Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-02-03 / 206. szám

Megváltó eszmék letűnte után mi lehet új támpont? kapaszkodók az ezredfordulón Kántor Zsolt költő, a Tevan Kiadó főszerkesztője jelenleg Önérzet—Múlandóság című kötetén dolgozik; régi ver­sekből válogat és újakat ír negyedik felnőtt antológiájá­ba, melynek címét a nyitó vers adja. Érzékenység, múlandóság, lét-nemlét, szerelem' — ezek örök témái, és a 37 esztendős költő arra is gondol, hogy a versek, köny­vek sorrendje az életmű ívét is felrajzolja. A vers születé­séről, a költészet szerepéről és az élet értelméről beszél­gettünk. — Egyetlen kötetben is teljességre kell törekedni. Úgy érzem, hogy a kissé avantgarde korszakom után letisztul­tabb, klasszikusabb hangnemet ütök meg, az Új holdas hagyományokat kö­vetően. Főleg Szabó Lőrincet olvasom, Füst Milánt és Somlyó Györgyöt. Amit olvasok és írok, az értelmezi egymást, összeér. Számomra az olvasás értelme­zés, amikor egy verset olvasok, akkor is felépítek magamban egy művet, akkor jön meg a kedvem az íráshoz. Amikor igazán nekem tetszőt olvasok, akkor rögtön megszomjazom az írásra. Csu­kás István Étellift a pokolba című, legú­jabb kötetének versei nagyon közel áll­nak hozzám, témája a hétköznapiság és az átszellemültség, a folytonos tűnő­dés, töprengés az elmúlásról. Csukás nem nyugodott bele, hogy a tények, amelyek körülveszik, elszomorítóak, esetleges és gyarló ez a világ, elkedvet­lenítő. Ez ellen támasztja az apró élet­örömöket esztétikus formában. Kántor Zsolt örök témája a múlan­dóság és a szerelem (ARCHÍV FOTÓ) —A költő manapság nem élhet elefánt­csonttoronyban, körülötte zajlik az élet. — Elméleti munkát olvasok, mert írni akarok róla, ez a Századunk szelle­mikörképe, Jelenkor—antológia. Szer­zői tudósok, esztéták, akik a század, ezredvég apropóján megkérdezik: ho­gyan is áll a világ? A megváltó eszmék letűnte után mi lehet a támpont? Engem is nagyon izgat a második évezred befe­jeztével, hogy lehet-e új fogódzót, hitet találni a sok megbukott ideál után. Ma már tudjuk, hogy sem a tudomány, sem a vallás nem oldja meg egyedül az em­berek gondjait. Csak a tudomány, a művészet, a vallás együtt befolyásol­hatja a fejlődést. Kari Popper írja, hogy nem is tudományos az, ami nem cáfol­ható. Ma már fontos a kétely, a cáfolat, tehát a csöndes, meditativ elmélkedés, nem a harsány, kijelentő, kinyilatkozta­tó igazságmondás. Megszűnt a művé­szet politizáló szerepe, az esztétikával, a szépséggel, az élet értelmével kell foglalkozni. — Teljesen átlendültünk a magas filozófiába. De hogyan születik a vers: egy pillanatnyi hangulatból vagy hosszas szenvedéssel, vonaton vagy íróasztalnál? — Jegyzetfüzettel járok mindenho­vá, és buszon, vonaton felírom a kulcsszavakat, a töredékeket, amelyek a hangulatomat jellemzik. Ha nem, ak­kor elfelejtem az impresszióimat, és később bosszankodom. Gyakran esünk abba a hibába, hogy a fontos dolgokat elhalasztjuk. Amikor van néhány órám, befűzöm a gépbe a papírt, előveszem a noteszt, újraélem a pillanatot és írom a verset... —Költészetébenfontos fejezet a sze­relmi líra. — Igen, a szerelmes versekbe is be­épül a lét-nemlét kérdéskör, a féltés, az elmúlás, akit szeretünk, azt féltjük. A család számomra az alappillér, és a gyerekek által van értelme az életnek. A gyerekektől rengeteget tanulhat a költő, sajátos szóösszetételeket, kifejezése­ket. A kisfiam is verseket ír, vágyait fejezi ki éppúgy, mint a felnőtt. Két éve mondta, kilenc éves korában: „Minden úgy van, ahogy kell.” Belenyugvó, de optimista kijelentés: alakítani kell a vi­lágot, de el is kell fogadni. Ahogyan a Biblia mondja: Ne aggódj a holnapi napért, a holnapi nap majd megoldja magát. Tizenöt éves házasok vagyunk a feleségemmel és még mindig egymás­hoz írjuk a szerelmes verseket! Ennek a jó együttlétnek a gyerekek a zálogai. S ez nagyon fontos a mai világban, ahol egzisztenciálisan látunk összeomlani sok családot, ahol a pénzhiány megöli a békét. Niedzielsky Katalin ÉRóvli a divat manapság? A Képcsarnok valamikor képzőművészek menedéke volt A megye legszebb és legnagyobb üzleti kiállítóterme Békéscsabán, az And- rássy úton található. A Képcsarnok Rt. tulajdona. Ha valaki, akkor Odor Bélá- né, az üzlet vezetője a megmondhatója: létezik-e művészet-pártolás gazdasági­lag padlót fogott hazánkban? — A Képcsarnok volt valamikor a képzőművészek menedéke. Hol van­nak azok a szép idők? — teszi fel önmagának a kérdést Odomé, de vá­laszt nem vár rá. — Régi vásárlóink, akik művészetpártolók voltak, lassan elmaradnak. Más lett a vevőkör. Nem maguknak vásárolnak, hanem ajándé­kot keresnek a családtagoknak, bará­toknak esküvőre, születésnapra, balla­gásra... Képzőművészeti alkotások helyett iparművészeti tárgyakat vesz­nek. Elkeseredett festőművész is­merősöm állítja: az is bolond, aki ma Magyarországon a te­hetségéből akar megélni. De még inkább naiv! Leértékelő­dött a kultúra, a művészet... Nincs igény a művészeti alkotá­sokra. Manapság bóvli a divat! — Emlékszem, milyen sikere volt a galéria-kiállításoknak. Igazi eseményt jelentett egy-egy képcsarnoki bemutat­kozás. Van egyáltalán ma lehetőségük legalább a megyében élő képzőművé­szeknek arra, hogy ebben a szép bemu­tatóteremben megjelenhessenek alko­tásaikkal? — Hogyne. Jelenleg is van jó néhány festmény: Várkonyi Jánostól, Kalcsó Józseftől, Csuta Györgytől, Szereday Ilonától és Tóth Ernőtől. —Miért maradtak el a kiállítások? — Egy-egy tárlat megszervezésében rengeteg energia és pénz fekszik. Az utóbbi időben pedig érdektelenségbe fulladtak ezek az események. Elmaradt a műértő közönség, kellemetlen volt a bemutatkozó művészeknek is. Ma már nem tehetjük meg, hogy kockáztas­sunk... — Szomorú a kép, hogyan tovább? Elképzelhető, hogy a megye exkluzív bemutatótermében egyszer majd azt látjuk, hogy fűnyírót kínálnak? — Ebben az országban mostanában sajnos semmi sem lehetetlen... Béla Vali Mit olvas? — Nagy könyvgyűjtő vagyok — mondta Horváth László, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola igazgató­ja, amikor olvasási szokásairól faggat­tuk az elmúlt napokban. — Még azok a könyveim is megvannak, amelyeket egyetemista koromban gyűjtöttem. Nem szokásom a selejtezés. Néhány éve még hozzátartozott az életemhez a rendszeres könyvvásárlás, ma már job­ban szelektál az ember, hiszen ismerjük az árakat... De egy jó kézikönyvet, lexi­kont ma sem hagyok ki. A „van-e ideje a szépirodalomra?” kérdésre a következőket válaszolta: — Bevallom, erre a legtöbb időm gimnazista és egyetemista koromban volt. Mikszáth és Móricz voltak a nagy kedvenceim, szinte mindent elolvas­tam tőlük. Ma már inkább csak versekre marad időm. Ha nagyon elfáradok az iskolában, otthon elolvasok egy Ady vagy egy József Attila költeményt, és megnyugszom. Nagyrészt azonban a szakkönyvek olvasása tölti ki az idő­met. Az egész kísérleti oktatás szak­könyvekből szerzett információkra épül, ezért nagyon fontos, hogy ebben az iskola pedagógusai és vezetői élen járjanak. Szinte mindent elolvasok, ami a pedagógiával és két szaktárgyammal, a matemetikával és a földrajzzal összefügg. Mivel érdekel a jelen is, naponta kisebb, hétvégenként nagyobb Horváth Lászlót a XX. század törté­netét feldolgozó irodalom pihenteti FOTÓ: SUCH TAMÁS sajtószemlét tartok. A nyári szünetben, minthogy ekkor több volt a szabad­időm, a XX. század történetét feldolgo­zó irodalmakat olvasgattam. Szeretek tudni mindenről, ami a mai világban foglalkoztatja az emberiséget. M.M. Könnyedén karcsúsít Egészségesen lefogyni, hogy közben tel­jesítőképességünket is megőrizzük, no meg a jókedvünket is — meglehetősen kevés fogyókúramódszer mondhatja el. A tökéletes étrend nem ígér pánikszerű Karcsú lesz dr. Hay nyomán fi tökéletes étrend Ursula Summ jól bevált receptjeivel A könyv a fogyni vágyóknak segít fogyást, ami megterheli a szervezetet, rövid idő múlva pedig még több kilót eredményez. Az amerikai orvos, Hay doktor olyan módszerét dolgozta ki az egészséges táplálkozásnak, amelynek alapján önsanyargatás nélkül ehetünk mindent—csak odafigyelve. Azt állapí­totta meg, hogy a táplálékok emészthető­ségének mértékétől függ az elhízás, ez alapján kombinálta a táplálékfajtákat: fe­hérjetartalmú ételeket a nap első felében ehetünk büntetlenül, szénhidrátalapúa- kat délután és este. A könyv szerzője Ursula Sum Hay doktor módszere a tökéletes étrend segít­ségével sikeresen megszabadult túlsú­lyától. Hogy segítsen sorstársaink fo­gyókúraklubot szervezett, és az ott szer­zett tapasztalatait írta meg ebben a könyvben. Az első részben leírja, mi az a tökéletes étrend, praktikus tanácsokat adva fogyókúrázóknak, a könyv többi része pedig változatos, ízletes recepteket közöl—a tökéletes étrend alapján össze­állítva. (A kötet a Magyar Könyvklub gondo­zásában jelent meg. Katalógusára 699 forint.) Sikerkönyvek 1. Streamline 1,2,3 2. English Grammer in Use 3. Themen neu 1,2,3 4. Deutschmobil 1,2,3 5. Kinderthemen 1,2,3 (Információ: Európa Könyvesbolt Bé­késcsaba, Hodoroga Erika boltv ezető'.) Videoslágerek 1. Született gyilkosok (akciófilm) 2. Pancser rock (vígjáték) 3. Báránybó'rben (kirmi) 4. A szicíliai (akciófilm) 5. Junior (vígjáték) (Információ: Plus Videotéka, Békés­csaba, Makai Istvánné boltvezető') Hétfőn reggel becsöngetnek Riasztó adatokat hozott nyilvánosságra a né­metországi bielefeldi egyetem: egyre több szülődoppingolja a gyermekét gyógyszerek­kel. Euiópa-szerte terjed a tévhit—állapítot­ták megaszakértők-,hogy „iskolai stressz és hiperakti vitás ellen állítólag segítenek a fájda­lomcsillapítók és az élénkítőszerek”. Ezért tablettákkal „kezelik” azokat, akik „félnek az iskolától”. Az egyetem adatai szerint Nyugat- Európában a6-14éves gyermekek közül minden harmadik szed nyugtátokat; a 12 éves iskolások 40 százaléka rendszere­sen szed fejfájás elleni tablettákat, a 17 évesek közül minden második; vala­mennyi gyógyszer 15 százalékát 11 éven aluli gyermekek számára írják fel; a szülők 40 százaléka ad gyermekének doppingszereket, ha az iskolában problé­mák adódnak. Az egyetem felhívja a figyelmet a súlyos következményekre. Az ilyen gyógyszerekkel való visszaélés nem rit­kán közvetlen gyógyszerfüggőséghez vezet. A legtöbb esetben ezek a gyógy­szerek a pszichiátriában használatos nagyhatású nyugtatok, melyeknek még felnőtteknél is súlyos mellékhatásaik vannak. A gyermekekre bombaként hat­nak: növekedésüket gátolja, súlyos fejlő­dési zavarokat okoz, hallucinálnak és idegösszeomlást kapnak. Egy új amerikai felmérés szerint a 15 fős osztályokban a gyerekek sokkal jobb matematikai és olvasási teszteket írtak, mint a 24 főnél nagyobb osztályok tanu­lói. Az olvasási feladatot a kis létszámú osztályokból a nebulók 65 százaléka tel­jesítette, ám a nagyobb osztályoknál ez a szám csupán 48 százalék. A kutatók hétezer ötéves gyereket vizsgáltak. 1985-től kezdve 79 iskolában végeztek felméréseket, utána még folya­matosan figyelték a fejlődésüket. Az eredmény: tizenkét éves korukban a va­laha kis osztályban tanulók még mindig sokkal jobbak voltak minden tantárgy­ból, mint azok, akik nagy létszámú osztá­lyokban kezdtek. A felmérés alapján Tennessee államban jelentős összeget áldoztak arra, hogy maximum 25 főre csökkentsék a létszámot. A cél , hogy 2000-ben 20 vagy még kevesebb gyerek tanuljon egy osztályban. FEB Odor Béláné: „Ebben az országban mostanában sajnos semmi sem lehetetlen... ” FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents