Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-02-03 / 206. szám

*§ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉE3 1995. szeptember 2-3., szombat-vasárnap KOVÁCS ERZSÉBET FELVÉTELE Ven esztendeje^ 1945 szeptember 2- 1japán vezetés a Missouri amerikai hadihajó fedélzetén az amerikaiak előtt aláírta a kapituláciős okmányt. Ezzel véget ért az 50 milliós íp emberáldozatot követelő' II. ^világháború. Meditáció Társaimat keresem az elhagyott utakon azokat, akik fegyverrel harcoltak, azokat is akik fehér papírok fölé hajoltan írtak és döngették az éj kapuit, hogy kinyíljanak. Halottak néma menete vonul el előttem a völgy aljában s a templomok árnyékában menetelnek kiégett szemükben a fájdalom mélysége ásít lefegyverzett katonák és meghajszolt polgárok egyazon törvény elvérzett áldozatai mind. Nem lépnek a kutakhoz, hogy merítsenek belőlük nem fordulnak meg, hogy búcsút intsenek kedvesüknek. O, szörnyű játék, amiben így alul maiadtak de lesz egy pillanat, mikor távol e világtól megidézzük őket az esti órák csöndjében s a mezőn, hogy sétálunk a tavaszi ég alatt. Kassák Lajos verse Romár bírja az iramot Még mindig fiatalos, sőt fiatal, ener­gikus, mondhatni „csibészes”. Ren­geteg a rajongója. Sokan őáltala is- ■WF* merték és szerették meg Elvis Wj f Presleyt. A neve: Komár László. —Pályája kezdetén volt-e ötletadó­ja, aki ,,kitalálta” vagy magától lett olyan, amilyen? — Amikor én kezdtem, 1962-ben a Scampolo együttessel, még nem voltak nálunk menedzserek. Egyébként jelen­leg is magam intézem a dolgaimat. Többek között azért, mert a tömegkom­munikációs eszközök jobban kedvelik, ha személyesen jelenek meg valahol. — Debrecenben kezdte a pályáját. Nyilván érezte a vidékiség hátrányát... — 1968-tól 1972-ig vidéki nagyvá­rosokban énekeltem. Kellemes éveket töltöttem el Debrecenben is, az Arany­bikában. Egyáltalán nem volt hátrá­nyomra ez, hiszen „neves” helyeken próbálhattam ki magam. Szerencsére, azóta is rendszeresen járok oda. Nekem ott múltam van... — Hogyan kezdődött az Elvis-arcu­lat kialakítása? — Gyermekkoromban Elvisszel kezdtem a szakma közelébe kerülni. Mármint úgy, hogy sokat hallgattam őt. Igaz, hallgattam más rock and roll sztárt is, de ő fogott meg leginkább. Beval­lom, eleinte tényleg utánoztam őt, de ma már azt vallom: nem vagyok kop- pintó. A „királyhoz” való kötődésem Presser Gáborhoz kapcsolódik. Ugyan­is 1985-ben elkészült egy Elvis-emlék- lemezem. Ekkor ajánlotta „Pici”, hogy a dalokat ne angolul, hanem magyarul énekeljem. El is kelt a lemez 250 ezer példányban. Hazánkban sokan meg­szerették Elvist. S ami a legfontosabb: rajtam keresztül szerették meg. — Kérem, mondjon valamit a ma­gánéletéről? — Van egy tizenhárom éves fiam. Szeretek jókat enni, így aztán gitáro­somhoz, Harmat Lászlóhoz — aki hat- danos taekvondó-mester — szoktam eljárni egy kicsit mozogni. Rendszere­sen focizok a színészválogatottban is. A mozgás számomra nagyon fontos, ugyanis — nem titkolom — tavaly no­vember 28-án ünnepeltem ötvenedik születésnapomat. Ennek ellenére még bírom az iramot. A rock and rollt nem lehet ácsorogva előadni... .—Mik a legközelebbi tervei? — Pár hete jelent meg a tizenharma­dik lemezem. A hanghordozón nem El- vis-nóták, hanem saját „házibuliféle” dalok hallhatók. Ezzel „elleszek” úgy két évig, s hogy mi jön utána, még én sem tudom. —Van valamiféle üzenete a dobinak?