Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-28-29 / 253. szám
4SUÉKÉSMEfiYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. október 28-29., szombat-vasárnap M-----------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Berényi fényképész Szibériában Földink volt. Ezen a napon született Gyulán Tertina Mihály tanár. Eperjesen, Miskolcon, Budán, Nagyváradon tanított. Latin nyelvű verses művei jelentek meg. Tervezte egy életrajzgyűjtemény kiadását. Több külföldi tudományos társaság tagja volt. Utóbb elziillött és tanári állásától megfosztották. Elesettek emlékére. A méhkeréki önkormányzat október 29-én, vasárnap 10 órakor koszorúzási ünnepség keretében emlékezik meg a II. világháborúban elesett román és méhkeréki katonákról a számukra emelt hősök emlékműveinél. A község vezetői az egykori katonák hozzátartozóit is meginvitálták. Ugyanezen a napon 9 óra 30-kor ünnepi harangszóval és műsorral emlékeznek az I. és a II. világháború áldozataira Kötegyánban is. Budai Nagy Antal. Szeghalmon, a városi kollégium felvette a Budai Nagy Antal nevet. A névváltozást a város képviselő-testülete is szentesítette. Ezzel egy időben a képviselők a Budai Nagy Antal Kollégium alapító okiratát is elfogadták. Kiállítás. A mezőmegyeri művelődési házban november 3-án képzőművészeti kiállítás nyílik a helyi nyugdíjasklub, illetve a nagy- családosok hetedik kerületi egyesületének szervezésében a tagok munkáiból. Békéscsabai élelmiszerraktárunkba gyakorlattal rendelkező, középkorú férfi munkaerőt raktárvezetőnek felveszünk „Rövid szakmai önéletrajz”^ jeligére a kiadóba. £ Mezőberény után a minap nyűt meg Gyulán Winter Erzsébet mezoberényi fotós képeinek kiállítása, melyeket szibériai útja során készített. A „Rokonaink Szibériában” című kiállítás november 16-ig tekinthető meg a Mogyoróssy Könyvtár előadótermében, majd várhatóan hamarosan a békéscsabai kiállításlátogatók elé kerül. Az Urálon túl élő legközelebbi nyelvrokonainknál, az obiugoroknál járt egy expedíció tagjaként Winter Erzsébet fotóművész. Eszaknyugat-Szi- béria az elmúlt évtizedekben zárt terület volt, nem lehetett odamenni. 1991-ben egy olyan családot sikerült közelebbről megismerni, akik nemcsak életmódban, de a hagyományok megőrzésében is az ősi életformát folytatják. —Hogyan kezdődött a pályafutása? — Mezőberényben, kulák családban születtem. Orvos szerettem volna lenni, de az akkori tanácselnök és a pártfunkciósok „jóvoltából” az ország összes középiskolájából kitiltottak. Az érettségit később esti iskolában szereztem meg. —Ki tanította meg fotózni? — Már az általános iskolában Jeney tanár bácsi, a rajztanárom felfigyelt forma- és arányérzékemre. Tizennégy évesen Putnokiné Turbucz Erzsébet fényképész volt az első mesterem, neki köszönhetem, hogy én is fényképész lettem. 1960-ban Budapestre mentem, a Fény- szövben dolgoztam évekig. Közben mindenféle esztétikai képzést elvégeztem, végül diplomát szereztem, ennek köszönA Békéscsabai Közúti Igazgatóság és a megyei önkormányzat évekkel ezelőtt ingatlanhasználati ügy miatt került bíróság elé, a vitát nemrégiben a Legfelsőbb Bíróság zárta le. Eszerint a megyei önkormányzat pervesztes lett, s köteles megfizetni a közúti igazgatóság számára 3 millió 750 ezer forintot, a kamatokkal együtt 6 millió 300 ezer forintot. A közúti igazgatóságot — Osztják gyerekek hettem, hogy taníthattam a Práter utcai fényképésziskolában. Jelenleg a Néprajzi Múzeumban dolgozom. Talán itt szerettem meg a szakmát. —A kiállításon részt vevő képek