Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-11-12 / 265. szám

1995. november 11-12., szombat-vasárnap [MM2. íREKÉS MEGVELHiRLAP Raoul és Barbara (Molnár László és Paczuk Gabriella). Felvételünk a próbán készült FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET 2)eval potyautasa Békéscsabán Avagy: A vállalkozó színész-rendező premierje Holnap ismét premier lesz a Jókai Szín­házban, ezúttal bérleten kívül, műsor­terven felül, magánvállalkozásban. Jacques Dévai francia szerző zenés víg­játékához Nádas Gábor írt zenét, Sze­nes Iván dalszövegeket, az előadást Molnár László színművész rendezi. A darabot egyébként nagy sikerrel ját­szotta évekkel ezelőtt a Vidám Színpad Bodrogi Gyulával, Voith Ágival, de va­lamikor a hetvenes évek közepén be­mutatták Békéscsabán is. A rendező­producerrel az előkészületekről és a színházi vállalkozás előnyeiről beszél­gettünk. — Eszembe jutott, hogy szeretnék színházat csinálni, átnéztem legalább harminc szövegkönyvet, és ez a darab nagyon megtetszett, ezért választottam. Vállalkozáshoz egy díszlet és kilenc szereplő éppen ideális. Bájos vígjáték, a zene tele twisttel, rock and rollal, bugi-bugival. — Mutassuk be Molnár Lászlót, a vállalkozót! — A produkciót a cégem rendezi, az Irány Kereskedelmi Bt., amit öt éve ala­pítottunk. Sok tevékenységi körünk van, többek között a könyvelés, működik egy könyvelőirodánk Kecskeméten, én va­gyok az ügyvezetője. A művészeti tevé­kenységhez tartozik a színháztól a cir­kuszvarietéig minden, például mene­dzselek embereket, lemezt adhatok ki. — Miért kell manapság egy művész­embernek üzleti tevékenységbefogni? Iz­gatta ez a terület, vagy úgy látta, nem árt manapság két lábon állni? —Pontosan erről van szó: a mai világ­ban nem árt, ha két lábon all az ember. Édesanyám valamikor adóhivatalban dolgozott, és az ő javaslatára vettük be a könyvelést is a cég tevékenységi körébe. —-A vállalkozásnak a csabai színház­zal ez az első együttműködése. Hogyan jött létre ? — Évek óta szeretnék valamilyen előadást létrehozni, nagyon sok musical­gálát csináltunk már, amit később szeret­nénk teljesen profivá tenni. Említettem Konter László igazgató-főrendező úr­nak, hogy én szívesen kibérelném a szín­házat szünnapokon, és sikerült megálla­podni. — Kik vállaltak szerepet az előadásban? — A főszereplő lány (Martine) a Regionális Színházművészetért Alapít­vány harmadéves főiskolása, Komáro­mi Anett. A férfifőszerepet (Raoul) magam játszom, Mészáros Mihály Ogden, amerikai milliomos, Szántó La­jos Ferboise, fő steward a hajón — az egész történet egy luxushajó kabinjá­ban játszódik. Paczuk Gabi játssza Bar­barát, a fiatal amerikai milliomos lányt, akibe Raoul szerelmes az elején. Árdeleán László, Dér Gabriella fh., Za­lai Tamás, Nagy Erika látható még a darabban. Felkai Eszter a koreográfús, Gnandt János a díszlettervező. Hetek óta párhuzamosan két előadás próbái is zajlanak a Jókai Színházban, hiszen november 24-én mutatja be a társulat A Szabin nők elrablását, amely­ben Molnár Lászlóé az egyik főszerep. Mégis inkább a lelkesedés, az öröm érződik a vállalkozó színész-rendező szavain, nem a fáradtság. Mint mondja, nagy segítséget kaptak a városi önkor­mányzattól — az előadásra ugyanis pá­lyáztak. Két szponzor akadt még támo­gatónak, a Pepsi Cola csabai üzeme és a Javipa Nyomda. Amit látunk, abszolút premier lesz: az Irány Kereskedelm Bt. első fellépése Békéscsabán, valamint Molnár László rendező első bemutatkozása. Hogy mi­ért kell egy színésznek rendezni? Mert előbb-utóbb kedve támad a másfajta megmérettetésre. Ráadásul így „költségkímélő a dolog”. Ha sikerül, jövőre belevágnak a Hair színpadra ál­lításába. A Potyautas ilyen szempont­ból főpróba. Niedzielsky Katalin Mit olvas? Ez a sorozat szinte már elférfiasodott: az erősebbik nemhez tartozók hétről hétre kifejtik, miért nem jut időnk az olvasásra. A szebbek képviselői nyil­ván ugyanezt el tudnák mondani. Ám Klaukó Mátyásné, a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. Békés Megyei Kirendeltségének vezetője egy árnya­latnyival másképpen fogalmaz. Hall­gassuk meg! — Az újságokkal kezdem a napi olvasásomat — mondta. — Aztán cél­szerű okokból elsőbbsége van a szak­mai olvasmányoknak: az adóújságnak, az Adótanácsadók Klubja kiadványai­nak. Szinte egész életemben tanultam valamit, így az olvasás természetes ve­lejárója lett az életemnek. A vizsgasze­zon „legsűrűjét” leszámítva mindig is naponta olvastam szépirodalmat. —És manapság? — Hozzátartozik a lelki kondícióm­hoz az, hogy az ágyam mellett ott he­verjen egy este vagy éjszakai felébre­déskor azonnal kézbe vehető könyv. A baj mostanság inkább abban lakozik, hogy este nyolc körül, fáradtan kerülök haza a munkából. S bár kézbe veszem az „ügyeletes” olvasmányomat, öt-tíz oldal elolvasása után végzetesen elál- mosodom. Úgy adódott, hogy nem sok­kal korábban hosszasabban beteges­kedtem, akkor egy kicsit szabadabban hódolhattam olvasási szenvedélyem­nek. —Milyen könyveket szeret? — Ami kikapcsol, pihentet. A mai Klaukó Mátyásné szinte könyvvel fekszik, könyvvel ébred FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET emberek életéről szólókat és a történel­mi írásokat egyaránt kedvelem. Most az amerikai Danielle Steal egyik regényét olvasgatom. Más írásai is a kedvenceim közé tartoznak. El-elolvasok oldalakat a Kulcs a Manderley házhoz című könyvből is. Tervezem, hogy újra elol­vasok mindent Jókaitól, bizonyára másként élek meg részleteket, mint di­ákkoromban történt. Jó lenne ismét könyvtárba járni, böngészni a kötetek között. Ráadásul nagyon megdrágultak a könyvek. így vagy úgy, de szükségem van rájuk: ha megnyugvást kerestem, a könyvekben mindig megtaláltam. K.A.J. Magyartanárok IV. országos konferenciája A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem adott otthont november 3-5-én a Magyar Irodalomtörténeti Társaság ál­tal kétévenként megrendezett konferen­ciának, melyen közel 300 magyartanár vett részt. Kovács Sándor Iván elnöki megnyitója után Praznovszky Mihály főtitkár — méltatva a jutalmazottak kiemelkedő tevékenységét — átadta az idei Toldy-díjakat. É rangos kitüntetést mindig egy irodalomtörténész, egy mu­zeológus és egy tanár kaphatja meg a vezetőség és a tagság szavazatai alapján. Az idei Toldy-díjasok: Tamás Attila egyetemi tanár (Debrecen), Fehér József múzeumigazgató (Sátoraljaújhely) és Amacziné Bíró Zsuzsa vezető tanár (Bp., Radnóti Gimnázium). A konferencia első napján három nagyelőadás hangzott el. Debreczeni Attila docens (Debrecen) a Csokonai- életművet vizsgálta felvilágosodáskori irodalmunk kutatásának mai állása szempontjából. A másik két előadás témája az utóbbi időben kissé háttérbe szorult írói és költői életmű volt: Móriczé és Adyé. Bori Imre professzor (Újvidék) Móricz két művét, Míg új a szerelem és az Életem regénye címűe­ket elemezve a bennük fellelhető új írói módszerekre világított rá. Görömbei András professzor (Debrecen) a sokáig uralkodó, Révai—Bóka—Király-féle Ady-kép helyébe egy másikat, hitele­sebbet vázolt fel, nagy segítséget nyújt­va ezzel az Adyt tanító magyartanárok­nak. A konferencia második napja szek­cióülésekkel folytatódott. Az ittt el­hangzó kiselőadások és hozzászólások tovább boncolgatták Ady és Móricz munkásságát, műveit és a tanításukkal kapcsolatos problémákat. Forgács Anna vezető szaktanácsadó (Bp.) a NAT anyanyelvi és irodalmi műveltség területeiről tartott érdekes és hasznos előadást, és ugyancsak ő volt a vezetője az előadást követő több órás szakmai tanácskozásnak is. A konferencia résztvevői — immár negyedszer — azzal a meggyőződéssel térhettek haza, hogy kellenek az ilyen találkozások, még akkor is, ha anyagi okok miatt egyre nehezebb megszer­vezni őket és eljutni rájuk. Somi Éva The Times Képes Világtörténet A világtörténet nem azonos az egyes országok fejlődési történetével. A vi­lágtörténet nem azonos Európa, főként pedig nem a Nyugat történeté­vel. A világtörténet Ázsia, Afrika, a Kolumbusz előtti-utáni Amerika és Európa története. Ez a könyv egy 26 részes televíziós sorozat alapján ké­szült, amely sorozatban angol törté­nészek mesélték el a világtörténetet hol szenvedélyesen, hol tárgyilago­san, de mindig élményszerűen. Kiinduló tézisük az volt: a történé­szek általában eltúlozzák — leg­alábbis 1750-ig — Európa szerepét. Mai korunk politikai konfliktusai mind visszanyúlnak a távoli történe­lembe, és mi, akik csupán egy Euró- pa-központú történelmet ismerünk, nehezen tudunk eligazodni a teljesen összezsugorodott világ számunkra egyre furcsább akcióiban, nem tud­juk, mi minek a reakciója. Ne keresse senki könyvünkben a világtörténe­lem minden eseményét, csatavesz­tését és győzelmét: a könyv sokkal inkább fqglalközik a régiók kapcso­lataival, kölcsönhatásaival, a törté­nelem fő áramaival és fejlődési rend­ellenességnek bizonyult kísérletei­vel: az első ember megjelenésétől a A könyv egy 26 részes televíziós so­rozat alapján készült kelet-európai kommunista rendsze­rek széteséséig. Több száz színes és fekete-fehér kép, térkép és ábra segíti eligazodni az embert a nem angol, nem magyar nemzetközi könyvben. Tótkomlós néprajza Békés megye legfiatalabb városa, Tótkomlós — mely leginkább megőrizte a szlovák betelepülők kul­túráját — 1996-ban ünnepli alapítá­sának 250. évfordulóját. É jeles ese­mény tiszteletére jelenik meg a két­kötetes Tótkomlós monográfia —, melynek második kötete, a Tótkom­lós néprajza Szincsok György szer­kesztésében már napvilágot látott. Tótkomlós gazdag néprajzának szerteágazó területeiről ez idáig jelentős mennyiségű írás, dolgozat, tanulmány jelent meg különböző ki­adványokban, tanulmánykötetekben (Békési Élet, Békés Megyei Múzeu­mok Közleményei, Magyarországi Szlovákok Néprajza stb.), sőt a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múze­um néprajzi adattára is számos, e té­mával foglalkozó kéziratot őriz. A szerzői kollektíva által írott kötet (Tótkomlós néprajza) az első olyan teljességre törekvő, hiányt pótló ki­advány, mely a város néprajzának majd minden területét átfogja. A kötet szerzői e település gazdag néprajzi hagyományaiból merítve, ti­zenhárom témát dolgoznak fel. Lopusni András: A hagyományos gazdálkodás és paraszti életforma című dolgozatában: „...amit elmond, meghatóan szép visszapillantás, egy olyan ember vallomása, akit ezer szál köt a letűnt paraszti világ emlékei­hez, ugyanakkor a realitás talaján áll­va mai szemmel tekint a jövőbe...”. Koppány János nyugalmazott evan­gélikus lelkész (kinek írásaival több helyütt is találkozhatunk) Rend és szokás a szlovák evangélikus isten­tiszteleten című írása felettébb érté­kes a maga nemében, de nem hagy­hatjuk említés nélkül másik dolgoza­tát sem, ahol a tótkomlósi még létező és a már maholnap feledésbe merülő kismesterségekkel foglalkozik. Gyivicsán Anna és Krupa András ta­nulmányaikat a rájuk jellemző tudo­mányos alapossággal készítették el. Dicséretére váljon a szerkesztőnek, illetve a szerkesztőknek, hogy Éva Krekovicovát, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia dolgozóját bízták meg A tótkomlósi szlovákok népda­lai és dallamvilága című fejezet meg­írásával, aki ennek a témakörnek je­les szakértője. Sajnálatos módon a kötet nem szentel külön figyelmet az építészet­nek (igaz, Lopusni András és Kop­pány János érintőlegesen megemlí­tik), a házberendezésnek (a népi bú­tornak), a tótkomlósi fazekasság­nak... Gondoljunk^ csak arra, hogy a tótkomlósi népi faragott-festett bútor ennek'a délkelet-alföldi régiónak a büszkesége. A tótkomlósi fazekas­ság és az általuk készített termékek — (csak néhányat sorolnák fel) a fel­iratos, árnyalt díszítésű, zöldmázas butéliák vagy a komlósi fazekasok kézügyességét dicsérő míves ké­ménydíszek, vagy a dekoratív, for­mai teljességre törekvő komaszilkék, napjainkban már a múzeumok gyűj­teményeinek becses darabjai — is kimaradtak. E témák nélkül — me­lyek Komlós tárgyi kultúrájának szerves részét képezik — kissé hiá­nyosnak tűnhet a kötet. Szakemberek számára Szimcsok György szerkesztő válogatott Tót­komlós bibliográfiája (397—403. o.) értékes segítséget nyújthat kutatása­ikhoz. Ajánlom e kötetet minden hazai és külföldi érdeklődőnek és kutatónak, aki ennek, a többségében szlovák nemzeti­ségű városnak, Tótkomlósnak életével, néprajzával, történetével szeretne meg­ismerkedni, avagy tudományos kuta­tást kíván folytatni... Ando György muzeológus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents