Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-02-03 / 283. szám
1995. december 2-3., szombat-vasárnap RIPORT 1ÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kofánvágás a csabai piacon (Folytatás az 1. oldalról) —Tényleg jattolt? —- Na nem! Még az hiányozna. Hadd soroljam! Adásvételi szerződést kötöttünk a bérleti jog megvásárlására. Ezért több mint két és fél millió forintot perkáltam le a Csaba-Agorának. Ugyanakkor aláírattak velem egy olyan szerződést, amely szerint ezt a jogot 1 százalékért egy év elteltével visszavásárolják tőlem. Aztán kifizettem közel kétmillió-kétszázezer forintot az egyszeri használatbavételért. Ezt állítólag 10 év alatt lelakhatom. Szóval közel ötmillió forintért leshettem én is a csupasz épületet. Többször jártam az Agora-Csaba Rt. ügyvezető igazgatójának, Murányi Miklósnak a nyakára, hogy tegyen már valamit. Azzal bíztatott, várjak, hamarosan hozzájutnak egy nagy összegű hitelhez, és minden rendben lesz. Mondta ezt négy hónappal ezelőtt. Egy hónapja ismét felkerestem. Azt ajánlotta, a saját költségemen befejezhetem az építkezést! — Ez vicc! Csak nem azt akarja mondani, hogy további milliókatfizetett? —Lehet, hogy baleknek tartanak, de valóban kifizettem még hárommilliót azért, hogy a Nova- Invest befejezze az építkezést. —De miért? — Tizenkét éve arra várok, hogy a békéscsabai piacon, vagy a sétálóutcában hozzájussak egy üzlethez. Ez a pillanat most jött el, ezért... Kugyelka János volt az egyetlen, aki adta a nevét nyilatkozatához. A többiek attól félnek, hátrányba kerülnek, ha nevüket olvassák a tulajdonosok. — Lessük a lezárt területen lévő boltunkat. Meg sem közelíthetjük — mondja elkeseredve egyikük. — A Nova-Invest lezárta ezt a részt, amibe tulajdonképpen már beköltözhetnénk. Úgy tudjuk, azért szánták rá erre a lépésre magukat, mert ők sem jutottak a pénzükhöz. Padlót fogott vállalkozók Amikor az építkezés kisvállalkozói megtudták, hogy foglalkozom a piacüggyel, hárman is megkerestek. — Erre az építkezésre már többen ráfáztak — mondja egyikük —, magyarán padlót fogtak, becsődöltek, mert nem fizetik ki őket. Ha eltelik még pár hónap, anélkül, hogy megkapnánk elvégzett munkánk gázsiját, mi is szaporíthatjuk a becsődöltek népes táborát. — így aztán, ha jól értem, mindenki a pénzére vár. Azt mondják, kapnak hitelt a Csaha- Agora tulajdonosai, nem lesz hát probléma... — Azt beszélik, kapnak, nem is keveset. —Nti de milyen fedezetre? — Hát ez az! Az önkormányzatéra... ¥ Dr. Szekeres István, az OTP Bank Rt. megyei igazgatója nem igazán örül a kérdéseimnek. Mintha kissé ingerült lenne... A kérdéseim valóban provokatívak: Tud-e arról, hogy az Agora- Csaba becsődölt? Igaz-e, hogy 90 milliót kémek a beruházás folytatásához? Ha igen, munkatársai megvizsgálták-e a cég pénzügyi helyzetét? Egyáltalán, adhat-e kölcsönt ilyen esetben, hiszen nem kevésről van szó? Az önkormányzat kezessége mellett, s a mérleg ismeretében, mit lép adott helyzetben? Szekeres István időt kért. Abban maradtunk, amíg el nem dől a hitelkérelem ügye, amelyben egy bizottság dönt, addig nem nyilatkozik. Ezt tiszteletben tartottam. Azon a napon, amelyben — elvben — dönteni kellett a hitel folyósításáról, egy faxot kaptam dr. Szekeres Istvántól. „Kérdése banktitkot érint, ezért nem áll módomban arra választ adni...” ¥ Fölöttébb ideges dr. Simon Mihály jegyző is. Egyáltalán, ebben az ügyben mintha mindenki feszültebb és ingerültebb lenne a kelleténél... — Elegem van ebből a témából — mondja Simon úr. — Két hete ugyanis ezzel foglalkozom, valakik nagyon kavargatják a... — Igaz a hír, hogy csődbe ment ez a vállalkozás? —Nem, nincs csődben. Arról sem hallottam, hogy csődeljárás indulna az Agora-Csaba Rt. ellen. — S azt a hírt hogyan tudja megerősíteni, vagy cáfolni, hogy 90 milliós hitelt vesznekfel az Agora tulajdonosai, amihez a kezességet a békéscsabai önkormányzat vállalja? — Az önkormányzat 1994 közepén pályázat alapján kötött szerződést az Agora Csaba Rt.- vel, az akkor meglévő önkormányzati tulajdonú vásárcsarnok és pavilonsor üzemeltetésére, a piac bővítésének beruházására. Azért viszont, hogy az Agora-Csaba a már meglévő piacot üzemelteti, az önkormányzatnak évente 5 millió forintot fizetett. —Fizetett? — Ez év első félévéig igen. — Mi volt a szerződés lényege? — Az, hogy a város tulajdonában lévő területen az erre elfogadott részletes terv szerint parkolót és garázssort építenek. Ez a két beruházás meg is valósult. További ütemezésekben pedig olyan pavilonsort létesít, amely a Szabó Dezső utca, Illésházi és Trefort utca vonalában a piacot zárttá és egységessé teszi. Ezért viszont 2007-ig ezt a területet üzemelteti. Hangsúlyozom, amit ott létrehoznak, az a város tulajdona marad. —Visszatérek a kezességre. Hiszen, ha igazak az információim, azt a hitelt, amelyet most állítólag az Agora megkap, majdnem mind az eddig összehozott adósságára költ- heti. — Igaz, hogy készfizető kezességet vállalt a város olyan mértékig, amely mértékben az építkezés halad. A 90 millió, amelyet igényeltek, egyébként a tőkét és a kamatot is magában foglalja. —Mielőtt a kezességet konkretizálták, megvizsgálták az rt. számláit, a mérleget? — Természetesen. S megállapítást nyert, hogy a piacon történt eddigi befektetés fedezi a hitel összegét. így aztán, azt hiszem, semmi kockázatot nem vállalunk ezzel a kezességgel, hiszen a vagyonunk be van építve, azt már senki el nem viheti a piac területéről. — Megkérdezhetem, kik a tulajdonosok? — A cégbíróságon igen... A Postabank nemet mond... Murányi Miklós, az Agora-Csaba ügyvezetője az elején kezdi: — 1994-ben nyertük el a beruházási pályázatot, ami 230 milliós fejlesztést jelent. —Volt erre fedezetük? — Ötvenmillió készpénzzel rendelkeztünk. Mostanra viszont elfogyott ez a pénz, ezért hitelért folyamodtunk és 90 milliót kértünk először a Postabanktól. Ok azonban indoklás nélkül elutasítottak. —- Pedig bírták az önkormányzat kezességi ígéretét. — Érthetetlen, miért utasítottak el. Ezek után kerestük meg az OTP megyei vezetőjét, aki ígéretet tett, amennyiben alkalmas hitelre a kérelmünk, megkapjuk. — Mennyi jelenleg a tartozásuk? — A Nova-Investnek tartozunk 15 millióval... . — Kész? Es az önkormányzat 2,5 milliója, amelyet a második félévben még nem egyenlítettek ki? — Megállapodásunk szerint ezt az összeget a csarnok elavult és lassan használhatatlanná váló villanyvezeték korszerűsítésére használhatjuk fel. —Játsszunk a szavakkal! Mi történik, ha nem kapják meg a hitelt? — Akkor vissza kell adni a városnak a beruházást. — Ugye tudja, hány vállalkozásnak okoztak kárt, hiszen a bérlőknek a szerződések szerint nyáron már meg kellett volna nyitniuk az üzleteiket. Az Önök pénztelensége miatt pedig egy pár alvállalkozó is becsődölt. — Elismerjük, hogy erkölcsi és anyagi kárt okoztunk, ígérem, kárpótoljuk őket. — Ön szerint miért beszélnek a városban vadabbnál vadabb dolgokat az Agora-Csaba tulajdonosairól? Apropó. Megmondaná, kik a tulajdonosok? — Az első kérdésére az a válaszom, éppen elég okot ad a pletykára és a gyanúsítgatásokra az, hogy nem tudtuk a tartozásunkat kifizetni. A második kérdésére pedig az a válaszom: nézze meg a cégbíróságon! ¥ Ha már ennyire kapacitálnak, hogy utazzak Gyulára, a cégbírósághoz, üsse kő. Kiderül végre, kik is az Agora-Csaba tulajdonosai. Nos, tulajdonos: a Korintosz Kft. (Gál István), a Nova-Invest (Novák Ernő), a Z plusz Z (dr. Futaki Zoltán), a budapesti Primag Kft. és a Gyulai Húskombinát Rt. — A Nova-Invest tulajdonos és beruházó is egyben. Hogy van ez? — teszem fel a kérdést Novák Ernőnek, a Nova-Invest vezetőjének. —Valóban tulajdonos és alacsony árakkal dolgozó beruházó vagyok. — Gondolom, az alacsony árak mellett is jó kis pénz van a piac beruházásában. — Ez az üzlet ma már egyáltalán nem jó. Sajnos tulajdonosként vesztes is vagyok, hiszen az Agora-Csaba 18 millió forinttal tartozik, erre még rászámolhatja a 12 milliót, mert ennyi hiányzik még a beruházásból. Tehát akárhogy is számolom, 30 millióval jönnek. —Ha ennyivel tartoznak, miért nem áll le a munkákkal? — Kénytelen vagyok befejezni, hiszen a szerződést nem szeghetem meg. —Igaz, hogy az építkezés elhúzódásában taktika van? Nem kertelek: állítólag valakik olcsón akarják kivásárolni a piac tulajdonjogát? — Nekem nincsenek ilyen szándékaim. Hogy a többiek mit akarnak, vagy mire gondolnak, azt tőlük kellene megkérdezni. — Azt mondják az üzletek leendő bérlői, hogy Ön lezárta a piac egy részét. Milyen meggondolásból, s mit szól ehhez a többi tulajdonos? — Már említettem, tartoznak. Nyilván nem tetszik nekik, hogy nem költözhetnek be addig a bérlők, amíg meg nem kapom a pénzem. — Nem valami kedvezően nyilatkoztak Önről sem az alvállalkozói, hiszen ők is a pénzért dolgoztak, amit még nem kaptak meg. — Okuk van a morgásra. Hiszen nyolc alvállalkozónak 10- 12 millióval tartozom, csakhogy amíg nekem nincs pénzem, egyszerűen nem tudom lerendezni őket. ¥ Utolsóként, de nem utolsósorban dr. Futaki Zoltánt, a beruházás egyik tulajdonosát kértem, válaszoljon két kérdésemre. Nevezetesen: — Mennyire tartja morálisan megengedhetőnek, hogy mint önkormányzati képviselő belelát a „kártyákba”, sőt, ha kell, szavaz is a piaccal kapcsolatos kérdésekben? Másodszor: mit tud arról a szóbeszédről: mesterségesen teszik tönkre a vállalkozást, hogy aztán egyesek olcsón hozzájussanak a tulajdonhoz?... — Kínosan vigyázok arra, hogy felálljak és még az épületet is elhagyjam, ha bármilyen döntésre készül a testület a piacügyben, vagy egyáltalán, csak szóba hozzák bármilyen formában. Ez az egyik. A másik: egyik tagja vagyok csak a Z plusz Z név alatt bejegyzett társaságnak, méghozzá tulajdonilag mindössze egynyolcad arányban. De ez gondolom, nem törvénysértő, hiszen országgyűlési képviselők is tagjai hasonló társaságoknak... A második kérdésére az a válaszom, hogy butaság. Ki az, aki a városát nem szépíteni és gyarapítani akarja? Hiszen ha szándékosan akarnánk csődbe vinni egy társaságot, joggal kérhetnék tőlünk számon. Márpedig én itt akarok élni, s kikérek mindenféle gyanúsítgatást... ¥¥¥ Miközben a fenti anyagomon dolgozom, felhív telefonon Murányi Miklós. Azt kérdezi, tisztában vagyok-e azzal, hogy írásommal különböző érdekeket sértek? Mit mondjak? Tisztában vagyok, hiszen az írás több szereplője is figyelmeztetett erre, ki finomabban, ki keményebben. Végre jó lenne tisztán látni, hogy kinek, pontosabban kiknek az érdekeit sértheti ez az írás?... Béla Vali A csabai piac és környékének látképe ARCHÍV FOTÓ
