Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-04 / 207. szám

1995. szeptember 4., hétfő HAZAI TÜKÖR » Módosult a rendelkezés a túlóráról és a tisztségviselői kedvezményről Változások a munka „kódexében” Megváltozott szeptember 1-jétöl a Munka törvénykönyvének több paragrafusa. Módosult például a munkaidő számítása. A napi nyolcórás munkaidőnek korábban nyolc hét átlagában kellett megfelelnie a munkahelyi követelményeknek. Mostantól a kollektív szerződések alapján már négy hónap átlagaként is elfogadható a napi nyolcórás munkaidő. Ha a szakszervezetek több cégre kiterjedő kollektív szer­ződést kötnek, a felek kiköthe­tik: elegendő, ha hat hónap át­lagában biztosítja a munkahely a napi nyolcórás munkaidőt, de az elfoglaltság ennek ellenére sem haladhatja meg a korábban is érvényes napi 12 órát. A túlmunkánál általánosság­ban az évi 144 órás maximális mértéket fogadja el a törvény, de megengedi, hogy a helyi kol­lektív szerződésekben legfel­jebb 200 órára felemeljék ezt a határt. A törvényben változott az is, hogy a több munkaadóra érvényes kollektív szerződés esetén ezentúl legfeljebb évente 300 túlóra is elrendelhető, de szeptember 1 -je után négy egymást követő napon maxi­mum 8 óra túlórát lehet elvárni. A változások alapján a szak- szervezeti tisztségviselők szá­míthatnak arra, hogy szeptem­bertől a fel nem használt mun­kaidő-kedvezményük 50 száza­lékát a munkaadó kifizeti - a szakszervezetnek. Ezt a pénzt a munkaadó havonta utalja át a szakszervezet számlájára a tisztségviselők előző évi átlag- keresetének alapján. A törvény szerint azonban ezt a pénzt nem lehet „béresíteni”, csak érdek- védelemmel kapcsolatos cé­lokra használható fel. Ugyancsak módosult a munkaidő-kedvezmény számí­tása. A nagy taglétszámú szak- szervezetek eddig aránytalanul magasabb kedvezményhez ju­tottak, ugyanis korábban min­den három szakszervezeti tag után havonta két óra kedvez­ményt számolhattak el a tiszt­ségviselők. Ezután azonban csak 200 ta­gig számolható el így a ked­vezmény, ennél nagyobb lét­szám esetén három tagonként havonta másfél, 500 fő felett három tagonként havonta egy órára csökken a kedvezmény. Álhír volt a csodacsepp a szürkehályog ellen Huszonötezer műtét évente Nemrég az egyik műholdas tévécsatornán olyan szemcseppet mutat­tak be, amelynek hatására automatikusan, szinte „magától leválik” a szemlencséről a szürkehályog. A hírre a fél ország felkapta a fejét. Ha a fél ország nem is, megle­hetősen sok idős ember szen­ved a szürkehályogtól - mondja dr. Süveges Ildikó, a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem 1. számú szemészeti klinikájá­nak igazgatója. Magyarországon évente mintegy 22-25 ezer műtétet haj­tanak végre, ami nemzetközi összehasonlításban is tisztes szám, ennél azonban jóval több a beteg. Sokan félnek a műtét­től. Újabban mind többen vál­lalják a részleges vagy teljes vakságot, az ezzel járó rendsze­res segéllyel, mintsem kór­házba feküdjenek. Az orvosok ma gyakorlatilag csak műtéttel tudják gyógyítani a szürkehályogban szenvedő beteget, az évtizedek során a műtéti beavatkozások legkü­lönbözőbb technikája fejlődött ki. Napjainkban Magyarorszá­gon is szinte rutinműtétnek számít a műanyag szemlencse beépítése, s az operációk csak­nem mindegyike sikeres. Gyógyszeres terápia azonban nincs még. A műholdas csator­nán látott, szürkehályog elleni „csodacsepp” tehát egészen bi­zonyosan az álmok világából való - hangsúlyozza a profesz- szor asszony. A SOTE szemklinikájának orvosai naprakészen követik tudományáguk fejlődését. A gyógyszerkutatók világszerte régóta kísérleteznek valamilyen medicina előállításával, hiszen a szürkehályog a harmadik vi­lágban ma is a vakság első számú oka, de fáradozásuk ed­dig eredménytelen maradt. Számos szemcsepp van forga­lomban a magyar patikákban is, ezek azonban - a professzor asz- szony és munkatársai szerint - hatástalanok. Ártani nem ártanak, de nem is használnak. d. g. Hegyek között, völgyek között... Nosztalgianap az Úttörővasúton Igazi mulatság volt szombaton a Széchenyi-hegy és a Hűvös­völgy közötti erdőkben. Még a cudar időnek sem sikerült a nosztalgiázó szülők és a kíváncsiskodó gyerekek kedvét szegni. Az eső és a hideg szél ellenére is több ezren vettek részt a hajdani Úttörővasút nosztalgianapján. Kék szoknya, piros nyak­kendő, fehér térdzokni... Az egykori úttörő lányok és fiúk - ma őszülő felnőttek - ezen a napon is tisztelegve köszöntöt­ték az állomásra begördülő vonatokat. „Csillebérc. Új fel­szállók menetjegyét kérem” - kiabál a kalauz. Régen is így volt, és jó, hogy most olyan, mintha „akkor” lenne. Meg­elevenednek az emlékek, és a gyerekek tátott szájjal hallgat­ják anyu, apu történetét. A hűvösvölgyi megálló termében vidám kiállítás mu­tatta be a régi forgalomirá­nyító eszközöket, a menet­jegygyártó masinát. A vasutat, amely a gyerekek birodalma volt. Építették, szépítették, maguknak teremtve közössé­get. A mozgalom jelszavait megkoptatta az idő. Ami fon­tos volt, érdekes, az megma­radt. Ez után sóvárogtak a mostani kicsik is, akik a fény­képek láttán, szüleik meséi nyomán azonnal mozdonyve­zetők és kalauzok szerettek volna lenni. Némelyikük azzal is beérné, ha a váltónál tiszte­leghetne a zászlóval. Te is lehetsz vasutas! - hir­dették az állomásokon kira­gasztott plakátok. A főváros­ban vagy a környékén lakó, jó tanuló gyerekek jelentkezhet­nek most is tanfolyamra. Szomorkodniuk azonban a vidékieknek sem kell. A múlt héten hivatalosan bejegyezték a Gyermekvasutasokért Ala­pítványt, amelynek céljai kö­zött nemcsak a vasút felújí­tása, hanem egy független, po­litikamentes gyermekszerve­zet országos hálózatának ki­építése is szerepel. A lényeg, hogy minél több gyerek vehessen részt tartal­mas, izgalmas programokban, táborozáson és kiránduláson, hogy évek múltán, a gyermek­vasút nosztalgianapján lelke­sen mesélhessék, milyen volt annak idején, amikor még ők voltak gyerekek, és hegyek között, völgyek között zaka­tolt a vonat. Bozsó 7 fújta a rezesbanda FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Mindent a szemnek, a fülnek és a kéznek! Ez a jelszó a Csodák Palotájában, a tudományt kézzel foghatóan bemutató múzeumok magyar változatában. Közép-Európa első interaktív tudományos játszóházában október 15-éig láthatják és tapinthatják a kíváncsi ki­csik és nagyok a természet csodáit. fotó: feb/diósi Újabb közlekedési baleset, három halott Szigorítások a Határőrségnél Felkészült a honvédség és a Határőrség a déli határ vé­delmére - jelentette ki Ke­leti György honvédelmi mi­niszter. Ha ugyanis a horvát hadsereg kísérletet tesz Ke­let-Szlavónia visszafoglalá­sára, a harci cselekmények során fennáll a határ-, illetve légtérsértések lehetősége. Személyes garanciát vál­lalt Suchman Tamás priva­tizációs miniszter szomba­ton arra, hogy nem kótyave­tyélik el az állami vagyont, s a közművek privatizációja során nem ismétlődnek meg a korábbi visszaélések. Összefogás a magyar okta­tásért címmel az MDF, a KDNP, az FKGP, a Fi- desz-Magyar Polgári Párt, az NDSZ és a MIÉP szom­baton Budapesten közös konferenciasorozatot indí­tott útjára. A kezdeménye­zéshez pedagógusok, ön- kormányzatok és minden, a közért felelősséget érző ál­lampolgár csatlakozását vár­ják a szervezők. Jövőre 81,7 milliárd fo­rint támogatásra számíthat a a mezőgazdaság az idei 74,5 milliárd helyett - jelentette ki Rednágel Jenő, az FM he­lyettes államtitkára Gödöl­lőn, az agrárágazat jövőjét megvitató fórumon. Újabb országúti rablás ügyében nyomoz a rendőr­ség. A bűnözők szombat reggel Kisvárda belterületén megállásra kényszerítettek egy ukrán rendszámú turis­tabuszt és tizennégy utasuk­tól több mint 4400 dollárt, valamint 2900 német már­kát szedtek el. A mér(l)eg jegyében A józan politika centrumának szerepét kell az MDF-nek és az azonos értékeket valló pártok­nak betölteniük - hangzott el a többi között a Magyar Demok­rata Fórum országos választ­mányának szombati ülésén. A politikai helyzetet értékelő tanácskozáson megállapították: a koalíció lassú bukásra ítéltette magát; a belső torzsalkodások felemésztik az erejét. Ezért az ellenzék összefogása minden­nél sürgetőbb. A választmány a felsőokta­tást tönkretevő koalíciós politi­kát sem kívánja támogatni. A villamosenergia-ipar tervezett privatizációjával kapcsolatban pedig leszögezte: az ágazat sorsa az ország jövőjét hatá­rozza meg, ezért' a kormány nem dönthet róla. A magánosí- tási stratégia elfogadása az Or­szággyűlésre tartozik. Szombat délelőtt tíz órakor a Csongrád megyei Deszk köz­ségben halálos közúti balese­tet szenvedett a Határőrség három tiszthelyettese. A Mezőkovácsházán és Makón lakó hivatásos tiszthelyettesek Röszkén teljesítettek szolgála­tot, majd magántulajdonú autó­jukkal indultak haza. Közülük a legidősebb még 29 esztendős sem volt, a legfiatalabb is csak 1974-ben született. A jármű, egy kanyarban a másik sávba sodródott és neki­ütközött a szembe jövő kami­onnak. Mindhárman életüket vesztették. Az ügyben a rendőr­ség megkezdte a nyomozást. Krisán Attila, a Határőrség szóvivője lapunk kérdésére vá­laszolva elmondta: a két héttel ezelőtti balassagyarmati baleset és a mostani semmiképpen sem hasonlítható össze, mivel az előző szolgálatban, az utóbbi pedig annak letelte után történt. Egyelőre vizsgálják, munka­helyi balesetnek minősíthető-e a szombat délelőtti tragédia. A vizsgálat eredményétől függetlenül a Határőrségnél szigorítani fogják a szolgálati szabályokat, és betartásuk el­lenőrzését. A sorkatonák aggódó szülei­nek megnyugtatására a szóvivő közölte: a parancsnokok foko­zottan ügyelnek a katonák testi épségére, a szolgálati előírások betartására. B. B. Megjelent a Kiskegyed Konyhája szeptemberi száma! Morzsák a tartalomból: • Diétás receptek: rizsfogyókúra 0 Fűszerek A-tál Z-ig: fokhagyma, gyömbér 0 Hírességeka konyhában 0 Pikáns befőzési ötletek 0 Határtalan ízek: Florida 0 Sütőiskola: szőlőtorta Nyereményjáték értékes díjakkal Zsolnay étkészlet, egy mikrohullámú sütő és még sok háztartási gép. Kiskegyed Konyhája — Igazi társ a főzésben! Már havonta!

Next

/
Thumbnails
Contents