Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-28-29 / 253. szám

1995. október 28-29., szombat-vasárnap MEGYEIKÖRKÉP ■ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Dürer, a Hiszi és a Tevan Kiadó A 47. frankfurti könyvvásáron Mindig akad valamilyen bo­nyodalom, vita, ami felkavar­ja az állóvizeket a roppant könyvhegyek árnyékában. Most a 25 ezer márkával járó Béke-díj az, ami meghozta a botrányt, hisz az utolsó pilla­natig bizonytalan volt, ki kap­ja. Sokan ellenezték, hogy Annemarie Schimmel legyen a várományos, aki bírálta Salman Rüshidie: Sátáni versiéit, amely miatt annak ide­jén Khomeini, iráni elnök szó­ban halálos ítéletet szabott ki az iszlámot megszentségtelenítő poétára. Ennek ellenére Annamarie Schimmel kapta a Béke-díjat, mert a kurátorok csak megszavazták. A hölgy iszlám-kutató, s olyannyira be­lemerült a kutatásokba, hogy maga is azonosult a vallással. Különös és (mértékadó híres­ségek szerint) szinte érthetet­len, hogy Konrád György, Vaclav Havel és Semprum után egy ismeretlen tudós kap­ta a díjat. A fő ok az lehetett, mondják a német bennfente­sek, hogy nő még egyszer sem részesült ilyen kitüntetésben. A vásár, mint mindig, most Az osztrák pavilon előtt a„ Tevan ” is egy megapolisz benyomását kelti, hisz 132 ezer négyzetmé­teren 97 ország, 1229 könyvki­adó mutatta be 330 ezer köte­tét. A vásár szenzációi persze mindig az új művek. A vásáron jelentek meg Kundera, Fukyama és Joyce Carol Oates új regényei és magyar részről Nádas Péter, Petri György, Konrád György, Cs. Tóth Já­nos kötetei. Megyénkből kiállított a gyulai Dürer Nyomda, a Hiszi- Map térképkiadó is, s termé­szetesen új könyvével a Tevan Könyvkiadó is. Érdekesség, hogy a vásáron kiállított Tevan-kötet, a Kiss Anna: Genitivus főszponzora épp a Hiszi Bt., személy szerint Göndöcs Péter volt. így futnak össze a szálak Frankfurtban, a szellemiek, a barátiak és az üz­letiek. Most az osztrák irodalom volt a kiemelt téma, jövőre a magyar irodalom is esélyes erre a főszerepre. Kántor Zsolt Tolerancianapok Békéscsabán Magányosok találkozója. Októ­ber 29-én, vasárnap 19 órakor ta­lálkoznak a Fregatt bárban a bé­késcsabai magányosok klubjá­nak tagjai. Most szüreti mulatsá­got rendeznek. Lakásvásárlási támogatás. Az első lakáshoz jutó fiatalok támo­gatási kérelmét a napokban fo­gadta el a köröstarcsai képviselő- testület. A benyújtott tíz pályázat­ból kilencen részesülnek 100-100 ezér forint vissza nem térítendő támogatásban. MUNKAHELY­AJÁNLAT Az EUCON Kft., 5600 Békéscsaba, Ipari út 1., az alábbi munkahelyekre keres munkatársakat: — szerszámkészítő 2 fő — köszörűs 1 fő — présgépkezelő 1 fő. Keres továbbá egy fő munkatársat MŰVEZETŐI beosztásba. Feltételek: — műszaki középfokú végzettség — fémforgácsolás, készülékgyártás területén való jártasság. Német nyelv gyakorlati szinten való alkalmazása és számítógép-kezelői ismeretek előnyt jelentenek. Jelentkezni a fenti címen Martincsek Miklós ügyvezető igazgatónál lehet. § Telefon: 441-544. s Weöres Sándor gondolatainak je­gyében („Kifogásolni, fölényes­kedni bárki tud, tanulj meg mindenkitől tanulni.”) rendez­vénysorozat gazdája a békéscsa­bai Békési Úti Közösségi Házak intézménye. A mezőmegyeri kórustalálko­zóról már hírt adtunk, a legköze­lebbi program november 2-ától 22-éig a meseházban lesz, egy kiállítás a nemzetiségi könyvki­adásunkból. Az együttélés lehetősége és szükségessége cím­mel november 6-án 16 órától be­szélgetnek a nemzetiségi házban Hevesi József irányításával. Más­nap ugyanebben az időben mi­nisztériumi vendéget várnak és kerekasztal-beszélgetést tartanak a rasszizmus természetrajzáról. Táncházba invitálnak 10-én 16 órára, míg 18-án 9 és 14 óra között szlovák, román, cigány és magyar fiatalok konflik­tusfeldolgozó tréningen vehet­nek részt. Fotókiállítás nyílik Románok Magyarországon címmel november 16-án 16 óra­kor. Másnap délután 5 órakor a Phaedra moziban vetítenek ci­gányokról szóló filmet és be­szélgetnek a nézőkkel. Olvasóink írják 1 ~ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szer­kesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rö­vidítve jelentetjük meg. Emlékezés Szeretném, ha közölnék ezt a verset, mert én nem tudok elmenni a temetőbe. Halottak napján Amikor ősz van, köd ül a tájra. Eljön a béke és a csend világa. Gyertyák égnek a sírok felett. Nekem fáj a szívem, erről nem tehetek. Látom a sírt, szeretteim hantjukat. Egy távoli temetőben csendesen nyugszanak. Gyújtanék gyertyát de nem tehetem. Nem tudok elmenni és ez úgy fáj nekem . Itt a szobánk szegletes asztalán. Gyújtok majd gyertyát nagyanyám. Gondolatban veled beszélgetek így adom meg a holtaknak járó tiszteletet. Soós C. Marcella Ajándék mindenszentekre Egy olyan ügyben szeretnék reflektálni, amely azt hiszem megbot­ránkoztatja a város lakosságát: A vasúti temetőnél a virágüzletünk 1983 tavasza óta működik. A városban kb. egy tucat temető van, de már harmadik éve minden halottak napja előtt megjelenik egy konténeres ház, melyben a Körös Temetkezés Bt. folytat árusítást. Ennek a betéti társdságnak a Szan’asi úton van üzlete. Kérdem én, milyen érzéseket váltana ki a tulajdonosból, ha valaki egy másik, ugyanolyan profillal rendelkező üzletet nyitna rá. Azt hiszem, ilyen­kor minden becsületesen dolgozó embernek kinyílik a bicska a kezében. Ha ilyen és ehhez hasonló dolgok megtörténhetnek a mi kis országunkban, ahol állítólag demokrácia és nyilvánosság van, ak­kor még van mit tanulnunk. Mert hiába dolgozik az ember egész évben, és bimbózza a több ezer szál krizantémot, rohangál, amikor ma, október 20-án reggel 8 órakor megérkezett a konténer. A jelen történés szerint hölgyeim és uraim, szabad a pálya. Petrovszki György Békéscsaba Magyar októberek Egyetlen nemzet sem élhet nagy célok nélkül. Nem­zeti ünnepeink eseményekre emlékeztetnek, mint­egy összefoglalva népünk történelmi céljait. így aligha várható el, hogy az emlékezés kiemelkedjen a mindenkori történelmi jelenidő sodrából, független legyen a napi politika eseményeitől. Tulajdonkép­pen az emlékezésnek csak akkor van értelme és erkölcsi tartalma, ha az átgondolásra késztet, jóirányú és közérdekű cselekvésre buzdít. Aki ünnepel, visszafordul, visszanéz. A napok visznek előre, az ünnepnap viszont állomás, pihenő. Visszaemlékezünk egy meghatározó, sorsunknak kisebb-nagyobb mértékben befolyásoló történelmi eseményére és azt kiemeljük a múltból. így az ünnep felelevenít, jelenít. A jövőt ki lehet színezni, meg lehet álmodni, de ünnepelni csak a múltat lehet, ami a múltból int felénk. Magyar októberekre emlékezünk. 1848. október 6-ra, generációkat még elérő, múlt századi szabad­ságharcunk bukását követő megtorlások nyitányára. Akkor Aradon a volt császári tiszt honvédtáborno­kokat és Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt végezték ki, rendkívüli elkeseredést váltva ki ezzel a magyar közvéleményben. Emlékezésünk érinti 1944. október 15-ét, amikor a magyar rádió megsza­kította déli adását és elhangzott Horthy Miklós kiált­ványa, melyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kért. Majd kiáltvána végén közölte: „Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzőm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett katonai segítség helyett a magyar nemzetet a legnagyobb kincsétől, szabadságától, függet­lenségétől akarja végleg megfosztani. A kiáltvány nagy örömöt váltott ki és reményeket ébresztett a békés kibontakozás iránt. Majd végül emlékezünk 1956. október 23-ra. Úgy látszott, győzött a forrada­lom. Az országban általános volt az öröm és a bizakodás. Természetesen az ország helyzetét akkor is a külpolitika határozta meg, az pedig korántsem nyúj­tott alkalmat az optimizmusra. Szabadságküzdel­münk újra elbukott, de alapjában bontotta meg a szovjet rendet. Harcunk tisztasága nyilvánvaló volt, és bebizonyosodott, hogy jó célokért a magyar nép képes áldozatot hozni, mint nagyszerű magára talá­lásában annyiszor a korábbi múltban. A múltból felénk int az említett három történelmi esemény. Leghatározottabban a 39 év előtti szabad­ságharc. Mégis mi volt közös bennük? A nemzeti szuverenitás, függetlenségünk és szabadságunk vé­delme. A hatás 48 és 56 közt nyilvánvaló. A reform­kor és a 48-as szabadságharc nagyjai — ellentétek dacára is — egyetértettek abban, hogy a fő cél a nemzet polgárosodása, az európai országokhoz való felzárkózás, mégpedig az előremutató nemzeti ha­gyományokra, lelki erőforrásokra támaszkodva. Egyúttal elutasította a visszahúzó, fejlődést gátló társadalmi béklyókat. 1848 az első olyan fordulat történelmünkben, amely nem taszította, hanem kö­zelebb hozta egymáshoz a társadalmi osztályokat. Új fogalmazásban, egy századdal későbbi törté­nelmi helyzetre vonatkoztatva, szinte ugyanazt mondta ki a budapesti, a pécsi, a miskolci, a soproni egyetemi ifjúság is, és ebben a 48-as szellemben fogalmazta meg követeléseit. Csak úgy, mint az akkor létrejött Petőfi Kör tömegeket árfogó mozgal­ma, a magyar íróknak az Irodalmi Újság köré szerveződő társasága. Vitáik során sorra vették a magyar társadalom sorskérdéseit és keresték a kivezető utat. Ebbe az összefüggésbe kell belehe­lyezni és talán lehet helyesen értékelni Horthy 44-es kiáltványát, bár nyilvánvaló, hogy történelmi értéke­lésben és hatásában nem mérhető a másik említett kettőhöz. Igazán ünnepelni nem veszélytelen. Mert a nem­zeti ünnep mindig párbeszéd a hatalom birtokosai és a kormányzott nép között. De'párbeszéd a hazai társadalom és a nyugatai emigráció számára is. A szavak, óhajok és ígéretek értéke tettekben mérhető le. Az ünnep célja mindig mozgásba hozni a nemzet erőtartalékait. Erre bizony nagyon nagy szükségünk van. A közvélemény-kutatás döbbenetesen tükrözi, hogy a hazai magyarságnak mily kicsi hányadát érdekli a nemzeti kultúra és művelődés ügye, és mily szinte elenyésző azoknak a száma, akik fontosnak tartják a szabad véleménynyilvánítást és a sajtó sza­badságát. E negatív arányra mi könnyen találhatnánk magyarázatot azzal, hogy a diktatúra évtizedei való­sággal kilúgozták a magyar társadalomból a morális felelősséget. Ám az efféle megállapítás igazságmoz­zanata ellenére is csak hangzatos megállapítás, véde­lemre kevés, és elhatároló a hazaiak és az emigráció között. Attól tartok, hogy az arány jobb körülmények ellenére sem lenne más az emigrációban sem. 1848—49 után Vörösmarty Mihály talán a Vén cigány-ban fejezte ki legszebben a kor gyászát és reménységét. Úgy érzem, ma is üzenet számunkra költeményének optimista záróakkordja: „Lesz még egyszer ünnep a világon...” Pátkai Róbert, az angliai evangélikus egyháztanács püspöki jogkörű elnöke, a Londonban megjelenő' Angliai Magyar Tükör főszerkesztője--------j---------,----------------^ ^ K ulcsszavak, melyek az Inter-Európa Bauk legújabb, leljeskirfí TelefonBank szolgáltatását jellemzik. »►o Egyenlegkimutatását, átutalásait, «►o értékpapírokkal kapcsolatos megbízásait, »» betétlekötéseit, **« bankkártya letiltását ezentúl már telefonon is intézheti, TONE üzemmódban, a nap 24 órájában. Pannon GSM telefonnal ezenkívül extra szolgáltatások is elérhetők. Egy bankfiók, sorbanállás nélkül, karnyújtásnyira Öntől. Inter-Euróoa Bank Rt A hagyomány kötelez További információért hívja a budapesti III I2G2 es telefonszámot, vagy a fiókokat: Budapest, V. Szabadság tér 15.® 269 1855 Budapest, II. Pasaréti út 96. ® 202 6588 Békéscsaba, Szt. István tér 5. ® (66) 453 264 Debrecen, Piac utca 32. © (52) 347 820 Győr, Czuczor G. utca 26. © (96) 321 722 Kecskemét, Rákóczi út 26. ® (76) 496 178 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. ® (42) 310 134 Pécs, Ferencesek utcája 17. © (72) 215 344 Szeged, Széchenyi tér 2. © (62) 325 311 Székesfehérvár, Basa utca 1. © (22) 340 754 Szombathely, Hollán E. u. 1. © (94) 330 888 Veszprém, Óváros tér 25. © (88) 426 044

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents