légvonalban talán ha öt kilométerre lehet a Körös. Itt minden csendes, ott dühöng a zabolátlan folyó. Szakad vagy nem szakad — egyre félelmetesebb hírek érkeznek a gátról. Hajnalban a vésztározót is megnyitották, de a víz alig apad. Drámai órákat élnek át a Körös-menti települések. Felszállunk. A reptér havas kifutója lassan „kiszalad” alólunk. Békésnek vesszük az irányt. A Kettős-Körös gátjából még egy méternyi kilátszik. A helyzet itt jobbnak tűnik, mint hittük, de a békési duzzasztó látványa figyelmeztet a vészhelyzetre: már csak a tetejét látjuk, felülről nézve egy keskeny betoncsíkot. A körötte őrt álló ártéri fákat mindössze néhány csúcság jeizi. Arrébb a dobozi híd büszkén magasodik a szennyes ár fölé. Szanazugnál viszont már tarolt a víz: egy épület tetejét paskolja. Az alap, a falak már víz alatt. A Fekete-Körös fölött repülünk tovább. A városerdei üdülőterület békésen alussza téli álmát. A mályvádi tározó átrobbantott gátszakaszán markoló dolgozik, szélesíti a hajnali robbantás helyét. Benn a tározót szinte teljesen ellepi a víz, csupán néhány domb magasodik ki belőle. Délnek fordulunk, átrepülünk a tározó felett. A Fehér- Körös a gát koronájáig ér, a közúti híd Sarkad felöli oldalán 5-6 katonai tehergépkocsi bevetésre várva. A gyulai oldalon idilli kép tárul elénk. A csordultig telt mederre vigyázó gát oldalán gyerekek szánkóznak, a rendőrök által lezárt útnál pedig kíváncsiskodó gyulaiak tömege. Fenn a hídon három, kővel megrakott teherautó áll nehezéknek, hogy el ne sodorja a víz a vaskolosszust. Kétszáz méterrel arrébb, a vasúti hídra tíz tehervagon „vigyáz”. A hidaktól Szanazugig homokzsákok magasítják a gátat. Lenn, a gát tövében, a gyulai oldalon katonák, katonai járművek — „hadiállapotban” a vízzel. Alattunk újra Szanazug hatalmas víztengere. Egy darabig még a megvadult folyó felett repülünk, aztán lassan elszakadunk a megdöbbentő élménytől. A látottaktól alig tudunk megszólalni. Némán ülünk a repülőgép befagyott ablakai mögött. Csak a csabai reptér havas gyepszőnyegén landoló gép kerekei zökkentenek vissza bennünket a szelíd békési tájba. Á. Z. Gyulavári felől épül a homokzsákfal Elöntötte az ár a békési kikötőt Igencsak ellentmondásos kép fogadja a Kettős-Körös békési hídján átkelőket: a folyó töltésének város felőli, mentett oldalán a gyerekek élvezik a szünidőt, önfeledten szánkóznak, a töltések között viszont az alattomos ár nyaldossa a gátakat. A békési kikötő víz alá került, több mint egyméteres vízben állnak az iroda- és az egyéb kiszolgáló épületek. A folyó óránként 4—5 centimétert áradt, pénteken délben 945 centimétert mutatott a vízmérce, ennél magasabb vízállást csupán 1974-ben és 1980-ban regisztráltak. — Az előrejelzxések szerint az árhullám tetőzése rekord vízállás mellett szilveszter éjjel várható — fogad Kozma Ferenc békési gátőr, aki 1958-tól dolgozik a vízügyi szolgálatnál és 1964-től jelenlegi szolgálati helyének gátőre. A folyó jobb partján hat kilométeres töltésszakasz tartozik felügyelete alá. — Sok árvizet megéltem már, de ilyet, mint a mostani, még soha. A ’70-es évek elején volt szilveszterkor a Kettős-Körösön egy kisebb árhullám, de az elsőfokú árvízvédelmi készültség mellett levonult — folytatja, majd a töltés állagáról váltunk szót. Kozma Ferenc elmondta: a többéves szárazság nyomán összerepedeztek a folyók árvíz- védelmi töltései, de ezeket folyamatosan kijavították. A Kettős-Körös töltése eddig jól tartja a hatalmas víztömeget, csurgó- fakadó vizeket nem észleltek. — Emlékezetem szerint a békési kikötőt csupán 1970-ben, 74-ben és 80-ban öntötte el a víz — jegyzi meg. Beszélgetésünk során érintjük az 1980. július 27- ei békési gátszakadást, mely a szomszédos gátőrjárás területén volt. Határozottan kijelentette, hogy most ez nem fordulhat elő, ugyanis az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megerősítették és magasították a Körösök védtöltéseit, melyek alkalmasak ennek a nagy tömegű víznek az elvezetésére. — szekeres — Gyomaendrőd felkészült a befogadásra — Péntek reggel 6 órakor 642 cm volt a Hármas-Körös vízállása, s ez az érték kétóránként 14 cm-rel emelkedik. 18 órára várhatóan eléri a 700 centimétert, ugyanekkor életbe lép a másodfokú árvízvédelmi készültség. Ha a vízszint ilyen ütemben emelkedik, megtörténhet, hogy szombat reggelre már harmadfokú lesz a készültség Gyomaendrődön—tájékoztatott V arga János, a gyomaendrődi polgári védelmi parancsnokság századosa. A gyomaendrődi városházán két napja alakult meg az árvízvédelmi ügyelet. 50 gépjárművet helyeztek készültségbe, ezek egy része péntek estétől a segédgátőri feladatot ellátókat szállítja. A tehergépkocsik — amennyiben ezt a helyzet indokolja — a védtöltés megerősítésére hordanak homokat a nagylaposi homokbányából. Ha a helyzet úgy hozza, Gyoma- endrődnek 8200 dévaványait kell elszállásolni és élelmezni. Péntek reggel ez ügyben egyeztettek a szállásadó intézmények, illetve sütőipari cégek vezetőivel, s a város felkészült a befogadói feladatok ellátására. Cs. R.