-— Soha hem éreztem úgy, hogy szólnom kéne a néphez. A dalaim nem akartak és akarnak mást, „csak” szóra­koztatni. Molnár Csaba Fekete fehéren Benzinkút, ami összeköt Mennyire hozza izgalomba önöket egy benzinkút megnyitása? Gyanítom, semennyire; hiszen a dolgok rendje, hogy az ország gazdagodik, hogy útjai tele lesznek benzinkutakkal, ahol az olajtársaságok keresik a vásárlók kegyeit. Csütörtökig én is így voltam ezzel. Ám akkor rendkívüli dolog történt: a MÓL Rt. kutat nyitott Romániában. Nagyszalontán avatták fel a legkor­szerűbbet, az igazán európait, az itthon is kedvelt 2000-es típust. A kútnak máris nagy sikere van odaát. A helyi sajtó egyenesen úgy véli, a MÓL Rt. révén a város belépett Európába. Nem túlzás tehát azt mondani, a hír hallatán kivételesen érdemes izgalomba jönni. Merthogy akadt egy magyar cég, amelyik nem Balkánnak tekintette Romániát, ennél fogva nem bóvlit, hanem igazi európai minőséget akart és akar ott eladni. Ez a cég fittyet hányva a politikusok közötti ellentétre és vitára üzletet lát beruházni a szomszédos Romániában. Nota bene, vezetője nem fél kijelenteni: semmi gondjuk a határon, tankau­tóik várakoztatás nélkül átjutnak (igaz, robbanásveszélyes járművekre ez előírás), a banki átutalások gyorsak és korrektek, kapcsolatuk a román olajtársasággal, a PECO-val pedig felhőt­len. Nem, hogy nem akarnak, nem is tudnak rosszat mondani a román partnerről. Cáfolják ugyanakkor, hogy azért nyomulná­nak Romániában — 5-10 éven belül 100-120 kutat akarnak építeni —, hogy magyar töltőállomások legyenek Erdélyben, ám nem tagadják: érzik a magyarlakta területek vonzását. MOL-ék biztosan nem lódítanak, elhiszem nekik, hogy üzlet az egész. De nem tehetek róla, jó ideje itt őrlődök magyar és román malomkövek között, hadd magyarázzak hát bele egy kis politikát ebbe a benzinkút micsodába: mi ez, ha nem hídverés ellenségek, vagy vélt ellenségek között? Értünk magyarokért, románokért, erdélyi magyarokért, itteni románokért. Benzinkút, ami összéköt — címnek se rossz! Arpási Zoltán 180 éve született Mosonyi Mihály zeneszerző A XX. századi magyar zene kiemel­kedő' képviselője, Mosonyi Mihály 1815 szeptember 2-án Boldog­asszonyfalván született, és 1870 októ­ber 31-én Pesten halt meg. Erkel Ferenc mellett jelentős hely illeti meg nemzeti operatörténetünk­ben. Kezdetben a német romantika útján haladt, majd áttért az önálló nemzeti stílusra, és tudatosan annak továbbfejlesztésére törekedett. Leg­ismertebb műve Szép Ilonka című operája, de említést érdemel Álmos című dalműve is. Mint zeneíró és ze­nekritikus is ismert volt. Barátjának tudhatta Liszt Ferenc — erről tanús­kodik fennmaradt levelezésük —, fontos szerepet vállalt Liszt Koroná­zási miséjének bemutatásában, s ezt Liszt később a Szép Ilonka két motí­vumára komponált zongorafantáziá­jával köszönte meg. Liszt egyébként Mosonyi halálára gyászzenét is írt. Mit szól hozzá kedves tanár úr? A kormány átalakításának tétje: a népszerűség visszaszerzése Mi történik itt? Teszik fel naponta ezrek, tízezrek a kérdést. Az egészből nem értenek semmit. Mi folyik itt valójában, rendszerváltás vagy valami más? Kételyek között utazunk ezen a huszadik század végi Magyarországon. Segíteni szeret­nénk. A mai magyar valóságot értelmezni. A tanár úr, akit megszólaltatunk egyetemi docens, Kelet-Európa-szakértő. Most a kormány átalakításról kérdezzük. —Tehát, mit szól hozzá tanár úr? — Látszólag arról van szó, hogy a miniszterelnök azon gondolkodik, mi­ként' lehetne hatékonyabbá tenni a kor­mányzást. Olyan olvasata is lehet per­sze a dolgoknak, hogy az MSZP és az SZDSZ között pozícióharc folyik a kor­mányon belül. Azt hiszem, a lényeg nem ez. Még csak nem is az, hogy az SZDSZ érzi, eljött az idő, amikor meg­szorongathatja az MSZP-t és töréspon­tig viszi a dolgot, ha bármilyen módo­sulás is van a gazdasági programban. —Ha nem erről van szó, akkor miről? — Az átalakítási elképzelések an­nak nyílt bevallását jelzik, hogy a kor­mány nem ura a helyzetnek: a gazdasá­gi stabilitás késik, tapasztalható bizo­nyos sodródás, a szomszéd országok­kal való viszonyt nem sikerült normali- zálni, a szociális problémák súlyosbod­nak, megbomlott az értelmiség részéről hosszú ideje kialakulni látszó toleran­cia. Magyarán: a kormány és az MSZP tömegbázisa szűkül, népszerűsége csökken, a miniszterelnök pedig meg­próbál reagálni a kialakult helyzetre. — Ha jól értem azt állítja, nem a gazdaságról, hanem a népszerűség visszaszerzéséről folyik a vita? —Igen, ennek technikájáról. Itt jön be a képbe Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke.-— Akinek kormányba viteléhez — lett légyen szó bármilyen pozícióról — Horn Gyula mindvégig ragaszkodott. — Pontosan. Ma Magyarországon nincs szervezettebb erő a szakszerve­zeteknél. Még akkor is el kell fogad­nunk az állítást, ha megkérdőjelezhető, mennyire szervezettek és erősek is va­lójában ezek a szakszervezetek? Úgy látom, a Hom-kabinet megpróbálja ezt a meg nem mért erejű szakszervezetet Nagy Sándor személyén keresztül a ha­talomba integrálni. Azt a Nagy Sándort, aki nem arról ismert, hogy mennyire ért a gazdaság­hoz. Ettől persze még érthet. Kétségte­len viszont, hogy Nagy Sándor az a sokak által elfogadott, tehetséges poli­tikus, aki képes volt „átmenteni” magát és az általa képviselt szakszervezeti csoportosulást. Tehát árulkodó tulaj­donsága az átmenteni tudás, a másik partra való átjutás képessége. — Vagyis kell egy kipróbált, a maga helyén elismert politikus, aki képes , .eladni” mondjuk újabb Bokros-cso­magokat és ellensúlyozni a pénzügymi­niszter érdességét. — Nagy a gyanúm, hogy erről van szó. Tehát, hogy a kormány olyan hely­zetbe keveredett, amikor maga is érzi, veszélyes pályán halad, szüksége van olyan személyiségre, aki képes ezeket a veszélyeket, zátonyokat megkerülni, ü- gyesen hajózni, navigálni. Ez a lépés vallomással egyenértékű, mintegy bi­zonyítani látszik a Torgyán-féle elem­zést, illetve követelést: mondjon le a kormány. —Amihez azért tegyük hozzá: a mi­niszterelnöknek, aki egy személybenfe- lel a kormányért és a kormányzásért, joga van minisztereket leváltani és ki­nevezni, neki tetsző,,csapatot" kialakí­tani. — Ez természetes, de látni kell a mostani lépés veszélyeit. Nagy Sándor hatalomba emelésével — még ha távo­zik is szakszervezeti posztjáról — a baloldali szakszervezeteket jelképező MSZOSZ partnere lesz annak a kor­mánynak, amely megszorító intézkedé­seket kénytelen hozni. Ezzel lejárathat­ja önmagát,, aminek nyomán viszont felerősödhetnek a jobboldali, konzer­vatív szakszervezetek, s ők válhatnak a szociális kérdések védelmezőivé. A másik veszély magára Nagy Sán­dorra leselkedik. Ä miniszteri szék le­hetőség számára, hogy megszabadul­jon az „örök szakszervezetis” skatulyá­tól. Ugyanakkor a politikai hatalomba kerülését nagy várakozás kísérné, épp az SZDSZ vele szembeni gyanakvása és ellenállása miatt. Helyzetét nehezíti, hogy olyan szituációért lenne felelős, amit nem ő teremtett meg. A krízis utáni esélyeit játszaná el azzal, ha ebbe a helyzetbe manőverezné magát. Nem tartom tehát jó lépésnek a Nagy Sándor- féle megoldást, mert elhasználna egy olyan politikust, akire később még fela­datok várhatnak. Á. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents