Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1995. október 25., szerda ^---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Az erősnek meg kell szokni a magányt? Ibsen üzenete a mához A hatalom és a lelkiismeret párviadala; a polgármester Karczag Ferenc (balról), Stockmann doktor szerepében Gás­pár Tibor FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Földink volt. Ezen a na­pon hunyt el 1876-ban az orosházi születésű Képessy József vízépítő' mérnök. Ta­nulmányait a pesti Mérnök Intézetben és a bécsi mű­egyetemen végezte 1842- ben. 1847-ben Széchenyi Ist­ván a Tisza-szabályozás VI. folyamosztályának igazgató mérnökévé neveztette ki. 1866-ban a bánsági határőr- vidék vízi munkálatainak — a Temes és Bega szabályozá­sának és hajózhatóvá tételé­nek s az ezzel kapcsolatos vízrendezéseknek — a veze­tője, 1868-tól vízügyi igazga­tói beosztásban. Eredmé­nyes gyakorlati és széles körű irodalmi munkássága a kor egyik vezető vízügyi te­kintélyévé tette. Turisták szolgálatában. A Szarvasra látogatók legin­kább azt fájlalják, nincs a vá­rosban egy olyan információs iroda, amely útbaigazítaná a tájékozatlan turistát. A város vezetése most egy széles adat­bázison alapuló információs iroda létrehozását fontolgatja. Aláírásra vár a Magyar Turisz­tikai Szolgálat Rt.-vel kötendő támogatási szerződés, amely­ben az rt. vállalja, hogy másfél millió forinttal hozzájárul az iroda létrehozásához. A város ennek fejében megfelelő épü­letet biztosítana, továbbá gon­doskodna a szolgáltatás továb­bi finanszírozásáról. Az infor­mációs iroda a turisztikai szol­gálat országos hálózatában adatfelvevő bázisként is mű­ködne. AUciós bútorvásárt tartunk Békéscsabán október 25—26—27-én a Vasutas Művelődési Házban. Szekrénysorok 36 900 Ft-tól Konyhabútorok 26 900 Ft-tól Bő kárpit választék. _ Telefon: 06 (60) 395-375. , I A legnagyobbak ma is érdeke­sek, éppen ebben rejlik kiváló­ságuk. Itt van például Henrik Ibsen, a világirodalom norvég klasszikusa, aki az 1800-as években — dán uralom alól fel­szabadult hazájában — megter remtette a nemzeti irodalmat. Drámáiban az örök konfliktust rajzolja meg mesterien: egyén és közösség, nemes szándék és al­jas, önző érdek, erkölcsi tiszta­ság és korrupció, hatalmi, üzleti összefonódás ütközését. Mintha a második évezred küszöbén írta volna; az embert — annak leg­drágább kincsét, egészségét, környezetét, a természetet —: félti az embertelen kapitalizmus térhódításától, a piacosodó és elgépiesedő, szennyezett és élet- veszélyes világtól. Mondom, mintha most, a mai körülmé­nyek láttán írta volna! Évadnyitó premierjén a Jókai Színház Ibsen művét, A nép el­lenségét Arthur Miller átdolgo­zásában mutatta be, az előadást Konter László rendezte. Annak elemzése, hogy ez a változat nem szorította-e háttérbe az ere­deti, északi árnyalatokat, hangu­latot, és nem nyomta-e rá az ibseni alkotásra az amerikai szerző túlságosan kézjegyét, nem célja írásomnak. Amit lá­tunk, szépen megkomponált, ki­dolgozott, hatásos, légkört teremtő előadás — fajsúlyos mondandóval és jellegzetesre festett szereplőkkel. A kisvárosi fürdőorvos, dr. Thomas Stockmann az író ars poeticájának hordozója. Amire régen gyanakszik, beigazoló­dik: a forrás fertőzött, a gyógy­víz életveszélyes. Felfedezése azonban üzleti, hatalmi érdeke­ket sért. Ibsen, hogy a konflik­tust fokozza, az orvos bátyjára ruházza a polgármester szere­pét, és az após sem más, mint a szennyezést okozó bőrgyár tu­lajdonosa. Az addig köztiszte­letben álló orvos az igazságért, a közösségért vívott harcával el­lenség lesz a nép szemében. El­fordulnak tőle, elbocsátják, háza ablakait bedobálják; veszélybe kerül a családja, a kivándorlás gondolatát fontolgatják, de a megalkuvás nem jöhet szóba. A víz szennyezettsége persze csak ürügy, Ibsen a társadalmi