Északnyugat-Szibériában készültek. Kérem, meséljen az expedíció munkájáról és az ottani körülményekről. — Az expedíciónk az osztjá- kokat vagy más néven a hantikat kereste fel. Ok az Ob és mellékfolyói mentén élnek, halászattal és vadászattal foglalkoznak, melyet kiegészítenek gyűjtögetéssel és egyes helyeken rénszarvas-tenyészettel. A tajga közepén nemzetiségi szálláshelyeiken élnek nagycsaládi közösségben. Nincs tartós településük, vándorolnak. Megismerkedtünk a Voki-Rjap Jogúm fo- lyónál élő Szopocsin nevezetű családdal. Velük együtt laktunk, részt vettünk mindennapi életükben, megismerhettük szokásaikat. A család a hagyományok mint ismert — néhány éve Szolnok megyébe helyezték, majd az intézmény visszakerült Békéscsabára. Ezzel egyidejűleg az igazgatóság kérte az akkori megyei tanácsot, biztosítsa elhelyezését a városban. A megyei tanács a kérést megtagadta, mondván, nem feladata a közúti igazgatóság elhelyezése, egyúttal meghatározta, melyik ingatlanban vehetnek irodákat a műkömegőrzésében is az ősi életformát folytatja, például állatáldozatot mutattak be védőszellemeik tiszteletére. A legidősebb családfőről elárulták, hogy sámán. Megengedték, hogy részt vegyünk a többórás szertartáson, ami nagy megtiszteltetés volt számunkra. — Milyen tervei vannak, készül-e a közeljövőben egy újabb expedícióra? — Igen, nagyon szeretném folytatni ezt a munkát, szeretem csinálni. A Művészeti Alapítványtól kaptam támogatást, a legközelebbi utam, amire nagyon készülök, Mandzsúria és az Altaj hegység déli lejtői Kínában. Sámánokat fényképezek. —A napokban nyílt meg Gyulán a kiállítás. Hol láthatjuk legközelebb? — Békéscsabán, de bárhová szívesen elmegyek bemutatni fotóimat a nagyközönség számára. Harmati Erzsébet dés biztosításához. Az igazgatóság ezt megtette, ugyanakkor pert indított a városi és a megyei tanács ellen. Időközben Békéscsaba „kiszállt” a perből, átadott a megyének 6 millió forintot azzal, hogy további kötelezettség nem terheli. A megyei önkormányzat a pénzt mindvégig tartalékolta, így most ebből fizeti ki pervesztesként a Békéscsabai Közúti Igazgatóságot. L. E. Pernyertes a közúti igazgatóság B. Kovács József 70 éves, nagykamarási nyugdíjas: — Hét sírra kell az idén virágot vinni, ami bizony nem olcsó. A testvérek és a szülők sírjára ugye nem tehet 8-10 szálat az asszony? Oda legalább 20 szál kell. Ötezer forint csak a virág. Mellé a gyertya, a mécses sem olcsó. Eladásra is termelünk virágot, a kisebbeket 30 forintért adjuk, de van 60 forintos is. Ha tisztességgel akarunk megemlékezni a halottainkról bizony a hasunktól kell elvonni, hogy a nyugdíjból kispóroljuk a ráva- lót. Jekkel Ferencné 63 éves, med- gyesegyházi nyugdíjas: —A virágot a saját kertemből szedtem. Nem került pénzembe, de hallottam, hogy 60 forint az ára. Kifejezetten erre az alkalomra ültettem kétféle színben. A gyertyát vettem a boltban, a koszorú 170 forint volt. Van drágább is, de ennyire futotta. Nyolc sírról kell gondoskodnom, szegény férjem is a temetőben van. Tavaly készült a sír 70 ezer forintért. Az ünnep előtt megkapálgatom, rendbe teszem. A hozzátartozók emléke miatt mindez nagyon fontos. Laurovics Jánosné 58 éves, gábortelepi nyugdíjas: — A faluban az a szokás, hogy a megemlékezés napja előtt a sírokat rendezgetik. Mindenszentek napján krizantémot visznek, gyertyát égetnek. Nekünk négy sírunk van a falu temetőjében. Ilyenkor az élő családtagok mind felkeresik. Sajnos elég sokba kerül, de ez nem lehet pénz kérdése. Muszáj megvenni. Mikor, miből? Ha kicsire futja, kevesebbet: egy pár szál virág, koszorú, néhány gyertya, ami elmaradhatatlan. Halottaink megérdemlik ezt. Szabó Sándorné 55 éves, gyulai körzeti ápolónő: — Ha szívem szerint emlékezhetnék, sok-sok virágot vinnék. Nagy a szegénység, a virágok, koszorúk drágák. Nekem még útiköltségre is kell, mert Pusztaottlakán — ahol születtem —van a rokonság. A virágot magam termeltem, de a locsolásért a városban fizetni kell. Édesapa, édesanya és a mostohaanyánk egy helyen van. Szívem szerint többet adnék, de meg kell gondolni: tudok-e? Minden drága és manapság még a levegőért is fizetni kell. Megkérdeztük olvasóinkat Mennyit áldoznak a halottak napi megemlékezésre? Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Köszöntjük új lapunkat! A tegnapi napon Békéscsaba több ezres tüntető tömege harsogva követelte a Kossuth-címertörvényesítését. A Forradalmi Tanács ezért úgy határozott, hogy a Viharsarok Népét, mely annyi sok rágalmat szórt, annyi bajt és kellemetlenséget okozott megyénk dolgozó népének, megszünteti és Kossuth Népe címmel indítja el a megye új napilapját. Az új lap megjelentetése szenvedélyes tüntetés 48 haladó hagyományainak mély tisztelete mellett, kifejezője annak a kiolthatat- lan függetlenségi vágynak, mely megyénk minden dolgozójának eltölti bensejét. Békés megye dolgozói! Szeressétek és támogassátok a Forradalmi Tanács lapját, a ti lapotokat, közelgő szabadságotok őszinte, harcos hírnökét! Követeljük! 1. A szovjet csapatok azonnali kivonását az ország területéről. 2. A statárium eltörlését és teljes amnesztiát a forradalmi harcokban részt vett hazafiak számára. 3. Állítsák bíróság elé azokat, akik az elmúlt évek, de különösen a legutóbbi tragikus eseményekért felelősek. 4. A sztálinista politikában kompromittáltak, elsősorban Hegedűs, Piros és Apró azonnali leváltását párt- és állambeli funkciójukból. 5. Szélesebb alapokra támaszkodó nemzeti kormány megalakítását. 6. Teljes demokratizmust és sajtószabadságot, nemzetközi ellenőrzés mellett. 8. Az üzemi demokrácia kiszélesítését, munkástanácsok létrehozását. 9. A sztrájkjog biztosítását. 10. Bérrendszer reformot, a normák eltörlését. 11. Az elkövetkezendő évek beruházási kereteinek rovására az életszínvonal azonnali emelését. 12. Az egyéni gazdaságokon alapuló új parasztpolitikát. 13. Helyeseljük a forradalmi, nemzeti hagyományainkhoz ragaszkodva a Kossuth-címer visszaállítását, március 15., október 6. és október 24. nemzeti ünneppé való nyilvánítását, ugyancsak a nemzeti hagyományainknak megfelelő katonai egyenruha bevezetését. 14. Az államvédelmi hatóság megszüntetését. 15. Kérjék ki Törökországból Rákosit és Gerővel együtt állítsák bíróság elé. 16. A békéscsabai törvénysértőket és közéleti szereplésükkel súlyos károkat okozó egyéneket, pl.: Szegedinét állítsák bíróság elé. Amennyiben a kormány a fent felsoroltakra holnap délig nem ad megnyugtató választ, a békéscsabai üzemek dolgozói sztrájkba lépnek. Békéscsaba, 1956. október 26. Békéscsaba hazaszeretű ifjúsága (Kossuth Népe, 1956. október 28.) mR vetőburgonyát értékesít termelők és forgalmazók részére őszi szállítással. ROSARA — igen korai, piacos, kiváló étkezési minőségű — primőr és „normál” étkezési termesztésre kisfrakció (28—45 mm) 62 Ft/kg + áfa nagyfrakció (45—60 mm) 52 Ft/kg + áfa KONDOR kisfrakció (28—45 mm) 70 Ft/kg + áfa nagyfrakció (45—60 mm) 58 Ft/kg + áfa ÁFA 12%. Megrendelhető: KITE Rt. békéscsabai alközpont, Alkotmány u. 6. Telefon: (66) 326-171. Telefax: (66) 323-801.Telex: 83-213.
