Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-16-17 / 218. szám
IjjÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 16-17., szombat-vasárnap----------------------------------------------------------------------------^ Földink volt. Ezen a napon született Szarvason 1872-ben Melich János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a nyelvészeti tudományok doktora. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Bécsben végezte, 1895-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktori okle: vetet szerzett, 1901-ben egyetemi magántanári képesítést nyert. 1911-től a budapesti egyetem szláv filológiai tanszékén dolgozik. Tudományos munkásságának három fő területe volt. Feldolgozta a régi magyar szótárirodalom történetét, és több ilyen irányú emléket kiadott. Foglalkozatta magyar helyesírás régebbi korszakával. Legjelentősebb etimológiai ■ munkássága. Számos helynév, személynév és jövevényszó eredetének filológiai alapjait rakta le. Előkészítette a magyar etimológiai szótár kiadását, melyet Gombocz Zoltánnal kezdett kidolgozni. Több mint egymillió. Több mint egymillió forintot költött a mezőgyáni önkormányzat a helybéli gyerekek beiskolázására. Az általános iskolások ingyenes tankönyv és füzetcsomagja mellett ezer forinttal támogatták az óvodásokat, kétezerrel az általános iskolásokat és háromezerrel a felsőoktatási intézménybe járókat. A REKORDMARKETINGSYSTEM kereskedelmi és szolgáltató iroda hirdetésszervezőt keres Békés megye területére. Amit kínálunk: kitartó, eredményes munkáért vonzó jövedelem. Érdeklődni: a (66) 455-427-es telefonszámon lehet hétköz- p napokon 10—14 óráig. §> Ott már nagy a baj, ahol az állatorvos megjelenik Soós doktor Tolnay-dyas A Földművelésügyi Minisztérium akkori vezetése 1992-ben alapította a kizárólag állatorvosoknak adható, a magyar állategészségügy megszervezőjéről, a hazai állatorvosi képzés megalapítójáról, Tolnay Sándorról (1748—1818) elnevezett díjat. Ezt a szakmai elismerést azóta évente egyszer, augusztus húszadika alkalmából adják át két orvosnak és egy intézménynek. Az alapító okirat szigorúan rendelkezik a feltételekről; az állatorvostudományban, oktatásban, kutatásban és az operatív munkában, gyógyításban kiemelkedő teljesítmény jutalmazható a rangos elismeréssel. Békés megyét először érte a megtiszteltetés, amikor nála idősebb, főleg nyugdíjba vonuló kollégák társaságában dr. Soós József kerületi főállatorvos vehette át a Tolnay-díjat. Soós doktor 1969-ben végzett a Budapesti Állatorvostudományi Egyetemen, szülővárosában, Orosházán kezdett dolgozni, majd Szeghalmon folytatta. A Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás munkatársa volt 18 évig, 1991 óta kerületi főállatorvos Mező- kovácsházán. — Mindig az élővjlág és a gyógyítás érdekelt. Humán orvosnak készültem, aztán így alakult az életem. A gyógyítással csak egy évig voltam kapcsolatban, utána a szervezésben dolgoztam, a járványok elleni megelőző, védekező munka megszervezése volt a feladatom. Az élelmiszerhigiénia felügyelete is idetartozik, ezenkívül például „Mindig az élővilág és a gyógyítás érdekelt... ” FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET szakhatósági véleményt adunk telepekről, hogy a tervezőknek milyen környezet- és állatvédelmi szempontokra kell figyelni. —A teendői bár szerteágazóak, az állatorvos mégis inkább csak akkor kerül előtérbe, ha baj van. — Igen, csak akkor hívnak, ha már nagy a baj, például pestis. Úgy is lehet mondani, addig jó, amíg nem látnak. Erre a szakmára jellemző, hogy sok munka van mögötte, de kevés a látszata. Nem csak rajtunk és az állattartókon múlik, ha terjed a járvány, hanem a pénztelenségen és a fegyelmezetlenségen. Összefogással, felvilágosítással kellene a társadalmi lazaság, a hozzá nem értés, a tájékozatlanság és a felelőtlenség ellen fellépni. Sajnos manapság nehéz megértetni. hogy egy-egy járvány nagyobb kárt okozhat, többe kerülhet, mint ha időben orvoshoz fordultak volna. — Sikeres manapság az állategészségügy ? — Egyre nehezebb eredményeket felmutatni, a követelmények nőnek, és a sikerhez a társszervek és az állampolgárok együttműködése szükséges. Bizonyos esetekben az állatról emberre terjedő betegségek veszélyével is szembe kell nézni. Tavaly például négyen meghaltak az országban — s ilyenkor már nem eredményszolgáltatásról van szó, hanem az emberek megmentéséről. Az úgynevezett aggálymentes, kórokozókkal nem szennyezett állati termékek előállítása a feladatunk, valamint az export szavatolása. Mindezzel összefügg a gyógyítás, a megelőzés, aminek direkt gazdasági haszna van, és mindez összefügg az emberi egészséggel. A mai állategészségügyre tehát egyrészt a szűkös gazdasági lehetőségek, ugyanakkor a hatalmas fejlődés jellemző. — Változik valami a kitüntetéssel? — Részemről nem, eddig is a szakmai színvonal volt számomra az első, ezután is az lesz. Ahhoz, hogy az állatorvos munkája eredményes legyen, a kollégák segítőkész hozzáállása, együttműködése szükséges. Ez igazi csapatmunka, a közvetlen kollégáimat dicséri, nélkülük nem kaphattam volna a kitüntetést. — Gratulálok, és olyasmit kellene kívánnom, hogy kevés dolga legyen... Niedzielsky Katalin Próbapiac — piacpróba Mezőhegyesen a Battonyai út mellett hamarosan elkészül az új piac. Felépítésével és üzemeltetésével az önkormányzat a városellátó szervezetet bízta meg. —A régi vásártérnem felel meg a július 1-jétől hatályos kormány- rendeletnek többek között azért, mert nincs bekerítve — mondja Roczkov Frigyes, a szervezet vezetője.— Az új helyen heti, sőt napi piacokat szeretnénk tartani. Ez utóbbi révén el kívánjuk érni, hogy a vásárlók elegendő mennyiségű és jó minőségű zöldséghez, gyümölcshöz jussanak. Ha megvalósul az elképzelésünk, a helyi és környékbeli kistermelők az eddigieknél kedvezőbb körülmények között értékesíthetik portékáikat. Helyszűke miatt az árusításra kijelölt területen a gépkocsival való behajtást csak a ki- és berakodás idejére tudjuk biztosítani, de a piac közvetlen közelében gondoskodunk megfelelő parkolóhelyekről. — Önök egy 12 pontból álló kérdőívvel fordultak az árusokhoz, kereskedőkhöz. — A célunk az, hogy a felmérés eredményeinek és az év végéig szerzett tapasztalatoknak a birtokában közmegelégedésre szabályozzuk a piac rendjét. Éppen ezért nagyon örülnénk, ha a leendő árusok már az év hátralévő részében megjelennének az új piacon, és ha december 15-éig jeleznék állandó helyfoglalási igényüket. A bérletek mindig egy évre szólnak, első alkalommal 1996. januárjától válthatók. M.Gy. Megkérdeztük olvasóinkat Kutathatna önnél az APEH? Bíró Károly, 46 éves, gyoma- endrődi újságíró: Tudomásom van arról, hogy tervezik kibővíteni az adóhatóságjogkörét. Ennek ellenére úgy gondolom, nálam ne kutasson senki, nekem nincs mit elrejtenem, eltitkolnom. Az egész módszer a Rákosi-rendszert idézi fel bennem, amikor az utolsó tartalékát is elvitték a szerencsétlen adózó állampolgárnak. Ha már mindenáron kutatni akarnak, akkor azoknál tegyék, akik máról holnapra meggazdagodtak, s eltitkolták jövedelmüket. Deli Diána, 22 éves, endrődi eladó: Nem tartom helyesnek a hallomásból ismert tervezetet, az én szobámban a szüleim sem kutatnak, úgy gondolom, más se tegye. Úgy érzem, ha az adóhatóság nyomozhat, kutathat és tagjainak fegyverviselési engedélyt adhat, akkor ez újabb visszaélésekre adhat alkalmat. Megjelennek majd a hamis adóigazolványok, és az álnéven bejelentkező, rosszindulatú emberek megsanyargathatják életünket. Én nem adnék az APEH-nak ilyen jogkört. Csapó Elek, 56 éves, gyomai nyugdíjas: Nálam már kutattak az ’50-es években a végrehajtók. Még a befőttes üvegeket is leszedték a konyhaszekrényről. Ha valaki hozzám kutatni jön, azt ott ütöm agyon az ajtóban. Negyvenegy évet ledolgoztam becsülettel, senkitől sem loptam, engem ne is háborgassanak. Kutassanak azoknál a milliomosoknál, akik kacsalábon forgó palotában laknak. Az egyszerű embert hagyják békén. Ogrincs Pál, 47 éves, békéscsabai alkalmazott: Csak olyan esetekben tartanám szerencsésnek az APEH házkutatási jogkörrel való felruházását, ahol ezt alapos gyanú alátámasztaná. A „nagyhalakat” kellene megfogni, de ők zömmel lubickolhatnak. Egy-két nagy név, kétes ügy felröppen, aztán nem lesz belőle semmi. A kisebb vállalkozók a jogszabályáradatot, az állandó módosításokat nehezen követik, szakemberekre pedig nincs pénzük, és sokszor nem rosszhiszeműen mulasztanak, véteÖtven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Mondjon egy sztorit! Kosztolányi, Karinthy és a pénz Újságírói munkám és költői tevékenységem során számtalan érdekes, közismert személyiséggel hozott össze a sors. Közülük is igen emlékezetes a XX. századi magyar költészet élő legendájával, Faludy Györggyel való első talkozásom. A Szivárvány nevű chicagói magyar irodalmi folyóirat 1990. szeptemberében Csobánkán tartotta szokásos évi találkozóját, melyen a határon túli és a hazai írók, költők vettek részt. A rangidős Éaludy György mindenkivel nagyon közvetlen volt, s századunk nagy magyar irodalmárainak hétköznapi életéről rengeteget mesélt. A két jó barátról, Kosztolányi Dezsőről és Karinthy Frigyesről szóló történetek közül egyet máig nem felejtettem el. — Kosztolányi mindig nagyon óvatosan bánt a pénzzel, takarékos ember hírében állt. Karinthy éppen ellenkezőképpen viselkedett. Egyáltalán nem érdekelték az anyagiak. Ha volt pénze, valósággal szórta. Ha pedig nem volt, akkor sem bánkódott — kezdte a történetet Faludy György. Egy napon Karinthy Frigyes — a rá jellemző szellemességgel — gondolt egy merészet. Kaviccsal a szájában a telefonhoz lépett, s már tárcsázta is Kosztolányi lakását: — Halló, halló! Itt a budapesti apácazárda igazgatónője. A híres írót, Kosztolányi Dezső urat keresem — mondta a kavics segítségével elváltozott hangon. — Személyesen vele beszél — így Kosztolányi. — Örvendek. Karinthy Frigyessel együtt szeretném meghívni intézményünkbe egy író-olvasó találkozóra. — Semmi akadálya. De mennyi tiszteletdíjat tudnak fizetni? — kérdezett vissza Kosztolányi. — Önnek is, Karinthy úrnak is ötven—ötven koronát! — Őszintén megmondom, egy kisebb anyagi természetű gondom van. Ezért nem tehetnénk-e most az egyszer kivételt, s nem kaphatnám-e én meg mind a száz koronát? Biztosítom, hogy Karinthy barátom majd ingyen is szívesen eljön. Ebben a pillanatban Karinthy Frigyes kiköpte a kavicsot, és immár saját hangján szólalt meg: — Komám, hát nem is tudtam, hogy mi ilyen jó barátok vagyunk?! Magyari Barna Földhasznosítás Medgyesegyházán A medgyesegyházi földkiadó bizottság a legutóbbi testületi ülésen számolt be az eddig végzett munkájáról. A választott 17 fős bizottság feladata a beérkezett igények táblánkénti csoportosítása és az ennek megfelelő földterületek birtokba adása volt. A tájékoztató szerint 57 035 aranykorona sorsáról kellett dönteni, illetve a bizottság megalakulása előtt már 7286 aranykorona tulajdonba került. Szoros kapcsolatot tartottak a földrendező bizottsággal és közös tárgyalás alapján rendezték a földcseréket. Föld iránti igénybejelentés 1024 érkezett és néhány táblára túljelentkezés volt. A táblákba történő elhelyezést 1993. augusztusban kezdték és folyamatosan végezték. Akik maguk kívánták művelni földjeiket, azok ideiglenesen is birtokba vehették az igényelt területeket. A földkiméréseknél a békéscsabai Kataszter Bt. segédkezett. Mivel a költségek befizetése olykor problémát okozott, ezért a bizottság az 1995. februári ülésén úgy határozott, hogy csak abban az esetben ad ideiglenes birtokbavételi engedélyt, ha a különféle költségeket a tulajdonos már kifizette. Összességében elmondható, hogy Medgyesegyházán a meglevő terület 25 százaléka került tulajdonba. Többen a szövetkezetnek adták bérbe a földet, illetve maguk használják a szövetkezet művelésében. Az idén 10 fő jelentkezett, hogy földjét maga kívánja művelni és kéri annak kimérését. Van olyan földtulajdonos is, aki azon gondolkodik, hogy visszaadja további hasznosításra a szövetkezetnekH. M. Külföldi foglalkoztatás A megyei munkaügyi központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján közvetít magyar munkáerőt Németországba 3 hónaptól egyéves időtartamig való foglalkoztatásra. A közkedvelt formának azonban igen szigorú feltételei vannak. Elsősorban a vendéglátás és az építőiparterületén helyezkedhetnek el a magyarok. Jelenleg mintegy 250-300 Békés megyei dolgozik Németországban. Az elvárások közé tartozik a szakképzettség, a nyelvtudás. A német fél választja ki fényképes, német nyelvű kérelem alapján a foglalkoztatottakat. Ha megfelel számukra a jelentkező, munkaszerződést küldenek a jövendő munkaerőnek. A Német Szövetségi Köztársaságban egyébként meghatározott számú külföldi munkaerőt fogadhatnak. Nálunk Magyarországon is tervezik hasonló szigorítások bevezetését. A külföldiek foglalkoztatásának augusztus 19-től újabb feltételei vannak. A magyar munkaerőt védik majd azok az előírások, amelyek meghatározzák, hány külföldi dolgozhat Magyarországon. B. Zs.
