Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-02-03 / 283. szám

VOlán (úri fák. A Körös Volán Rt. helyi járatainak jövő évi tarifáival kapcsolatos javas­latáról, a város önkormányzatá­nak 1996-os költségvetési kon­cepciójáról tanácskozik decem­ber 4-én 13 órától a békéscsabai képviselő-testület pénzügyi­költségvetési bizottsága a pol­gármesteri hivatalban. Emléktábla-avatás. A * gyulai Pándy Kálmán kórház­ban dr. Jusztus György emlék­táblájánál, az izotópdiagnoszti­ka helyi megalapozójára dr. Lőrinczy Endre, az izotóp osz­tály vezető főorvosa emlékezett a csütörtöki ünnepségen. Ingyenes Mikulás. A bé­késcsabai Baha’i közösség — némi konkurenciát teremtve az évek óta működő TÜSZSZI Mi­kulásnak — segítségét ajánlja fel a városban élő szülőknek, gyerekeknek. Az ő Mikulásuk ugyanis teljesen ingyen szállítja házhoz a szülők által megvásá­rolt csomagot, és köszöntik meg a kisgyerekeket a kívánt idő­pontban. Jelentkezni és részlete­sebb információkat kérni este 8 után a 322-374-es telefonszá­mon lehet. Nyugdíjasoknak. Ingye­nes jogi tanácsadást tart dr. Markovics Ferenc, a városi nyug­díjas egyesület szervezésében Békéscsabán, a Luther u. 6/1. szám alatt december 4-én, 16— 18 óráig. A tanácsadást minden nyugdíjas igénybe veheti. Milliós kár. Békés és Mezőbe- rény között, a 47-es fó'útvonalon no­vember 30-án 22 órakor egy Merce­des személygépkocsi frontálisan üt­között egy MTZ-vel. A baleset kö­vetkeztében egy személy súlyos, kettő könnyű sérüléseket szenve­dett. Az anyagi kár egymillió forint. Fél órával később a 44-es főúton, Kondoros és Békéscsaba között egy kisteherautó a vízlevezető csatorná­ba kényszerült, mert nem akart üt­közni a vele szemből érkező gépko­csival. A jármű a csatornában egy fának ütközve állt meg, vezetője könnyű sérülésekkel megúszta az esetet. A kár 50 ezer forint. Tegnap 17 órakor Békéscsaba külterületén, a 47-es főúton, a fürjesi laktanya irányában egy személygépkocsi be­lehajtott egy munkagépbe. A baleset eredménye: egy súlyos sérülés. IDEGEN NYELVEKET TUDNI SZÉP, A HAZAIT PEDIG LEHETSÉGIG MIVELNI KÖTELES­SÉG. (Kölcsey Ferenc) MEGYEI KÖRKÉP 1995. december 2-3., szombat-vasárnap Az utolsó pénzügyi békeév Előkészületben az 1996-os „kímélő lépések” Biztató hírrel kezdődött Békés Megye Képviselő-testületének ülése teg­nap délelőtt a megyeházán; a július 1-jétől átvett hét intézmény működési feszültségeinek oldására benyújtott pályázattal 75 millió forintot nyert a közgyűlés. Az önkormányzat költségvetésének első háromnegyed évéről, illetve a jövő évi büdzsé tervezésének jelenlegi állapotáról Kovács Mihály pénzügyi osztályvezető tájékoztatta a közgyűlést. Kiderült, hogy amiben év elején csupán reménykedtek, mostanra valósággá vált. A 40 intézmény pénzügyi gondjai mindvégig kezelhetőek voltak, s most a jövő évi költség- vetést kímélő lépéseket készítik elő. Soha annyi elismerést nem „zsebelt be” a pénzügyi szak­értő gárda, mint a tegnapi ülé­sen. Markó István, a pénzügyi bizottság elnöke a köszönet szavai mellett megjegyezte, hogy az utolsó pénzügyi béke­évet zárják, Szilágyi Menyhért, a művelődési bizottság nevé­ben viszont rámutatott: menet közben nem volt mindig béke. Az intézmények olykor a pok­lok tornácára jutottak, de több­ségük megértette, más szemlé­letű gazdálkodásra kell átállni. Ez ad alapot arra, hogy a jövő évben áthidalják a nehézsége­ket. A megyei képviselő-testület fenntartásában lévő intézmé­nyek struktúrájának vizsgálata túljutott a második körön. Szi­lágyi Menyhért két területet említett, ahol nehéz helyzet alakult ki; kifejtette, hogy a bélmegyer-fáspusztai kastély kiváltására nem látnak lehető­séget, így nem célszerű a neve­lőotthon gyerekeinek a tarhosi intézménybe költöztetése. Ha­sonló álláspontra jutottak az eleki nevelőotthon további mű­ködtetése kérdésében is, a köz­gyűlés tehát a struktúra válto­zatlanul hagyása mellett dön­tött. (A testület határozatának további részleteire a közel­jövőben visszatérünk.) A nemzeti és etnikai kisebb­ségi bizottság munkájáról be­számolva Kecskeméti János bizottsági elnök az egyik legégetőbb problémaként em­lítette az oktatás helyzetét, ezen belül az iskolák bizonytalan működését. A bejelentések kö­zött elsősorban két téma váltot­ta ki a képviselők aktivitását. A megye határátkelőinek helyze­téről szóló tájékoztató kereté­ben elhangzott, hogy új átkelők építésére nincs pénz, csak a meglévők fejlesztésére. A gyu­lai határátkelőt érintette dr. Si­mon Imrének, a megyegyűlés elnökének a bejelentése, amely szerint az Alkotmánybíróság­nak a Bokros-csomagot meg­változtató döntései nyomán ve­szélybe került a Gyulát elkerülő szakasz megépítésére szolgáló 400 millió forint. A megyei képviselők azonnal lázas lobbi­zásba kezdtek, s már a tegnapi testületi ülésen megtudhatták a jelenlévők, hogy a helyzet kedvező fordulatot vett. Meg­lehetősen éles vitát váltott ki a Sanopharma Gyógyszerke­reskedelmi Vállalat által kezelt állami vagyon önkormányzati tulajdonba adásának témája. A testület döntésére lapunkban visszatérünk. l. e. Közmeghallgatás a testületi ülésen Külön-külön, majd együttes ülést tartott tegnap Mezőberény és Csárdaszállás képviselő-tes- tülete. A napirendi pontok mó­dosítását követően a herényi vá­rosatyák módosították a város­nak már többszörösen módosí­tott költségvetését. A legutóbbi módosításhoz képest belső át­csoportosításokkal, az általános tartalékok egy részének mozgó­sításával 22 millió 11 ezer fo­rinttal változott a város és több mint 8 millió forinttal a társköz­ség költségvetése. Mindez azt jelenti, hogy Mezőberény és Csárdaszállás közös költségve­tését 634 millió 699 ezer forint bevétellel és ugyanannyi kiadás­sal elfogadták. Ezután követke­zett a Mezőberény idei költségve­tésének eddigi teljesítéséről szóló előterjesztés. A bevételek a mó­dosított előirányzatokhoz képest 80,9 százalékosak. ’ Az önkormányzat ülését a közmeghallgatás miatt fél 6 után felfüggesztették. A közmeghall­gatáson féltucatnyi érdeklődő jelent meg. Ezután került megvitatásra a város jövő évi költségvetési koncepciója. Az önkormányzat intézményének finanszírozása kötelező feladatként elsőbbsé­get élvez a város működőké­pességének megőrzésével. Elő­térben szerepel az idén címzett és céltámogatásokkal megkez­dett fejlesztések befejezése, a helyi szociális feszültségek ol­dása. A bejelentéseket követően lapzártakor a testület zárt ülésen önkormányzati hatósági ügye­ket tárgyalt. — sz — Napról napra szépül az újszalontai református templom FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Mindig akadnak segítők A napokban befejeződik az újszalontai református templom kőporozása — hallottuk Kalmár Jánostól, a sarkadi belvárosi re­formátus egyház lelkészétől. Mint elmondta, a kőporozás után az aljzatbetonozást szeret­nék megcsináltatni és a nyílás­zárókat felszereltetni. A munká­latokat a sarkadi Sárközi Sándor kisiparos brigádja végzi. S ha csak az időjárás közbe nem szól, még az idén helyére kerülhet a templom toronysüvege is. Mindezzel párhuzamosan foly­nak a villanyszerelési munkák. A szerelésekéi Marhás Lajos sarkadi vállalkozó és négy társa (Bálint Sándor, Szilágyi István, Szabó Lajos és Szentgyörgyi Já­nos) ingyenesen végzi. — Ez azért is jelent sokat szá­munkra — mondta a lelkész —, mert kiderült, nem számíthatunk arra az állami kártérítésre, amit az újszalontai iskoláért kaptunk vol­na, hiszen ma már tudjuk, hogy az iskola nem egyházi tulajdonban volt. A kieső forrást adományok­ból kell pótolnunk. Ezért még na­gyobb hálával fogadjuk a hívek, az elszármazottak és az olyan egyszerű emberek segítségét, mint a villanyszerelőké is. Ha ez a segítség folyamatos lesz, elkép­zelhető, hogy jövő ősszel már itt tarthatjuk az istentiszteleteket. —ria A keresőképtelenséget ellenőrzik A 102/95-ös kormányrendelet értelmében a kereső- képtelenségre vétel jogosságát ellenőrző főorvosi hálózat megyénkben is megalakult és december 1 - tői működik. A megyét 8 szektorra, azon belül 4 térségre osztotta fel a megyei egészségbiztosító pénztár és 12 olyan gyakorlott ellenőrző főorvos tart kapcsolatot az itt rendelő táppénzrevételi joggal rendelkező háziorvosokkal, akik jól felkészültek és a térséget is alaposan ismerik. Az új felülvizsgálati rendszer lényege, hogy az ellenőrző főorvosok a megyei egészségbiztosító pénztár képviseletében ellenőrzik, felügyelik a háziorvosok táppénzes szakmai tevékenységét. December 1-től táppénzrevételi joga a háziorvosoknak, a tüdő-, ideg-, bőr- és nemibeteg-, valamint az onkológiai gondozónak van. A korábbi táppénzrevételi lehetőségek egyéb járóbeteg szakren­deléseken (például szemészeten, gégészeten, terhesta­nácsadáson) megszűntek. B. Zs. Januártól nettó bérfinanszírozás? A Gépipari Tudományos Egyesület tegnap délben kezdődött, s a mai ebéddel záródó gyulai konferen­ciáján a nemrégen önkormányzati intézménnyé lett tűzoltóságokkal kapcsolatos problémákat járták, járják körül.Dr. Bleszity János tűzoltó vezérőrnagy, országos parancsnok tartott nyitóelőadást. Dr. Kara Pál belügyminisztériumi államtitkár nem érkezett meg, így előadása elmaradt. A szakmai szempontból igen tanulságos tanács­kozáson Móré László, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese tényként említette, hogy a költségvetési szférában dolgozók januári illetmé­nyeit már a nettó bérfinanszírozási rend szerint juttatják el az önkormányzatokhoz. Ez a lépés egy- egy önkormányzat zsebéből komoly összegeket emel ki, hiszen a bérvonzattal együtt érkező fizeté­sek néhány napos kamatai is jelentős bevételt jelen­tettek számukra. Politikai indíttatású kocsirongálás? Igencsak feldúltan érkezett dr. Varga István, az MDF megyei elnöke, országgyűlési képviselő pártja tegnapi, megyei választ­mányi ülésére, melyet Békés­csabán tartottak. A képviselő el­mondta, hogy csütörtökön haj­nalban szokásos futótréningjét végezte Orosházán, aminek vé­geztével elhűlten tapasztalta: szinte új, Ford Mondeo gépko­csiját kromofággal öntötték le, 300 ezer forintos kárt okozva. Varga István politikai indíttatást lát az ügy hátterében, hiszen hosszú ügyvédi pályafutása so­rán nem történt vele hasonló, illetve a közelmúltban tett nyi­latkozatai politikai ellenfelei ha­ragját válthatták ki. Hozzátette: az időpont, a cselekmény jelle­ge, az elkövetés módja is feltéte­lezését erősíti. Politikai riválisa­inak azt üzente: az ilyen cselek­mények sem tántorítják el a to­vábbi politizálástól. A választmányi ülésen részt vett dr. Balsai István, volt igaz­ságügyi miniszter is, aki az Al­kotmánybíróságot ért támadáso­kat illette kritikával. Megdöbbe­nését fejezte ki egyes politiku­sok megnyilvánulásai miatt. El a kezekkel az Alkotmánybíróság­tól! — vette védelmébe a testü­letet Balsai István. Ny. L. Mert Nagykamaráson mindenki egyet akar... A veszteség ellenére talpon maradtak Költségvetési türelemjáték AIDS-vetélkedő középiskolásoknak Tegnap délelőtt Békéscsaba kö­zépiskolás diákjainak részvéte­lével vetélkedőt rendeztek a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola ebédlőjében az ÄIDS elleni védekezésről, a rettegett beteg­ség megelőzéséről. Részt vett a Rózsa Ferenc Gimnázium, a Vízmű, az Egészségügyi, a Ke­mény Gábor, a Közgazdasági, a Ruhaipari, a Trefort, a Tevan Nyomdaipari, a 635. Szakmun­kásképző és a Gépészeti Szak- középiskola 5-5 fős csapata. Zsűritagok voltak: Sinkóné Rück Ilona városi védőnő és Medovarszki Ilona, a Ruhaipari Szakközépiskola tanára. Első helyezett a Ruhaipari, második a Trefort, harmadik pedig a Tevan Nyomdaipari Szakközépiskola csapata lett. A tavalyi vetélke­dőn szereplő középiskolák pla­kátjait vándorkiállítás keretében mutatják be az iskolákban. De­cember 6-ig a Rózsa Ferencben, december 6-13 között a Gépé­szetiben, december 13-20 között pedig a Kemény Gáborban lát­hatók a diákalkotások. Vezetőségválasztó közgyűlésen találkozott tegnap délelőtt a „Kamarási” Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet tagsága és üzletrész-tulajdonosai. Az ülésen Győrfi Károly, a megyei mezőgazdasági szövetség titká­ra is részt vett. Az 1995. decem­ber 1-jén lezárult ötéves szövet­kezeti időszak embertpróbáló munkájáról Fónád András el­nök adott tájékoztatást. — A szövetkezet szántóterü­lete 3334 hektár. Mindenképpen jelentős, hogy ilyen nagyságren­dű területen tudunk gazdálkod­ni. Bár voltak ellenzők, de a benthagyott területek egyik eré­nye, hogy a „szent növénynek” számító dinnye termesztésére a vetésforgó alapján 400 hektár megfelelő földet tudtunk bizto­sítani — hallottuk a beszámoló­ban. Mint megtudtuk, a nagykamarásiak az 1992-es évi öncsőd bejelentése után komoly feladatot vállaltak fel a szövet­kezeti forma megtartásában. A múlt években a növénytermesz­tés szerkezete lényegesen nem változott. Tavaly a napraforgó területe nőtt a kukorica vetésterülete ter­hére, amely főként az aszályos évek miatt vált szükségessé. 1994-től termelnek tavaszi ár­pát, takarmánycirkot és cukor­répát. Elhangzott, hogy a nö­vénytermesztést sorozatos jég-, illetve aszálykár sújtotta. Az árak körüli kiszolgáltatottságból ered a szövetkezet (elsősorban a búza miatt) több mint 20 millió forintos idei vesztesége. Hát­rányt jelent az a tény is, hogy évek óta nincs vagy minimális a tápanyag visszapótlása. Az ál­lattenyésztés sem volt könnyebb helyzetben — említették a ser­tés- és baromfitartásban kiala­kult gondokat. Nehéz körülmé­nyek között, de a szövetkezet 1994-ben újraindította a hús- csirke-előállítást, majd 1995­ben a pulykahízlalást. Ez utóbbi eredményei szerint, úgy tűnik, ez az ágazat, amivel talán érde­mes a jövőben foglalkozni. A műszaki főágazat munkája főként a növénytermesztés ki­szolgálására korlátozódott, a fenntartó és segédüzemek költ­ségei a tervezett szinten alakul­tak. A sorozatos természeti csa­pásokkal sújtott és több millió forintos veszteséges évek után hogy lehet még együtt tartani a szövetkezetei? — vetődik fel a kérdés. Ezt csakis úgy, hogy mindenki egyet akart, amelyhez megkapták a nyugdíjas tagok tá­mogatását és a termelő partne­rek segítségét is. A gondok ellenére a vezetés bizakodó: remélik, az idei évet már sikerül jobb eredménnyel zárni. Végül a szavazáson a tagság ismét Fónád Andrást választotta meg a szövetkezet elnökévé. H. M. A Sarkad térségi település­vezetők tegnap Körösnagyhar- sányban tartották soros találko­zójukat, melynek legfőbb napi­rendje az 1996-os költségvetési koncepció megtárgyalása volt. Az értekezletükre a Pénzügymi­nisztériumból szerettek volna előadót hívni, ám erre a szerepre senki sem vállalkozott, így a téma felvezetésére Otlecz Ist- vánnét, a sarkadi polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezető­jét kérték. Az osztályvezető el­mondta, hogy a települések költ­ségvetésében a jövő évi állami hozzájárulás nem lesz több, mint az idei volt. Ezen belül ugyan az oktatás kiemeltebb összeget kap, de ez csak más területek rovására történhet. Hangsúlyoz­ta, hogy az önkormányzatok fel­adatai szinte észrevétlenül soka­sodnak, míg a megvalósításuk­hoz szükséges pénzek rendre el­maradnak. Kritikai észrevételei­vel valamennyi polgármester és jegyző egyetértett. Mivel az ülésen egyedül Matuska Sándor országgyűlési képviselő jelent meg a „felsőbb szférákból”, így a település­vezetők őt „bombázták” kérdé­seikkel, kritikáikkal. A polgár- mesterek elmondták, hogy véle­ményük szerint sérti az önkor­mányzatiságot a nettó finanszí­rozás, hiszen így sem kamatoz­tatni, sem megforgatni nem tud­ják a pénzüket, ezt az állam teszi meg helyettük. A képviselő sze­rint szomorú korlát, hogy elosz­tani csak azt lehet, ami van. Ez­zel párhuzamosan elismerte, hogy az állam valóban nyer ez­zel a pénzügyi manőverrel, ám — mint hozzátette —, szorult helyzetében kényszerül ilyen lé­pésekre. Tóth Imre polgármes­ter ezzel szemben azt állította, hogy az állam rossz helyen kere­si a „foltozásokhoz” szükséges pénzt. Véleménye szerint á fe­ketegazdaság felszámolása vagy a határon lefoglalt és bezú­zott csempészáru felhasználása milliárdokat jelenthetne a bevé­teli oldalon. A képviselő el­mondta, hogy bár folyik a feke­temunka elleni harc, annak fel­számolásából pénzhez jutni már nem olyan egyszerű. M. M.

Next

/
Thumbnails
Contents