Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-02-03 / 206. szám
1995. szeptember 2-3., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP íi fii------------------------------------------------------------------------------------------------------- — s bflEKES MEGYEI HÍRLÁP Csökkenő létszám. Bat- tonyán a jelenlegi általános iskolát 1987-ben hozták létre az akkori 1-es és 2-es számú iskolákból. Az új intézmény 912 tanulóval kezdte meg működését. Mára a tanulói létszám visszaesett 687-re. Tavalyhoz képest a tanulócsoportok száma néggyel, a napközis csoportoké pedig kettővel csökkent; már csak a negyedik és a nyolcadik évfolyamon indítanak 4-4 párhuzamos osztályt. Mindez azt jelenti, hogy Battonyán is egyre kevesebb pedagógusra van szükség: az idén hattal kevesebb tanár, illetve tanító áll munkába, mint tavaly. Gazdálkodók figyelem! Termeljenek repcét az 1996-os évre! A MEZŐKE R Kft. kedvező áron leszerződi és vetőmagot is biztosít! IEK2SÍ MEZÓKCR :É^"' Békéscsaba, Orosházi út 32. Ügyintéző: Laczó Pál. Telefon: 444-344. (Reorg-átváUalás). Érdeklődni: (66) 441-552, (60) 480-445. Békéscsaba, Berényi út 63. sz. Magánpénztárak a nagyobb nyugdíjért Immár száznál több úgynevezett kölcsönös segítő nyugdíj- pénztár működik az országban. Munkájukra ennek ellenére kevesen figyeltek fel, talán azért is, mert az állami nyugdíjfolyósító szervezet mellett több mint négy évtizedig egyetlen olyan magánpénztár sem működött, amely felvállalta volna, hogy olyan polgárok havi befizetett pénzeit kezeli, akik évek múlva, vagy még később jutnak el a nyugdíjas lét küszöbére. Az ilyenek, gondolva arra, hogy a következő évezred elején feltehetően az egész hazai nyugdíjrendszer alapvető változásokon megy át, nyugati mintára úgy cselekszenek, hogy a mai, lehetséges megtakarításaikból egy részt a majdani nyugdíjuk növelésére adnak át magánpénztáraknak, befektetésre. És egyszer majd a kamatos kamatokkal növelt pénzeik visszafizetésére kerül sor. Emiatt, de az adózási előnyök miatt is érdemes belépnie annak, akinek telik rá, önkéntes, kölcsönös nyugdíj- pénztárakba, természetesen csak akkor, ha a hosszú időre lekötött pénzeikkel az ilyen szervezet becsületesen és ü- gyesen gazdálkodik. Ez alapkérdés, hiszen senki sem akarja a megtakarításait, főleg a nyugdíjához félretett pénzt kockáztatni. 1993 decembere óta működhetnek ilyen szervezetek Magyarországon, s annak köszönhetik létjogosultságukat, hogy közteher- és adóelőnyöket biztosítanak. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban a tagok pénzét jogszabályi előírások, valamint a vezetők becsületessége és a tagság és a pénztárfelügyelet időszakonkénti ellenőrzése óvja. Tény, hogy mindez kevésbé biztonságos, mint például a betétbiztosítással védett bankbetét, vagy a biztosítótársaságok nyugdíjbiztosítása. De elképzelhető, hogy a magán nyugdíjpénztárak olcsóbban mű- ködtethetőek, könnyebben hoznak hasznot tagjaiknak. Az adókedvezmény szintén vonzó lehet, ha fennmarad, s remélhetőleg később is levonható a befizetett díj fele az adóból. Sok munkáltató máris felismerte, hogy érdemes a magánnyugdíjpénztárakba a nyugdíjhoz közel álló dolgozóik részére pénzt átutalni, részben mert ezek a pénzek tb-járu- léktól mentesek, részben, mert jó kamatot ígérnek, jó befektetés lehetőségét csillantják meg. Tagtoborzás tulajdonképpen nem folyik, a tagság magától alakul, verbuválódik. A kilépés nem egyszerű, ugyanis legalább 10 évre kell odaadnia a pénzét annak, aki ilyen magán nyugdíjpénztárba belép, viszont más hasonló pénztárba bármikor átviheti a pénzét. Igen fontos, hogy amikor a belépni szándékozó tájékozódik a leendő pénztáráról, figyeljen meg néhány dolgot. Az egyik, hogy áll-e a magán nyugdíjpénztár mögött bank, amelyik talán szintén ott tartja a tagjai nyugdíj-alapját, vagy van-e mögötte biztosítótársaság? Ezek nem feltétlenül szükségesek, de biztató jel, ha megvannak. Másrészt, jó betekinteni az adott nyugdíj- pénztár pénzügyi tervébe, ezt meg lehet tenni minden további nélkül — és megtudni, vajon a minden befizetett 100 forintból mennyi kerül a tag egyéni számlájára, az úgynevezett fedezeti alapba, amiből később a pótnyugdíj lesz. A belépő tagnak ugyanis tudnia kell, milyen jövedelem várható a részére. Mennyi a befizetendő összeg? Nos, ez változó, a belépő teherbíró képességétől függ, lehet havi 500 forint — de lehet évi 30 ezer forint is. Legnagyobb létszámú jelenleg a 3400 taggal rendelkező Első Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár, ők havi 1000 forintot kérnek. Alábbiakban közöljük az országos nyugdíjpénztári tevékenységi engedéllyel rendelkező néhány szervezet névsorát: Bástya Országos Nyugdíjpénztár (Kecskemét), Első Alföldi Kiegészítő Nyugdíj- pénztár (Szeged), Göncöl Nyugdíjpénztár (Szeged), Promóció (Szeged), Future (Szeged). Megvételre felajánlva... A kevermesi önkormányzat legutóbbi ülésén ismertették azt a levelet, melyet a Keve- Coop Mezőgazdasági Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója, Farkas Béla intézett a polgármesteri hivatalhoz, illetve a képviselő-testülethez. Farkas Béla ismételten felajánlotta 12 millió forintos vételáron az önkormányzatnak az Rt. tulajdonát képező konyhát és a hozzá tartozó helyiségeket. Egyben kérte, hogy a fogorvos által használt, 2 millió forintot érő társasházi lakást is bocsássák az Rt. rendelkezésére (vagy vegyék meg). A levélben foglaltak megvitatása során kiderült, hogy az elnök-vezérigazgató tavaly júniusban már tett egy hasonló ajánlatot. Mint akkor írta, a vételár rendezhető készpénzzel, kárpótlási jegyekkel vagy egyéb ingatlanokkal. Való igaz, az önkormányzat nem kapkodta el a választ. Egyrészt azért, mert évek óta forráshiányos, másrészt pedig azért, mert az Rt. határozatlan időre, de legalább 1997. szeptember 1 -jéig szólóan ingyenes használatra átengedte a konyhát. (Itt főznek a diákotthonnak és az idősek otthonának is.) A fogorvosi lakás átengedéséről viszont nincs írásos megállapodás. A képviselő-testület megbízta Domsik Jánosné polgár- mestert, ajánljon fel csereingatlanokat a részvénytársaságnak, illetve tájékozódjék arról, milyen központi anyagi támogatást kaphatna az önkormányzat a kérdés megnyugtató rendezéséhez. M. Gy. Olvasóink írják ...........— Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Mese egy kényszerű stoppos tapasztalatáról Augusztus 21-én, hétfőn délután ragyogó napsütésben, jókedvűen fütyörészve etettem a kilométereket eladósorban lévő Skodámmal (18 éves a kis édes), nem sejtve, hogy a kiérdemesült gép hamarosan feladja a távolsággal folytatott gigászi küzdelmet. Alig értem ki Kunszentmártonból, a motor kilehelte lelkét. Rövid helyzetfelmérés után a motorház fedelét nyitvahagyva — mitnegy jelezve a megfellebbezhetetlen bajbajutást— ,,stoppolni" kezdtem az arra haladó gépkocsikat, s így lettem,.gazdagabb" a tapasztalattal, melyről szívesen lemondanék. Több, mint egyórás hasztalan integetés után csöndesen leeresztettem a motorház fedelét, s torokszorító keserű érzéssel, valamint a kocsi súlyával viaskodva, egy közeli tanya szívélyes gazdájánál (ezúton is ismét köszönöm közvetlen emberségét), landoltam, s otthagytam a gépet. Autóbuszjárat aznap már csak Öcsödig volt, hogy végül miképpen kerültem békéscsabai otthonomba, az úgyszólván mesébe illő. Jöhet tehát az aludjatok jól, álmodjatok szépeket.de nem jön. Ne aludatok jól, autóstársaim, kik szenvtelen arccal vagy éppen derűsen mosolyogva, lassítás nélkül húztatok el mellettem (jó kétszázan lehettek), semmiképp ne aludjatok jól, sőt mielőbb tapasztaljátok meg a tehetetlen kiszolgáltatottság keserűen nyomorúságos érzését, s bajotokban mindazok hagyjanak magatokra, kik könnyűszerrel segíthetnének. A keresztény hit reneszánsza (divatja?) idején csak azt mondhatom, kevesebb is elég lenne a nyakakban, fülekben lógó, faluszélen felállított feszületekből, gombamód szaporodó templomokból, harangzúgásokból, s kicsivel több kellene a krisztusi erényekből a szürke hétköznapokon, drága hölgyeim és uraim. Fehérszakállú autóstársatok, ki sem fehér szakállára, sem a veletek való „társi” minőségre nemigen büszke Egyébként: Kovács András, Békéscsaba Megszűnik, de van másik Köröstarcsai olvasónk utastársaival egyetemben meghökken- ve értesült a buszon a Volánintézkedésről: a 6.30 órakor lakóhelyükről induló járatot megszűntetik hétfőtől. A busz ezután 6.45-kor indul Mezőberény- ből. Mivel utazzanak odáig? Békéscsabai munkakezdésükhöz nagyon jó volt a „félhetes”, amelyen véleménye szerint sokan utaztak, így nem lehetett a kihasználatlanság a megszűntetésoka. Talán mezőberé- nyi a sofőr, azért indul onnan a busz és nem Köröstarcsáról, mint eddig? Csuka Zsigmond, a Körös Volán vezérigazgató-helyettese másként ismeri a helyzetet. Az a járat néhány utassal indult Köröstarcsáról és Mezőberényben töltődött fel. Azok, akik onnan, ekkor utaztak, felfémek a szeghalmi járatra is, amely ugyanebben az időpontban elhozza őket Békéscsabára. Átszállni sem kell. Lehet, nem jut mindig mindenkinek ülőhely, ám az a Volánnak sem érdeke, hogy bárki is lemaradjon. Annak nincs jelentősége, hogy egy-egy buszvezető hol lakik: nem ezért változtatnak. Sofőrök számolják az utasokat, informálódnak a jegy- és a bérleteladásokból is. Gazdálkodniuk kell. A köröstarcsai kérés pillanatnyilag nem teljesíthető. Sz. M. Utazzon az időben Nostradamussal! I. A fiatal oroszlán legyőzi az öreget a párharc csataterén Mágia és időutazás A csúcstechnológia korában élünk, amelyben mindennapi világunk —kezdve a televíziótól, a szervátültetésen át egészen az űrutazásig — alig egy évszázaddal ezelőtt még Verne Gyula vagy H.G. Wells képzeletbeli utópiájának tűnhetett volna. Ta- lányokkal és mágiákkal teli légkör lengi át mindennapjainkat, hiszen manapság .egyre többen járnak — férfiak és nők egyaránt — hivatásos jövendőmondóhoz, asztrológushoz, kártyavetőhöz, hogy tanácsot kapjanak tőlük magánéletüket, pénzügyi helyzetüket vagy éppen az egész emberiség jövőjét illetően. A jövő előre látásával foglalkozó emberek módszerei szerteágazóak és sokfélék. Az egyik legelterjedtebb módszert a 16. század közepe óta alkalmazták: ez pedig a francia jövendőmondó és asztrológus, Nostradamus által több mint 400 évvel ezelőtt írt Próféciák („Évszázadok”, a magyarban: „Centúriák”) című négysorosok megfejtése. A „saloni jós” néven ismert Nostradamus — Michael de Notre-Dame (1503-1566) francia orvos, asztrológus — Medici Katalin horoszkópkészítője, majd IX. Károly udvari orvosa volt. Sokat foglalkozott kora nagy betegségének, a pestisnek a gyógyításával. Hímevét azonban asztrológiai jövendöléseinek gyűjteményével alapozta meg — a rejtélyes jóslatokat tartalmazó négysoros versikékből álló Próféciák 1555-ben jelentek meg Lyonban. Ezekről szól Francis X. King: Nostradamus, A jövendőmondás nagy könyve című munkája. A Magyar Könyvklub által gondozott könyvből sorozatot közlünk Nostradamus beteljesedett jóslatairól. Az oroszlán halála A Próféciák első kiadása nagy feltűnést keltett, sok olvasója azonban azt állította, hogy szerzője, közönségesen szólva, bolond, vagy sarlatán. Olyan valaki, aki állítólagos profetikus verseket írt, amelyekben valójában csaknem minden alapot nélkülöző zavaros képtelenségekről esik szó. 1559 nyarán azonban ezen kétkedők közül jó néhányan megváltoztatták véleményüket. Ennek hátterében az a tragikus esemény állt, amikor II. Henrik francia király az egyik párviadalon elszenvedett szerencsétlen sérülésébe belehalt. A szerencsétlenség akkor történt, amikor a 40 éves király, aki olykor oroszlánnal díszítette zászlaját (bár az nem felelt meg a címertani törvényeknek), részt vett egy háromnapos udvari tornán. Az ünnepséget leányának, Erzsébetnek II. Fülöp spanyol királlyal, valamint nővérének, Margitnak a savoyai herceggel való egyidejű házasságkötése alkalmával rendezték. A torna harmadik napján, július 10-én a király a skót gárda Coryes vagy Montgomery nevű, 33 éves hadnagyával vívott. A tiszt ősei részben Skóciából származtak, amely ország heraldikai szimbóluma egy fenyegetően ágaskodó oroszlán volt (és még ma is az). Montgomery lándzsája eltörött, s egyik része könnyebben megsebesítette a királyt a nyakán, a lándzsahegy nagyobbik fele azonban áthatolt ft a király sisakjának aranyozott rostélyán, és átszúrta a szemét. A szerencsétlenül járt uralkodó szeme ezután gennyedni kezdett, ezenkívül nagy valószínűséggel ellenfele lándzsája elhatolt egészen az agyáig. Tíz nap kínszenvedés után váltotta meg a halál a királyt szörnyű fájdalmaitól. Szinte abban a másodpercben, ahogy a szerencsétlenség bekövetkezett, tűnt fel mindenkinek, hogy ez az esemény szinte teljes pontossággal ott állt Nostradamus próféciáinak I. része 35. centúriájában. A szöveg a következőképpen hangzik: A fiatal oroszlán legyőzi az öreget a párharc csataterén: (egy rész a kettő közül) átfúrja aranyketrecbe zárt szemét; egyszerre két sébtől hal azután kegyetlen halált. A „fiatal oroszlán” nyilvánvalóan Montgomery volt, az „öreg oroszlán” pedig, akit „a párharc csataterén” (azaz egy fegyveres torna összecsapásában) legyőztek ugyanilyen nyilvánvalóan II. Henrik volt. Átfúrták a szemét, bár azt védte sisakjának „aranyketrece”, s valóban szörnyű kínszenvedésektől — amely szenvedéseket ellenfele kettétört lándzsájának „egyik része” okozott — váltotta meg a halál. (Folytatjuk) A jövő előre látásával foglalkozó emberek módszerei szerteágazóak és sokfélék