romlottságra akar figyelmeztet­ni; s arra, milyen erkölcsi ma­gaslat szükséges ahhoz, ha egyetlen ember szembe akar szállni a bürokráciával és a vele összefonódott tőkével. Tragikus hős ez a doktor, a drámairoda­lom egyik legszeb. legtisztelet­reméltóbb egyénisége, mert a becsülete, lelkiismerete min­dennél (vagyonnál, hatalomnál, érvényesülésnél) többet ér szá­mára. Kegyetlen terhet szabott rá a sors, mivel nem „csak” a gátlástalan hatalommal, erő­szakkal, ostobasággal kerül szembe, igazságérzete egyene­sen családja, gyermekei bizton­ságát, jövőjét kockáztatja. A doktort nagy odaadással igyekszik életre kelteni Gáspár Tibor, meggyőzőbb lenne, ha lé­lekkel, csendekkel és nem hang­erővel operálna. Legfőbb ellen­fele testvére, a polgármester, aki a hivatalt, hatalmat testesíti meg. Félelmetesen fekete és pi­maszul arctalan, kisszerű és kí­méletlen. A legellenszenve­sebb figura Karczag Ferenctó'l markáns, meggyőző alakítás. Aslaksen a kapzsi, sunyi köpö­nyegforgató tipikus esete: Mé­száros Mihály játssza nagysze­rűen. A megvásárolható, a hata­lom kegyeit kereső és az olvasók igényeivel takaródzó, szenzá- cióhajhász sajtó képviselője Hovstad. Isme- rős, szép kis alak! Bartus Gyula kellő érzék­kel hozza „erényeit”, megtoldva nyegleséggel, arroganciával. A lap munkatársa még Billing; Tomanek Gábornak sikerül úgy megszemélyesíteni, hogy a ne­gatív jellemen kívül emberi vo­násokat is megcsillant. Catherine Stockmann szerepé­ben/?^/ Andrea új oldaláról mu­tatkozik be: a családanya, a küzdőtárs feleség nem éppen a műfaja. A forradalmár, apja pár­ti nagylány szerepében Vékony Anna fh. kellemes, üde színfolt a produkcióban. Kiil, az após Mil­ler nyomán kedves-rafinált öregúrrá lép elő, Kalapos László főleg emberi oldalát csillogtatja. Horster, a hajóskapitány (Ardeleán László) igazi északi levegőt, tiszta érzelmeket hoz a játékba; kár, hogy kevés a szerep adta lehetősége. A Jókai Színház ismét a vi­lágirodalom egyik klasszikusá­val, szép estével ajándékozta meg a nézőt. Az orvos és a pol­gármester vitái, a nyomdai be­szélgetés, a sajtó leleplezése, a megható családi pillanatok az előadás legsikerültebb jelenetei. Külön elismerésre méltó a nép­gyűlés színpadra állítása. Székely László díszletei nagyban hozzájárulnak a siker­hez; a fekete-szürke, elegáns, rejtélyes, polgári szalon milleri hangulatot idéz, a népgyűlésen soha nem látott méreteket ölt a csabai színpad, görög sortragé­diákra emlékeztet a népgyűlés, nagy találmány az eső. János­kán Márta tervezte az egyszerű jelmezeket. Niedzielsky Katalin Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a kormányellenes tüntetésről? Suhajda Péter, 39 éves, békés­csabai címfestő: Nem vagyok jó véleménnyel az MSZP—SZDSZ-es kormány eddigi ténykedéséről, de az ilyen tüntetést, mint az október 22-ei volt, nem tartom járható útnak. Azért van a parlament, hogy a választott képviselők ott alkossák meg a népnek legmegfelelőbb törvényeket, a kormány pedig olyan döntése­ket hozzon, mely a nagy többség javát szolgálja. A képviselőknek nem párthovatartozás, hanem ésszerűség szerint kellene sza­vazni, és így, ha rossz a kor­mány, előbb-utóbb megbukik. Juhász Pál, 54 éves, békéscsa­bai rokkantnyugdíjas: A parlamentben a szitkozó- dásra több időt fordítanak, mint az érdemi munkára, a kormány pedig úszik az árral, nem sok hasznosat csinál. A tüntetés, mint figyelemfelhívó akció helytálló, mégsem tartom ajánlatosnak a későbbiekben, ugyanis veszélye­ket is rejt. A népet sújtó intézke­dések mellett nem mehetünk el szó nélkül, de nem látom, hogy bármely párt, politikai csoport megoldást, előrelépést jelentő programmal hozakodna elő. Szó­csata van bőven, de tömegbázisra nem támaszkodhatnak. Siklósi László, 51 éves, békés­csabai rokkantnyugdíjas: A Csurka-féle elvek, nézetek érvényesülése, az ő hatalomra jutása nem kecsegtetne túl sok jóval, de tény, hogy valamit ten­ni kellene végre a javítás érde­kében. Az emberek többsége joggal csalódott, fásult és elke­seredett, amit a hatalomból ki­szorult pártok, személyek igye­keznek meglovagolni. A népet könnyebb ilyenkor, az utcára „vinni”, főként, hogy lassan 9 millió koldus országa leszünk. Az árak rohamosan emelked­nek, a bérek egyáltalán nem kö­vetik ezt. Papp Gábor, 51 éves, békéscsa­bai karbantartó: A hétvégi tüntetést nem figyel­tem, mert dolgoztam, de vélemé­nyem azért van. Az életszínvonal csökken, eddig az ígéreteit senki sem tartotta be. Az is egy megol­dás, hogy az utcára hívják az em­bereket tiltakozni, de kétlem, hogy ennek hatására lemondana a kormány. Az ilyen megmozdulá­soknál ugyanakkor fennáll a ve­szély, hogy elszabadulnak az in­dulatok, ami végzetes következ­ményeivel járhat. „Fenti” politi­kusaink azért észrevehetnék vég­re: nincsenek megfelelő szakem­berek a kormányban. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'flzetól lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Új sorozatunkban terjesztőinkkel, nyomdászokkal, kiadónkkal ismerkedhetnek meg. Bemutatjuk az ügynökségvezetőket Aki mindig korán kel „Ki korán kel, az aranyat lel” — tartja a mondás.Oláh Lajosba, béké­si központú 3. számú terjesztői ügynökségünk vezetője tényleg a korán kelők táborába tartozik. Hogy mennyi aranyat lelt? Azt csak ő tudja, de egy biztos: két esztende­je, ha esik, ha fúj minden éjjel egy órakor begördül a Kner nyomda udvarába, kocsijába berak 3700- 3800 újságot, utána — ő fogalma­zott így — a lovak közé csap és elindul a friss olvasnivalóval körzetébe. A túra útvonalának hossza 185 kilométer, ide tartozik Békés, Murony, Kamut, Kondoros, Kétsoprony, Kardos, Hunya, Csabacsüd, Örmény­kút, Szarvas és Békésszentandrás. — Naponta huszonnégy kézbesítővel, általuk pedig a terü­let olvasóival tartom a kapcsolatot—kezdi Oláh Lajos. Aztán megtudom tőle: működési körzetében a kézbesítők többnyire családi vállalkozásban terjesztik lapunkat, s a saját terjesztői hálózatra való áttérés óta a kézbesítők fele kicserélődött. — Volt, aki nem tudta megszokni a korán kelést, akadt olyan, akinek én köszöntem meg a közreműködését, s voltak olya­nok, akiktől egyéb okok miatt váltunk el. Nálam az olvasó az első, az újságnak mindig, minden körülmények között korán reggel ott kell lennie a postaládákban. Ebből pedig nem engedek... — folytatja katonásan. Biztonsági szempontok miatt ketten járnak, mert az úton, az éjszakában mindig történhet valami. — Volt már műszaki hibánk. Amíg az egyikünk a mentést intézte, addig a másik a kocsiban a rakományt őrizte — teszi egyértelművé előző gondolatát, miközben előveszi túraköny­vét, s máris mutatja: a 185 kilométeres túra útvonalán 47 a megállók száma, van olyan támaszpont, ahol csupán egyetlen lapot, de van olyan hely, ahol 300 újságot rak le. Minden hajnalban Békésen kezd, s fél hétre a város peremterületein is kint kell lenni a napi friss híreknek, az olvasnivalónak. Aztán reggel, amikor hazaér, míg mások munkába menet. Oláh Lajos lefekvés előtt, kávézás közben kényelmesen kiolvassa a’ saját magának kézbesített Békés Megyei Hírlapot. —szekeres— Oláh Lajos ÓV’ 1995. október 25-én (szerdán) 11 órakor DÁK típusú tehergépkocsik bemutatója lesz az AGROKOMBI ÁRUHÁZ (Szarvasi út 68.) parkolójában Az AGROKER Rt. és az AGROKOMBI Áruház ezúton vár minden érdeklődőt a bemutatóra. Részletes felvilágosítás, tájékoztató a helyszínen. Jk BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. MEZOGAZDASAGI TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út 14. H—5602, pf. 16. Ttlefon: (66) 443-143. Teíefax: (66) 441-583. Ttlex: 83-329. 83-605.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents