Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-02-03 / 206. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1995. szeptember 2-3., szombat-vasárnap FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Északi mintára épülő szövetkezetek térségünkben Dániában a farmer az úr Földiák volt. Ezen a napon született Békésen 1892- ben Kertész Dezső színész. Iskoláit Aradon végezte, majd Budapesten Pethes Imre magánnövendékeként színi tanulmányokat folytatott. Első szerződését Kercsányi Ignác budai színtársulatával kötötte. Innen Aradra szerződött és 1915-ig különböző vidéki társulatoknál működött. 1915- től a Vígszínház tagja; 1925- től a Király Színház, a Magyar Színház és még jóné- hány fővárosi színház színpadán játszott. A felszabadulás után egy ideig a kecskeméti színház, majd a budapesti József Attila Színház tagja volt. Hosszú ideig bonviván és sze- rebnes szerepkörben működött, gyakran lépett fel operettekben és zenés vígjátékokban. Szerbül tanítanak. Az új tanévben—7 első osztályos kisdiákkal együtt — összesen 51 tanulója lesz a Battonyai Szerb Általános Iskolának. A tavaly végzettek, illetve a mostani nyolcadikosok már középfokú vizsgát tettek szerb nyelvből. Az intézmény pedagógusai igény esetén vállalják a békéscsabai menekülttáborban tartózkodó gyermekek oktatását is. Nem történt semmi. Pusztaföldvár polgármestere kereste meg szerkesztőségünket azzal a kéréssel, hogy cáfolja a minap megjelent értesülésünket, miszerint a jegyző és a polgármester között tettlegességre került volna sor. —Nem történt semmi, csupán beszélgettünk bizonyos dolgokról. Ami megjelent, azt rosszindulatú rágalomnak tartom. Soha nem volt rózsás a jegyzővel a kapcsolatunk, de ez nem fajulhat odáig, hogy tettlegességről beszéljünk. Egyébként engem még nem keresett meg a rendőrség —; mondta V etró László. Megtisztelő dániai meghívásnak tett eleget augusztusban Tímár Vince, áz Endrődi Hús Kft. ügyvezető igazgatója. A tanulmányutat a Földművelésügyi Minisztérium, a Gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvány, a Békés Megyei Agrárkamara szervezte a magyar—dán kormányközi megállapodás keretében. Az országból tizenketten vettek részt, négyen Békés megyéből. Tímár Vincével a dán szövetkezeti modellről, annak gyakorlati tapasztalatairól és arról beszélgettünk, hogyan lehet ezt a modellt beilleszteni a magyar mezőgazdaság termelésszeikezetébe, figyelembe véve az eltérő strukturális különbségeket. — Milyen jellemző eltérést mutat a dán szövetkezet a magyarhoz viszonyítva? — Szembetűnő, hogy ott mindent a farmer határoz meg. Még a tulajdonviszonyok is a javukra dőlnek el. A farmerek alkotják a szövetkezeteket, de a termelést saját birtokaikon végzik. Alkalmazottakat foglalkoztatnak különféle tevékenységekben, a, feldolgozásban, az értékesítésben. Az irányítók, a menedzsment tagjai is alkalmazotti viszonyban állnak. Az ő feladatuk a lehető legjobb árakat elérni az értékesítés folyamán. A szövetkezetbe belépett farmer köteles termékeit a szervezeten keresztül értékesíteni.-—Egyéb jellemző vonás? — Mindenek felett a minőség dominál. Ennek kritériuma a magas műszaki színvonal, úgy növénytermesztésben, mint állattartásban és a tej- és húsfeldolgozásban. Mindezek mellett a farmer sokkal fontosabb szerepet, értéket kap, mint ember az egész gazdálkodása során, szemben a nálunk uralkodó viszonyokkal, ahol fontosabb a termelés volumene, mint az ember személye. A dánok maguk hozzák döntéseiket a spontán szerveződő farmerszövetkezeteikben. Ezek az értékesítést vallják legfontosabb feladatuknak. Véleményünk szerint a dán farmer bebizonyította, hogy nemcsak a nagygazdaságnak, de a farmoknak is van jövője — de csak szövetkezve! — Milyen különbségeket vett még észre? — A dánok együttműködési készsége jóval nagyobb, mint itthoni kollégáiké, és ez mindenfajta szövetkezésre áll. Talán ennek is a következménye, hogy az értékesítést könnyebben oldják meg. Lényeges, hogy a feldolgozóipart is együtt hozzák létre. Dánia Magyarország területének a fele, lakossága úgyszintén. Amíg Magyarországon alig ötmillió sertést sem állítunk elő, addig Dánia húszmilliót termel és dolgoz fel. Ennek 75 százaléka export. —Mit látogattak meg? — Oktatási intézményeket, amelyek megfelelnek a mi szakmunkásképzőinknek. Lényege, hogy farmer nem lehet más, csak aki ilyen képzést kapott. A dán farmerszövetség, valamint a dán szövetkezeti szövetség volt a közvetlen házigazdánk Seeland szigetén. Szeminárium keretében ismertették a dán szövetkezés módszereit, a termelés struktúráját, a farmerek gazdálkodását, az értékesítés alapfeladatait. Megtekintettünk egy sertéstartó farmot, ahol 250 te- nyészkocát tartanak. Teljesen automatizált, két alkalmazottal. A Steff Houlberg vágóhídjain 1200 sertést vágnak óránként. A folyamat során 18 helyen szúrószondával minősítik a sertést. Ez Európa legnagyobb vágóhídja, ez is természetesen a termelők tulajdonában van. Elmentünk a Borup tejszövetkezetbe is, amelyik egyetlen ilyen lánc Dániában a tejfeldolgozásban. — Milyen folytatása lesz ennek a kapcsolatnak? — Vélhetően ebben az évben létrejön három dán mintára épülő szövetkezet Magyarországon. A Békés Megyei Sertéstartók Szövetkezetének szervezőmunkái már be is indultak Füzesgyarmat, Köröstarcsa, Zsadány térségében. Bíró Károly Megkérdeztük olvasóinkat Mi történne, ha felbomlana a kormánykoalíció? Kovács János, 37 éves, eleki műszerész: Akkor sem dőlne össze a világ, hiszen az MSZP egyedül is képes a kormányzásra. Persze valószínű, hogy ebben az esetben a szocialisták megtalálnák az utat a KDNP-hez, ami megkönnyítené a helyzetüket. A parlamenti viták ugyanis elhúzódnának, kétharmados törvényt egyedül nem tudnának megszavaztatni. Fontos ez a kérdés, de szerintem nem a legfontosabb! Az emberek többségét a napi megélhetési gondok százszor jobban foglalkoztatják... Grósz György, 37 éves, kétegy- házi víz -és gázkészülék szerelő: Kemény dió. De szerintem tudják, hogy egymás nélkül nem tudnának stabil kormányzati munkát végezni. Az MSZP sem. Ezért sem szeretném, ha a szakadás bekövetkezne. Mind a két pártban vannak számomra szimpatikus politikusok, akik ebben a nehéz helyzetben is megpróbálnak az ország érdekében cselekedni. Az ellenzékben pedig nincs meg a kormányzáshoz szükséges erő. Torgyán- nal, mint alternatívával nagyon nem értenék egyet. Tokai Mónika, 22 éves, a Generali Biztosító gyulai üzletkötője: Teljesen mindegy, hogy felbomlik, vagy sem. Áz országot egyik párt sem tudná talpra állítani.(Nem is tudom, hogy kit kellene a kormányrúdhoz állítani, aki képes lenne a csodára.) Ma a koalíció összetételénél sokkal fontosabb kérdés, hogy minél több embernek legyen munkája, a fiatalok tanulhassanak -— ne tandíjért —, a vállalkozókat pedig támogassák és ne a megfojtásukra törekedjenek. Szegedi Pál, 64 éves* békéscsabai nyugdíjas: Fia felbomlik a koalíció, még nagyobb káosz lesz az országban. Nem azzal foglalkoznak majd, amivel kellene, vagyis ismét hangos politikai csatákat vívnak, a kátyúba ragadt szekerünk csendes, de hatékony kiemelése — vagy legalább ennek kísérlete — helyett. Ha válna az MSZP és az SZDSZ, akkor újra időt vesztenénk, hiszen a „fontiek” nem a gondokat, az égető problémákat tolnák előtérbe. Az MSZP szerintem új partnert keresne szakítás esetén. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Mondjon egy sztorit! A Vatra kávéja finomabb Néhány hónappal a marosvásárhelyi véres magyarellenes pogrom után, 1990 nyarán nekibátorodtam, s elhatároztam erdélyi utazásaim során mindenképpen szóra bírok egy jelentősebb vezért a hírhedt Vatra Romaneasca szövetségtől. Mivel régi erdélyi újságíró-barátom Kolozsváron lakott, Mátyás király szülővárosában próbáltam szerencsét. Barátom nemcsak a kolozsvári Vatra Romaneasca székház bejáratáig, hanem a falakon túlra.is elkísért. Érdeklődésünkre a portás balra mutatott, majd egy sötét helyiségen átjutva, „ötven” feletti úr fogadott bennünket. Barátom román nyelven előadta jövetelünk célját, s az úr, hallva, hogy Magyarországról érkeztem azonnal magyarra váltott. Udvarias, ám ugyanakkor átlátható ürügyekkel próbált lerázni. Valami ilyesmiket mondott: „ A Vatra Romaneasca csak kulturális szervezet, amely az Erdélyi Románok Nemzeti Egységpártja (később ebből alakult a Gheorghe Funar vezette Nemzeti Egységpárt— a szerk.—) irányítása alatt működik, ezért csak a párt vezetői nyilatkozhatnak”. Hosszas diskurzus után végül az úr megígérte, hogy egy órán belül kerít egy kompetens személyt, s akkor jöjjek vissza. A megbeszélt időpontban — immár egyedül — ismét a Vatra székházban voltam. Az immár ismerős úr közölte néhány percet még vámom kell Alexandra loan Crisan-ra, a párt akkori országos elnökére. Közben beszélgettünk, s kávéval kínált. A csészén s a kistányéron hatalmas VR, a hírhedt szervezet monogramja ékeskedett. A kávé viszont sokkal finomabb volt mint a romániai bisztrókban. Napokkal később itthon, anyám felelőségre vont, hogy mertem meginni? Ennek már több mint öt éve. Azóta is élek. Magyari Barna Módosultak az állami nyelvvizsga díjak A művelődési és közoktatási miniszter augusztus 31-én megjelent 9/1995 számú rendeletében (Magyar Közlöny 71. szám) az alábbiak szerint módosította az állami nyelvvizsga díjait. Az alapfokú A típusú nyelvvizsgadíja 1 600 forint, a B típusúé ugyancsak 1 600 forint, a C típusúé pedig 3 200 forint. Ä középfokú nyelvvizsga díja az A és a B típusú vizsga esetében egyaránt 2 700 forint, míg a C típusúnál 5 400 forint. A felsőfokú nyelvvizsga díjai az A és a B típusnál egyformán 3 000 forint, a C típus esetében pedig 6 000 forint. A honosítási eljárás díja 1 600 forint. Ha az Állami Nyelvvizsga Bizottság a honosítást részleges vizsga letételéhez köti, a részleges vizsga díja 1 600 forint. A rendelet a kihirdetése napját követő 8. napon lép hatályba. A Garancia Biztosító Rt Békés Megyei Fiókigazgatósága pályázatot hirdet orosházi ügyfélszolgálati irodája üzleti csoportvezetői munkakörének betöltésére. Egyben üzletkötő munkatársak jelentkezését is várja. (Min. feltétel: középfokú végzettség.) Jelentkezés: írásban vagy személyesen 1995. szeptember 4—5-én az üzleti vezetőnél vagy igazgatónál. GB Békés Megyei Fiókigazgatósága, Békéscsaba, Gyóni G. u. 3. ^ Telefon: (66) 441-237, 441-374. GAKANCIA • ISY«fifó «V. Az épülő kamut! Szent Gellert templom. A templom felszentelésének eredeti időpontja a jövő hónapban lett volna. A magánvállalkozó kivitelező alaposan csúszik a munkákkal, újabb ígérete szerint csak őszre kerül tető alá az épület, s.iöwLazeptem| berbert lehet felszentelni a római >a&*llktft$ . temploraM -Jéí . u
